Prágai Magyar Hirlap, 1937. június (16. évfolyam, 122-146 / 4268-4292. szám)

1937-06-11 / 131. (4277.) szám

1337 fetnfag 11, péntek. T^gá-MAG^ARHIRLaP 3 Az elpusztult ország A spanyol polgárháború szörnyű mérlege 300-350.000 halott - A háború hetenkint félmilliárd pezetába kerül Megegyezés ónban Németországgal Eltelik négy év, amíg a legfelső közigazgatási bíróság érvényt szerez a megsértett Igazságnak Hokky Károly szenátor birálata a legfelső közigazgatási bíróság növel* Iájáról a szenátusban ■■ Mért van sok panasz a legfelső fórum előtt? össze 40 százalékán folyik mezőgazdasági ter­melés. A cukorrépatermelés az elmúlt évben a régi termelésnek mindössze egy harmada. Búza ebben az évben alig 3 millió tonna fog teremni, mig két év előtt hatmillió tonna volt a termés. Ribbentrop és Edén megegyezett LONDON. — Ribbentrop szerdán Berlinből visszaröpiilt Londonba és csütörtökön fölkeres­Németellenes orosz jegyzék Londonban LONDON. — Maiszki londoni szovjetorosz nagykövet jegyzéket intézett a benemavatkozási bizottsághoz, amelyben az orosz kormány meg­állapítja, hogy az Háza kikötőjében bombázott Marmelinozza be eprét. Bemarmcltnoz, 1 annyit jelent, hogy telje­sen érett gyümölcsből sűrű csemege gyümölcsízt készítünk anélkül, hogy a gyümölcsnedv elpáro­logna. Mar I percnyi rekord idő alatt meg- marmelinozódik a gyümölcs a MARMELIN segítségével és így 7 százalékkal tSt>h fiy.imotlcsízt kapunk, még pedig a legjobb minőségben. A Haas müvek legújabb gyártmánya a MAR- MELlN a használati utasításokkal együtt min­den kereskedőnél kapható. te Edén külügyminisztert a Foreign Office-on s beszámolt neki berlini tárgyalásainak eredmé­nyéről. A birodalom beleegyezését adta az el­lenőrzés uj angol tervéhez és megígérte, hogy visszatér a benemavatkozási bizottságba. A csü­törtök reggeli londoni lapok azon a véleményen vannak, hogy Edén Corbin francia, Grandi olasz és Ribbentrop német nagykövettel együtt megszövegezi azt a jegyzéket, amelyet a benem­avatkozási bizottság a valenciai kormányhoz és Franco tábornokhoz intéz. „Deutschland" német hadihajó soha sem tarto­zott az ellenőrzést teljesítő német hadihajókhoz, így tehát fel kell tételezni, hogy a hajó más cél­ból tartózkodott a spanyol vizeken. A jegyzék szerint sok más német hadihajó tartózkodik Spanyolország körül anélkül, hogy ellenőrző szolgálatot végezne. Ugyanakkor Maiszki tilta­kozik az ellen, hogy a spanyol nacionalisták egymásután lefoglalják az orosz kereskedelmi hajókat, majd pedig garanciákat kér arra vonat­kozóan, hogy a jövőben az ilyen kalózkodások meg ne ismétlődjenek. Mint ismeretes, az orosz jegyzék nemzetközi ellenőrzést követel a „Deutschland" ügyében. Beavatott források sze­rint Anglia és Franciaország ezt az orosz kíván­ságot semmiesetre sem fogja teljesíteni. PARIS. — A spanyol polgárháború negyven- nyolcadik hetében nemhivatalos körök a pol­gárháború eddigi veszteségeit a következőkép­pen számítják ki: A halottak száma 300—350.000-re becsülhe­tő. A háború eddig 20 milliárd pezétába (60 mil­liárd koronába) került, nem számítva a nép­energia veszteségeit. Az összeg tízszer annyi, mint a forradalom előtti Spanyolország arany- készlete volt. A valenciai kormány és a Franco- kormány egyöntetű becslései szerint a harcté­ren eddig körülbelül 100—130.000 ember esett el, mig a többi halott a forradalom első hetei­nek borzalmas politikai üldözéseire, kivégzései­re, merényleteire és gyilkosságaira esik. Hiva­talos jelentések természetesen e kivégzésekről nem léteznek. A spanyol külkereskedelem ijesz­tő módon visszaesett és a belső kereskedelem is pang. A háború kéthetenkint egymilliárd pezé­tába kerül. A valenciai kormány az aranykész­letet használja föl a költségek fedezésére, mig a nemzetiek vasércet, rezet és higanyt szállítanak külföldre és fegyvereket kapnak ellenében. A 46 spanyol tartomány közül tizenhétben ma sen­ki sem uralkodik, Á spanyol mezőgazdaság, amely az ország legfontosabb jövedelmi forrá­sa, teljesen leromlott. A háború előtt 13 és fél millió darab marha volt Spanyolországban, ma alig egymillió. Régebben 35 millió hektár terü­letet vetettek be, ma ennek a területnek mind­PRÁGA. — Jelentettük, hogy Hokky Ká­roly, Kárpátalja magyar szenátora a szená­tus csütörtöki ülésén hosszabb beszédben bírálta a legfelső közigazgatási bíróság no­velláját. A magyar szenátor beszéde elején kifogásolta, hogy amikor a szenátus ennyire fontos ügyet tárgyal, az ülésen egyetlen mi­niszter sincs jelen. Rámutatott arra, hogy a legfelső közigazgatási bíróság átszervezését célzó javaslattal szemben, annak elismerése mellett, hogy van benne néhány üdvözlendő újítás is az eddigi gyakorlathoz képest, a közigazgatás szövevényes ágazataiban jártas szakemberek és politikusok is sok komoly kifogást emeltek, mert igen sok rendelkezése az eddiginél rosszabb, a jog­orvoslatot kereső közönségre hátrányo­sabb helyzetet teremt. — Különös aggodalmat kelt — mondotta a szenátor ■—, hogy a birák testületének szö­vetsége is súlyos kifogásokkal élt, már pe­dig ez a testület az, amely a legfelső köz- igazgatási bíróság fontosságát és értékét az állam és a jogkereső lakosság érdekei szem­pontjából a legjobban tudja fölmérni. Em­lékiratukban állást foglaltak a birák a ja­vaslat számos rendelkezése ellen, amelyek szerintük veszélyeztetik a legfelső közigaz­gatási bíróságnak eddigi és minden kultur- államban elfoglalt különleges jellegét és ezt a legfőbb jogi intézményt egyszerű közigazgatási instanciává süllyesztik. A legfelső közigazgatási bíróság az a fórum kellene, hogy legyen, ahol a közigazgatási hivatalok, sajnos, igen gyakori túlkapásai­val, zaklatásaival és nem egyszer törvény- sértéseivel szemben a lakosság védelmet ta­láljon. A panaszok ezrei A legfelső közigazgatási bírósághoz be­nyújtóit panaszok száma a legjobb bizonyí­téka annak, hogy ft kőzigazgaíasi hivatalok ténykedése igen sok esetben abban merül ki, hogy az ak­tákat éppen hogy elintézzék s a hivatalnokok személyi minősítő listáju­kon az elintézett ügyiratok tömegére való tekintettel jó jegyet kapjanak. így az agyon­hajszolt munkában nem mérlegelik kellőké­pen sem az érdekelt lakosság érdekeit s na­gyon gyakran a törvényes rendelkezéseket sem. 1935-ben 7346 panaszt nyújtottak be a legfelső közigazgatási bírósághoz, ebből 2817 panasz a közigazgatási hatóságok végzései ellen szól, 4529 pedig a pénzügyi hatóságok intézkedései ellen. Az év vé­gén pedig nem kevesebb, mint 17.431 pa­nasz maradt elintézetlenül. Ez óriási hátrálék miatt a jogkereső közön­ségnek már közel négy esztendőt kell vár­nia egy-egy panasz elintézésére. Ez az álla­pot illuzóriussá teszi az egész intézmény létalapját s a javaslatban nem látom a ga­ranciáját annak, hogy e tekintetben javulás állana be. A javaslat demokratikus szellemé­vel össze nem egyeztethető antiszociális rendelkezéssel kiván a helyzeten javítani, BUKAREST. — Hodza Milán csehszlovák miniszterelnök junius 15-én reggel Bukarestbe érkezik, ahol junius 16. estéig marad. Hodza visszaadja Tatarescu román miniszterelnök cseh­szlovákiai látogatását. Ebből az alkalomból Ká­roly román király is fogadja és ünnepi ebédet ad tiszteletere. Hodza miniszterelnököt Tatares­cu és Antonescu, valamint a csehszlovák követ­ség is megvendégeli. Bukarestből Hódié Tata­amikor a bírósági eljárás költségeit olyan mértékben emeli, hogy a szegény ember nem fordulhat panasszal a legfelső közigazgatási bírósághoz és igy nem talál jogvédelmet ebben az államban. Az állam négy alappillére Minden államnak négy pillére van: a tör­vényhozó testületek, a legfelső bíróság, a legfelső közigazgatási bíróság és az állami számvevőszék. Éhez talán ötödiknek az al­kotmánybíróságot kellene számítani, azon­ban éppen most állapította meg erről egy komoly ember, Matousek volt miniszter, hogy el van politizálva. Ezeknek a jog- és hatásköre a legszélesebb kellene, hogy le­gyen. Sajnos. egyik sem áll azon a magaslaton, hogy biztosítsa a nép széles rétegeinek demok­ratikus szabadságát. Még arról sem lehet százszázalékosan el­mondani ezt, amelyre talán legtöbb joggal tekint föl a jogkereső közönség: a legfelső bíróságról, mert akkor nem mondta volna 1929-ben annak elnö­rescuval és Antonescuval együtt Tűm Severin- be megy, ahol átkel a Dunán és Kladavoban ta­lálkozik Sztojadinovics jugoszláv miniszterel­nökkel. A csehszlovák, román és jugoszláv ál­lamférfiak ezután közös hajóutat tesznek a Vas­kapu szoroson át. Buziás román dunai kikötőből Hodza Temesváron és Aradon át visszautazik Prágába. Érelmeszesedés, neurasthénia, golyva, mirigy-, csont-, izületi- és bőrbajok, hüdések, köszvényes-csuzos loboknál CSÍZ iőd-brőm gyógyfürdő Olcsó pausál árak az összköltségekkel: az elő-és utóidényben 14 napra KC 7 60'— 21 napra KC 1100-— Otthon tartandó ivókúrákhoz CSIZI JÓD.BRÓMOS QYÓQYVI2 Ismertetőt, használati utasítást küld a FUrdöigazgatóság ilZ-KÜPELE, Slov. mmmammmammmmmmmummmmHumaiaí ke, hogy a jog ebben a köztársaságban hanyatlóban van. A döntvények kötelező erejiiekké teendők A legfelső közigazgatási bíróságnak csak akkor van joga valakit jogaiba helyezni, ha az már többizben hozott egyöntetű döntést és ha az elnök ezt teljes ülésben kimondatja, hogy ehez a döntvényhez a közigazgatási és pénzügyi hatóságoknak tartaniok kell ma­gukat. Egyébként nem. De akkor mire való ez az intézmény, ha döntéseit a közigazga­tási és pénzügyi hatóság, ha akarja betartja, ha nem akarja, akkor nem tartja be. Ezt nem lehet másnak, mint szemfényvesztésnek nevezni. Ám vegyük a legjobb esetet, hogy többször egyöntetű döntést hoz. Több, mint egy évtized kell sok esetben hozzá, hogy döntéseit respektálni kényte­lenek legyenek a hatóságok. A legfelső közigazgatási birőság összetétele — Állítom és bizonyítani tudom, hogy amennyiben politikai vagy pénzügyi szí­nezetű döntésről van szó, ahol az igazság kimondása a kormányzatnak kellemetlen, azonnal átalakul ez a bíróság politikai testületté és megszűnik birói testület lenni. Nem is csodálkozhatunk, ha egy megcson­tosodott közigazgatási ember nem tud ob­jektív lenni, ahol a saját kollégáinak és sa­ját tisztviselő kollégiumának jogtalan és tör­vénytelen döntéseit nem tudja megsemmisí­teni. Ezért az volna a helyei, ha a legfelső közigaz­gatási bíróság túlnyomóan birákból és nem közigazgatási emberekből állana. A javaslat olyképen volna módosítandó, hogy a testület háromötöde birákból és kétötöde közigazgatási gyakorlattal biró szakember legyen. Miért volt túlsók panasz? — A legfelső közigazgatási bíróság azért volt tulhalmozva munkával, mert a közigaz­gatási és pénzügyi hatóságok jól tudták, hogy döntései vagy egyáltalán nem, vagy csak a legritkább esetben irányadók reájuk nézve. Ez a jövőben sem fog megváltozni és igy a legfelső közigazgatási bíróság dönté­sei csak a papírkosarat fogják megtömni és csak igen kis részük lesz irányadó jogi elvvé. Rosszul sikerült döntvények — Itt csak két kirívó esetre óhajtok rá­mutatni. Az egyik, amely a régi magyar illetőségi törvény, az 1886. évi XXII. törvénycikk 10. paragrafusának félreérthetetlen sza­vait másította meg és egy másikat, ahol egy nyugdíjas ügyében háromizben ho­zott kedvező érdemű döntést és a negye­dikben azzal homlokegyenest ellenkezőt, megváltoztatva a már hozott előbbi dön­téseit. Ez 10—12 évet vett igénybe. így azt kell kérdezni, mire való a drága apparátus, ha nincs úgy kiépitve, mint az ma már minden jogállamban van. A szónok végül bejelentette, hogy a ja­vaslatot nem szavazza meg. Elkobozták Simon Menyhért „Kisebbségi Ének" cimü verskötetét MUNKÁCS. — Nemrégiben jelent meg Si­mon Menyhértnek, az ismert kárpátaljai magyar költőnek és újságírónak verseskönyvc, a ,,Ki­sebbségi Ének“. A munkácsi rendőrség az ung­vári államügyészség rendeletére a verseskötetet elkobozta. A szerző az elkobzás ellen felfolya­modással ál. Hodza Milán bukaresti látogatásának programja A junius 15-i és 16-i tárgyalások ■ Közös dunai ut Tatareszuval és Stojadinoviccsal

Next

/
Thumbnails
Contents