Prágai Magyar Hirlap, 1937. június (16. évfolyam, 122-146 / 4268-4292. szám)
1937-06-03 / 124. (4270.) szám
4 ■ 1937 junius 3. csütörtöki Hírek I lunius v Csütörtök Isawsimittsti! Felkérjük tisztelt előfizetőinket, akik lapunkat házhoz való kézbesítéssel kapják, hogy az előfizetési dijat kizárólag kiadóhivatalunk által kiállított elismervény ellenében fizessék ki megbízottunknak. Blomberg Rómába érkezett RÓMA. — Blomberg német hadügyminiszter szerdán délben repülőgépen Rómába érkezett. A repülőtéren Mussolini miniszterelnök, a kormány tagjai és számos más előkelőség fogadta. Blomberg elhaladt az olasz repülők diszszázada előtt, majd a német hadügyminiszter megszemlélte a római Hitler-ifjuság csapatait és a német nagykövetségre hajtatott. Beavatottak szerint Blomberg Rómában egyebek között Magyarország katonai egyenjogúsításának kérdéséről is fog tárgyalni. A magyar egyenjogúsítást azért vették fel a tárgyalások anyagába, mert Berlin a legnagyobb rokonszenv- vel kíséri azt a magyar törekvést, hogy megszabaduljon a békeszerződések katonai záradékától. BELGRÁDBA VARJAK A NÉMET KÜLÜGYMINISZTERT BELGRÁD. — Félhivatalos forrásból megerősítik azt a hirt, hogy Neurath báró német birodalmi külügyminiszter junius 8-án vagy 9-én Belgrádba érkezik. Belgrádi politikai körökben hangsúlyozzák, hogy a német miniszter látogatása pusztán udvariassági látogatás, amely nem jelent semmiféle fordulatot és nem is függ össze politikai vagy egyéb egyezmény megkötésével. Elvált Albrecht főherceg BUDAPEST. — (Szerkesztőségünk tele fon jelentése.) A főudvarnagyi bíróság tegnap foglalkozott Albrecht főherceg házasé ágbon tó pőrével és döntésével elválasztotta a főherceget feleségétől, Lelbacih Iréntől. A főherceg elvált, felesége a jövőben használhatja a tes ebeni hercegné cimet, mivel Albrecht főherceg — mint ismeretes, — egyben tescheni herceg is. Teschen hercegnéjét a jövő,ben főméltóság,u cím illeti meg. Albrecht főherceg most valóra váltja régi tervét és a közel jövőben hosz- szabb időre Amerikába utazik. — A LENGYEL KULTUSZMINISZTER BUDAPESTEN. Varsóból jelentik: Swietoslawski lengyel kultuszminiszter szerdán útnak indult Budapestre. A lengyel miniszter hivatalos látogatást tesz a magyar fővárosban, hogy a lengyel-magyar kulturkapcsolatok megerősödését dokumentálja. — A CSEHSZLOVÁKIAI MAGYAR újságírók uniójának közgyűlése. A Csehszlovákiai Magyar Újságírók Uniója julius 4-én, vasárnap délután 1 órai kezdettel Zsolnán a Metropol-szállóban rendes tisztújító közgyűlést tart. Napirend: 1. Titkári jelentés az egyesület működéséről. 2. A pénztáros jelentése. 3. Az ellenőrző bizottság jelentése.. 4. A fölmentvény megadása és uj tisztikar választása. 5. A genti segélyezés s egyéb szociális és, kari ügyek. 6. Tagdijmegállapitás. 7. Indítványok. — Az elnökség fölkéri az egyesület tagjait, hogy a közgyűlésen teljes számban jelenjenek meg. (Hivatalos.) — LELKÉSZBEIKTATÁS.'-TornaljáróI jelentik: Kövecses egyhangúlag megválasztott uj református lelkészét, Kapczy Tamást lélekemelőén szép ünnepségek keretéiben iktatta be tisztébe Ablon- czy Pál esperes. A templomi ünnepélyen az egyházkerület részéről Tornallyay Zoltán főgondnok is megjelent s ugyancsak résztvett azon Lukács Géza nyug. főispán, volt egyházkerületi főgondnok is, az egyházmegye részéről pedig dr. Zeibery István főgondnok, valamint Konkoly-Thege István jánosi és Kelemen Kálmán sajókeszi református lelkész. A beiktató-ünnepély végeztével a kővecsesi egyháztanács látta vendégül a hivatalos kiküldötteket az uj lelkész tiszteletére rendezett közeibéden. — ELGÁZOLTA A SZEKÉR. SomorJaJ tudósítónk jelenti: A Tejfalu felé vezető országúton Németh Viktor tárnoki gazda szekerével elgázolta Végh Viktor tejfalusi koldust, aki éhségtől elcsigázva az úton hevert. Az emberséges gazda a koldust, miután egy orvos bekötözte sebeit, magához .vette és gondoskodni fog róla felgyógyulásáig. A rendőrségi ítéletet megsemmisítették, de ugyanakkor rendtörvényes eljárást indítottak R. Vozáry Aladár ellen Az országos hivatal megállapítja, hogy „a kisebbségi nyelv haszná* lata masában nem lehet ok büntető eljárásra** ........................................ MU NKÁCS. - (Saját munkatársunktól.) Jelentettük röviden, hogy a kárpátaljai országos hivatal megsemmisítette az ungvári rendőrigazgatóság ama büntető végzését, amellyel a rendőrigazgatóság R. Vozáry Aladár tartománygyülési képviselőt a tartománygyülés április elsejei ülésén való magatartása miatt —■ amikor a képviselő az elnök figyelmeztetése ellenére magyar nyelven folytatta beszédét — kihágás címén 500 korona pénzbüntetésre ítélte. Az eset előzményeit a közvélemény eléggé ismeri, a dolog jogi részét minden oldalról szabatosan megvilágította dr. Korláth Endre, Kárpátalja magyar nemzetgyűlési képviselőjének két interpellációja. Az országos hivatal megsemmisítő végzése, amelyet alább ismertetünk, úgy látszott, hogy közmegynyugvás- ra lezárja ezt a nagy port fölvert ügyet, ám a dologban újabb szenzációs fordulatról számolhatunk be. Nevezetesen csak a rendőrségi eljárást fejezték be R. Vozáry ellen, ellenben ugyanakkor a rendőrség följelentésére a büntetőbíróság fogta pörbe. A munkácsi járásbíróság vizsgálóbirája junius 1-én már be is idézte a magyar tartománygyülési képviselőt s közölte vele, hogy a köztársaság oltalmáról szóló törvény 14. paragrafusának 1. és 5. pontja, valamint a terrorellenes törvény 4. paragrafusának 1, pontja alapján eljárás folyik ellene, A rendőrségi ítélet és R. Vozáry föllebbezése Az érdekes ügyben a rendőrigazgatóság csehnyelvü büntető végzését április 26-án kézbesítették ki R. Vozáry Aladárnak. A dolog historikumához hozzátartozik, hogy R. Vozáry a kézbesítő vétiven arra hivatkozva, hogy az ungvári rendőrigazgatóság jog- és hatásköre egy 20 százalékos magyar járásra is kiterjed s ő ennek a járásnak magyar nemzetiségű lakosa, a végzésnek magyar nyelven való kiszolgáltatását is kérte. Másnap a kassai rádió közölte, hogy az országos hivatal megsemmisítette a rendőrségi végzést, de R. Vozáry két hétig hiába várta az országos hivatal állítólagos rendelkezését, ezért a felebbezési idő lejártakor feleb- bezést nyújtott be az országos hivatalhoz. Kérte a rendőrségi Ítélet megsemmisítését, mert szerinte „egy magyar nemzetiségű tartománygyülési képviselő magyarnyelvű fölszóla- lása rendzavarásnak sémmiképen nem minősíthető". Rámutatott arra, hogy a nyelvtörvény és annak végrehajtási rendelete sehol nem mondja ki, hogy a 20 százalékosan magyar járásokra hatáskörrel bíró országos képviselőtestületben a magyar nemzetiségű tagok nem szólalhatnának föl anyanyelvükön, másrészt a kárpátaljai tartománygyülésben eddig is az volt a nyelvi joggyakorlat, hogy a magyar nemzetiségű tagok minden felszólalásukban szabadon használhatták a magyar nyelvet, végül pedig szerinte egy folyó szabályozásának ügye, amely folyó 20 százalékosan magyar területen is átfolyik, olyan kérdés, amelyet nyelvterület szerint elhatárolni és elbírálni nem lehet. Nem követett el tehát — úgymond — rendzavarást, amikor a Latorca folyó Várpalánka melletti, tehát 20 százalékosan magyar jellegű járás közvetlen közelében lévő szabályozásának ügyében magyar nyelven szólalt föl. De szerinte még azzal sem követett el rendzavarást, hogy a gyűlést vezető országos al- elnök figyelmeztetésére, hogy magyar nyelven nem szólalhat föl, nem reagált. Ezt először is azért tette, mert nem értette meg az elnök figyelmeztetését. Ezenfölül az elnök éppen előtte megengedte ugyanennél a tárgynál egy magyar kommunista tartománygyülési képviselő magyarnyelvű felszólalását. Az országos alelnök első figyelmeztetésében arra intette a szónokot, hogy a tárgyhoz szóljon, nem pedig arra, hogy magyarul ne beszéljen. Sérelmesnek találta R. Vozáry a rendőrségi ítéletben azt is, hogy „enyhítő körülményeket nem találtak", mert szerinte ilyen enyhítő körülmény volt az, hogy Meznik országos alelnök 1936-ban mint a tartománygyülés két ülésének elnöke sohasem kifogásolta azt, hogy ő minden tárgyhoz magyar nyelven szólalt föl. Erre a beadványra május 26-án az országos hivatal már kétnyelvű végzést kézbe- sittetett ki R. Vozárynak. A tsőzvád képviselőié is főilebbezeH! Ebből az okiratból két érdekes dolog tűnik ki. Az első az, hogy a közvád képviselője is felebbezett az ungvári rendőrigazgatóság ítélete ellen. A második az, hogy az országos hivatal elhamarkodottnak minősítette az ítéletet s alapos jogi kioktatásban részesítette a rendőr- igazgatóságot. Különösen azt rosszalja a rendőrségi végzésben, hogy „teljesen helytelen fogalmazásából arra lehetne következtetni, hogy a vádlott azzal követte el a kihágást, mert magyarul beszélt, ami nem felel meg a valóságnak". A nevezetes okirat a következőképen hangzik: Az országos hivatal végzése Az uíhorodi rendőrigazgatóság az 1937. évi április hó 22-én kelt 1915. pfest. 1937, számú ítéletében kihágás miatt vétkesnek mondotta ki R. Vozáry Aladár munkaéevól lakost az 1927. évi 125. sz. törvény 3. cikkelyének 2-ik bekezdése alapján, melyet az uzhorodi országos képviselőtestület 1937. április hó 1-én megtartott gyűlésén meg- nemengedett eljárásával illetőleg viselkedésével követett el és őt 500 Ké pénzbüntetésre, behajthatatlanság esetén kétnapi elzárásra Ítélte. A közvád képviselőjének ezen ítélet ellen beadott, a redőri büntető perrendtartás 176-ik §-ának 1. bekezdésére hivatkozó fellebbezése alapján az Országos Hivatal Uzhorodon a megtámadott Ítéletet az eljárás hibás volta miatt megsemmisíti. INDOKOK: A közvád képviselője fellebbezésében felhozta, hogy a megtámadott itéietben a. rendőri büntető per- rendtartás formai előírásai lettek megsértve, miután az eljárás úgy, aJhogy az ítéletiben volt feltüntetve, nem fedi a közigazgatás újjászervezéséről szóló törvény 3-ik cikkelyének 2-ik. bekezdésében megjelölt kihágás fogalmát, azokat a tényeket pedig, amelyek fontosak a közigazgatás szervezéséről szóló törvény kihágási kritériumára, az ítélet figyelmen kívül hagyta és azokról említést sem tett. Ezt az álláspontot jóvá kell hagyni. Az iratokból kitűnik, hogy a vádlott háromszor rendre lett utasítva, azután az elnök megvonta tőle a szót és a gyűlést 10 percre felfüggesztette. A gyűlés újbóli megkezdése után Vozáry újból beszélni kezdett anélkül, hogy erre engedélyt kapott volna és azzal zavarta a gyülófct, mire ki lett a gyűlésről tntva és fel lett szólítva a gyűlés elhagyására. A nevezett az elnök felhívásának nem engedelmeskedett, tovább beszélt, úgyhogy az elnök kénytelen volt őt a teremből eltávolíttatni. Á vádlott emez eljárását kellett volna az I. fokú hatóságnak mérlegelni és az itéietben kimondani, 'hogy mely tényekkel sértette meg a vádlott a közrendet, a jóerkölcsöket és az Illendőséget. A rendőri büntető perrendtartás kifejezetten előírja a 156-i'k §-ban, hogy az Ítéletnek tartalmaznia kell azokat a tényeket, amelyek a kihágás megítélésre nézve szükségesek. Nem elegendő tehát feltüntetni, hogy a vádlott kihágást követett el, hanem meg kell jelölni és közelebbről meg kell világítani azokat a cselekményeket vagy mulasztásokat, amelyekkel a jogi szabályt megsértették. Az Ítélet teljesen helytelen fogalmazásából arra lehetne következtetni, hogy a vádlott azáltal követte el a kihágást, mert magyarul beszélt, ami nem felel meg a valóságnak’ A kisebbségi nyelv használata nem lehet önmagában ok az eljárásra. Ezen okból kifolyólag az Ítélet megsemmlsittetik. Ezen Ítélet ellen az 1927. évi 125. számú törvény 8-d‘k cikkelye értelmében fellebbezésnek nincs helye. Az országos alelnök helyett: aláírás. Eddig szól az országos hivatal végzése, amelyet május 26-án kézbesítettek ki R. Vozáry Aladárnak. Az ungvári rendőrigaz- gatóság nem felebbezhette meg az országos hivatal végzését, hanem ehelyett más utat, választott. A bíróságnál tett följelentést R< Vozáry ellen. Milyen elmen indul a rendtörvényes eljárás! Dr. Pavluch munkácsi vizsgálóbíró, akí kihallgatta R. Vozáry Aladárt, közölte a tartománygyülési képviselővel, hogy a büntető eljárás amiatt indult ellene, mert Kárpátalja tartománygyülésének április elsejei ülésén az elnök rendelkezése ellenére magyarnyelvű fölszólalást tett, ennek tiltott folytatásával az ülés rendjét megzavarta, a magyarnyelvű fölszólalás folytatásával az ülés elnökének nem engedelmeskedett, amiatt ki kellett vezetni s eközben izgató és államsértő kijelentéseket tett. A kihallgatás részleteiről s igy R. Vozáry vallomásának tartalmáról természetesen nem számolhatunk be, mert egy vizsgálat alatt lévő ügyről van szó, mindössze azt jegyezhetjük meg, hogy a tartománygyülési képviselő az ügy magyarnyelvű jegyzőkönyvezését kérte s tanuk gyanánt Ortutay Jenő gör. katolikus főesperest, tartománygyülési képviselőt, Rácz Pál szerkesztőt és Fejér Her- mann kommunistapárti tartománygyülési képviselőt jelentette be. Azok a paragrafusok, amelyek alapján a büntetőeljárás megindult, a következőképen hangzanak: A rendtörvény 14. paragrafusának 1* pontja: „Aki nyilvánosan vagy több egyén előtt, vagy több egyént az állam ellen izgat az állam keletkezése miatt, vagy az állam önállósága, alkotmányos egysége vagy demokratikus köztársasági formája ellen, a* vétség miatt egy hónaptól két évig terjedhető szigorú börtönnel büntettetik." Ugyané paragrafus 5. pontja igy szólt „Éppen úgy (vagyis 8 naptól 3 hónapig terjedhetően) büntettetik vétség miatt az, aki nyilvánosan durva vagy uszító módon becsmérli a köztársaságot, a nemzetet vagy nemzeti kisebbséget úgy, hogy ez csökkent- heti a köztársaság tekintélyét, vagy veszélyeztetheti a köztársaságban lévő közbékét vagy a köztársaság nemzetközi kapcsolatait." A terrorellenes 1921. évi 309. számú törvény 4. paragrafusa pedig igy hangzik: „Aki szándékosan maga, vagy másokkal egy törvényesen egybehívott gyűlést akár azzal, hogy megakadályozza vagy megnehezíti a jogosított személyek részvételét és bejutását, akár azzal, hogy oda behatol a jelenlévőkre nyomást gyakorlandó, vagy a gyűlés arra hivatott személy által való vezetését és rendtartását meghiúsítja, vagy megzavarja, a bíróság által egy héttől 3 hónapig tartó börtönnel büntethető." — CSEMPÉSZÉS, CSALÁS — FOGHÁZ. Beregszászról jelentik: Klein Lipót és Markovira Sámuel salámk&i marhakereskedők a. Romániából csempészett ökröket 'hamis rédiával hozták forgalomba. A rédiákat Pápai Elek falubeli gazda segítségével hamisították meg. Pápai a. csempészett marhákról azt állította, hogy azokat ő tenyésztette és szomszédjával, Kész Ernővel mint tanúval igazolta állítását, öt esetiben sikerült a hatóságot ily módon félrevezetnie, mig végül is rajtavesztett. letartóztatták és kihallgatása alkalmával beismerte, hogy felhujtásra követte el a csalásokat, melyért csak pár koronát kapott Klemtől és Markovicstól. Valamennyiük ellen megindították, az eljárást és a beregszászi kerületi bíróság tegnap tartott tárgyalásán Kleint, Markovicsot és Pápait kiét-kéthavi, mig Kész Ernőt hatheti fogházra Ítélte el. — ATYJA SZEMELÁTTÁRA FULLADT A VÁGBA. Pozsonyi szerkesztőségünk jelenti telefonon: Tragikus csónaikszerencsétlenség történt tegnap Vágszered közelében a Vágón. Tábor József őrmester hatéves kisfiával, annak ti- zenkétéves barátjával és egy munkással csónakázni ment a Vágra. A túlterhelt csónak eddig Ismeretlen okból felborult és valamennyien a hullámokba merülték. Az őrmester az idegen fiút kimentette, mig saját gyermeke az apa szemeláfctára Megfulladt. A munkás is megmenekülj
