Prágai Magyar Hirlap, 1937. június (16. évfolyam, 122-146 / 4268-4292. szám)
1937-06-17 / 136. (4282.) szám
1937 junius 17, csütörtök. ^i«<míVUc4ar.hirlak fftilttPfa ide vótiuUe Változékony idő várható sokhelyütt zápor- esővel. A hőmérséklet keleten Is süllyed. — SZERENCSÉTLENSÉGEK SZLOVENSZKÓ- SZERTE. Hidaskürtről jelentik: Egy nap alatt egy halálos és két súlyos szerencsétlenség történt Galánta környékén. Az első baleset áldozata Nyársik Mária 20 éves háztartási alkalmazott, aki lezuhant a pincébe és életveszélyes sérüléseket szenvedett. A galántai Dzevos gabonaraktárban dolgozott Piánk Mihály, aki leesett a raktárépület első emeletéről és súlyos állapotban szállították a kórházba. A harmadik baleset áldozata Prais Vince 58 éves szobafestő, aki a létráról lezuhant és olyan súlyos sérüléseket szenvedett, hogy kórházbaszállitás közben meghalt. — Zsolnáról jelentik: Lédec mellett gulyoskimenetelü közlekedési szerencsétlenség volt. Gyürk János tanító Turzó Otília társaságában motorkerékpárkirándulást tett. A motor- kerékpár Lédec közelében belerohant egy autótaxiba. Gyürk és a kíséretében lévő Turzó Ottilia súlyos törési sebeket és agyrázkódást szenvedett. —• Komáromból jelentik: A Friedler-féle lengyárban Molnár István 26 éves munkást a lenditőkerék elkapta és leszakította jobb karját. Életveszélyes állapotban szállították kórházba. — TIZENKÉTÉVES KISFIÚ NYÁRI KALANDJA. Komáromiból jelentik: Diósy Károly virtpusz- tai ftieze-rkereskedő 12 éves kisfia elment az iskolába, de szülei hiába várták haza, a gyereknek nyoma veszett. A megrémült szülők azt hitték, hogy a fiú talán a Vágba fulladt, mert szeretett fürödni. Értesítették tehát a csendőre éget, amely nyomozást indított a gyermek után. A kisfiút másnap Magyarországon, Tata közelében az országúton találták meg, ahol vígan gyalogolt. Kiderült, hogy iskolából kijövet elhatározta, hogy meglátogatja pesti rokonait és azonnal útnak is indiait gyalog Budapestre. — A VÁG ÚJABB ÁLDOZATAI. Nyitrá- ról jelentik: Vágsellye határában fürdés közben a Vágba fulladt Gál János 10 éves iskolás- fiú. A gyermek nem tudott úszni és az ár elragadta. Vágkirályi határában Jalsovszky Ernő 8 éves fiúcska ugyancsak a Vágba fulladt. xx Felkérjük t. Olvasóinkat, szíveskedjenek saját érdekükben a mai Eclipse-hirdetést figyelmesen elolvasni — és tapasztalataink alapján ajánljuk — hogy az Eclipse-borotva- pengét próbálják ki. — BETÖRÉS ÉS RABLÁS. Nyitráról jelentik: Felsőköröskény községben Kondula János vendéglőjét fosztották ki a betörők. A Trencsén melletti Ilámry községben pedig vakmerő rablótámadást követtek el Herty Hermann hentes ellen, aki kocsiján Trencsénbe igyekezett. A két útonálló revolverrel támadta meg a hentest, kiforgatták zsebeit, elvették néhány száz koronát tartalmazó pénztárcáját és óráját, azután nyomtalanul eltűntek. — ÖTHÓNAPI FOGHÁZ „MÁLNASZEDÉS” ÉRT. Rimaszombatból jelentik: Knupfnszky József és István rozsnyói lakosokat a mezőőr málnaszedésen. érte és amikor felelősségre vonta Őket, Krupinszkyék rátámadtak, összeverték, sőt puskáját is eltörték. Suiyos testi sértésért és hatósági személy elleni erőszak cimén mindkettőjüket öt- hónapi fogházra Ítélték. Regény a tündöklő múltról és a sivár jelenről Spanyol főherceg és marseillei mosónő leányának tündöklése és nyomorúsága Amíg egy „kaméliás hölgy" eljut a selyemharisnya-lopásig ■■ A PMH munkatársától ■■ Székelési zavaroknál és az ezekkel járó általános rosszullétnél a rendkívül enyhén ható természetes „Ferenc József" keserü- viz — reggelenként fed keléskor egy pohárral beyéve — a gyomorbélcsatorna tartalmát gyorsan kiüríti és a mérges bélgázak fejlődését csökkenti, az emésztést és a vérkeringést előmozdítja s tartós megköny- nyebbülést szerez. Az orvosok ajánlják. 9 — ÉKSZEREKET LOPTAK A BÉLYEG- KERESKEDÖTŐL. Zsolnáról jelentik: Mahrer Béla Ismert zsolnai bélyegkeresikedő lakásán tegnap éjszaka ismeretlen tetteseik megfúrták a pénzszekrényt s 12.000 korona értékben készpénzt és ékszereket vittek el. A szekrényben volt a 'bélyegkereskedő két nagyértékü bélyeggyüj- teménye is, ezt azonban a betörők érintetlenül hagyták. A betörők valószínűleg a hellyel ismerős egyének lehettek. A rendőrség ebben az irányban nyomoz. — ELÍTÉLT CSALÓ ÜGYNÖK. Rimaszombatból Jelentik: Lemos József többszörösen büntetett előéletű posztó ügynök ikerült a bíróság elé. Több följelentés érkezett ellene, (hogy előlegeket vett fel szállítandó szövetekre, a megrendeléseket azonban nem teljesítette. A bíróság hétihónhapi börtönre ítélte. — ÉRDEKES ÍTÉLET EGY AUTÓSZERENCSÉTLENSÉGGEL KAPCSOLATBAN. Kassáról jelentik: Két évvel ezelőtt Eperjesen a vasúti átjárónál Gellért ismert étteremtulajdonos autóját elkapta a Kisszeben felől érkező vonat mozdonya. A gépkocsit Gulyás Gyula sofőr vezette s-a kocáiban Gellérten kívül 17 éves leánya és két kis unokája ült. A vasúti sorompó nem volt leengedve. A gépkocsi felborult, Gellért súlyos bordatörést szenvedett, leánya és két unokája ugyancsak súlyosan megsérült. Az étteremtulajdom os felgyógyulása után büntető följelentést tett' a sofőr, a vonatvezető és az állomás személyzetének több tagja ellen. Az eperjesi bíróság tegnap tárgyalta az ügyet. A vádlottak padján Gulyás Gyula sofőr, Kollár Gusztáv vonatvezető, Tvrdiak János fütő, Honlsin János pályafelügyelő és Vadász István helyettes állomásifőnök ültek. A bíróság Hanzély vasúti szakértő véleménye alapján a négy vasutas-vádlottat fölmentette s csupán a gépkocsi sofőrjét Ítélte el föltételesen háromnapi fogházbüntetésre. Az Indokolás szerint a szerencsétlenségért csak a sofőrt terheli a felelősség és teljesen közömbös az, vájjon a sorompó le vo.lt-e eresztve vagy sem. A sofőrnek kötelessége minden vasúti átjárónál megállítani kocsiját és megnézni, hogy közeledik-e vonat vagy teán, PARIS. — (MTP) A tizedik párisi büntető-tanács a minap 500 frank pénzbüntetésre Ítélt lopás és tiltott kábítószerek árusításáért egy hatvanhét éves öregasszonyt, akinek ráncos és agyonfesté- kezett, agyonpiuderezett arcára a kokainszenvedély mély barázdákat szántott. Néhány ujságiró, aki a tárgyalást végighallgatta, felismerte az öregasszonyban a régi Páris egyik legünnepeltebb szépségét, akinek élete valóban a haumadik császárság korának nagy kurtizánjaira emlékeztet. A kolostori évek Jane Baldy Tonlouse-Lautrec-nek, a századvég világhírű festőjének a barátnője, az 1900. évi Páris ünnepelt szépségkirálynője, aki magában egyesíti a naturalista Zola „Naná“-jának és a romantikus Dumas „Kaméliás hölgy“-ének úgyszólván minden érdekes tulajdonságát. Nem olyan álmodozó szépség, mint volt a kaméliás hölgy, de nem is az a kis, ueea szemetéből kiemelkedett démon, mint Zola regényének hősnője. A századeleji Parisban mindenki tudta róla, hogy tulajdonképpen királyi vér folyik az ereiben és tulajdonképpen Európa egyik legrégibb uralkodócsaládjából származik. Igaz, hogy gyermekévei az anyagi és erkölcsi nyomor és a legragyogóbb pompa fantasztikus sorsfordulói között telt el. Jane Baldy 1870-ben született mint egy mar- seillei mosónő törvénytelen gyermeke. Apja sohasem Ismerte el a gyermeket, de volt idő, amikor anyagilag is támogatta és megnyitotta előtte a legelőkelőbb társaságok szalonjait. Érdekes, hogy az anya gyermekének soha nem beszélt arról, hogy ki az apja. Igaz, hogy az apa kívánságára a gyermeket mái,r hétéves korában elvették az anyjától és az egyik marseillei apácsu kolostorban nevelték főrangú gyermekek között. Származásának titka azonban mindaddig, míg a kolostorban volt, ismeretlen maradt előtte, csak mikor már kikerült az élet forgatagába, tudta meg, hogy apja Ferenc spanyol infáns volt, aki 1853-ban született Toulouse-ban, unokafivére annak a Ferencnek, aki II. Izabella királyfi őt feleségül vette és mint a királynő férje tulajdonképpen a királyi hatalmat • gyakorolta Spanyolország felett. Az első szerelem A főherceg és a marseillei mosónő gyermeke tizennyolc éves korában, amikor elhagyta a kolostort, ragyogó szépség volt és még élénken leiké ben voltak a kolostori emlékek,' amikor szerelembe bonyolódott egy Alexander Baiudier nevű fiatal. katonatiszttel. Kalandos diákszerelem volt, mert a fiatal tiszt is alig néhány hónappal előbb került ki a katonai akadémiából és nem sokkal volt idősebb a leánynál. Érdekes, hogy körülbelül ő is hasonlóan kalandos származási regényre tekinthet vissza, mint a leány. Alexander Baudier ugyanis Konstantin orosz nagyherceg törvénytelen gvermeke volt. A nagyherceg mint Finnország főkormányzója ismeretségbe került az egyik finn nemesi családnál alkalmazásban lévő francia nevelőnővel, akibe beleszeretett 6 akivel szerelmi viszonyt folytatott, ö sem ismerte el hivatalosan a szerelemből származó gyermeket, de bőkezűen gondoskodott neveltetéséről, sőt bevezette az udvarhoz is, úgyhogy a fiatal francia tiszt rövid ideig Mária nagyhercegnő környezetéiben tartózkodott. A két fiatal ember szerelméből rövideesn házasság lett, amelyből egy gyermek született. A házasság azonban boLdogtaln volt. A nagyherceg fia javíthatatlan kártyás volt, úgynevezett nagy vivőr, aki a hatalmas appa- názsból nem tudott kijönni, feleségének egész megtakarított pénzét is elköltötte, gáláns kalandjairól egész Páris beszélt, úgyhogy a fiatal asezony végre tüilhetetlennek találta a helyzetet és háromévi házasság után elvált köny- nyelmü férjétől. elmúlt, úgy pártolt el tőle a szépleányok hagyományos szerencséje is. Egész megtakarított pénze áldozatul esik egy szerencsétlen bankspekavláció- nak. Híres ékszerei egymásután vándorolnak a zálogházba. Utóljára a Dolly-testvéreknek eladta palotáját 8 ez egy darabig felszínen tartotta, de azután ez a pénz is elfogyott, s megkezdődött a Zola- regény utolsó fejezete: a züllés. A valamikor ünnepelt szépséget most. már a leg- obskurusabb bárokban lelhet látni, a kokainárusok hamar ismeretséget kötnek vele és üzletkörükbe fogadják. Kokain, morfium, öregség A kokain után jött a morfium és később az éter. A hajdani szépség kísérletet tett az összes ismert kábítószerekkel, hogy visszaálmodja magának a múlt ragyogását. Régi időkben jó barátságot tartott fenn egy azóta híressé vált párisi ügyvéddel, aki megpróbálta a szerencsétlent megmenteni és egy alkalommal, amikor a kokainé'.vezettől rosz- szullett, kórházba szállíttatta és saját költségéi-e _ megpróbálta kikezeltetni a kokainszenvedélyből. Ez a kísérlet azonban, mihelyt vége lett a kórházi ápolásnak, csődöt mondott. A hajdani szépség, alig hogy elhagyta a kórházat, folytatta a régi, romlott életet, megint csak piszkos kis lebujokban érezte jól magát. Minden pénzét elvitte a kokainszenvedély és egy nap abban a pillanatban tartóztatták le, amikor az egyik nagy áruházban megpróbált ellopni egy pár selyemharisnyát. A selyemharisnyára azonban már nem neki volt szüksége, mint ahogy a rendőrségen bevallotta, morfiumfiolákat akart érte vásárolni. A vallomás, amit Jane Baldy tett a bíróság előtt, valóban Maiipassamt vagy Balzac tollára méltó regénynek lehetne egy fejezete. A hercegi származású hajdani kurtizán élete regényében benne van az egész letűnt háboruelőtti Franciaország. HAJSZÁLFINOM \ / \ í — penge V W A világ hegedűkészitői Cremonában ünnepük meg Stradivari halálának kétszázadik évfordulóját ■ Egy név, amelyből fogalom lett ■ u Egy „kaméliás hölgy a század végén Ekkor kezdődött meg Jane Baldy életének tulajdonképpeni regénye. A századvégi kaméliás hölgy röviddel válása után már nagyvilági életet élt, szalonját mindenki ismeri. Ekkor egy márki, Marquies de Beauregard barátnője, aki havonta 30.000 frank „tüpénzt“ adott neki. Elegáns fogatjait, amelyeknek bakkjáról soha nem hiányzott a livrés inas, rövidesen egész Páris ismerte. Ékszereiről csodákat meséltek. A Palais de Pomereu-ben lakott és ékszerei között állítólag volt egy 50 karátos gyémánt is. A palotát később a háborúm tárni kor két nagy fédvilági nője bérelte: a Dolly-sisters. Valósággal hercegi udvartartása volt ennek a századvégi kaméliás hölgynek és estélyein a nemzetközi művész- és pénzvilág előkelőségei vonultak föl. Életregényét később egy azóta híressé vált francia ujságiró megírta és ebből a regényből tudjuk, hogy napi parfőmszámlája 3—400 frankot tett ki. A művész- és pénzvilág előkelőségein kívül diplomaták, hercegek és politikusok is megfordultak flzalonjában, ahol számoe nagyfontosságu politikai esemény játszódott le. Mindez a fény és ragyogó* természetesen csak addig tartott, amíg a szépség: Ahogy a szépsége PRÁGA. — Cremonában, az ősi olasz városban —- mint a PMH már röviden jelentette —- most Stradivari halálának kétszázadik évfordulója alkalmával rendezett emlékünnepségek keretében világértekezletre gyűltek Össze a földkerekség összes nevesebb hegedü- késitői. A hegedükészités soha és sehol nem emelkedett olyan tökélyre, mint éppen Cremonában. Amellett a hegedű az egyetlen hangszer, amely szerkezetben és formában változatlan maradt az utolsó két évszázadban. Tökéletesebbet e téren még az azóta naggyá fejlődött technikai tudomány sem tudott kitalálni. Amíg a „pengettyü‘“ből hegedű lett A hegedűt senki sem találta fel, hanem lassan fejlődött az idők folyamán. Az indiai kényurak palotájában és Hellasban egyaránt kedvelt hangszer volt az, ami a mai hegedűhöz távolról hasonlító valami, amin azonban nem vonóval játszottak, hanem pengették. Olyasmi volt ez, mint kicsiben a hárfa vagy a lant. A XI. század körül jelenik meg a vonó és ettől fogva beszélhetünk tulajdonképpen hegedűről. Azonban még öt évszázad múlt el, amig a hangszerkészítők felismerik azt az óriási lehetőséget, amely az uj hangszerben rejlik és ráébrednek arra a művészi hatásra, amelyet a hegedűvel kelteni lehet. Ekkor egy évszázad alatt kialakul a hegedűnek az az alakja, amely máig ismeretes. A legnevesebb cremonai mester a XVI. században Amati volt. Akkor még céhrendszer uralkodott és ennek megvolt az az előnye, hogy műhelytitkok átöröklődtek* így volt ez az Amati-családban is és az első Amati unokája volt az a mester, akitől az első cremonai mesterhegedük származtak. Ekkor készítette azokat a remekműveket, amelyek nevét halhatatlanná tették. Amatitól Stradivariig Az Amati-név fényét csak tanítványa, Antonio Stradivari tudta elhomályosítani. 1644-ben született, előkelő cremonai patrícius család sarja volt. Eleinte hűségesen dolgozott Amatlnál és 1667-ig, házasságáig munkáit mestere nevével jelezte. Házassága után önálló lett és ettől fogva találjuk a korabeli hegedűkben a „Stradivari" jelzést. Kezdetben brácsát és csellót is készített, de csakhamar a hegedű kizárólagos készítésére specializálta magát. Munkásságának fénykora a 1700-tól 172c dg terjedő negyedszázadra esik. Stradivari örök titka Mi az, ami a Stradivari-hegedük páratlan finomságát megadta? Ezen sokat tűnődtek a hegedükészitők és az esztétikusok. Végre abban állapodtak meg, hogy Stradivari hegedűi egyesítik magukban Gasparo de Salo bresciai iskolája hegedűinek erős, tömör hangját, az Amaíi-hegedük gyöngéd, édes zengését, amelyeknek szintén máig nincsen párjuk. Stradivari nagy vagyont gyűjtött és őt nem érte utói az alkotók szomorú sorsa, hogy mások gazdagszanak meg az ő tehetségük verejtékén. De még igy is nevetségesen csekély árat kapott hegedűiért, amelyekért ma vagyonokat fizetnek. A cremonai mester négy aranyért vesztegette remekművei darabját, ma pedig egy-egy Stradivari-hegedü százezreket ér, sőt vannak olyanok, amelyeknek értéke másfélmillió korona. Stradivari titkát mind- ezideig nem sikerült megfejteni. Stradivari két házasságából tizenegy gyermek született. A céhrendszer törvényei szerint valamennyien hegedükészitéssel foglalkoztak, de távolról sem tudtak zseniális apjuk nyomába jutni. Csak kettőjük neve maradt az utókorra, Francescoé és Onobonoé, akik 1725-től önállóan jelezték hegedűiket. Stradivari 1737- ben hunyt el 93 esztendős korában és két fia néhány év múlva követte őt. Közös sírban nyugosznak Cremonában, A nagy Stradivari élete utolsó esztendéjében is dolgozott és 92 éves korában alkotta meg utolsó hegedűjét, amelynek jelzése az 1736-os évszámot viseli. Az utókor kegyelete A világ minden részéből összesereglett hegedü- készitő-mesterek most kegyelettel emlékeznek meg a nagy ősről. A hegedükészités manapság szintén ipar lett és teljesen elvesztette azt a kézimunka jellegét, amely még a Stradivariak idejében megvolt. Stradivari kortársai, a vele majdnem egyenrangú Gluseppe Guár- neri és ennek unokaöccse, Antonio Guarneri dél Gesu, még ugyanezt az iskolát tanulták, amelyet Amati alapított. őket követték tanítványaik, de a XVIII. század végén már iparszerüleg gyártják a hegedűket, amelyek bár igen kitűnőek, de nélkülözik azt a valamit, amit csak a zseniális egyén tud beleadni a munkába. Akadtak híres hegedükészitők a XIX. század folyamán is, de -a cremonai iskola utólérheteden rt M
