Prágai Magyar Hirlap, 1937. június (16. évfolyam, 122-146 / 4268-4292. szám)
1937-06-24 / 142. (4288.) szám
Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyedévre 76, havonta 26 Ké., külföldre; évente 450, félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Ki. • fl képes melléklettel havonként 2.50 Ké-val több. Egyes szám ára 1.20 Ki, vasárnap 2.— KI. A szlovenszkói és ruszinszkói magyarság politikai napilapja A MAGYAR ÉS BELSŐ MEGÚJHODÁSUNK Irta: Gömöry János Elemi igazság, 'hogy magyar iskola nélkül nincsen jövendőnk. Kultúrpolitikánk megköveteli, hogy legyen elegendő számú iskolánk, legyenek kiváló képzettségű, jó magyarérzésü tanítóink, higiénikus iskola- épületeink. De e célkitűzések, követelmények mind hiábavalóak, ha a magyar szülő nem magyar iskolában nevelteti gyermekeit. Érthető tehát, ha igy az iskolai év végén a beiratások előtt a figyelem az iskola felé fordul. Felujul a régi jelszó: ,,Magyar gyermek magyar iskolába való." A magyar sajtó ezidén különös melegséggel karolja fel e szép gondolatot. A Prágai Magyar Hirlap is több értékes, meg- szivlelésre méltó vezetőcikkekben fordul ez ügyben a magyar szülőkhöz. Aki a kisebbségi életet nem ösmeri, értetlenül olvassa e felszólításokat. Lehetséges-e az, hogy ha van magyar iskola1, úgy nem ebben nevelteti gyermekét a magyar szülő? Ám van minálunk egy hisztéria- szerű pszichózis, amely, sajnos, még ma is gátja, akadálya sok magyar szülőnél annak, hogy a fenti felszólításnak engedjen. * Nagy baj volt az államifordulat után, hogy az itt élő magyarság régi vezetőinek nagy részét máról-holnapra elvesztette. A régi társadalom oszlopai közül sokan vagy eltávoztak ez ősi földről, vagy ha itt maradtak, teljesen visszavonultak a magyar élettől és nem vettek részt kulturális megmozdulásainkban. Á magyar megbecsüli vezetőit, törvény- tisztelő nép. És ez eddig jól is van. Bárki mit mond, vallom: a tekintély kiirtása állam- és társadaiomrombpló erő. Viszont tekintélye csak annak lehet, aki erre rászolgál. Aki itt él az államfordulat óta, tudja, milyen határtalan vágyódás volt mindnyájunkban, egyesekben és tömegekben, oly tekintély után, aki vérünkből való vér és utat, irányt mutat a 'reánk szakadt bizonytalanságban. Mert a leg- szörnyübb ez a bizonytalanság volt. Érthető tehát, hogy százak, ezrek, nagy magyar tömegek teli bizalommal, lelkes elszántsággal csatlakoztak azokhoz az Ftt- raaradt vezetői ér fiákhoz, akik vállalták a kisebbségi sorsot s népünknek vezérei maradtak, ha kellett, vagyonuk feláldozásával is. Erről a heroikus korról nem itt kell nekünk méltóképpen megemlékeznünk. Voltak azonban még igy is sokan ezeren és ezeren, akik szinte pánikszerűen menekültek innen. Elfogta a lelkeket a feljebb említett hisztériás pszichózis s attól szabadulni nem tudtak. Elvesztették a fejüket. Megrémültek a reájuk váró bizonytalan sorstól. Nem azokról beszélek, akiknek mindenképpen el kellett menniők; de azokról az eltávozott állami tisztviselőkről, akik az államnyelvet beszélték és állásaikban meg is maradhattak volna, azokról a jómódú magánemberekről, akik vagyonukat átvitték, mert féltek annak pusztulásától. Távozásukkal itt maradt nemzetteistvéreik különben is súlyos helyzetét még súlyosabbá tették, mert kulturális és közgazda- sági súlyúkat meggyöngitették. De a Iegszomorubb aztán az volt, hogy az ittmaradtak közül is akadtak olyanok, akik azelőtt a régi társadalom oszlopai voltak és most szakítottak a magyar társadalommal. Megriadtságuk olyan mérvű volt, hogy egyesek közülük gyermekeiket teljesen csehszlovák nevelésben részesítették ott is, ahol volt magyar iskola és jó, ha nemzetiségüket meg nem tagadták. Már pedig irányítást, vezetést tőlük várt és remélt ezer és ezer ember. Ezeknek a gyászmagyaroknak száma — szerencsére — nem volt ugyan nagy, de a tekintélyben felnőtt magyar társadalomra régi vezetőinek e pálfordulása, gyengesége kétségkívül befolyással volt. És az uj helyzetben magára maradt, fejvesztett magyarság jelentős része remegve a maga és családja jövendőjéért, kétségkívül veszélyben forgó egzisztenciájáért szintén visszavonult a népszerűtlen magyar élettől, fájó szívvel adta be gyermekeit a csehszlovák iskolába, sőt ha hasznát vélte látni, megtagadta nemzetiségét, habár ezzel a leg<* több esetben nem ért el mást, mint szánal-í mát, ha nem megvetést azoktól az emelkedett gondolkodású csehektől és szlovákoktól, akik hasonló körülmények között ezt a szellemi öngyilkosságot nem követték el magukon. A gyermekeinek jövőjéért aggódó magyar szülőknek jó nagy része ilyen hisz- tériaszerü pszichózisba esett. Az ilyen Újabb súlyos feszültség Európában Németország és Olaszország kilépett a spanyol ellenőrzési bizottságból A „Leiozig’Mncidens következményei • Ang ia és Franciaország nem hallandó. teljesíteni Róma és Berlin kívánságait ■ ■ ■ Nem lesz egyéni megtorlás ■•■ LONDON. — Hivatalosan jelentik, hogy Németország kilépett a spanyol ellenőrzési bizottságból. Ugyanakkor Rómából is hivatalos jelentés érkezett, amely szerint Olaszország elhagyja az ellenőrzési és a benemavatkozási bizottságot. Beavatott körök , szerint Németország a „Leipzig" cirkáló állítólagos megtorpedózása miatt ugyan kilép a londoni bizottságból, mert Anglia és Franciaország nem volt hajlandó eleget tenni a német megtorlási kívánságoknak, de semmi más megtorlást nem tervez, csupán hajóit hívja vissza az ellenőrző bizottságból. Ribbentrop német nagykövet szerdán délelőtt megjelent Edén külügyminiszternél és tájékoztatta a német kormány álláspontjáról. Lázas készülődések Berlinben BERLIN. — A birodalmi kormány szerdai ülése néhány perccel tizenkét óra előtt kezdődött. Az ülésen többek között részt vett Raeder tengernagy, a német flotta parancsnoka is, továbbá Fritsch vezérezredes, a hadsereg parancsnoka. Angliában nagy aggodalommal várják a további fejleményeket. Egyelőre nem tudni, vájjon a birodalmi kormány tényleg megelégszik-e a benemavatkozási bizottságból való kilépéssel, vagy pedig egyéni megtorló intézkedéseket foganatosít a spanyol vizeken. A berlini sajtó hangja rendkívül agresszív. A kancellár állítólag blokád alá akarja vermi a spanyol kormánykikötőket s ezenkívül német—olasz flottatüntetést tervez Valencia ellen. Az sem lehetetlen, hogy a német és az olasz hajók közösen bombázni fogják Barcelonát vagy Valenciát s igy bosszulják meg a „Leipzig‘‘-et ért támadást. A helyzet könnyen végzetes bonyodalmakhoz vezethet. A Berlinből és Rómából érkező jelentések szerint Hitler és Mussolini eltökélt szándéka az, hogy döntően megsegíti Francot, mert a német—olasz vélemény szerint sem Franciaország, sem Oroszország nincs abban a helyzetben, hogy a jelen pillanatban megsegítse Valenciát. Oroszországot a trockizmus elleni harc, Franciaországot a pénzügyi krízis köti le. Viszont a francia kormánykrizis gyors megoldásából arra szabad következtetni, hogy Francia- ország tudatában van a súlyos külpolitikai helyzetnek és mindent elkövet akcióképessége megőrzése érdekében. Nem lehetetlen tehát, ha Németország és Olaszország nyíltan Francoék pártjára áll és döntően megsegíti a spanyol nemzetieket, Franciaország és Oroszország a valenciaiak segítségére siet, amiből végzetes nemzetközi bonyodalmak támadhatnak. Az angol külügyi hivatalban napok óta lázas tevékenység uralkodik s a beavatottak azt mondják, hogy a krízis soha sem volt olyan nagy, mint ezekben a nehéz nyári napokban, amelyek atmoszférája veszedelmesen emlékeztet a huszonhárom év előtti junius atmoszférájára. Francia-angol egység PARIS. — A francia reggeli lapok teljesen a londoni négyhatalmi megbeszélések hatása alatt állanak. A feszültség nagy és a lapok rengeteg kombinációt közölnek Németország elhatározásainak lehetőségeiről. A lapok leszögezik, hogy Anglia és Franciaország semmiesetre sem teljesítheti Németország és Olaszország kívánságát, amely Valencia kollektív megbüntetésével tulajdonképpen Fracoékat segítené a hatalomhoz. Viszont Németország nem hajlandó kompromisszumot elfogadni, úgyhogy a szakítás kikerülhetetlen. A lapok szerint a birodalom túlozza a „Leipzig“-et ért állítólagos támadás jelentőségét és felhasználja ezt a kis incidenst, hogy visszavonuljon a négyhatalmi megállapodástól és nyíltan Franco pártjára szegődjék. A Journal megállapítja, hogy Páris és London között tökéletes az összhang a spanyol kérdésben és a két hatalom semmiesetre sem engedi meg, hogy Németország és Olaszország a „Leipzig * állítólagos incidense miatt angol és francia segítséggel tönkretegye Valenciát. Akármivel fenyegetőzik a birodalom, Anglia hü marad a francia állásponthoz. A Petit Journal is megállapítja, hogy a francia-angol összhang soha sem volt oly tökéletes, mint a mai súlyos napokban. „Anglia felelős’* A berlini lapok továbbra is rendkívül agresszív hangon írnak és elégtételt követelnek a „Leipzig" megtorpedózása miatt. Valamennyi lap Angliát vádolja és Londont teszi felelőssé azért, hogy a hatalmak nem teljesítik a junius 12-i négyhatalmi megállapodás feltételeit és nem hajlandók kollekiven föllépni Valencia ellen annak elemére, hogy a spanyol vizeken újabb incidens történt. A birodalom mindent cl fog követni, hogy biztosítsa hadihajóinak épségét a spanyol vizeken és nem riad vissza a legsúlyosabb következményektől sem. Nem a benemavatkozási bízó tságfcól lép ki a két hatalom, csak az e.Eenőrző bizot: sásból RÓMA. — A Stefani-ügynökség a következő hivatalos jelentést közli Olaszország magatartásáról: — Miután az olasz kormány a legutóbbi londoni megbeszélések folyamán megállapította, hogy a szükséges szolidaritás hiányzik, a spanyol ellenőrzést végző négy hatalom között, és a hatalmak nem tudtak megegyezni abban a kollektív eljárási módban, amellyel a legújabb incidensekre felelni kellett volna, Grandi nagykövet a benemavatkozási bizottságban bejelentette, hogy Olaszország végérvényesen visszavonul az ellenőrzési rendszertől. Illetékes angol körök szerint Olaszország és Németország bejelentése nem azt jelenti, hogy végleg visszavonul a benemavatkozási bizottságtól, csupán azt, hogy az ellenőrzésben nem vesz részt. Mint ismeretes, Oroszország sem vesz részt az ellenőrzésben, mégis a benemavatkozási bizottság tagja. A német jegyzék LONDON. — Ribbentrop szerdán délben a következő jegyzéket adta át az angol külügyi hivatalnak: — A német kormány azonnal értesítette a spanyol tengeri ellenőrzésben résztvevő hatalmakat a Leipzig német cirkálót junius 15-én és 18- án ért támadásról és közölte, hogy a birodalmi kormány nem hajlandó nemzetközi feladatokkal megbízott hadihajóit további incidenseknek kitenni. A német kormány a minimumra szállította le a német hajók biztonságát garantáló kívánságokat, amennyiben a négy ellenőrző hatalom flottatüntetését kívánta, hogy igy a négy hatalom kifejezésre juttassa szolidaritását és védekező szándékát. Mivel az angol és a francia kormány nem hajlandó hozzájárulni a minimális követelésekhez, a német kormány sajnálattal állapítja meg, hogy az ellenőrző hatalmak között hiányzik a szolidaritás szelleme, amely pedig a FOLYTATÁS A 2. OLDAL KÖZEPÉN J XVI. évf. 142. (4288) szám ■ €s£ÍtÖI”fÖl& • 1937 junius 24 Szerkesztőség: Prága II., Panská ulice 12, II. emelet. ® Kiadóhivatal: Prága II., Panská ulice 12, III. emelet. • • TELEFON: 303-11. © ® SÜRGÖNYCIM HÍRLAP, PRRHA.
