Prágai Magyar Hirlap, 1937. június (16. évfolyam, 122-146 / 4268-4292. szám)

1937-06-11 / 131. (4277.) szám

1937 junlus 11, péntek. ^RVGAlMAfitARHlRIiAP 7 Lord Asquith menyasszonyának titokzatos kalandja ■ Hol járt nyolc napig Miss Diana? ■ LONDON. óriási föltünést keltett a londoni társaságban, hogy mintegy nyolc nappal ezelőtt nyomtalanul eltűnt Miss Dia­na Bettye, Lord Asquit menyasszonya. Most az eltűnt hölgyet rendkívüli körülmé­nyek között megtalálták. Tegnap hajnali két órakor a Mrs Asquit háza mellett lévő ház lakói hangos, hörgésszerű lélegzésre lettek figyelmesek, kisiettek a ház kapuja elé, ahol a fiatal leányt kétségbeejtő állapotban talál­ták. Miss Dianát azonnal az Asquit-házba vitték és orvost hívattak hozzá. Az előkelő fcsalád az ügyet igyekezett lehetőleg nem a nagy nyilvánosság elé bocsátani, de nem lehetett elkerülni, hogy a lapok ne írjanak róla. Leonhard Hacket, Diana mostohaapja kénytelen volt fogadni a sajtó munkatársait és nyilatkozott előttük. Kijelentette, hogy Diana borzalmas ka­landon esett keresztül, amelynek részle­teit egyelőre nem lehet megállapítani. A leány úgyszólván teljesen elvesztette em­lékezőtehetségét és nem tud számot adni arról, hogy mi történt vele, mióta Vis- count Long házát a múlt hét keddjén el­hagyta. Az bizonyos, hogy Dianán nem az a ruha volt, amiben utoljára látták a Long-házban. Ez a ruha az egyetlen nyom, aminek alapján a rendőrség a nyomozást megindíthatja. Tegnap először próbáltak Dianával be­szélni élményeiről, de a leány minduntalan a társas összejövetelt irta le, amelyben Long Viscount házában vett rész. Ebből arra kö­vetkeztetnek, hogy Diana Bettye emlékező­tehetsége kihagy. Amikor megtalálták, nem volt rajta cipő, de az úttest másik oldalán megtalálták egy újságpapírba csomagolva az arany estélyi cipőt, amit eltűnésekor viselt. Valószínűnek látszik, hogy a legtöbb időt eltűnése alatt a szabadban töltötte, mert erő­sen lesült. Délelőtt beszélni kezdett. Azt mondotta az anyjának, hogy nagyon fontos elmesélni valója van, de azután, amikor be­lefogott az elbeszélésbe, megint elveszítette az emlékezőtehetségét. A titokzatos eset egész Londont lázban tartja. Miss Diana Bettye betegágya mellett állandóan ott van Lord Asquit, a vőlegénye is. Tizenháromhavi börtönre Ítélték a pozsonyi Interkontinentale sikkasztó tisztviselőjét Hetvenezerkoronás csalásban mondották ki bűnösnek POZSONY, Tegnap tárgyalta a pozsonyi kerületi bíróság Salasek-tanácsa Kimert Rezső­nek, az Interkontinentale pozsonyi szállítási vál­lalat 31 éves tisztviselőjének csalási bünperét. Kunért Rezsőt ez év március 13-án tartóztat­ták le, mert vállalatánál a revíziónál rájöttek arra, hogy a szállítólevelek likvidálása körül különböző manipulációkat vitt véghez és a Vállalat szerint 103.278 koronával károsította meg két éven keresztül az Interkontinentálét. Kunért azon az osztályon dolgozott, amely a Dunán való szállításokat intézi. Mindennap a pénztárostól vette fel az összegeket a szállító­levelekre és ennek megtörténtét melléklettel kel­lett igazolnia. Kunért úgy manipulált, hogy öreg, bélyegző nélküli szállítóleveleket tett a pénztá­ros elé és azokra szedte fel a pénzeket. Eleinte tagadott, később a fogházban összeállított egy listát, amely szerint csak 40.000 koronát szerzett ily módon. Az államügyészség folytatólagosan elkövetett csalás büntette címén emelt ellene vádat. A vádhatóságot dr. Kotinek államügyész kép­viselte, mig a vádlott védelmét dr. Kovács látta el. A vizsgálati fogságból vezették elő a vádlot­tat, aki csak németül beszél. Azzal védekezett, hogy két munkanélküli bátyja van és öreg édesanyját kellett segélyez­nie, akit megoperáltak, neki pedig csak 1500 korona havi fizetése volt és ebből nem tudott megélni. A bíróság négy tanú kihallgatása és a perbeszé­dek elhangzása után a vádlottat 70.000 koronás folytatólagosan elkövetett csalásban mondotta ki bűnösnek és ezért tizenháromhónapi börtönre ítélte. Az ügyész megnyugodott, az elitéit há­romnapi meggondolási időt kért. Kétnapi izgalmas hajsza után megtalálták az elrabolt érsekujvári cigánylányt A „nőragadó** cigánylegényeket még nem sikerült elfogni ÉRSEKÚJVÁR. — (Tudósitónk jelen­tése.) Beszámoltunk arról a regénybe illő leányrablásról, amely napok óta izgalom­ban tartja Délszlovenszkó egész cigány­társadalmát. Ezelőtt egy héttel történt, hogy mintegy harminc tagból álló ci-gánykaraván Érsek­újvár határába érkezett és a vágóhíd mö­gött sátrat ütöttek. A cigánykaraván leg­nagyobb dísze egy 17 éves, feltűnően szép cigányleány volt, aki még mielőtt Érsekújvárra érkezett volna, már híresség volt a környék cigánylegényei között. Sztojka Katalin, a szép cigányleány Lakatos Istvánt tün­tette ki kegyeivel és ügyet sem vetett azokra a tömegesen jelentkező kérőkre, akik minden oldalról elhalmozták ajánla­tokkal. Az egyik zselizi cigánylegény azonban nem nyugodott bele abba, hogy a szép Katalin­tól kosarat kapott és elhatározta, hogyha kell, erőszakkal is megszerzi a leányt. Két társával együtt gyalog Zselizről Ér­sekújvárra jöttek azzal az eltökélt szán­dékkal, hogy elrabolják Lakatostól szép kedvesét. Kendi József, Lakatos Lajos és Német Sándor, a három nőszöktető ci­gánylegény éjnek idején érkezett meg az érsekujvári cigánytáborba. Azonnal „mun­kához" láttak. behatoltak Lakatos István sátrába, meg­ragadták Sztojka Katalint, kivonszolták a sátorból, Lakatost pedig megfenyeget­ték, hogy elvágják a nyakát, ha sikol­tozni mer. Amikor a nőrablás sikerült, Bendi gon­dolta magában, ha már itt van, nem megy el üres kézzel, eszébe jutott, hogy ahol szép asszony van a háznál, ott rendesen pénz is szokott akadni. Visszament tehát, kiforgatta Lakatos zsebeit és kétezer ko­ronát rabolt el. Már túl voltak Érsekújvár határán a nő­rabló cigányok, amikor a csendőrséget ér­tesítették. A csendőrök mindenekelőtt a károsult Lakatos iránt mutattak érdeklődést, mert gyanús volt nekik, hogy hogyan kerül ilyen sok pénz egy vándorcigány lajbizse- bé'be. A cigánykaraván azonban igazolta a pénz becsületes eredetét, sőt 300 koronát azonnal letétbe is helyezték az autón való üldözésre. Az egyik cigány ezenkívül ke­rékpárt is bérelt és egy másik utón maga indult a szökevények keresésére. Kétnapi hajsza utón végre megtalálták az elrabolt Sztojka Katalint, a leányszöktetőknek és az elrabolt pénznek azonban nyoma veszett. A három bandita ugylátszik megneszelte, hogy üldözik őket és lemondtak a leányról, hogy megment­sék a saját bőrüket. A csendőrség azonban már nyomukban van és valószínű, hogy rövidesen kézre is kerülnek. SzmHÁzKönWKüLTüRA. Festőművész kritikája a festőművészet kritikájáról Irta: Erdélyi Béla festőművész, a Kárpátaljai Képzőművészek Egyesületének elnöke (Az alábbi közérdekű cikket azzal a megjegyzéssel adjuk közre, hogy a kritikusok és a művészek között ki­fejlődő esetleges vita számára lapunk csak korlátozott terjedelemben adhat helyet.) UNGrVÁR. — A „Fórum1* 4—5. számában és a „Tótra“ 5.-ik számában jelent meg Bro- gyiányi Kálmánnak a SziUM pozsonyi kiállítá­sáról irt kritikája, ameily kétségbeejtő kéipe-t nyújt a magyar művészek egységes bemutat­kozásáról. Brogyányi erősen túllőtt a célon, amikor a fejlődési lehetőség 'biztatásának tendenciájá­val tisztító munkát akart végezni a „begyepe­sedett1* magyar piktorok képei között. Kriti­kájában túlzottan szubjektív, amikor az aka­démia négyesét, a „Profhászka—Lőrinc*— Weiner—Pá#fy“ kvartettet hangsúlyozva, min­den egyébtől vagy eltekint vagy futólagos fe­lületességgel' bírál. Milyen nézet alakuljon ki például Gwerk Ödönről, aki ma már nagystílű beteljesedést jelent? Nem gondol-e Brogyányi arra, hogy kritikáját nemcsak a művészekhez adresszáíja, hanem a közönség számára is írja s hogy az értékmérés e vacillálásával meg­tévesztő célokat szolgál? Nagy Márton, Schubert, Jánoska, Harmos, Tichy, Pólónyi képeihez vagy a semmibevevés hangján szól, vagy pedig, mint Angyal Géza esetéiben, kiállításra éretlennek minősiti eze­ket. Kissé hangtfogónélküli ez a hang. Elvégre, aki figyelemmel kiséri Angyal Géza a „Deut­sche Kunst und Dekoration'-ban megjelent műveit és a róluk szóló kritikát, annak tudnia kell, hogy Brogyányinak ilyen izü kritikája — enyhén szólva — „iskolás1*. Nem lehet min­den művészt csupán a mai kor közös nevező- jérehozott művészet szemszögéből megbírálni. A kritikusnak nem szabad elfelejtenie, hogy a nagy tömeg a festőt elsősorban a kritikuson át ismeri meg. Nem szabad szem elől tévesz­tenie, hogy a 'közönség és a iműiész között a kritikus az áthidaló kapocs. Főleg pedig na­Greta Garbó játsza Holly­woodban „A néma levente" női főszerepét BUDAPEST. — Három páholyt töltöttek meg a Magyar Színház nézőterén a Budapesten tartóz­kodó külföldi vendégek. Végignézte „A néma le­vente” utolsó előadását Róbert Rubin, a Metro- Goldwyn—Mayer alelnöke és főrészvényese, Hol­lywood egyik legfontosabb vállalkozója. Kíséreté­iben volt Edvin Kuopf, a társaság szcenárió-főnö- ke, Ridhard Ritohie, a vállalat európai vezetője, A. Reeves, a Metró jogügyi főnöke, Jules Baclhe, a híres amerikai bankár, a Ohrysler-müvek elnöke és még sok érdekes külföldi személyiség;. A szü­netben valamennyien 'felkeresték Bajor Gizit, aki­nek gratuláltak alakításához. Előadás után Heltai Jenő- látta vendégül a társaságot. Róbert Rubin kezdeményezésére vásárolta meg a hollywoodi filmtársaság a világsikerű ver­ses vígjátékot. A vállalat Gilbert Millerrel együt­tesen fogja színpadon és filmen produkálni a da­rabot. A színpadi próbák rövidesen kezdődnek Londonban, a női főszerepet Diana Wvniard játssza. Ki fogja alakítani a hollywoodi filmben Ziliát, a legendás özvegyasszonyt? Ezt a kérdést intézték az újságírók a Metró alelnökéhez. — Most, hogy láttam a darabot, — hangzott a válasz — még jobban el vagyok ragadtatva a mü szépségeitől. Tökéletesen megértettem az elő­adást, hiszen az angol példányt többször elolvas­tam. Elnökségi konferencia fogja eldönteni ná­lunk, hogy ki játssza ezt a tüneményes szerepet, valószínűnek tartom azonban,. hogy Greta Gar­bóra fogjuk bizni a nem mindennapi feladatot. Hogy ez aztán mit jelent a magyar darab népsze­rűsítése szempontjából, azt, úgy hiszem, fölösle­ges hangsúlyoznom. Hasonló érdekességgel szol­gál a címszerep is. Törzs Jenő szerepét nagyon szeretnénk Garry Cooperrel játszatni. Igyekszünk a vígjáték magyar jellegét is megtartani. (*) Megalakult a rimaszombati műkedvelők állandó színtársulata. Rimaszombatból jelentik: Hónapokon át tartó alapos előkészítő munka után szerdán tartotta megalakuló közgyűlését a Rimaszombati Polgári Kör égisze alatt meg­szervezett rimaszombati műkedvelő társulat, amely a város összes érdemes műkedvelőit ki­vétel nélkül magába foglalja. Az alakuló ülésen Rábely Miklós, a kör elnöke intézett leljcesitiő beszédet a nagy számban egybegyült műkedve­lő gárdához, majd Makovits Jenő festőművész­nek, a műkedvelő gárda köztiszteletnek örvendő művészi vezetőjének és főrendezőjének előter­jesztése után egyhangúlag elfogadták a Reme- nyik Dezső által felolvasott ügyrendet, kimond­ták a megalakulást s az uij alakulatot Rima­szombat nagy szülöttjéről, Blaha Lujzáról ne­vezték el. A tisztikar élére Varga Imrét, a többi tisztségekre pedig Makoyits Jenőt, H. Beliczky gyom /fontos a kritikus hatásának rendkívüli felelősségtudata. Egy ilyen kiállításról, ahol egy-egy művész legfeljebb két képpel szerepel, szerintem in­kább egy beszámoló lelt volna fontosabb, nem pedig — egy képről ítélve csupán — egy oly összefogó vélemény és kritika, mintha az a kiállított egy-két vászon abszolút érté kimér öje, záróköve és leszögező eredménye volna a mű­vész alkotásának. Ez egy művésznek kollektív kiállítása idején helytálló. Azt hiszem, véleményemet más művész is osztani fogja. Nem lehet évtizedeken át verej- tékesen dolgozó művészeket egy ad hoc han­gulat alapján oly nívóra redukálni, ami nem vallhat sem a kritikusra, eeim a művészre. A perifériákon élő magyar művészet őrszemeit nem lehet Inspekciós vak patronokkal meg­ijeszteni. Művészeink értékét és értéktelen­ségét töivirőil-hegyire és analitikailag meg kell előbb ismernünk és csak aztán jöhet a kritika. Az igazi művész mindig önmaga, akár a má­ban bírálják, akár a jövőben ébred,. A szub­jektív kritika megtévesztő célt szolgál, mert a művész alkotására hatni akaró javító ten­dencia helyett ennek ellenkezőjét éri el és a művésziben gyakran meghal a hit, de gyakran a közönségben is az a hit, amelyet a művészbe vetett. Én inkább bátorítanám és fölemelném a művészeket, hogy több bizalommal és na­gyobb életakarással tekintsenek a művészeire. Ha Brogyányi komolyan elolvasta a saját kritikáját, rájön, hogy senkit semmire sem inspirált ezzel. Kit és mennyire vezetett uj útra ezzel a kritikával? Kinek imit nyújtott? Jólllakatta-e a közönséget a piktorok iránti bizalmatlansággal? íMegépitette-e a művészet és közönség közti hidat, avagy felgyujtotta-e azt? És végül tultáplálta-e önmagát sa]4t paradoxonjaival? Legyen szabad szerényen meg­jegyeznem: az igazi művész számára meddő min­den kritika. A művész dolgozik, őt ^ belső lelki kényszer sarkalja a munkára, mert minden kriti­kán felül áll az ő művészi hite és meggyőződése. Erzsébetet, Benkovits Gyulát, dr. Weinberger Tibort, dr. Haas Istvánt, Jellinek Miklóst, Sza­bó Károlyt, Marosi Mihályt és id. Halász Jó­zsefet sikerült megnyerni, akiknek neve és a magyar kultúra ápolása körül kifejtett eddigi munkásságuk biztosíték arra, hogy a Blaha-tár- sulat az eddig is sok sikert és dicsőséget arató rimaszombati mükedvelőgárdát a fejlődés utján tovább fogja előrevinni. A megválasztott veze­tőség nevében Varga Imre elnök mondott kö­szönetét az alakuló közgyűlésnek és formás be­szédben fejtegette a magyar műkedvelők kultúr- feladatait. A Blaha-társulatba eddig 53 működő tag kérte felvételét. Az őszi kulturciklus előké­szítése máris kezdetét vette. (*) Pozsonyi újságíró darabja a pozso­nyi színházban. Ma, pénteken este 8 óra­kor lesz Bihari Mihály „Tisztelettel érte- sitjük“ című színmüvének bemutatója a po­zsonyi szinházban. A bemutató iránt igen nagy az érdeklődés és a jegyek nagyrésze elővételben kelt el. December 2-án volt a darab eredeti 'bemutatója Érsekújvárod és azóta úgy a Földes-társulat, mint Iván Sándor társulata minden szlovenszkói és kárpátaljai városban egyre fokozódó si­kerrel játszotta. A színdarab kivételesen nagy sikerére jellemző, hogy a budapesti lapok is a dicséret hangján írtak a pre­mierről. Az előadást a Csehszlovákiai Ma­gyar Újságírók Uniója rendezi s annak jö­vedelme az Ujságiróunió szociális alapját gyarapítja. (*) Várady Aba Károly szerzői estje a rádió­ban. A kassai rádió j.undus 12-én 5 óra 40 perces kezdettel közvetíti a tölbb pályadijjal kitüntetett Várady Aha Károly szód ói dalszerző nótaestjét, melyen Gáldor Mária és herényi István rádióéne­kesek Danyai Pali és cigányzenekarának kísére­te mellett bemutatja a fiatal dalszerző újabb hall­gatóit s csárdásait. (*) Szczónzárás előtt a budapesti Nemzeti Színház. Budapestről jelentik: A magyar Nem­zeti Színház idei szezonja junius 21-én fejeződik be, amikor utoljára kerül szinre Babay József és Buday Dénes Csodatükör cimü mesejátéka. A Nemzeti Színház uj szezonja a centennáris ünnnepségekre való tekintettel már szeptember 3-án kezdődik. (*) A párkány-járási magyar közművelődési tes­tület jomiius 13-án délután mégy órai kezdettel Pár­kányban a római katolikus iskola udvarán kultur- délutánt rendez dr. Mihola Gyuezi nótaköltő fel­léptével. A közkedvelt nótaköltő saját, dalait adja elő, azonkívül két egyfelvonásos vígjáték szere­pel a miisoron és Farkas István tart előadást, a magyar dalról.

Next

/
Thumbnails
Contents