Prágai Magyar Hirlap, 1937. június (16. évfolyam, 122-146 / 4268-4292. szám)

1937-06-20 / 139. (4285.) szám

*PRA:<2aMA.G%ARHTRL^ 7 1937 junius 20, vasárnap. Kassa magyarsága újból leszegezte Iskolai követeléseit Párhuzamos magyar osztályokat kíván két külvárosi elemi iskolában, a polgári iskola negyedik osztályának fölállítását, a reálgimnázium épületének megépítését, párhuza­mos leánygimnáziumot és mezőgazdasági szakiskolát s a felső ipariskola fejlesztését KASSA. — Az egyesült párt kassai szer­vezete még a május 13-i nagygyűlésén el­határozta, hogy a kassai magyar iskolázta­tással kapcsolatos panaszokat és követelése­ket ismételten földolgozza és minden erejét latba veti, hogy a kassai magyar iskolákkal kapcsolatos követeléseknek illetékes helye­ken érvényt szerezzen. A május 13-i kassai nagygyűlés eme határozatának végrehajtása céljából az egyesült párt helyi vezetősége junius 18-án tartotta meg ülését, amelyen képviselve voltak a kassai magyar iskolák mellett működő szülőszövetségek, valamint jelen volt az ülésen dr. Pajor Miklós sze­nátor, Tost László, a párt városi képviselő- testületi klubjának elnöke, dr. Sziklay Fe­renc kulturreferens, Wirth Gyula kerületi pártigazgató, dr. Kátra Kálmán kerületi fő­titkár és a nagy számmal megjelent pártta­gok soraiban az egyesült párt városi képvi­selőtestületének tagjai is. A Tost Barna elnöklete alatt lefolyt ülé­sen dr; Sziklay Ferenc részletes iskolaügyi tájékoztatót nyújtott. Ebben rámutatott a magyar iskolaügy fejlesztésének kérdéseire, részletesen foglalkozott a kassai iskolaálla­potokkal és a kassai magyar iskolaszükség­letekkel. Sziklay referátuma és a hozzászó­lások után a pártvezetőség egyhangúlag az alábbi határozatokat hozta: Az iskolák kiharcolása — mint pártügy Szlovenszkó legmagasabbfoku közigazga­tási hatósága egy kulturális egyesület ügyé­vel kapcsolatban kijelentette, hogy az isko­lakérdés politikum s azzal társadalmi vagy kulturegyesület nem foglalkozhatik. Ezt a határozatot a legfelső közigazgatási bíróság is helybenhagyta. Ennek konzekvenciája, hogy az iskolaügy felszinentartása, a sérel­mek föltárása s a követelések teljesítésének törvényes eszközökkel való kiharcolása a politikai szervezetek hatáskörébe utalt jog a kormányhatalommal szemben és kötelesség a magyar társadalommal szemben. Ez az in­dokolása annak, hogy miért veszi kézbe az ügyet újra az egyesült párt a tanév végének aktualitása alkalmából, mint ahogy eddig is, tizenkilenc év óta nem szűnt meg soha eb­beli jogát gyakorolni és kötelességét telje­síteni. Az egyesült párt ma 9035 szavazatot képvisel Kassán. Ha tehát Kassa magyar­sága a népszámlálás megállapítása szerint 11,504 lélekszámmal bir, ez a szavazatszám a kassai magyarság 80 százaléka s igy az egyesült pártnak elvitathatatlan joga, hogy fölemelje tiltakozó szavát a kassai magyar­ság iskolaügyi sérelmei ellen s hogy a kas­sai magyarság nevében leszögezze azokat a követeléseket, amelyek a sérelmek gyökeres orvoslásának kiinduló pontja és módja le­hetnek. Iskolakővetelések Ezeket a kassai iskolaköveteléseket, te­kintettel az adott viszonyokra az egyesült párt a következőkben foglalja össze: 1. A magyar kisdedóvó ügyének méltá­nyos megoldása, az egyetlen állami ma­gyar óvoda mellett a város különböző pontjain, magyar vezetés alatt álló óvodák és napközi otthonok felállítása. 2 .Az elemi oktatás kellő fejlesztése és decentralizálása legalább is a következő mértékben: 5—5 osztályos párhuzamos ma­gyar tagozat létesítése a Martinovics-uccai és a Husita-téri eddig tüszíán szlovák is­kolákban, természetesen a Hunyadi-uccai magyar elemi iskola változatlan fenntar­tása mellett. Szükséges ez egyebek mellett azért is, hogy a város külső részein élő magyar tömegek és éppen a legszegényebb népréteg számára is épp úgy elérhető le­gyen a magyar iskola, mint ahogy elérhe­tők a város külső részein elhelyezett szlo­vák iskolák. Ennek elvi akadálya nem le­het az, hogy egy épületben két tannyelvű iskola működnék, hiszen az eddig egyet­len magyar tannyelvű Hunyadi-uccai ele­mi sem kizárólag a magyar tanítás ügyét szolgálta, az épületben más, szlovák isko­lák osztályai is el vannak helyezve. 3. Az egyetlen állami koedukációs pol­gári iskola fejlesztése és kiegészítése a IV. úgynevezett befejező tanfolyammal, hogy ezátal az ispari szakiskola magyar tagoza­tának szukkreszenciája biztosítva légyen, 4. Az állami magyar tannyelvű reálgim­náziumnak a kor színvonalához méltó el­helyezése a már a városi tanácsban is el­határozott s a város által ingyen telekkel és hozzájárulással segélyezett uj iskolaépü­let építése révén. 5. Az állami leány reformreálgimnázium keretében párhuzamos magyar osztályok létesítése, mert a mai gazdasági helyzet­ben egészen indokolatlan fényűzés, hogy ez a szlovák iskola 18 évi fennállás után is tisztára a csehszlovák társadalom igényeire támaszkodva 11 növendéket tudott érett­ségire vinni 12 tanár vezetésével. 6. Az állami fémipari (felsőipari) szak­iskola magyar tagozatának építészeti szak­osztállyal való kiegészítése, a fémipari szakosztállyal egyenlő fokon és jogosult­sággal. 7. A csehszlovák tannyelvű mezőgazda- sági szakiskolában magyar párhuzamos osztályok szervezése. Ezt a követelést az teszi indokolttá, hogy a 72 százalékban agrár foglalkozást űző közel milliós ma­gyar kisebbségnek mindössze két földmü- vesiskola áll rendelkezésére Rimaszombat­ban és Komáromban, Összesen 160 gyer­mekre szóló befogadóképességgel. 8. Végül, de annál nyomatékosabban j követeli az egyesült párt az illetékes té­nyezők olyirányu gondoskodását, hogy megszűnjön az a legkülönfélébb formában jelentkező nyomás, amely a magyar szü­lők magyar gyermekeinek szlovák iskolák­ba való terelését célozza. Az egyesült párt iskolaügyi követelései­vel a minden, az államban élő nemzetet és állampolgárt egyformán megillető demo­kratikus jogegyenlőségre, az Íratlan, de éppen ezért mindenkire egyformán köíele- I ző erkölcsi törvényekre, valamint a st. ger- maini békeszerződés s ezen alapuló cseh­szlovák alkotmányokirat határozmányaira támaszkodik és ezen követelések támoga­tására felhívja az egyesült párt a városban szervezettel biró mindazon politikai párto­kat is, melyek részben vagy egészben ma­gyar nemzetiségű párttagokat is nyilván­tartanak. I Az egyesült párt kassai helyiszervezete fentebb felsorolt iskolaügyi követeléseit megokolt memorandumba foglalva a párt törvényhozói utján felterjeszti az illetékes minisztériumokhoz is. Kedden ül össze a pozsonyi isholaankét POZSONY. — A Pozsony és környéke ma­gyar iskolai szülői társulatainak szövetsége közli: A Pozsony és környéke magyar iskolái szülői társulatainak szövetsége e hó 22-én, kedden (nem 21-én, mint első felhívásunkban jeleztük) este 8 órai kezdettel a pozsonyi városháza elő­adó termében a magyar közművelődési terstület- tel közösen a magyar iskolaviszonyok megjaví­tása és a magyar iskoláknak erkölcsileg és anya­gilag való megsegítésére ankétet rendez, amely­re ismételten az utón is meghívjuk magyar tár­sadalmunk keretén belül meglévő összes kultu­rális és szociális alakulatainkat s mindazokat, akiknek a magyar iskola léte és felvirágozása őszinte szívügyük. Az ankéten való részvételüket és mozgalmunk­hoz való csatlakozást máris bejelentetek a po­zsonyi Eötvös Kör, a Református Ifjúsági (Bethlen Gábor) Egyesület, a Szlovenszkói Ál talános Magyar Tanítóegyesület, a Csehszlo­vák Köztársasági Magyar Népszövetségi Liga, a „Felebarát" magyar katolikus egyesület, a Re­formátus Keresztyén Intemátus és Menza, a Magyar Fiatalok Szövetsége, a „Műhely" kul- tur- és színjátszó egyesület. Az ügy érdeke haladéktalanul megköveteli, hogy összes pozsonyi kulturális és szociális szer- vezeteinkaz ankéten résztvegyenek. Léva magyarsága a magyar iskolákért LÉVA. — A szülői társulatok vasárnap dél­előtt negyed tizenkettőkor a városi színházban a magyar iskoláztatás érdekében nyilvános anké- íot rendeznek. Az ankét iránt a magyar szülők körében nagy érdeklődés nyilvánul meg. Léva magyar asszonyai a proletársorsu magyar gyermekért Megalakult a Magyar Gyermekvédő és Szünidei Gondozó Egyesület lévai fiókja LÉVA. — A Csehszlovákiai Magyar Gyer­mekvédő és Szünidei Gondozó Egyesület lévai fiókja a napokban alakult meg a lévai nők élénk érdeklődése közepette, a Kaszinó nagytermében. Az alakuló gyűlést dr. Bolemanné Zorkóczy Atala, az egyesület országos alelnöke vezette és megnyitójában lelkes szavakkal vázolta az egye­sület nemes célkitűzéseit. Azután felolvasták az egyesület országos el­nökének, Jaross Andornénak az alakuló gyűlés­hez intézett üzenetét, amelyben rámutatott azok­ra. az okokra, amelyek az egyesület megalakítá­sát szükségessé teszik. A köztársaságban több gyermekvédelmi egyesület működik, de a ma­gyaroknak eddig még nem volt ilyen egyesüle­tük, aminek hátrányát érezték. Mélyhatásu üzenetét ezekkel a szavakkal fe­jezte be Jaross Andorné: — ’ Nálunk magyaroknál ősi tradíció, hogy a gyermekek gondozásával mindig az asszo­nyok foglalatoskodtak. Azért vállaljuk tehát mi, magyar asszonyok magunkra ezt a nemes feladatot, hogy kinyújtsuk segítő, ápoló, ol­talmazó kezünket oda, ahol a magyar gyer­mekek létét és egészségét veszedelem fenye­geti. Ehhez a magasztos munkához kérem magyar asszonytársaim szives támogatását. Majd az országos hivatalba felterjesztett alap­szabályok ismertetése került sorra, azután egy­hangúan kimondták a lévai fiók megalakulását és megválasztották a vezetőségét. Elnök lett Taubinger Árpádné, Kiskereskény, ügyvezető alelnök dr. Hubert Pálné, alelnökök Rudnyánszky Olga, Schubert Tódorné, Majthé- nyi Lászlóné, Vida Jónásaié, főtitkár dr. Sós| Lászlóné, titkár Szudy Nándor, pénztáros Su- rányi Béláné, ellenőr Fest Ernőné, jegyző Ho- ratsik Pálné. A választmányba 44 tagot válasz­tottak helyből és a vidékről. Strasser Béláné (Pozsony), az egyesület or­szágos ügyvezető alelnöke a lévai fiók megala­kulása alkalmából üdvözlő levelet intézett a lé­vai magyar nőkhöz. —Minden magyar anyának és asszonynak kell, hogy szívügye legyen nemzeti kisebbsé­günk legféltettebb kincse: a magyar gyermek -— írja egyebek között. — Hogyha a nyári szün­idő alatt sikerül sok sápadt kis magyar arcocs­kára visszalehelnünk az élet pírját, akkor már el is értük célunkat, mert hiszen célunk, amiért szivünk mniden dobbanásával küzdnük: a ma­gyar gyermeknek testben és lélekben való meg­erősítése. Szolgálja mindenki ezt a nemes célt becsüle­tes, őszinte munkával s akkor az elért siker mél­tó módón fogja koronázni áldozatkész munkáju­kat .... A melegszívű írás lelkes visszhangot keltett s Léván már megszületett a legújabb jelszó: A gazdagok szorítsák meg egy-két nappal drága nyaralásukat és az igy megtakarított összeget ajánlják fel a magyar gyermeknyaral­tatási akcióra, akiknek pedig úgy kelleme­sebb, vegyenek magukhoz egy-egy vézna és az elégtelen táplálkozástól fejlődésében visszama­radt magyar gyermeket, ezzel szolgáljuk és és mentsük a magyar jövőt és szolgáljuk egy boldogabb társadalom kiala­kulását.' Urania mozgószinház Prága II., Klimentská 4 - Telefon 62441 1937 junius 22, 23 és 24-én %6 és 149 órakor Jókai Mór regénye filmen: AZ ARA&EYEMBIf! című magyar filmet mutatja be magyar nyelven. Főszereplők: Kiss Ferenc, Csortos Gyula, Rózsahegyi Kálmán, Eray Tivadar, Egri Mária, Kormos Márta, Mezey Mária, Főzess Anna stb. íBeszélő ténye& A „Krajinsky Vestntk“ a szlovenszkói országos hivatal lapja. Ennek legutolsó számában az országos elnök „a pol­gári légvédelmi gyakorlatok fotografálásának tilalmáról" szóló hirdetményét magyar nyelven is közzétette, ami a nyelvtörvénynek és végrehajtási rendeletének teljes mértékben meg­felel. De hogy ez az első fecske mennyire nem jelent még nyarat, bizonyítja az országos hiva­talos lap ugyanazon száma, mert abban a többi, egész Szlovenszkóra érvényes rendelet és hir­detmény csak az államnyelven van közzétéve, holott a nyelvtörvény és annak végrehajtási rendelete kötelezően írják elő, hogy mindén rendeletet és hirdetményt, amely oly bírósági járás területére is vonatkozik, ahol a magyar nyelvhasználati jog megvan, magyarul is közzé kell tenni és ezért kérjük az országos elnököt, hogy a jövőben minden rendeletét és hirdetmé­nyét adja ki magyar nyelven. Még arra is kér­jük azonban az országos elnököt, hogy rendelje el, hogy a magyar nyelvű fordításban a magyar nyelv helyességére is ügyeljenek, mert pl. a „fotografálás" szónak van tiszta magyar neve is és pedig a „fényképezés" szó, hogy igy a ma­gyar nyelv tisztaságán ne essék sérelem. Radvánc község az ungvári járás területén fekszik, A községben lakó 3360 csehszlovák állampolgárnak 27.89 százaléka vallotta magát a legutolsó népszám­lálás hivatalos adatai szerint magyar nemzeti­ségűnek. Ennek dacára a községben csak ruszin és cseh tannyelvű elemi iskola létezik, pedig ugyancsak a hivatalos statisztikai adatok sze­rint a községben a csehszlovák nemzetiségű polgárok a lakosságnak csak 21.13 százalékát alkotják és ezek a számok is bizonyítják a ma­gyarságnak azt a jogát, hogy a községben mi nél előbb állítsák fel újra a magyar tannyelvű elemi iskolát és mivel a felsőbb körök amúgy is tiltják az elnemzetlenitést, kérjük az iskolaügyi minisztert, hogy haladéktalanul intézkedjék, hogy a radvánci magyar gyermekek már az el­következendő tanévben magyarul tanulhas­sanak. A verebélyi járásbíróság az országos hivatal rendeleti közlönyében Prez. 3/19/37 szám alatt hirdetményt tett közzé, de a nyelvtörvény és annak végrehajtási rendelete dacára csak az államnyelven, A verebélyi járás­bíróság területén ugyanis a legutolsó népszám­lálás adatai szerint a magyarság a csehszlovák állampolgársággal biró lakosság 25.7 százalékát alkotja és fel van véve az igazságügyminiszté- rium által kiadott u. n. kisebbségi joggal biró járásbíróságok közzé és igy a járásbíróságnak kötelessége lett volna a hirdetményt magyar nyelven is közzétennie. Felhívjuk erre az esetre az igazságügyminiszter figyelmét azzal, hogy a verebélyi járásbíróságot utasítsa haladéktalanul a nyelvtörvény és annak végrehajtási rendelete pontos betartására és mivel a hivatkozott ren­deletben a járásbíróság közhírré teszi, hogy régi iratokat semmisít meg bizonyos határidőn belül, utasítsa egyidejűleg a verebélyi járásbíróságot, hogy a magyar lakosság érdekeire való tekin­tettel, fentebbi hirdetményét a hivatalos lapban haladéktalanul tegye közzé magyar nyelven is: PARLAMENTI NAPTAR Junius 22. (kedden): A kéjp viselőiházban délelőtt délelőtt 9 órakor a hadügyi bizottság- tart ülést t a honvédelmi előképzésre vonatkozó javaslatot tárgyalja. — Délután 3 órakor a plénum ül össze s a íhadbirák nyugdíjaztatá­si korhatárának leszállítására vonatkozó kor­mányjavaslatot veszi .munkába. — A szená­tusban délután 3 órakor a nemzetgazdasági bizottság- az elemi károkra vonatkozó javas­latokat, s ■ugyanakkor a külügyi bizottság né­hány kereskedelmi pótegyezményt tárgyal. — Délután 4 órakor a plénum tart ülést és két nemzetközi egyezményt tárgyal. Junius 23. (szerdán): A ' képviselőházban délelőtt 9 órakor a kulturális bizottság tárgyalja a honvédelmi előképzésre vonatkozó javasla­tot. Junius 24. (csütörtökön): A képviselőházban dél­előtt 10 órakor a szociálpolitikai bizottság tart ülést.

Next

/
Thumbnails
Contents