Prágai Magyar Hirlap, 1937. június (16. évfolyam, 122-146 / 4268-4292. szám)

1937-06-02 / 123. (4269.) szám

4' 1937-jmihis 2. szerda# vünkhöz és vallásunkhoz hü szlovcnszkói magyarokat! i— fejezte be előadását általános helyeslés mellett Szombathy Viktor* A gömöri körzet jelentése Tichy Kálmán, a gömöri körzet titkára Számolt be ezután. Örömmel jelenti, hogy a gömöri fiókok számát 30-ra emelte s ezekben 1500 tag működik, A Sajó, Vály, Balog völgyében vannak már SzMKE-csoportok s további 24 község megszervezése van kilátásban. Elismeréssel emlékezett meg munkatársairól: Baltazár János lelkészről, Oszvald Dánielről, Gérecz Lajos igazgató-tanítóról és Duczmann And­rás gazdáról. A működésben példaadó he­lyen áll Beje. A fiókok belső fegyelmezett­sége, munkarendje s öntudata fejlődik. Két vándorkönyvtár jár faluról-falura, nagy ér­deklődés mellett, több kulturház épült s újak is épülnek a jövőben. A népipar támogatá­sában is jelentős részt vett ki a SzMKE, a müvészkedő pásztorokat is számontartja s képeken örökíti meg a népművészetet. Majd sürgeti a falu-kartoték és a szakember-ka­taszter elkészítését, Kassa vidékén is erősödik a kulturmunka Darkó István, a keleti körzet titkára úgy a maga, mint titkártársa, Haltenberger Ince nevében a kassavidéki szervezkedésről tett jelentést: a szervező munka itt a legnehe­zebb. Keletszlovenszkón mintegy 150 olyan falu van, ahol a SzMKE munkájára szük­ség van. Ezek a falvak eddig helyenként kulturális ápolatlanságuk, különleges gazda­sági bajaik és nemzeti szórványvoltukból fakadt demoralizáltságuk miatt eddig rend­szeres magyar kulturéletben nem vettek részt. A SzMKE-t általánosan ismertető munka most befejeződött, noha vallásfeleke­zeti, társadalmi és nemzetiségi téren is nagy nehézségeket kell legyőzni. Keletszlovenszkón ma 24 szervezet műkö­dik 2000 taggal. Sorra vette a jelentés az egyes jelentősebb szervezeteket s megemlékezett munkássá­gukról. A kassai szervezet is megkapta alapszabályait már. A vetítőgép és a ván­dorkönyvtár keleten is nagy népszerűségre tett szert. A keletszlovenszkói kulturmunká- ban nagy segítségül volt dr. Sziklay Ferenc. A közgyűlés a SzMKE főtitkárának és tit­kárainak köszönetét mondott eredményes, szép munkásságukért, "A pénzügyek ifj. Nagy János, a SzMKE központi pénz­tárosa ismertette. Bemutatta a multévi záró­számadást s előterjesztette az idei költség- vetést, amely egyre szélesebb keretek kö­zött mozog tekintettel a SzMKE széles munkaterületére s a szervezetek igényeire. A közgyűlés a számadásokat elfogadta és a pénztárosnak a fölmentvényt megadta. Az uj választmány Majd sor került az uj választmány meg­választására. Az uj választmány tagjai let­tek: Boross Béla, Bocz Elek, Esterházy Lujza, dr. Förster Lajos, dr. Gyürky Ákos, dr. Jankovics Marcell, dr. Kuthy Géza, Lencz György, Koperniczky Kornél, Révay István, Schubert Tódor, dr. Sziklay Ferenc, dr. Staud Gábor, Vájlok Sándor, Koleith Ferenc, dr. Párkány Lajos, Ludvig Aurél, Baltazár János, Varga Imre, Pohl Károly, Orémusz Endre, dr. Pfeiffer Miklós, Erdélyi Gáspár, Jókay Imréné, Gyárfás János, Be- recz Kálmán, dr. Borka Géza, Fülöp Zsig- mond, Gidró Bonifác, Kossányi József, dr. Kállay Endre, Király József, ifj. Nagy Já­nos, dr. Szijj Ferenc és Zombory György. Helyetteseik: Nagy Béla, Szabó István, Akucs Árpád, Menyhár János, Árendás Jó­zsef, Rábay Béla, Biró Gyula, Rollfesz Ber­nét, dr. Tóth Dezső, Szombath Antal, dr. Brogyányi Béla, Nemesik Valter, Dallos István, dr. Baranyay József, Csepy Béla, Janák Lajos, Vendégh Lajos és Papp Jó­zsef. A fölügyelőtanács tagjai: Biró Lucián, Bartos Frigyes, Fekets Imre, Oszvald Dá­niel, Tárnok Gyula, Beluch Imre, Scherer Lajos, Bojsza József, Molnár László, Vásár­helyi Károly, Nemesik Béla, Vaskó Imre, dr.' Soós Imre, Markovits István és dr. Szeiff Géza. A közgyűlés befejezése A választások után segélykéréseket tárgyalt a közgyűlés, amelyet a választmányihoz utalt át. Májd a közgyűlés azon óhajának adott kifeje- fcéstA hogy a tanítóság a SzM KE-m un kába ml­J Megnyílt a nyolcadik magyar könyvnap Három napig tart a magyar könyv ünnepe ■ Rengeteg újdonság jelent meg a könyvnapra BUDAPEST. — Ma, junius elsején nyílt meg a nyolcadik magyar könyvnap. Már napok óta tarka könyvsátrak jelentek meg Budapest uccáin, a sátrak polcain pedig díszes, értékes könyvek sorakoznak föl, hogy agitáljanak a magyar irodalom termé­kenysége mellett. A könyvnapon a buda­pesti társadalmi és művészvilág előkelősé­gei segítenek, hogy a magyar irók szellemi termékeit mennél szélesebb körökben vásá­rolják. A hármas könyvnap első napján a legki­válóbb magyar irók jelentek meg a sát­rakban és autogramot osztogattak a kö­zönségnek. Az első napon autogramot adtak Móricz Zsigmond, Heltai Jenő, Gulácsy Irén, Ko­dolányi János, Féja Géza, Harsányi Zsolt, Földes Jolán, Körmendi Ferenc, Illyés Gyu­la, Szabó Lőrinc és számos más kiválósága a magyar irodalomnak. Úgyszólván vala­mennyi magyar könyvkiadó nagyjelentősé­gű irodalmi újdonságokkal jelentkezett a magyar könyv ünnepnapjain. Az Athenaeum kiadta Körmendi Ferenc uj regényét „Találkozás és búcsú" címen, Kodolányi János „Boldog Margit" cimü re­gényét, amely Árpádházi Boldog Margit életregényét tárgyalja. Ugyancsak az Athe­naeum újdonságai között szerepel Hunyadi Sándor „Géza és Dusán" cimü regénye is, ezenkívül uj kiadásban jelent meg Karinthy Frigyes híres könyve, a „Tanár ur, kérem". A könyvnapra jelenítette meg a Singer és A Garam és az Ipoly völgyében nem lesz aratás és szüret... Salkovszky tartomány gyűlési képviselő meglátogatta a jégeső által sújtott 12 községet s jogi tanácsokkal látta el a károsultakat ■ ■ Bürokratikus nehézségek a segélyigénylés körül IPOLYSÁG. — (Saját tudósítónktól.) Ismere­tes, hogy a zselizi és párkányi járás 12 községé­nek határát május 22-én katasztrofális jégverés érte, amely 15 ezer holdnak termését pusztította el. A katasztrófa után a vidéket nyomban bejárta dr. Poru'bszky Géza nemzetgyűlési képviselő, hogy a súlyos csapás méreteiről közvetlen tapasztalat alapján alkosson magának képet és megindíthassa az akciót a károsultak hivatalos részről való támo­gatása érdekében. Az egyesült párt akcióját most kiegészíti dr. Salkovszky Jenő tartománygyülési képviselőnek könutja. Salkovszky tartománygyü­lési képviselő Jády Károly és Reíchel Kálmán Dárttitkár kíséretében bejárta a károsult községe­cet. Amerre jártak, mindenütt szomorú látvány tá­rult szemeik elé. Ipolybél község határában olyan volt a benyomásuk, mintha aratás után volna már a vidék. A jég­eső tökéletes pusztítást végzett. Rásztón és Zalabán még emberek is megsebesültek a tyúk­tojás-nagyságú jégdaraboktól. A szőlőtőkék csonkán, egyetlen levél nélkül meredeznek. Itt nemcsak ebben az évben, hanem több éven át nem lesz szüret. Hasonló a helyzet a többi szomszédos község­ben is. A kétségbeesett gazdák a legtöbb helyen ta­nácstalanul állanak, nem tudják, úgy hagyják-e a vetést, illetve mit vessenek helyébe a letarolt földbe. A hatóságok részérói némi biztatást kap­tak. Megígérték nekik, hogy szakértőket külde­nek ki a helyszínre, akik megmondják, hogy amennyiben a letarolt gabonájukat nem szántják be, visszakapják-e belőle legalább a vetőmagot. Az ígért szakértők azonban mind ez ideig nem jöt­tek meg. Az egyesült párt jajkiáltására a mezőgazda- sági tanács és az országos hivatal kiküldöttel szintén jártak a siralomvölggyé változott vi­déken. Azt Ígérték, hogy rövid tenyészidejű kukoricavetőmagot utalnak ki. A gazdák szivszorongva várják a vetőmag meg­érkezését. Megható jelenség volt, amikor egy gazda, akinek a szántóföldjein minden tönkrement, nem a saját baját, hanem aratóinak és munkásainak sorsát panaszolta. Példája volt annak, hogy vannak szociális érzésű magyar gazdák, akik a saját sorsukat egynek érzik munkásaik sorsával, sőt a saját érdekükről meg­feledkezve a hatóság előtt csak a munkásaik sorsá­nak javítását sürgetik. Dr. Salkovszky Jenő mindenütt jogi tanácsokat adott a károsultaknak, kifejtette a törvényesen igényelhető megsegítés föl­tételeit, sőt nemcsak tanáccsal szolgált, hanem el­ment a községi jegyzőkhöz és fölhívta őket, hogy mielőbb fölvegyék a törvényes kellékeknek meg­felelően a szükséges káradatokat, hogy a károsultak az adómérséklést és 4 segélyt meg­kaphassák. A községi jegyzők meg is kezdték ezt a munkát, de a károsult szegény embereknek itt Is ne­hézségekre kellett bukkanniok. A törvény szerint ugyanis a kataszteri birtokivek adatait kell fölvenni a kérvénybe, márpedig a legtöbb gazdának nincs kataszteri birtokive. A károsultak közül sokan fordultak a kataszteri mér­nöki hivatalhoz, de ez megtagadta a kataszteri ivek kiadását. Hogy minden károsult megkaphassa a ka­taszteri ivet, az szinte fizikai lehetetlenség nemcsak azért, mert a kataszteri mérnöki hivatal képtelen azt megcsinálni, hanem azért is, mert a tönkrement kisgazdáknak kenyérrevalójuk sincs, nemhogy még az elég sokba kerülő kataszteri bir­tokivek kiváltására tudjanak pénzt előteremteni. Ez a szomorú helyzet is élénken mutatja, hogy az elemi csapásokról szóló törvény nem felel meg a tech­nikai és szociális követelményeknek, mert a föltételek teljesíthetetlenek. Reméljük, hogy a csapásra való te­kintettel a vezérpénzügyigazgatóság helyt ad a hozzá­intézett kérésnek s intézkedni fog, hogy a kataszteri mérnöki hivatal minden bürokratizmus nélkül sürgő­sen kiadja a szükséges adatokat A Garam és az Ipoly alsó folyása mentén az idén nem fog zengeni a kassza s a szőlőhegyek nem lesz­nek hangosak a szüretelők dalától, a jégeső elvégezte már az aratást és szüretelést A lakók szeméből sötét kérdés mered a látogatóra: vájjon miből fogja itt meg­keresni nemcsak a földtelen munkás, de a legnagyobb gazda is az elkövetkező gazdasági év folyamán csa­ládja részére a mindennapi kenyeret és állatjai részére a takarmányt és az alomszalmát? Olyan kérdés ez, amelyre a hatósági segítségnek kell megnyugtató vá­laszt adnia. LEGÚJABB SPORT BUDAPESTEN a magyar nemzeti teniszbaj­nokságok férfiegyes döntőjében Gábory két és félórás küzdelem után 6:1, 4:6,3:6, 6:3, 6:3 arány­ban legyőzte DaUost. A vegyespáros bajnok­ságot a Schréderné-Pető pár nyerte a Paksyné- Dallos kettős ellen 5:7, 6:3 arányban. Wolfner cég uj, díszes könyvsorozatának* „A szép könyvekének első köteteit is. Ebben a sorozatban jelenik meg Herczegf Ferenc „Az élet kapuja", Csathó Kálmán „1825", Gulácsy Irén „Történelmi miniatű­rök", Harsányi Zsolt „Liline", Pékár Gyula „Amazon cárnők" és Surányi Miklós „Ga- leotti Marzio" cimü könyve. Ugyancsak a könyvnapra hozta ki a Singer és Wolfner cég Herczeg Ferenc „Napkelte előtt" cimü könyvét. Uj kiadásban jelent meg Somogy- váry Gyulának felejthetetlenül szép regé­nye, a „Virágzik a mandula" is. A tavalyi könyvnapról hiányzott a magyar irodalom egyik legjellemzőbb színfoltja, az er­délyi irodalom. Ez évben a magyar könyv­vásárló közönség általános örömére ismét megjelent a Szervita-téren az Erdélyi Szép- míves Céh jellegzetes sátra, ahol az erdélyi magyar írók könyveit báró Bor­nemisza Elemérné, gróf Bethlen Balázsné, Ke­mény Gizella bárónő és Kovács Lászlóné árul­ják. Ott látható a sátor körül az erdélyi magyar irodalom számos képviselője is. Bániffy Miklós gróf, Kemény János báró, Tamási Áron és Re- ményik Sándor jöttek el Erdélyből a magyar könyvnapra. A sátornak két érdekes könyv- újdonsága van, Molter Károly regénye: „Tibold Márton*' és Vásárhelyi Z. Emil gyönyörű il­lusztrációkkal ékesített könyve: „Erdélyi művé­szek". Az Athenaeum is kihozott egy erdélyi magyar könyvujdonságot, Ignácz Rózsának, a fiatal erdélyi írónőnek „Anyanyelve magyar" cimü könyvét. Az erdélyi könyvsátrat már az első napon igen sokan keresték fel. Különösen nagy az ér­deklődés Tamási Áron könyvei iránt s az „Ábel trilógiát" már a kora reggeli órákban szétkap­kodták, úgyhogy újabb példányokat kellett meg­rendelni. A könyvnap egyik érdekes újdonsága Drózdy Győző politikai könyve, az „Aurora Borealis“r amely utópisztikus formában a modern állam- élet problémáit tárgyalja. Számos népszerű tu­dományos munka is megjelent a kőnyvnapra^ ezek közül Huzella Tivadar „Az élet tudomá­nya" és Sztrokay Kálmán a „Természet titkai nyomában" cimü könyveit kell kiemelni Zsolt Béla két könyvvel jelentkezik, a „Wesselényi- uccai összeesküvés‘‘-sel és a „Villámcsapás*‘-sah A Pantheon könyvnapi könyvei közül meg kell említeni még Berend Mi’klósné „A llüktető talaj", Földes Jolán „Péter nem veszti el a fejét" és Révay József „A költő és a császár" cimü köny­veit. Az érdekes újdonságok között látjuk Raffy Ádám „A máglya" cimü könyvét, amely Giorda- no Brúnó életregényét tárgyalja, ugyancsak az érdekes könyvek között szerepel Sebestyén Ká­roly „Shakespeare" cimü könyve is. A könyv­nap egyik legnagyobb eseménye tagadhatatlanul dr. Málnási „A magyar nemzet őszinte történe­te" cimü munkája, amely bátor izgamondással nyúl hozzá a magyar történelem legnagyobb problémáihoz. Szlovenszkóíak a köny vnapon A szlovenszkói magyar irók is résztvesznek a budapesti könyvnapon és az erdélyi és vajdasá­gi írókkal együtt a Kecskeméti-ucca 8. szám előt­ti kisebbségi könyvsátorban állítják ki könyvei­ket és folyóirataikat. A kiállítás külön érdekes­sége a „Magyar Minerva" könyvnapi száma, amely seregszemléje s egyúttal hü tükre az egy­re fejlődő szlovenszkói magyar irodalomnak. nél erőteljesebben kapcsolódjék be. Baltazár I János hangsúlyozta, hogy a SzMKE akkor tel- | jesiti hivatását, ha minden felekezetű s világné­zetű magyar a SzMKE zászlaja alá sorakozik, különbség nélkül. Ludvig Aurél az iskolakér­dés fontosságát hangsúlyozta. Kimondották, hogy a körzeti értekezleteket minél gyakrabban megtartják. A közgyűlés dr. Jankovics Marcell elnöknek a magyar kultúra egységét hirdető, szívbemarko- lóan mélyhatásu zárószavaival ért véget. Tísztujitás berger Ince és Tichy Kálmán körzeti titkár. Az újból megválasztott elnök közvetlen szavak­kal köszönte meg a bizalmat s biztosította a vá­lasztmányt lelkes, áldozatkész munkájáról. Majd a választmány függő egyesületi ügyeket tárgyalt még: segélykéréseket, iskolásgyerme­kek segélyezésének ügyét, a JKT-kel való szo­ros viszonyt, a falusi könyvtárak kérdését, vala­mint arról volt hosszabban szó, hogy az egyes szervezetek ne essenek bele az egyoldalúságba s a kulturmunka miinél több ágát műveljék. Tichy Kálmán ismertette a pelsőd értekezlet határoza­tait. Délután az uj választmány ülésezett a Kultúr­palota képtártermében. A választmány Fülöp Zsigmond korelnök vezetése mellett megválasz­totta a tisztikart. Egyhangú lelkesedéssel ismét dr. Jankovics Marcellt választották meg elnöknek, elelnökök lettek Schubert Tódor és Szijj Ferenc, pénztáros Nagy János, jegy­zők Bocz Elek és Zombory György. A SzMKE vezetőségébe 1 tartozik még Szom- bathy Viktor főtitkár, Darkó István* Halten­A választmányi ülés délután őt órakor ért véget, lelkes hangulatban s azzal a lelkiismereti megnyugvással, hogy a SzMKE ebben az évben valóban szép ést jó munkát végzett, a magyar falu s a magyar város műveltségének emelésére, a különböző társadalmi állású és különböző vallásu szlovenszkói magyarság egybefogására. Bizakodva indult az uj kulturszezon elé. Tamás Lajos, a kiváló szlovenszkói magyar iró a „Láthatár" cimü budapesti kisebbségi kul- turszemle könyvnapi számában „A szlovenszkói magyar könyv a budapesti könyvnapon" címen rendkívül érdekes cikket irt a szlovenszkói ma­gyar irodalom terméséről. Tamás Lajos különben Szombathy Viktorral együtt személyesen is résztvesz a könyvnapon, majd együtt Pécsre utaznak, ahol résztvesznek az ottani egyetem kisebbségi intézetén rende­zendő kisebbségi ankéton. Az ankét csütörtökön délelőtt lesz az egyetemen, majd este a Nemzeti Színházban irodalmi estély következik, amelyen az erdélyi magyara írókat Reményik Sándor és Tamási Áron, a szloven- szkóiakat Tamás Lajos és Szombathy Viktor, a vajdaságiakat pedig Herczeg János fogja képvi­selni. Ezek az irSk a könyvsátorban autogramokat is adnak a közönségnek.

Next

/
Thumbnails
Contents