Prágai Magyar Hirlap, 1937. május (16. évfolyam, 100-121 / 4246-4267. szám)
1937-05-01 / 100. (4246.) szám
1937 május 1, szombat. Hírek ^MGAlMAOtARHIKLA& Akik a „napos oldalon“ is árnyékban élnek Ü szőit I Halál a francia gyermekpokolban A francia javítóintézetek rémhistóriái ■■■ Miért halt meg a kis Roger Ábel? ■■ A PMH munkatársától ■■ Felkérjük tisztelt előfizetőinket, akik lapunkat házhoz való kézbesítéssel kapják, hogy az előfizetési dijat kizárólag kiadóhivatalunk által kiállított elismervény ellenében fizessék ki megbízottunknak. LATUNK LEGKÖZELEBBI SZÁMA — a május elsejei munkaszünet miatt — május 3-án (Prágában hétfőn este, Szlovenszkón kedden reggel) jelenik meg.- NEGYVEN ÉVE PÜSPÖK MAJ- LÁTH GUSZTÁV. Budapesti szerkesztőségünk jelenti telefonon: Gróf Majláth Gusztáv, Erdély katolikus püspöke május 1-én ünnepli negyvenéves egyházfejedelmi jubileumát. A püspök jelenleg Budapesten gyógykezelteti magát. A jubileum alkalmából Erdélyből küldöttség utazott Budapestre, hogy tolmácsolja a jubiláló főpásztor előtt az erdélyi magyarság jókivánatait. A küldöttséget dr. Gyárfás Elemér, az erdélyi magyar párt szenátora vezeti. A 8 Órai Újság ,,Egy igazi főpásztor ' cimmel vezércikkben meleg hangon méltatja a jubiláló püspök kiváló munkáját. — A CSEHSZLOVÁKIAI MAGYAR ÚJSÁGÍRÓK UNIÓJÁNAK elnöki tanácsa május 9-én vasárnap délutáni fél 2 órai kezdettel Zsolnán, a Rémi-szálló termében rendes negyedévi ülést tart a következő napirenddel: elnöki és titkári beszámoló, pénztári jelentés, az ellenőrző bizottság jelentése, a kerületi bizottságok jelentései,. tagsági ügyek, szociális ügyek, a rendes közgyűlés előkészítése, indítványok. (Hivatalos.) — PAPP ANTAL ÉRSEK FŐPÁSZTORI JUBILEUMA. Budapesti szerkesztőségünk jelenti telefonon:: Tegnap jelentettük, hogy Papp Antal cimzetes érsek, görögkatolikus apostoli kormányzót a magyar államfő titkos tanácsossá nevezte ki. Papp Antal most ünnepli negyedszázados főpásztori jubileumát. Az ősz főpap ez alkalommal XI. Pius pápától sajátkezüleg irt üdvözlő levelet kapott. A pápa elismeréssel emlékezik meg arról a gondos munkáról, amelyet Papp Antal mint munkácsi görögkatolikus püspök és később mint miskolci apostoli kormányzó végzett. A jubileum alkalmából a Szentatya jókívánságait fejezte ki az érseknek s engedélyt adott arra, hogy híveit a jubileumi szentmise után pápai áldásban részesítse s egyben külön áldását küldte a jubiláló főpapnak. — ORVOSI HÍR, Dr. Molnár Béla v. egyetemi belklinikái tanársegéd ezévi rendelését megkezdte Kadsbadban (Alté Wiese 4, ..Deutsches Haus“.) — A RIMASZOMBATI KATOLIKUS HITKÖZSÉG KÖZGYÜLÉSN. Rimaszombati tudósitónk jelenti: Dr. Sándor János c. kanonok és dr. Zakács István elnöklése mellett most tartotta meg évi rendes közgyűlését a rimaszombati .római katolikus hitközség az egyiháztagok nagy érdeklődése mellett. Az elnöki jelentés és az évi számadások tudomásulvétele után egyhangúlag elfogadták a hitközségi adó felemelésére vonatkozó tanácsi javaslatot is, öttagú bizottságot küldve ki az adókivetés elvégzésére. Elhatározta a közgyűlés, hogy a plébániatemplom fennállásának 100-ik évfordulóját augusztus 29-én nagyszabású keretek között fogják megünnepelni. — KÉT TANÁRI VÉGLEGESÍTÉS. A hivatalos lap közlése szerint az iskolaügyi miniszter Hornyák Odiló ipolyságj. reálgimnáziumi tanárt a pozsonyi magyar reálgimnáziumnál, Keresztes Pál ipolysági tanárt pedig a kassai magyar reálgimnáziumnál véglegesítette. — A POZSONYI KERESZTÉNY MUNKÁSSÁG MÁRIA VÖLGYI ZARÁNDOKLATA. A pozsonyi keresztény munkásság (volt keresztényszocialisták) hagyományos zarándoklatukat idén junius 6-án, vasárnap rendezik Pozsonyból Máriavölgybe. Az impozáns zarándoklat előkészítése már megkezdődött és előreláthatóan idén is nagyszámban vesz részt a rendezésen a nyugatszlovenszkói keresztény magyartág, Részleteket legközelebb közlünk. PARIS. —- (MTP). A nagy párisi bulvárlapoknak (és ebben a világ valamennyi nagyvárosának sajtója osztja a sorsukat) az a hibájuk, hogy a közönség kizárólag hajmeresztő szenzációkat vár tőlük, de viszont komolyan senki nem veszi őket. Problémákat hoznak felszínre, amelyek egy-két szellemes sorban elintézhetők, igyekeznek gyorsan informálni a közönséget, mutatnak néhány képet, közölnek néhány társasági és színházi pletykát és megjelenésük után félórával már szemétkosárba kerülnek. Franciaország azonban a polémiák és ankétok klasszikus hazája, s gyakran előfordul, hogy a riportlapok szenzációiból úgynevezett nagy ügy lesz, amely könnyen a politikai élet középpontjába kerülhet. A Dreyfus-ügy sem öltöt volna talán olyan méreteket, hogyha egy kritikus pillanatban Zola nem jelenteti meg híressé vált cikkét az ,,Aurore“-ban. Párisnak azóta is minden hónapban meg van a maga kis Dreyifus-ügye. A bulvársajtó gondoskodik róla, hogy meg legyen. A legújabb ilyen Dreyfus-ügy az eysessi fiuintézet botránya, amelyet néhány délutáni lap hozott nyilvánosságra. Milliós példányban megjelenő lapokról van szó, nem csoda, hogyha nagy lármát tudnak csapni. A francia kormányok különben is tartanak az újságoktól, de azért nem volt még egy kormánya Franciaországnak, amely annyira befolyásolni hagyta volna magát a sajtó által, mint a Blum-kormány. Alig jelent meg a lapokban az eysessi nevelőintézet botránya, azonnal akcióba lépett a kormány. Nem tartott huszonnégy óráig és máris vizsgálóbizottság robogott ki a helyszínre és ujsáigrók jelenlétében maga az igazság ügyminiszter kezdte meg a vizsgálatot. Öt hónapig az ablaktalan pincezárhában Az intézet egyike azoknak a francia gyermekgondozóknak, amelyekből van egynéhány tucat Franciaországban. Egy középkori kastélyban van elhelyezve és lakói 15—25 éves fiuk, az úgynevezett nehezen nevelhetők fajtájából. A bentlakók nagyrésze árvagyerek, de vannak közöttük ifjú bűnözők is, tolvajok, csavargók, sőt olyanok is, akiknek már gyilkosság terheli a. lelkét. Az ilyen gyermekek nevelése valószínűleg nem könnyű feladat és a rendesnél valóban keményebb szigort igényel. így történhetett meg azután, hogy a fiatal tizenkilenc- éves Roger Ábelt az intézet igazgatója valami kis nézeteltérés miatt sorozatos sötétzárkával büntette. S ez a sorozat, mint az intézet jelentése óvatosan nevezi, nem néhány napon, hanem néhány hónapon keresztül tartott. Ami viszont már a szokottnál keményebb szigor mértékét is túllépi, különösen, ha meggondoljuk, hogy a kis Roger Ábel nem holmi javíthatatlan bűnöző volt, hanem apátián, anyátlan árva, aki árvaságában és szegénységében csavargásra adta fiatal fejét s aki mindezen felül1 még súlyos tüdőbnjban is szenved. Nem csoda tehát, hogyha a tüdőbajos, csontig soványodott fiú, aki a cellában rendesen enni sem kapott, sőt voltak olyan napok is, amikor még száraz kenyeret sem hajítottak neki, a sötét és ablaktalan cellában, amelynek egyetlen bútorzata egy fa- priccs, öthónapi szenvedés után meghalt. A „Gyermek-Bagno“ rémségei Ez a megdöbbentő eset a közvélemény figyelmét a nevelőintézetre terelte. Kiderült, hogy a hírhedt deportálótelep valóságos üdülőhely ahhoz képest, ami ennek a nevelőintézetnek falai között történik. Kiderült, hogy az intézet lakóit rosszul táplálják, nem elegendők az egészségügyi szabályok, a lakótermek piszkosak és egészségtelenek. Franciaország különben is tele van elavult, rossz, embertelenül rossz fegyintézetekkel és javitóintézetekkel. Talán egyetlenegy nyugateurópai országnak sem olyan rosz- szak a börtönviszonyai, mint éppen Franciaországnak. Érthető tehát, hogy most a Blum-kormány alatt, amikor a baloldali sajtó szavának nagyobb súlya van, egyre élesebb hangok hallatszanak a rossz börtönök és javítóintézetek ellen. A törvények azonban távolról sem olyan elavultak, mint az intézmények. Egy ilyen törvény, amely 1930-ban kelt, megállapítja, hogy a legtöbb, amire el lehet ítélni egy renitenskedő javitóintézetes gyereket 8 nap magánzárka. Amennyiben az intézet vezetője rendkívüli esetekben szükségesnek látja, hogy ezt a büntetést felemelje, külön engedélyt kell kérnie az igazságügyminisztertől. Mint ahogy most megállapították, a vese-Ué&fag- eftefrofóf< ssrőgsn?ize ez a rendkívüli engedély a fiatal, halálba kergetett Roger Ábel esetében nem volt meg. Az intézet vezetője mindenesetre azzal védekezett, hogy nem büntetésképpen zárta öt hónapra a szerencsétlent sötét zárkába, hanem azért, hogy a súlyos beteget elkülönítse a többiektől. „Mindez hlöli, miniszter ur 1“ Amikor az igazságügyminiszter a lapok lármájára megjelent az intézetben, mindent a legnagyobb rendben talált: a fiuk ragyogtak a tisztaságtól, meg voltak nyírva, szépen fel voltak öltözve, a helyiségek fel— súrolva és kisöpörve, az eysessi gyermekpokol mintaintézetté változott. A miniszter nem szólt egy szót sem. Mikor mindent megtekintett, az igazgató barátságosan és megelégedetten dörzsölte a kezét. Az egyik újságíró azonban nem nyugodott bele ilyen könnyen a dologba: — Mindez blöff, miniszter ur, amit itt lát. Hajlandó vagyok önnek fényképes dokumentumokkal szolgálni arról, hogy milyen ez a helyiség, amikor nincs éppen miniszterlátogatás. A párisi lapok azóta nap-nap mellett szenzációs riportokat és fölvételeket közölnek a francia nevelőintézetek életéről. A közvélemény felháborodva veszi tudomásul a borzalmakat, de történni aligha fog valami. Egyelőre mindenesetre annyit, elértek a párisi újságírók, hogy a földalatti cellákat a hatóság befalaztatta. A sajtókampánynak ez volt az egyetlen eredménye. Etitéíiek egy prágai lapszerkesztőit meri azt irta Scott Margaréta filmszínész- nőről, hogy Simpsonné elődje volt PRÁGA. — Feltünéstkeltö pörben mondott pénteken ítéletet a prágai sajtóbiróság. Scott Margaréta, ismert londoni filmszinésznő prágai ügyvédje utján becsületsértési port indított a „Prager Mittag" cimü lap felelős szerkesztője ellen, mert az említett lap azt irta róla, hogy Simpsonné elődjeként a lemondott angol király kegyence volt. A szóbanforgó cikk november 4-én jelent meg a Prager Mittagban és a következő címeket viselte: „Simpsonné elődje", „Margaréta Scott tetszett a királynak". — A cikk képet is mellékelt, amely Edvárd volt királyt Scott Margaréta társaságában mutatta. A prágai lap többek közt azt irta, hogy a filmbarát Edvárd királynak nagyon megtetszett a „Száz év múlva" cimü Korda-film női főszereplője, Scott Margaréta és a filmbemutató után meghívta magához, hogy azután az egész estét vele töltse. Ettől az időtől kezdve Scott Margarétát a király legjobb barátnőjének tartották és a volt király pénzbeli támogatásával jöttek létre Scott Margaréta következő filmjei. A színésznő a cikkben foglaltak ellen tiltakozott, azokat magáranézve sértőknek találta, annyira, hogy alkalmasak öt a közmegvetésnek kitenni. Winter felelősszerkesztö azzal védekezett, hogy a cikket idegen lapból vette át. Védekezését a bíróság nem fogadta el és minthogy az egyeztetési tárgyalások is eredménytelenül végződtek, a bíróság a megvádolt szerkesztőt 500 koronára, illetve öt nap elzárásra ítélte föltételesen. A biróság egyben kötelezte a szerkesztőt, hogy fizesse meg a felperes költségeit és vonja vissza lapjában valótlan állításait. — KIFOGTÁK A TEMZÉBÖL AZ ELRABOLT LONDONI GÉPIRÓKISASSZONY HOLTTESTÉT. Londonból jelentik: A Temzéből kifogták Iréné Fiimore gépirókisasszony holttestét. A leány néhány nappal ezelőtt egy estélyről nyomtalanul eltűnt, néhány nap múlva szüleitől gengszterek 600 fontot követeltek a leány szabadonbocsátásáért. Nem sikerült megállapítani, hogy Iréné Fiimore öngyilkos lett-e vagy el- kábitották és a gengszterek dobták holttestét a folyóba. Tény, hogy a holttesten külsérelmi nyomokat nem találtak. Feltűnt, hogy a leány rövid bundát viselt, már pedig a tanuk állítása szerint egy szál estélyiruhában hagyta el a tánchelyiséget, ahol fivérével és fivérei barátjával tartózkodott. — ELÍTÉLT HŰTLEN UTAZÓ. Zsolnáról jelentik: Roth Mór puhói illetőségű utazó vevőinek sok esetben nagyobb levonásokat engedélyezett számlájuk összegéből, csakhogy neki fizessenek. Miután cégét 100.000 koronával megr- károsította, feljelentették a hűtlen alkalmazottat. A kerületi biróság a sikkasztó utazót tizenegy havi feltétlen börtönnel sújtotta. — HALÁLOZÁS. Özv. Kracsunné, szül. Ko- sdhik Zsuzsanna 92 éves korában Dobsinán meghalt. Halálát két gyermeke, unokái, dédunokái és ükunokái gyászolják. Halála városszerte nagy részvétet váltott ki. — SZABADLÁBRA HELYEZTÉK A BOROTVÁS MERÉNYLETET ELKÖVETŐ POZSONYI LEÁNYT. Pozsonyi szerkesztőségünk jelenti telefonon: Annakidején megírta- a PMH, bogv Kon- rácli Mária hivatalnoknő a Muzeum-kávéház előcsarnokában borotvával rátámadt Bökni Rezső utazóra s a nyakán elég súlyosan megsebesítette. A merénylő leányt letartóztatták. Most, ivogy a vizsgálat befejeződött, a vizsgálóbíró Konrádi Máriát szabadlábra helyezte. Súlyos testi sértés címén fogják felelősségre vonni. — HALÁLOSVÉGÜ KŐBÁNYASZERENCSÉTLENSÉG. Nyitrai tudósitónk jelenti: A Nyitra melletti kőbányában ma délelőtt súlyos szerencsétlenség történt. Egy hatalmas szikla- tömb meglazult és rázuhant Zimmermann István 34 esztendős felsőkörös'kényi munkásra. Társai azonnal segítségére siettek. A szerencsétlen embert még élve sikerült kiemelniük a sziklatömb alól. Rendkívül súlyos állapotban került a kórházba, ahol mindkét lábát amputálni kellett. Megmenteni azonban igy sem sikerült, mert alig félórával kórházbaszállitása után meghalt. Özvegye és két árvája gyászolja. « fj‘iti lu ii TiíiiTi/TÍMj.'IKbil flJL&ifl — AZ UJ POZSONYI FOGHÁZ MÁSODIK ÖNGYILKOSA. P-Oizsonyi szerkesztőségünk jelenti telefonon: Az elmúlt, éjszaka az államügyészség Kertész-nceai fogházában fölakasztotta magát Török László vizsgálati fogoly. Mire észrevették, már nem volt benne élet. Rövid időn belül ez a második öngyilkosság az uj pozsonyi fogházban. Úgy látszik, hogy a cellák építésénél valami hibát követett el az építő, az egyes cellák ágya fölött ugyanis hatalmas vaskampó van, amire az ágyat szokták fölakasztani takarítás köziben. Hiba az is, hogy a börtönőrökuél nincsen kulcs, hanem csak az ügyeletes tisztviselőnél. — Tegnap este a, Bél Mátyás-ueca 7. számú házába hívták ki a mentőket. Prosclh Gusztáv, a gyermekkórház laboránsa, öngyilkossági szándékból mellbe,lőtt-e magát. Mire azonban a mentők megjöttek, már halott- volt. Búcsúlevelet nem találtak nála .s igy tettének oka ismeretlen. 9
