Prágai Magyar Hirlap, 1937. június (16. évfolyam, 122-146 / 4268-4292. szám)

1937-06-11 / 131. (4277.) szám

XVI. évf. ISI. (4277) szám • Pétitek ■ 1937 junius 11 Előfizetési árj évente 300, félévre 150, negyed* évre 76, havonta 26 Ké., külföldre: évente 430, félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Ké. • fl képes melléklettel havonként 2.50 Kc-val több. Egyes szám ára 1.20 K2, vasárnap 2.— KI. A szlovenszkói és ruszinszkói magyarság politikai napilapja Szerkesztőség: Prága II., Panská ul i c e 12, II. emelet. • Kiadóhivatal: Prága II., Panská ulice 12, III. emelet. • • TELEFON: 303-11. » O SÜRGÖNYC1M- HÍRLAP, PRAHA. Mi történik Szovjetoroszországban? Egyre nagyobb arányokat bit a „belső tisztogatás" A tábornokok és a nagyipar „Franco-puccsot“ terveztek? ■■ Hol van Tuchacsevszki? ■■ Négy volt nagykövet, Rosenberg, Karachan, Kresztínszki és Jurenev a letartóztatottak között ••• Az angol munkáspárt lapja a moszkvai deszpotizmus ellen Az orosz zűrzavar (*) Az orosz rejtélyre magyarázatot 'ke­resni túl azon az egyetlen lehetséges ma­gyarázaton, amit a pszihiátria kínál, való­ban egyre meddőbb vállalkozásnak lát­szik. A fantasztikus titkoknak és az egy­szerű köznapi érthetetlenségeknek olyan bonyolult szövevényével állunk szemben, amit átlátni1 nem lehet. De azért mégis csak kiváncsi az európai polgár arra, hogy mi történik Oroszországban. Nemcsak azért, mert a történelem alaposan kioktat­ta, hogy nem lehet közömbös számára sem­mi, ami Oroszországból jön, akár a cár ko­zákjai, akár a bolsevista propaganda hoz­za, de azért is, mert Európa világnézeti vajúdásai közben mindig perdöntő súllyal esik latba, hogy mit valósított meg a mennyországból s mit a pokolból a kom­munista világrend ott, ahol próbát tettek vele. Bizonyosat tudni arról, ami Oroszor­szágban erjed, nem lehet. Csak az az egy bizonyos, hogy valami nincs rendjén. Ahol az ország vezető politikusait, közigazga­tási, közbiztonsági és miegyéb hatalmassá­gait hazaárulóknak kell nyilvánosan bé­lyegezni s ahol a hadsereg legfőbb tábor­nokairól kitűnik, hogy részben az ellenség­gel konspiráltak, részben pedig összeeskü­vést szőttek a diktátor ellen, ott valószínű, hogy a nép sem él háborítatlan békében-. Sehol á világon nincsen olyan határzár, mint Oroszországban, egyetlen népe a vi­lágnak nem él olyan elszigetelten a világ­tól, mint az orosz. Valószínűen tudják a szovjet urai, hogy miért zárják el a biro­dalom népét szinte hermetikusan minden határontuli szótól. Még az olyantól is, ami nem politika, csak száraz és szűkszavú hír­adás a polgári világ dolgairól. Oroszor­szágba ma szinte lehetetlen bejutni, nagy angol lapokban kereskedők panaszát lehet olvasni, hogy vállalkozásaik vannak Oroszországban s nem tudnak kapcsolatot találni ottani embereikkel. Nemcsak a po­litikai, hanem a gazdasági hírszolgálat is megbénult. Pedig ma már egész sereg olyan iparág van, amiben fontos az orosz piac és számos világcég van, amely élénk üzleti kapcsolatot tartott fenn még nem is olyan régen Oroszországgal. Néhány hó­nap óta tarthatatlanná vált Moszkvában minden külföldi élete. A külföldi újságírók elhagyják az országot, mert munkájukat nem tudják elvégezni, orosz ember nem mer szóba elegyedni külföldivel. Annyira nem, hogy idegen államok követségeire az orosz orvos nem meri betenni a lábát. A gyanú­sítás mindenkinek ott lóg a feje felett, min­denkiben kémet látnak. Nem ülhet olyan magasan, megközelithetetlennek látszó ál­lami méltóságban valaki, hogy hozzá ne férkőzzék a gyanú. Mi lappang ennek a páni félelemnek az alján? Talán csak nem az ország népének elégedetlensége, a rend­szerrel szemben minden oldalról feltámadó gyűlölet és elkeseredés? A kommunista lapokban büszke mélta­tást olvastunk a második ötéves terv sike­réről s most mégis büntető eljárást akar in­dítani a népbiztosok tanácsa egy sereg fon­tos iparág vezérkara ellen, amiért — egyébről nem is beszélve — Moszkvában nincs cérna. Ha olyan fényesen sikerült az Ötéves terv s húsz évvel az átkos burzsoá- ,rendszer rombadöntése után még mindig előfordulnak olyan ,,apróbb műhibák", hogy például a főváros hárommilliós népe cérna nélkül mar*d, nem jogos-e a kérdés, hogy: mi lett volna akkor, ha nem „sike­LONDON. — Szovjetoroszországból egyre riasztóbb hírek, érkeznek a belpolitikai helyzet­ről és az angol lapok pártállás nélkül hatalmas cikkekben foglalkoznak a moszkvai állapotok­kal, Elsősorban azokat a neveket közli k, akik letartóztatását a szovjetlapok is megerősítették. Ezek között van Gorbasev tábornok, a moszk­vai helyőrség volt parancsnoka, Kork tábor­nok, a moszkvai katonai akadémia vezetője* Guekker tábornok, a hadvezetőség külügyi osz­tályának vezetője, Eydeman tábornok, a polgári védekezési társaság vezetője, továbbá Mukle- vics, az ipari és nemzetvédelmi bizottság helyet­tes főnöke, A letartóztatott katonákon kívül a nagyipar számos vezetőjét is elmozdították állásából s különösen a nehézipar, a gépipar, az építészeti, hajózási, gumi-, élelmiszer-, cipő- és üvegipar vezetőségeit cserélték ki. Oroszország igy el­vesztette legjobb szakembereit az ipari üzemek vezetésénél. A letartóztatottak között van a balti hajóstársaság egész igazgatósága, a Murmanszk­LONDON. — A munkáspárti Daily Héráid szerint a Sztálin elleni összeesküvés szálai a diplomáciába is eljutottak. Letartóztatták Ro- senberg volt valenciai, Karachan volt ankarai, Keresztinszki volt berlini és Jurenev volt tokiói nagyköveteket, akik közül ketten Litvinov he­lyettesei is voltak, A Moszkvában élő újságírók egyöntetűen je­lentik, hogy Tuchacsevszki marsallal leheteden összeköttetésbe kerülni. A hadsereg krízise egy­re láthatóbb jeleket kap és a vezető tábornoko­kat majdnem kivétel nélkül hazaárulással vá­dolják. rül" az ötéves terv? A gigantikus üzem, ugylátszík, minden oldalon felmondja a szolgálatot és tömegesen kell bűnbakokat szállítani, akikre rá lehet kenni a rendszer hibáiért a felelősséget. Ahol az ötéves terv fantasztikus számoszlopain folytonossági hiány mutatkozik, oda egyszerűen beszúr­ják a szabotázs varázsigéjét. A történelem valahány deszpotát ismer, mind igy tömte be a rendszerén támadt hasadásokat —- holttestekkel. Ezt jó lenne, ha szivükre ven­nék azok, akik a ,,züllött polgári" Európá­hoz képest még mindig magasabbrendü fej­lődési etapnak tekintik a szovjetet. De van tanulnivalójuk azoknak is, akik a szovjet polgárosodását emlegetik s akik szeretik az európai nagyhatalmi erők sorában a demo­krácia védőbástyájának feltüntetni a szovje­tet. vasút vezetősége és a volt Putilov-müvek, a mai Kirov-müvek mérnöki karának vezetői. Fogságba vetették a kamcsatkai és a chaiba- rovszki párttitkárokat, továbbá Birodisant, a zsidó köztársaság egyik vezető egyéniségét is. A tábornokok ö$$zeeskiivése A szovjetsajtó hatalmas cikkekben ostorozza a nehézipar és a hadsereg vezetőinek bűneit. Egy-két lap egyenesen azt állítja, hogy Szovjet- orszországban a spanyolországi nemzeti puccs- hoz hasonló forradalmat terveztek a vörös had­sereg tábornokai és a nagyipar, vezetői. A pucs- csot Tuchacsevszki szervezte meg, aki Franco tábornok szerepére vállalkozott és az öngyilkos Gabarnik, aki Mola tábornok szerepét vette vol­na át. A hadseregben minden elő volt készítve, amikor a Jagodától megszabadult GPU lelep­lezhette az összeesküvést s megállapíthatta azt is, hogy a tábornoki karon kívül a nagyipar is támogatta a trockista mozgalmat s megfelelő anyagi erővel segítette a tisztikar terveit, Jellemző, hogy a „Vörös csillag", a hadsereg hivatalos lapja szerint a Volga-terület katonai parancsnokává Jefremov hadosztálytábomo- kot nevezték ki. Mint ismeretes, május 11-én, amikor Tuchacsevszkit Moszkvában elcsapták, őt nevezték ki a Volga-vidéki katonai parancs­noknak, Most a hivatalos lap uj kinevezést kö­zöl, anélkül, hogy megmondaná, hogy Tucha- csevszldval mi történt. A „Vörös csillag" sze­rint Jakirt, a Leningrádba áthelyezett parancs­nokot is uj tábornokkal váltották fel. Az év elején Szóvjetoroszországban nagy gya­pothiány nuutatkozot s a nagyiparban előállott Tagadhatatlan az, hogy a vörös hadse­reg a legutóbbi világpolitikai események hatása alatt döntő politikai faktorrá lépett elő Oroszországban s a vörös hadsereg tábornokainak befolyására némileg a reál- politika irányába kezdett fejlődni a szov­jet. Ennek két oka lelhetett. Az egyik az, hogy a szovjet komolyan tartott 'háborús konfliktus veszélyétől, tehát a vörös had­sereg szerepének jelentőségével együtt nőtt politikai befolyása is. A másik meg az volt, hogy Sztálin a trockista, úgynevezett vi- lágnézetes ellenzékkel folytatott harcában, ugylátszik, szembekerült a kommunista párttal. Könnyen el lehet képzelni, hogy Zinovjevnek és a többieknek hívei a régi kommunista funkcionárusok között voltak, hiszen láttuk, hogy egymásután hurcolták börtönbe a- legfontosabb szovjetek vezéreit. zavarokat a kormány szabotázsra és trockista propagandára vezette vissza. Hivatalos jelentés szerint Visinszki államügyész máris „megfelelő" vádat emelt a gyapjuipar igazgatósága ellen és tizenöt technikai *és kereskedelmi szakembert le­tartóztatott. Ugyanakkor letartóztatták a Kül­kereskedelmi Társaság vezetőjét is, továbbá a központi tudományos kísérleti intézet elöljáróját, Neymant, akit azzal vádolnak, hogy elhanyagol­ta intézetét és szovjetellenes szakembereket al­kalmazott Wetzler belkereskedelmi népbiztos egyhavi időt kapott a kereskedelemben mutat­kozó hibák kiküszöbölésére, ha feladatát nem tudja sikerrel megoldani, őt is elcsapják. Katonai diktatúra előtt? LONDON. — A munkáspárti Daily Héráid, amely eddig állandóan szovjetbarátként szere­pelt, a következőket írja az Oroszországiból ér­kező riasztó hírekről: — Valamennyi európai külügyminisztérium és vezérkar aggódva kérdezi, hogy tulajdonképpen mi történik Szovjetoroszországban. Lehetetlen megtudni, vájjon a nagy megtisztításnál csak személyi kérdésekről van-e szó, amelyek a kül­föld szempontjából mellékesek, vagy pedig álta­lános szovjetorosz politikai krízisről, amelynek kilátásai egyelőre elbirálliatatlanok. A kormányhoz közelálló Momingpost biz­tosra veszi, hogy a közeljövőben katonai dikta­túra tör ki Szovjetoroszországban. Nem lehetet­len ugyanis, hogy a Kreml és a hadsereg nagy küzdelmében az erős és hatalmas szovjetorosz hadsereg győz és nagyarányú kül- és belpoliti­kai változásokat erőszakol ki. Ha a hadsereg kerül uralomra, akkor a szovjetorosz külpolitika lényegesen megváltozik s valószínűleg a fasiszta hatalmakkal is hajlandó lesz szövetkezni, igy például Németországgal, ahol szintén a hadse­reg áll a politikai élet előterében. Rosenberg, a „spanyolországi hős" a letartóztatottak között Ebben a helyzetben Sztálin közeledett Tu­chacsevszky álláspontjához, amely szerint a hadsereget mentesíteni kell minden poli­tikától. Tuchacsevszky ugyanis nem kom­munista hadsereget akart, hanem orosz nemzeti hadsereget. Ez a tendencia egyéb­ként a szovjet egész propagandájából kivi­láglott. A katonakultusz már bizonyos ér­telemben nacionalizmust jelentett, hazafisá-i got, úgy, ahogy Tuchacsevszky gondolta. A kommunista párt erősen ellene fordult igen könnyen érthető okokból ennek a tö­rekvésnek, de Sztálin a háborútól való fé-i lelem és a világpolitikai események hatása alatt erős kézzel letörte a párt ellenállását. Aztán — ugylátszik — kezdte látni, hogy micsoda veszély van abban, hogyha min­den politikai befolyástól mentes hadsereget nevelnek a tábornokok. Az ilyen hadsereg

Next

/
Thumbnails
Contents