Prágai Magyar Hirlap, 1937. június (16. évfolyam, 122-146 / 4268-4292. szám)

1937-06-20 / 139. (4285.) szám

*V[öa 9p>A i9Jipino>{ fcBI J fonón qoJBApn luqapajaj b iÁuuauiuiE,\ •mjqpSBUi HB]Soj tpÁjjpqdBU? 'ooi£ juiui qqo; 9iíu9iira}fni?9 *uoSpnA B JBÍjBd bíjoj “pgu aÁupraayfnÁSEÁjjBqdBg? kiBjiq jász »9f ouajaj iBq?u ÁSoq ‘qpfpn* uasaAayj f* *iquas [op9q uaSr-uiou [nzoq SjyJ spncuoq nratsoui b ‘j;e}fn.ÁS jBqodEpiq |qB ‘Áipajq JofBq soíei q iurui ÁSba ‘jBq -Bjpz S9 jBqosainq iqB ‘ÁjBJiq Éjoubjj sofBq *IAX JQ™1 ‘qauÁppaAuazsoj’jn.íS bsdjhj kg) qiainsyH qqozoquo|rp[3ai qojojóui b s jaqaqai fciizs^^jMiAp; UB]B}j9Jp b ‘jaqajazaqjazsd^S b e;;o;fnXS laÁjppaAuazs ‘a ja jaj aaquiaqoujaui híjpjiq BSjaq jjaqiy tjBqi» UPpza I3aa? uioj ►pq v •a^n^maj.fniíS-pSuBHid b qBuAjpjiq jrSjoq jjoa pupuipjaj *sajiq jjoa aÁupuia} -fpiSSaÁpq b q'eupf+B ÁjBJiq ASjoA’o 'ia tubjsoui b ‘qBuAfEJiq joSub XSjoAq ‘psta -dpq jaqpjjp ASbu aAuauiajfnAS qauiazupd |SpJ ‘o^fnASinajp sppn; sp ASbu ‘qnj'pnj juiui 'Afparq "zsbio iubjsoui p ‘[anupuig JotqjA ‘III jnppípj qpsajnSpiaiq isajaq UBqAupji sbui qqpqiq qnAppaAuszsojfnAS sp pssajfnASnia nspqBzsASBn b qBptSBqiaj nnssBi-tiBSSBl 3fl*I spuojoq v •ajqiaAufma^fnASnxn qpfjBqzop -\v. qosouiofinui iBdpjna sp icquauiB z’b jsoui pqaSazsso" qqoAScuSai b jzoq qaÁpuiazs -ubSbjv1 qsqojqozs s? pqaÁupurjsaj ‘jpAupui -ajj’nkSmu uauaxaqinsaaqiaj aJAnoq b qp{D -ubjj B qgaqupzsgq qaupÁppaAuazs-ojfnkjf bSbjp qoAipjiq mouBJj y •pjaqzajazséaur qoA uazupd BSpjp qBsa iuib s Bwogqtu jyfjpd iuib ‘juapunn quin SBiujBjBq b azsso qajpazs aoqqy 'BJoq qnuesyzSpjiA Auyui -ajfiiÁS-SysBqtu apjuapuim b qoA pbzbzs qipEDioAiniazi* y 'Pl qijaq^pia qp qqpq -liigaj sí ;aqnAiap3Auaz»p;fnAS A3oq ‘b;íbi jujBposo gin sauiu 8 jója qE^jcf qauqapaf -aj b baSoj iq;qqp;sq uaqpjagirqa; P9JV 'uos -jfnAS }BqoS[op qqasaqypy ipunoqyoB ‘ipu -quioS ASoq ‘qy UBqyfpqm jAiaqtin ‘uofnBq -qoi BjSuyi fti ASoq ‘pBAuunzs qnso ASba •jp jaSyA sí aAiypaAuazso^fnAS ‘^bSesubi -Bjpo spjfnAS apja zb pfiypq Jojfira ‘qq9;Q ‘ jBjiojpji ‘joquioS ‘jjraoj ‘pSaApqpAal HtureiBA aua;fnAS niau iqB ‘n;i uba SjiV 9Ál^p9AU9ZSQ]friÁ5 >)9Uüpp9f9J •;pBJBiu Eoiydpyu b sí b;9zb oAnaAjaf inqBjBq b qBuyfuBUipq qojjyzoq jíadajoja yqqosBAOi iqqqazsajaSua} sa joq -SbsSÖibAS D9IBJJBUI y -}gjqn; — ASa sy jya -jyd uyzaA b ^oqJBpi b ‘pizsyz p :jaqaAu -pApí jxuxpjpq p iqau xy pjjoxfnAu uasaApui -azs *P1P ‘upajsi ^ioqjya jq 3XZ3Aau jAqzs -uizoa — yqqnnBUixaq — yqqnjyz^A osjg „•eSSbssbaoí qpqnqBlPíy nasafpx uasapiAoj qoqyzóq p ASoq ‘aiupja sí qnjaqis sy qyfazoq aq xxojzso jspaoj 0002 Ajoqxyg ap ‘qBqoA qosoSojBAS UBOjyziq Saui joqqB qoqyzoq y“ •UBq-qiSI upa^si Aaoqxyg ÍBqoqyzoq b Jozsop bjoi 3x;aqn UBASoq ‘uyjnzB Saui qnfpnj joqysyjiai aaiiPAaqQ "qHloRíl I?uisa jBqyuojEq ASoq ‘bjjb XppuoS Jozsop uyA -jsi Ajoqiyg JoqiuiB ‘qajp Xjozgq ibjbsooiu jadafuiQ b sa uBqyufBJqQ ‘uiaSyA liap Syzs -jopASuaq •qazsaiaSuaj — sy qn^oA qos -oSo[bAS qBsa Auoziq Si-92,gj qoqyzoq y *X3qp PJ9I jozsop axxaqn ‘qBUOjzsBiyA yqqnAiyjiq qai -aASuaj b xiqp ‘uba;si Ajoqxya :wqtua jbAS -biu sy iiijoSbaoi qBipnj sí uiau uyjBxjBASa Saul xjop Ay oíí; qoqyzoq y *uba ÁS; uiau Sojop b Sipag •qojBÁ'SBUi b qssajyqB ‘Síp -uiui qBJiOA dausBAOj ASoq ‘jaqxua zb qnjyu ytipqiq pSSop 'uoSbiia zsySa zb PfxiqxjJ }yf -jyd UBqyiBA BAuyraopnjsBAOj qoqyzoq y xeqoqezoq e bjoi Jozsop 3}]3}|n jaquja jeASeu •;yAuyiua;rnAS qouraazmu b qyf;idBiBAS laqqappi Pqju sy lynysysyiq qp^nSBiB In zb qauajisaíiaj xojb{bSiozs 9puBny uyAjpzs -ASn qpiB^nq uoqso zy ’iujazdyq pqa[ uias ja xmaazs qEuqBSoj ieui ASoq ‘aoqiuiBiBA za napqai xbh? !spij9 “ba’iq ‘Saui qyqyi -Bj jEZBA^uosa Sa^aAujozs qisyiu ASa Sipad Xjb[b iBUB^-iqaMpuBq y qyujgqoijjyj ASa qqozíSBu bSoj ASa-ASa qauAjaniB ‘qBiUBqqnq EjysodBqny Auyj uoqsg SEuqBjBq qosyq -umu b uodBu qiASa zb jnypiyd ASj ’bjSbiia -dBU qB;zoq xaqajapj saqapjy uazsySa qojBl -yqunui y ^EJBApnEAiyd qqoASBuSai qiASa XnsEA íxxBiBpjoj juiijaq b iq qpidy xsojv •qBuAíO] qoxBiyquniupigx isyup xiB]B zXPId jauippsxoa b ‘ajaj qqBSBuqBSjojSai uqjaa uaqui|J3g qeqeisj }3>|3S3}3áujozs jJoqsQ — £61 “ IttiiysyA <S^A9 8T ‘^Sjbw qisopfBQ •uiyupB uiau Ppo qauiquas ‘uiyuiziso siq b sí uiagyj *qaASaui aajaui ‘qoayf uyqzsng ‘auuaq qojyf Bjp9uuyApa •Eap9uuyA;aq uiaaaAazssQ ‘BJUiBqyi b uioznqpj bh •uiy Sipuiui qojyf UBqqy ‘rayuizjsa siq jyd uiaqyu uba •WYWZISO N3 ZV •qnjysyA ‘^A? 8T ‘XiSjbw qisopfBO •uaqopi ípx y aiuzaqy jpq uiajsj ‘uaAoq appaig uba uy^ZB uapx •aaijyx BZBq !zsia § ‘jbaSbui qos b ipSo^fnAr) ‘uapj b uba uunq jyj\[ ‘pBJJiA joqiui ‘laSSaa pjo^i •qizopBjyi XJyppaja § SlizoSiop duu zsySg ‘lyuyASaBq isanj y ;b[i? qqBSBiuiBSJozs uasau{>i •VAONVH SÍM V •graizg £,x -o ’inA ‘biJPW subh •qopBJBiu sjyjBqunui np| Sipuiui pyzg ‘qoJBqB sí pqqgx Fuji Syui uy jjaj^­•mosyjisjaA na zy qyf;yi sí jaqqqj ÁSogf ‘uiopeSoj [oqAizs Bqzsix ize jsoui uy sg •iuoiuojo ipsoquna IIOA ÁSbu uaSi laAijAi ‘uiouozsoq [pquiaAizg ‘isayq souyp bSejo •jaAAuoqqypuyfB zy juuozsoqSaui auuag ‘jasjaA siq a iujj xuajpzaqaiaq 8-iSyA ‘uiafpzaq aqyiyjIHí uiBjpnj uiau uaquipuigjQ ‘uiaAau b uiBxxy;Saj\[ ‘uBqSysfn zb aoqiui § •syui uiau ‘isoyq souyp X|oa aíozjazs qauApi^ ‘nyfdBU psoqund uatídg jjy uigjg ubijejba 'WQMQ MVllViiyA ntuysf A *0 'HA ‘XiSjbj^ J0juy>i ■jyx lupnjB uuSopjog ‘jyXBznq uypB a;sg ‘jaqauy Sjputui s;Syi\[ ‘jadasiq lAuyuiyq qos-qo§ *9q b ;ujiu ‘jyqaj bSoj ‘uiojoq b luiui ‘axaqag ‘uaqyAizs b SysSop|oa ‘uaqyzaq b uba ojfog •BJyfjn bBbui b ASaj^ ‘BAyd b juiui ‘uyqzsnq A[0 •ubSia-ASbii aAzsyjoAjng ‘uBSopjoq uyaon zb ASaj\[ ’OHdaSANgKW y •zsyzsSojaa ‘soA.y fj ‘iqj UBuisiaa •paJauisi uiau aBAjy“ :;9zs a Si^í ‘Sopi’oq ASba SippB qpso pai\í ‘xapjazs :za s iBqqoASBuSai y i ‘*9? B !q?u bzssia psazíj paqaaaad Sia sy Sopjog ‘zsp qBsa Sippam ‘piau zzaaazg ‘ppaSyx lopyd ‘pyA ‘zoqpyqunui b py xojg gaqa; uiau bAub ibzssoj paxv ‘;bzssoj paqau JBqB masos ‘xapaSy; ijubx « pa^ ‘uaAyupf ppaA ‘xiyiq PPJ BH t£-uiazsa;Saj\[“ :uaASaj za zsbjba y ^uiaqauuaAS xza Saui ppax“ :paSy; Jyq Bq g ‘;aqai Stui ‘SippB psajazg ‘pyAuBsapy zb uyjjoj psaaazg •xvayANvsaaa asaaazs •aqiAuapí ‘saAy jl ‘jopuyg uyqjfi •qunzsyqoi nyzs pyzzoH qunua;si 9f ‘jjydyzs a puijtf ‘qunfyx iux b auuaq s ‘;azsyuijax b sí dyzs ap ‘qQ •qaujainj qizsuAu sj-g uaqSysnjns ‘uaqnj sauiAps ‘qamaSai qyqizQ uosy;zsp siq soSyjiApBA •jypBiu b laqaug Xízoq qoquioj ‘uyfiB qojqog ‘jyjBq b soxbIii l9Xqooyqp sojjnpyqag •qunfy; ira b soSubh lojAxxn^Su ‘[ojozsqnqB}} ‘qunzyq siq mi p uba ;jozpq qopaa ‘uaqAS{pA isoi^j 'MNfiryi m v IVSVUI MOIIVADVN Sí31 — 861 — — 194 — J&az&áaos Mátyás Uwáty — 199 — Hunyadi Jánosnak volt a kisebbik fia Hollós Mátyás. Még tizennyolc éves sem volt, mikor 1458 január 24-ik napján, Budán az összegyűlt nemesség Magyarország királyává kiáltotta ki. De mert olyan nagyon fiatal volt, azt határozták, hogy nagykorúságáig édesanyjának, Szilágyi Erzsébetnek a test- vérbátyja, Szilágyi Mihály legyen az ifjú király gyámja. O ossza meg vele a kormány­zás gondjait. Mátyás király hamar megmu­tatta, hogy nincsen szüksége erre a gyám­kodásra. Tömérdek hajjal küzdött Magyarország, mikor Mátyás király átvette az uralkodást. A törökök az ország egy részét elfoglalva tartották. A törököket Jajcánál és a ke­nyérmezei sikon tönkreverte. Majd hires fe­kete seregével elfoglalta Ausztria nagy ré­szét és bevonult a császári székvárosba: Becsbe. Mátyás király adóztatta meg a nemeseket először. Azelőtt csak a jobbágyok fizettek adót, a nemes emberek nem, ami bizony nagy igazságtalanság volt. így aztán az adóból mindig megtelt a király kincstára. De azt a tömérdek pénzt Mátyás mind az ország javára fordította. Állandó hadsereget toborzott, a győzhetetlen fekete sereget, amely a,z első rendes hadsereg volt Európá­ban. Olyan vezéreket állított katonái élére, mint például Kinizsi Pál, a molnárlegényből lett hadvezér, a törökök ré-me, aki két nagy karddai verekedett. A csaták förgetegei után sem henyélt Má­tyás király. Pazar fénnyel berendezett bu­davári palotájában egymást érték a vitézi tornajátékok és ba.ivivások. A daliás ifjú király ezekben is első volt rendesen. Ilyen vitézi torna alkalmával történt egyszer, hogy Holuibár, egy rettentő óriás, minden­kit legyőzött. Már nem is mentek vele síkra szállani, mikor a tornán egy ismeretlen, ál­arcos vitéz jelent meg és párbajra szólí­totta. Rövid összecsapás után az óriás hol­tan fordult le a nyeregből. A magyarok lel­kesedve köszöntötték az ismeretlen győz­test. A hős felemelte sisakrostélyát s ott ál­lott a bámuló néptömeg előtt: Mátyás király. A kormányzás ezernyi gondjai közepette a tudományokat és művészeteket is ápolta. Külföldről udvarához édesgette a legkitű­nőbb tudósokat és művészeket s azok köré­ben pihente ki a csaták fáradalmait és az uralkodás gondjait. Akkoriban még alig volt Európában nyomda. De Mátyás király mindjárt az elsők között volt, akik a nyom­tatás mesterségé,nek tért nyitottak. Ruda- várábap nyomdát állított föl és tudósaival, művészeivel könyveket Íratott, képeket fes­tetett. Nagyszerű könyvtárának mesozeföld- ről csodájára jártak, ilyen nem volt beted- h étországon. Mátyás nemcsak másokkal szemben volt kérlelhetetlenül igazságos. Éppúgy megkí­vánta, hogy neki is mondják meg az igaz­ságot, szemtől-szemhe, himezés-hámozás nél­kül. A hizelkedőket gyűlölte s meg nem tűrte maga körül. Akárhányszor álruhába öltözködött. Sze­gényes ruhában aztán fölkereste azokat a helyeket, ahonnan panaszkodtak neki s úgy fürkészte ki, mi haja a népnek? Ki annak az oka? S aszerint osztott az ártatlannak kárpótlást, jutalmat, a bűnösöknek bünte­tést. Ahol meg jó példával kellett előljárni, ott királyi fényes ruhájában is ő maga volt a legelső. Egyszer Gömör megyében utazott. A tör­vénytevés után a megyei urakkal vidám ál­domást ült. Csengtek a poharak és szebbnél- szebb köszöntőt mondottak a királyra, a hazára, a király győzelmeire, a vitézekre. Azalatt pedig a szőlőhegyen, amelynek bor­házában a nagyúri vigasság tartott, szegény jobbágyok izzadva kapálták a szőlőtőkéket. S egyszerre feiláLlott Mátyás király a dúsan terített asztal mellett: — No, urak — szólt — eddig mi vigad­tunk, a jobbágyok meg dolgoztak. Fordít­suk meg a dolgot: kapáljunk most mi, azok meg hadd mulassanak. Az urak eleinte azt hitték, hogy a király csak tréfál. De a király kapát fogott a ke­zébe s a legkomolyabban látott hozzá a munkához. S az uraknak mit volt mit ten­ni? ők is kénytelenek voltak kapát fogni s aztán kapáltak ők is. Némelyik szédült, a másik izzadt a szokatlan munkától, de a király úgy tett, mintha észre sem venné kí­nos szenvedésüket. Végre is az egyik ur nem állhatta tovább. Letette a kapát, két- szer-háromszor megtörölte verejtékes hom­lokát s alázatosan megkérte a királyt. — Uram, — szélt — pogány dolgot mű­velsz. Én szívesen ontom véremet éretted és a hazáért, de a kapáláshoz nem értek. Mátyás szigorúan nézett rá: — Jól van, urak, hagyjuk el hát. Csak azt akartam megmutatni, hogy az a munka sem könnyű, amit a szegény jobbágy végez. Kemény rög a föld, s aki azt megműveli, véres verejtékének gyöngyével megöntözi, ne feledjetek el áldomást mondani a sze­gény munkás magyar népre is. Ilyen volt Mátyás király. Bölcs, vitéz és igazságos. BOSZORKÁNYOS mutatványok S „GONDOLJ EGY SZÁMOT!” Gyakran játsszák gyerektársaságban, hogy tetszés szerint gondolt számot kitalál az egyik ügyeskedő. De rendszerint meg­szabja’ hogy a „tetszésszerinti” szám csak háromjegyű, vagy csakis páros stb. lehet. S a trükkre hamar rá is lehet jönni. Most mi megtanítunk benneteket olyan szám kitalálására, aminek a fogására nem­igen jönnek rá a többiek. Mondjátok a társaság egy tagjának, hogy Írjon fel bármilyen, akárhány jegyű számot, adja össze annak számjegyeit s ezt az összeget vonja le az eredetileg felírt számból. (Mindeddig csak magának irt és számolt, semmit hangosan nem mondott ki.) Most a kapott és csak általa ismert szám­nak bármelyik számjegyét töröltessétek ve­le, aztán a megmaradt számjegyeket adas­sátok ősze. Ezt a számot mondja meg han­gosan s ti egy pillanat múlva megmondjá­tok, milyen számjegyet törölt az általatok nem is ismert többjegyü számból!! A „trükk” ez: ha az illető pl. felirta ma­gának ezt a számot: 389256, itt a számjegyek összege 33. (3+8+9+2+5+6.) Ha 33-at az eredeti hatjegyű számból levon, marad 389223. Ha törli az illető a 8-as számjegyet, akkor a megmaradt számok összege: 3+9 +2+2+3 = 19. Ezt hangosan megmondja. Akkor ti fejben levonjátok ezt a 19-et a 9-es számjegynek abból a többszöröséből, ami a 19-nél nagyobb s hozzá legközelebb áll. Tehát 3X9 = 27-ből: 27—19=8. Kereken rávágjátok, hogy 8-as jegyet törült a titok­ban tartott számból. CSAK UJJHEGGYEL ÉRINTEM Ezt a kis svindllt ügyesen végrehajtva, valósággal „büvész”-nek tűnhettek fel! Kijelentitek, hogy 5—6 egyforma pénzda­rab közül bekötött szemmel is egy pillanat alatt kiválasztjátok azt a darabot, amelyet valaki megjelölt. Ha azután bekötött szemmel álltok ott, hagyjátok meg, hogy a pénzdarabok egyi­két valaki jelölje meg kis ceruzavonással s tartsa erősen a markába szorítva, a többit pedig dobja a kezetekben lévő kalapba. A kalapban összerázzátok a pénzdarabokat többször is (hogy teljék az idő!), aztán be­dobatjátok a kalapba a kézben szorított da­rabot is, újból gyorsan összerázzátok a pén­zeket 8 hirtelen benyúlva a kalapba, kihúz­zátok a megjelölt darabot. (Ez az egy pénz­darab ugyanis a kézben való szorongatás- tól átmelegedelt, inig a többinek hUs a ta­pintása. így aztán könnyen ki tudjátok választani.) MÓKA SZÁMTANI REJTÉLY. — Hány éves voltál a múlt születésnapo­don? — Hat. — És mennyi leszel a következőn? — Nyolc. — Ugyan, csak gondolkozz egy kicsit! — De igen, mert ma van a hetedik szüle­tésnapom. A FÖSVÉNY SKÓT. — No, — kérdezte barátja a skót ember­től, — hogy tetszik London? — Kitünően, de azok a nagy távolságai! — Miért nem ül autóba? — Hát taxiba én nem ülök. Ha visszafelé ülök, rosszul leszek, ha pedig a hátsó ülé­sére ülök s mindig a szemem előtt látom a taxamétert, akkor sem érzem magam job­ban. ÁLLATKERTBEN. Sanyika a tevéket nézi és megkérdi a mamájától: — Mama, kérem, a tevék kirándulásra mennek? — Nem, fiam. De miért gondolod? — Mert rajtuk van a hátizsák. KIS LEVELEK Virágh Vilma. Leveledet várom. — Reis- mann Katalin, Cserniczky Mária, Túri Irén és Lőrincz Irén. Felvettelek benneteket a kis magyarok táborába.— Kern Mária. Örü­lök, hogy ismét írtál. Nem haragudtam rád, mert bizonyára tanulniva'.ód miatt hanya­goltad el a* Kis Magyarok Lapját. MEGFEJTÉSEK A rejtvényeket helyesen fejtették Bernáth József, Bartlh-a József. :: Csendes István. :: Darvas Attila, Darvas Szilárd.. :: Forgáeih Ildikó, Forgách Klárika. :: Gál Fe­renc. :: Horváth Elemér. :: Janák Etelka. :; Kern Mária, Kluesiiik Tildus, Kolos Éva, Kerekes Kató. :: Latkóczy Antal, Lukács Pál. :: Müller Klári, Molnár Teréz. :: Nagy Ferenc. :: Perjésey Eszter. :: Riszner Jenő, Riszner Karcsi, Róth Sándor, Rozlosnik Bözsi. :: Sebők Évi, Sebők Juci, Sperling Évi, Sós István, Szeosey Klára, :: Tóth Ti­vadar. :: Virágh Vilma, Világi József, 9 4

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents