Prágai Magyar Hirlap, 1937. június (16. évfolyam, 122-146 / 4268-4292. szám)

1937-06-22 / 140. (4286.) szám

4 *MCT-MAG$AI^HTra5B 1937 június 22, kedd. mi ■mi ......................... iimiii Ho dza is elismerte Érsekújvár nemzetiségi demokráciáját Holota városbirónak adott válaszában A miniszterelnök mint kormányelnök érkezett Újvárba, de csak mint pártpolitikus nyilatkozott az agrárpárt szlovák és magyar gyűlésén ■ ígéri, hogy az idén a gabonabeváitásnál nem lesznek levonások ■ ÉRSEKÚJVÁR. — Hodza Milán miniszter­elnök érsekujvári nápgyülési szereplésére való tekintettel a csehszlovák agrárpárt mozgósítot­ta az éreskujvári, nyitrai, ógyallai, Ipolysági, ve­rebei yi, párkányi és komáromi járásokban levő szervezeteit. Különvonatokon összehoztak mint­egy kétezer embert, akik nagyobb része szlo­vák volt s kisebb része magyar. A szlovákok a Sokol-ház kertjében helyezkedtek el, mig a ma­gyarok a Fő-téren. Hodza miniszterelnök délután 4 órakor érke­zett meg autón Országh József országos elnök társaságában — Komáromból. A Várnhid előtt diadalkaput állítottak fel s nagyobb tömeg élén elsősorban dr* Bielicky Kálmán járási főnök, majd Slezák csendőrkapitány és a katonai hely­őrség parancsnoka jelentkeztek, majd dr. Holota János városbiró szlovák és magyar nyelven a város nevében mondott üdvözlő szavakat. A kö­vetkezőket mondotta: Holota beszéde a város nevében •—Városunk nagy történelmi múltra tekinthet vissza. Valamikor mint híres vár az európai ke­resztény kultúra védelmezője volt. Mostani la­kói büszkén őrzik szivükben ezen nagy történél mi múlt emlékeit, de egyben a jeleni ben büsz­kén vallják magukat az európai haladás, a mo dern fejlődés harcosainank. A mi eszközeink ma mások, mint régen. Ma életharcunkat a békés és fáradhatatlan munka, a testvéri együttműkö­dés és megértés, egymás meggyőződésének tisz­telete jegyében harcoljuk meg. összefogunk min­den erőt, hogy nagyrahivatott városunk fejlődé­sét s lakóinak jólétét biztosítsuk, — Érezzük, — hogy a mi igyekezetünk megérdemli a kormány intenzivebb támogatását ott, ahol erőink keve­seknek bizonyulnak. — Amikor városunk szlovák és cseh lakossá­ga lelkesen dolgozik nemzeti ideáljai kifejlesztése érdekében, ugyanakkor ennek a városnak ma­gyar többsége öntudatosan és gerincesen hü ma­radt és hü marad nemzeti múltjához és meggyő­ződéséhez. Ez a két becsületesen, nyíltan val­lott nacionalizmus teremtette meg az érsekujvári különböző nemzetiségek produktív együttműkö­dését. Erre büszkék is vagyunk. És vigyázunk, hogy ez a megértő kollaborádó megmaradjon. azt hiszem, ugyancsak módom van bejelenteni, hogy az 1938-as állami költségvetésben meg­lesz a kellő fedezet arra, hogy a gazdaadósságo­kat rendezzük. Külpolitikai vonatkozásban a miniszterelnök mindössze néhány általános vonatkozású mon­datot mondott. Elég volt — úgymond — a bi­zalmatlanságból, a mértéktelen gyűlölet-terme­lésből és konkolyhintésből. Wicn-Budapesf, ni!-*. Dresdenleipzig 1937 , VII. 3.-6. LIDO-Lidová autodoprava spoleénost sr.o., PRAHAII.,Václavské nám, 72. Tel. 213-08,222-08 Küzdeni fogunk a- nemzetek együttműködé­séért a Dunavölgyben, küzdünk az igazságért és hisszük, hogy ez az igazság végül mégis csak győzni fog. Fölszólalt még Stunda István, aki kijelentette, hogy ha Kos­suthot „Kossuth apánk“-nak aposztrofálta a nép, úgy indokolt (!), hogy „Hodza apánk­nak aposztrofálják Hodfa Milánt, akinek po­litikája szerinte egyenes folytatása (I) Kos­suth Lajos politikájának. A szellemes képviselő ezt még azzal is erősíteni vélte, hogy mig Kossuth az elbukott szabad­ságharc után Orsovánál hagyta el Magyaror­szágot, most Hpdza viszont — Orsováról jött el Érsekújvárra, ebbe a kuruc városba, hogy a magyar (!) agrárpolitika győzelmét hirdesse. A népgyülés után a miniszterelnök ellen kü­lönböző küldöttségek valóságos rohamot in­téztek, azonban a miniszterelnök az Arany Oroszlán-szálló egyik szobájába vonult visz- sza s fáradtságára való hivatkozással nem fo­gadott küldöttségeket. Később a Bláha ven­déglő kertjében szükkörü vacsorán vett részt, majd este 9 órakor különvonaton elhagyta Ér­sekújvárt. Egy 17 éves diáklány és egy ügyvéd fiatat feleségének öngyilkossága Pozsonyban A harmadik pozsonyi öngyilkos: egy csehországi gyáros katonaién Hodza válasza A városbiró üdvözlő beszédére Hodza mi­niszterelnök ugyanacsak szlovák és magyar nyelven válaszolt s többek között a következő­iket mondotta: — Az önök polgármestere arra mutatott rá, hogy az önök városában nincsen osztály-, nem­zetiségi s felekezeti villongás, nincsen az a bi­zalmatlanság, amely sok helyen annyi időn át megmérgezte egész közéletünket. Azt mondotta azonkívül, hogy az Önök polgársága hűen ra­gaszkodott nemzeti jellegéhez, bármi nemzeti­séghez is tartozik... Ez az ut a helyes ut min­den öntudatos nemzetiség számára. Ha ennek a városnak a népe büszke történeti múltjára, ami­kor védbástyája volt a kultúrának és a hifinek a hitetlenség és barbarizmus előretörése idején, folytassák önök ezt a tradíciót azzal, hogy Önök viszont védbástyái legyenek az ember­szeretetnek mindazokkal szemben, akik útjában állanak a haladó emberiségnek. Ha Önök erre a magaslatra fel tudnak emelkedni, úgy joggal bíznak ennek a városnak a jövőjében és fejlő­désében. H’dza párfh vei között A hivatalos városi fogadtatás után a minisz­terelnök kíséretével bevonult az agrárpártnak a Sokol-házban tartott szlovák népgyülésére. Amikor a miniszterelnök megérkezett a Fő­térre, épp Csömör István szónokolt, aki erre nyomban befejezte beszédét. Hodza Milán mint pártpolitikus beszélt s a magyar ellenzékkel szemben védelmébe vette a magyar „aiktivis- ták‘‘-at. Majd dicsérte a gabonamonopóliumot. — Közben — úgymond — egyet-mást ked­vezőtlenül kellett módosítanunk. Azt hiszem, ma már kijelenthetem, hogy a múlt évben bevezetett levonásokat megszün­tethetjük. Ami pedig a gazdaadósságok rendezését Illeti, POZSONY. — (Szerkesztőségünk telefonje­lentése.) Hétfőn délután négy órakor a pozsonyi mentőket sürgősen a Kupecky-uccába hívták, ahol a 10. számú házban öngyilkosság történt. Mire a mentők kiérkeztek, már egy magánautó elszállította az öngyilkost, akit az állami kórház­ban azonnal megoperáltak. Mint kitűnt, Majdan Ilona 17 éves diákleány revolverrel mellbelőtte magát. A fiatal diákleány öngyil­kosságának okát egyelőre nem sikerült kide­ríteni. Ugyancsak homály borítja egy másik pozsonyi fiatal nő öngyilkosságának hátterét is. Dr. Ke­rekes Miklós pozsonyi ügyvéd pénteken dél­után hazament lakására, ahol fiatal feleségét esz­méletlen állapotban találta, az asszony mellett levél feküdt, amelyben bejelentette férjének, hogy megunta az életet és ezért megmérgezte ma­gát. A szerencsétlen asszonyt azonnal beszállítot­ták a kórházba, ahol a leggondosabb ápolás í sem tudott rajta már segíteni és röviddel a BBBEigBBMBHM kórházba szállítása után meghalt, Temetése vasárnap délután ment végbe órási részvét mellett. Dr. Kerekes nemrégiben nősült és feleségével boldog családi életet élt. Senki sem tudja, mi adta az okot a szerencsétlen asz- szonynak a kétségbeesett tett elkövetésére. Harmadik', ugyancsak érhetetlen hátterű ön- gyilkosság is történt Pozsonyban. A tűzoltólak­tanya ügyeletes szobájában szolgálati fegyveré­vel agyonlőtte magát Mahácsek József katona. Mahácsek, aki októberben vonult be katoná­nak, jómódú csehországi gyáros egyetlen fia volt, levelet nem hagyott hátra, úgyhogy el sem lehet képzelni, hegy mi késztette az öngyilkosságra. Fény derült egy négy évvel ezelőtt elkövetett gyilkosságra Az annakidején gyanúba vett asszony anyósa gyilkolta meg állítólag a nemespani kereskedő feleségét NYITRA. — Mintegy négy éve annak, hogy a Nyitra melletti Nemespan községben bestiális kegyetlenséggel meggyilkolták Weil kereskedő feleségét. A szerencsétlen asz- szonyt a tettes Weilék boltjában mérleg- súllyal verte agyon. A gyilkosság fényes nappal történt éspe­dig úgy, hogy a gyilkos vásárlás ürügye alatt ment be az üzletbe és amikor az asz- szony ki akarta szolgálni, mögéje ugrott és a pulton fekvő vassullyal leütötte. Az asszony az ütés súlyától eszméletlenül bukott a földre, mire a tettes még több ütést mért a fejére, majd kinyitotta a kézipénztárt, amelyben mindössze néhány korona volt és elmenekült. A csendőri nyomozák során a gyanú Gyurik Júlia ottani asszonyra terelő­dött, akit a csendőrség tagadása ellenére is letartóztatott, később azonban bizonyítékok hiányában kénytelenek voltak őt szabadon- bocsátani. A nyomozás ekkor holtpontra ju­tott, mig tegnap váratlan fordulat állott be az ügyben. A csendőrség olyan adatok birtokába ju­tott, amelyek súlyosan terhelőek az an­nakidején szabadlábrahelyezett asszony anyósára, Gyurik Borbálára. Az asszonyt a csendőrség le is tartóztatta, de a kihallgatás eredményéről még nem szivárgott ki semmi, de tény az, hogy a le­tartóztatott asszonyt beszállították a nyitrai ügyészségre. A vizsgálat tovább folyik, mert megállapítást nyert, hogy Gyuriknénak tettestársa volt, akinek letartóztatása a na­pokban várható. Veilgo-ügy tehát újból felgöngyölítésre kerül. Renkivül érdekes a felsőbíróság indokolá­sa is, amellyel a felmentő Ítélet megsem­misítette. A törvény — mondja az ítélet — csak abban az esetben engedélyezi a bün­tetést kizáró vagy enyhítő körülményre vagy tényre vonatkozó kérdés feltevését, amennyiben ilyen körülmények vagy té­nyek valóban fennállnak. Amennyiben ilyen körülmény nem forog fenn, a bíró­ságnak nincs jogában erre vonatkozó kér­dést föltenni. A Velgo-esetben Velgonénál csak akkor lehetett volna számba venni a büntetést kizáró körülményekéit, hogyha életve­szélyben forgott volna. Ez az eset azonban nem áll fönn, mert két hónap óta készítette elő Velgoné a gyil­Újból felgöngyölítik a Velgo-ügyet A brünni bíróság helytelenül tette fel a büntetést kizáró kérdést az esküdteknek Velgo Mária ügyében BRÜNN. — Most került a brünni felső­bíróság elé semmiségi panaszok folytán a Velgo-ügy. Mint emlékezetes, a brünn'i es- küdtbiróság február 14-én ítélkezett Velgo brünni bírósági tanácsos feleségének és segítőtársának gyilkossági bünperében. Az ügy, amely annakidején a nagy nyilvá­nosságot élénken foglalkoztatta, 1936 március 16-án történt. Dr. Velgo János bírósági tanácsost — a vádirat szerint — fiatal felesége föllbujtá- sára meggyilkolta Cserny János 24 éves munkanélküli, aki a bírósági tanácsost egy tejesüveggel leütötte, majd a fürdő­kádba fojtotta. A gyilkosságért — a vád­irat szerint. — Velgo Mária Csernynek 20.000 koronát igért. Annakidején nagy feltűnést keltett az ítélet, amelyben Velgo- nét felmentették a gyilkosságban való ré­szesség alól. mert az esküdtek szerint ellenállhatatlan kényszer hatása alatt cselekedett. Az ítélet ellen semmiség! panaszt jelentett be Cserny is, akit harminc évi súlyos bör­tönre ítéltek, de semmiségi panasszal élt az ügyész is Velgoné felmentése miatt. A brünni felsőbíróság négy és fél óráig tartó tárgyaláson ítéletet mondott a két semmiségi panasz ügyében és a harminc évi börtönre ítélt Cserny semmiségi pana­szát elvetette, mig az ügyész semmiségi panaszának helyt adott és a neutitscheini kerületi bírósá­got jelölte ki a per uj letárgyalására. A Aki friss és munkaképes akar lenni és el akarja kerülni, hogy kemény legyen a széke, emésztése meg legyen zavarva, folyton fájjon a feje és a bőre tele legyen mindenféle pattanásokkal, az igyék heten­ként egyszer-kétszer reggelizés előtt egy pohár természetes „Ferenc József" keserű- vizet. Az orvosok ajánlják. is kosságot és elképzelhetetlen, hogy Velgo Mária két hónapon keresztül állandóan életveszélyben forgott. Életveszélyről szó sem lehet, legfeljebb a házasság szeren­csétlen alakulásáról. A vádlott a bíróság előtt folyton csak azt mondta: „Nem tud­tam tovább elviselni" és „Nem tudtam magamon másként segíteni." Az élete azonban nem forgott veszélyben, tehát olyan körülmények, amelyeknek alapján a bíróság a büntetést kizáró vagy enyhítő kérdést intézhetett volna az esküdtekhez, a Velgo-esetben nem forogtak fenn. Az es­küdtek nem jogászok, — állapítja meg a felsőbíróság Ítélete — és hogyha megfelelő irányítás nélkül maradnak, könnyen téved­nek hamis útra. A bíróság működése az es­küdtszéknél nem receptív és gépies. Ellenállihatatlaii kényszerre vonatkozó kérdést a biró csak abban az esetben köteles vagy jogosult tenni az esküdtek­nek, amennyiben ennek meg vannak az előfeltételei. Más esetben az esküdtek, akiknek nincs jogi képzettségük, az ellenállhatatlan kény­szerre vonatkozó kérdésnek más jogi ér­telmet adhatnak, mint amilyet a törvény ad. /n H világhírű penge 2 ..Eri i ps E“ I [e ® © @<,1 \t> angoi egbiznstosag — angoí szo.i-sag / ffa

Next

/
Thumbnails
Contents