Prágai Magyar Hirlap, 1937. június (16. évfolyam, 122-146 / 4268-4292. szám)
1937-06-18 / 137. (4283.) szám
XVI. évf. 137. (4283) szám • Péntek ■ 1937 junius 18 A ' m/jjM n m/llf4B B I lf I F/Am*' Előfizetési árt évente 300, félévre 150, negyedévre 76, havonta 26 Ki., külföldre: évente 450, félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Ki. 0 R képes melléklettel havonként 2.50 Ki-val több. Egyes szám ára 1.20 KI, vasárnap 2.— Ki. A szlovenszkói és ruszinszkói magyarság politikai napilapja 8zerkesztöség; Prága II., Panski u I i c e 12, 1L emelet 0 Kiadóhivatal: Prága II., Panská ulice 12, III. emelet. 0 0 TELEFON: 303-11. 0 0 SÜRGÖNYC1M HÍRLAP, PRRHR. A ieltartóztathatatlan előnyomulás A spanyol nemzetiek eddig 10.000 foglyot ejtettek Bilbaonál Az olaszok előnyomulása - Davilla kerülni akarja az utcai harcokat és a várost bekeriti - Halálra ítélték a failangisták vezérét? SALAMANCA. — A Franco-hadsereg hivatalos jelentése szerint a nemzeti csapa- tok ismét előnyomultak. A „fekete nyíl" nevű olasz csapatok a Nervion folyó torkolatáig jutottak elő s három községet megszálltak. Ezen a szakaszon teljesen megsemmisült a baszkok védelmi vonala és a nemzetiek 1700 foglyot ejtettek. A Havas-ügynökség jelentése szerint a nacionalisták fogója egyre jobban bezárul Bilbao körül s a város hamarosan teljesen körül lesz kerítve. A támadó hadsereg parancsnoksága kerülni akarja a nagyobbará- nyu uccai harcokat Bilbaoban s ezért mindenekelőtt a város bekerítésén fáradozik. A balszárnyon a nemzetiek elérték a Bilbaoból Mediliát halálra ítélték, de kegyelmet kap ST. JEAN DE LUZ. - A spanyolfrancia határra érkezett hírek szerint Fran- co katonai bírósága halálra ítélte Manuel Mediliát, a spanyol failangisták vezérét, akit hazaárulással vádoltak. Medillával egyidejűleg a failangisták nyolcvan más vezére is a bíróság előtt állt. Közülük tizennégyet halálra ítéltek, húszat életfogytiglani kényszermunkára. Az elítéltek között van Biscaya, Salamanca, Burgos és Toledo fallangista vezére is. A halálos ítéleteket valószínűleg nem hajtják végre. Bilbao bevétele után a failangisták vezérei kegyelmet kapnak, majd pedig Madrid elfoglalása Prága és Bukarest (*) Hodza romániai utjával kapcsolatban kisantant-körökben felmerült a kérdés, hogy vájjon Románia kitart-e rendületlenül a régi vonal mellett s nem kezdeményez-e egyéni politikát, mint Jugoszlávia? fjírre a kérdésre kell elsősorban megnyugtató választ hoznia a miniszterelnöknék. Kétségtelen, hogy Jugoszlávia barátkozása Olaszországgal és Németországgal egyfélől, az orosz események másfelől súlyos gondot okoznak a kisantantpolitika régi híveinek. Az erők minden oldalról átcsoportosulóban vannak. Ezt kár lenne tagadni vagy elkendőzni, elvégre a tisztánlátás kritikus pillanatokban a legjobb politika. Hiba lenne szépíteni a dolgot, hogy a kisantant egysége szempontjából Jugoszlávia külön- utjai a szövetségi rendszer bizonyos lazulását jelentik, még akkor is, hogyha azok a kérdések, amelyek annakidején a három államot szoros együttműködésre bírták, ma sem veszítettek sorsdöntő erejükből, ma is hatnak és ma is összetartják a ■kisantantot. Az igazság az, hogy a főkér- d és éktől eltekintve bizonyos részletkérdésekben mindig voltak ellentétek a három ikisantant-állam külpolitikája között, ami természetes, hiszen mind a három ország végeredményben más geopolitikai érdekszférához tartozik s társadalmi struktúrájuknál fogva belső, úgynevezett világnézeti karakterük, de gazdasági érdekeik sem azonosak. Mindössze arról lehet szó, hogy a jelenlegi dinamikusabb korszakban az ellentétek jobban hatnak, mint a nyugalmasabb korszkokban. Kétségtelen, hogy Csehszlovákia orosz-szövetsége a dolgok mai állását tekintve komolyabb ok az aggodalomra kisantant-körökben, mint Jugoszlávia olasz és német barátsága. Ami egyrészt nem jelent olyan szoros kötelékeket az érdekelt ország számára, másrészt nem nyugszik olyan bizonytalan talajon. Oroszország iránt nagy katonai potenciája ébresztett szerelmet európai szövetségeseiben. Ennek a szerelemnek a világpolitikai helyzet adta magyarázatát, tagadhatatlan azonban, hogy a világpolitikai helyzet kuszáltságának tisztázásához nem járult hozzá, hogy az európai demokráciák barátságot kötöttek a bolseviki Oroszországgal. Sőt a legutóbbi orosz események még növelték a zűrzavart. Nem Tehet letagadni, hogy úgy Franciaországban, mint Csehszlovákiában nyugtalanságot keltett a tábornokok kivégzése. Elvégre azoktól fosztotta meg a vérbiróság az orosz hadsereget, akik európai rangra ■emelték. Mindebből persze nem következik, hogy az orosz hadsereg többé nem volna képes adott esetben ellátni a rája váró feladatokat, de nem lehet tudni, hogy mit hoz a holnap? Azok után, amik Oroszországban történtek, semmi sem lehetetlen, tehát számot kell vetni olyan eshetőségekkel is, amelyekben az orosz hadsereg ak- cióképtelenné válik, mert belső bajok kötik le minden erejét. Ezeknek a gondoknak nyíltan szemébe kellett nézni most Hodza romániai útja alkalmával. S ha szemébe néztek, akkor nem túlságosan valószinü, hogy Románia hajlandóságot mutatott közeledni az orosz irányzathoz s hogy a lengyel látogatást minden államférfiul képessége mellett sem tudja ellensúlyozni a mi^ niszterelnök. Valószinüleg nem tartozik a szerencsés véletlenek közé az sem, hogy Titulescu éppen most kap diszdoktori oklevelet a po- g&onyi egyetemen. Romániában nem nagy a népszerűsége a bukott külügyminiszternek, túlsókat primadonnáskodott, túlságosan sokat improvizált, túlságosan beleélte magát abba a gondolatba, hogy a román érdekektől és érzelmektől független nagypolitikai játszmákat lehet folytatni. De kevesebb népszerűtlenség mellett sem találna Titulescu rokonszenvre hazájában, elvégre el lehet képzelni, hogy minden más ország külügyminisztere élénken tiltakozna az ellen, hogy még olyan kiváló honfitársa egyéni akciókat bonyolítson le kényes külpolitikai kérdésekben. Rossz vért szült a Litvi- novval való tanácskozás is Romániában, bizonyíték rá az az éles, majdnem ingerült sajtóvisszhang, amivel Bukarest fölszisszent. Nem lehet kétséges, hogy a román—orosz barátság ügyének ez az illegális közvetítés nem sokat használt. Kérdés, vájjon Csehszlovákiának használ-e Titulescu doktorrá- avatása éppen most? Nem akarunk jóslatokba bocsátkozni, de a román viszonyok megfigyelése arra figyelmeztet, hogy Titulescu nem tartozik a jövő emberei közé. Egyébként a jelenlegi helyzetben érthető lenne, hogy az érdekeltek inkább a jövő, mint a jelen emberei felé orientálódnak. Elvégre nem titok, hogy a jelenlegi román Ordinába vezető főútvonalat, úgyhogy a baszkok hátába kerültek. A bilbaói menekültek azt állítják, hogy a város uccáin lövöldözésre került a sor. A foglyok és a szökevények száma 10.000-re emelkedett. Elvágták a santanderi utat MADRID. — A spanyol nemzetvédelmi minisztérium jelentése szerint a biscayai fronton a nemzeti repülőgépek bombázták a Santanderbe vezető útvonalakat, hogy megakadályozzák az asszonyok és a gyermekek elmenekülését. A bombázásnál sok ember meghalt, közöttük sok asszony és gyermek is. után Franco általános amnesztiát hirdet. A pör kimenetelét Spanyolországban a jobboldali monarchista nacionalisták győzelmének tartják a fasiszták fölött. Mint ismeretes, a spanyol fallangista szervezetet, amely tisztára fasiszta mozgalom, Primo de Rivera fia alapította. A fallangis- ták a polgárháború kitörése óta Franco oldalán küzdöttek, de amikor Franco megkísérelte, hogy a különböző nemzeti elemeket, igy a monarchistákat, carlistákat, Gil Rob- lez katolikusait egységes nemzeti párttá tömörítse, a failangisták elleneszegültek. Franco azonban letörte mozgalmukat és vezéreiket letartóztatta. kormány napjai meg vannak számlálva s úgy látszik, hogy nemcsak a kormányé, de az egész kormánypárté, ami pedig Romániában, mint tudjuk, sokat jelent. Nemcsak uj embereket minden vonalon, hanem esetleg uj szempontokat és uj elveket is. Két lehetőség van. Az egyik az, hogy úgynevezett választási kormány jön, amely pártokon kívül áll és csak a választások lebonyolítását vállalja. Ennek a megoldásnak súlyos veszélyeire már most figyelmeztetnek a józanabb politikusok. A másik eshetőség az úgynevezett pártkormány. Egy darabig úgy látszott, hogy az eddigi szokás ellenére is a jelenlegi kormány tartja meg a hatalmat, de a legutóbbi választások megmutatták, hogy ez a kombináció nem nyugszik reális alapon. A legnagyobb esélyei vannak a nemzeti parasztpártnak, tehát Mi- halache a jövő embere. Meglepetések azonban nincsenek kizárva. Mert a nemzeti parasztpárton súlyos tehertétel Maniu személye. Maniu és az udvar között, mint ismeretes, áthidalhatatlan ellentétek vannak s a király nem enged hatalomba emelkedni olyan pártot, amelyben döntő szava van Maniunak. Maniu viszont úgynevezett ,.nehéz ember", elvei és ambíciói vannak, sokat, Gyászünnep Kiesben WILHELMSHAFEN. — A német hadi- kikötőben csütörtökön nagy gyászünnepet tartottak a „Deutschland" elesettjei tiszteletére. Rader vezértengernagy, a flotta parancsnoka beszédében kijelentette, hogy a német népet hosszú idő óta nem háborította föl annyira esemény, mint a „Deutschland" spanyolországi bombázása. Az ibizai merénylet elkeseredést és fájdalmat okozott egész Németországban. A külföld is méltányolta a németek fjádalmát, ami kitűnik a londoni benemavatkozási bizottság határozataiból. Rader ezután részletesen beszámolt a bombatámadás lefolyásáról és kijelentette, hogy a Deutschland bombázása intő jel volt, amely fölrázta a világ lelkiismeretét és odatömöritette a kultúrát megsemmisítéssel fenyegető bolsevizmus ellentáborába. Fe'oszlatták a katalán trocüista pártos BARCELONA. — A katalán trockisták vezérét, Nin Andrest csütörtökön Barcelonában letartóztatták. Őt vádolják azzal, hogy a májusi barcelonai nyugtalanságokat megszervezte. Szervezetét, a P. O. U. M.-ot föloszlatják. Nin Trockij munkatársa volt a zorosz forradalom első éveiben. A trockisták rádióját és vagyonát lefoglalták. utazott most külföldön és közös akciókat bonyolított le saját szakállára Titulescuval, ami megint csak nem növelte népszerűségét, így azután nem lehetetlen, hogy sikerül Vajda úgynevezett Román Frontjának előugratni és a nemzeti parasztpárt dissziden- seivel és néhány töredék jobboldali csoporttal együtt váratlanul hatalomba nyomulni. Nem, mintha készpénznek vennők Vajda szélsőjobboldali nézeteit és fenyegetőzéseit, de azért annyi bizonyos, hogy vele még élesebb és határozottabb jobbrakanyarodás következik a román külpolitikában is. Hiba lenne megfeledkezni arról, hogy Romániában, különösen a nemzeti érzésű intelligencia körében Olaszországnak nemcsak barátai, de rajongói vannak s talán a legkomolyabb jobboldali politikus, Averescu marsall is föltétien híve az olasz orientációnak. Igen nagy azoknak a politikai vezéreknek a száma, akik azt követelik, hogy Románia is kövesse Jugoszláviát az olaszbarátság utján s akárhogyan alakulnak a választások után az erőviszonyok, annyi bizonyos, hogy ennek a követelésnek az uj román parlamentben nagyobb nyomatékkai fognak hangot adni. Ha ugyan nem emelkedik azonnal a hivatalos külpolitika vezérelvei közé.
