Prágai Magyar Hirlap, 1937. május (16. évfolyam, 100-121 / 4246-4267. szám)
1937-05-09 / 105. (4251.) szám
1937 május 9, vasárnap. 17 A magyar cigányzene ötszázados jubileuma A királyi udvarból ju£o££ a magyar cigány zenéje a néphez A nóta, hegedű és tárogató volt a kuruchor magyar- fának megaionja ■ A hűmc nótahincs örök értékei IV. BUDAPEST. — {Budapesti szerkesztőségünktől.) Az előbbiekben megrajzoltuk a cigánymuzsikus szerepét a magyar közéletben a reneszánsz-kortól a magyar barokk koráig, II. Rákóczi Ferenc idejéig. Láttuk, hogy a cigány kezdetben muzsikáját csupán a királyi udvarban érvényesíthette, mert a magyar nemzeti zene hagyományait nem vehette át egyszeriben, szembentalálta magát a lantosok zárt rendjével s a végvári küzdelmek első korszakában az urak és a vitézek a lantosok előadta dalokban, vitézi énekekben gyönyörködtek, A cigány inkább csak kuriózum volt a várkastélyokban. A török megszállók nyomában azonban egyre újabb és újabb török-cigány rajok is felhuzódtak a dunai síkságra és a Kárpátok közé, újfajta melódiákat hoztak magukkal és uj hangszereken játszották ezeket nagy tökéletességgel, nem csoda, ha hamarosan kedvelt lett a muzsikájuk. A főúri udvarokban lassanként barokk szokások kerekednek felül. Amint a török ereje fogyatkozik és a magyar urak rájönnek arra, hogy terjeszkedésétől nem kell tartani, megkezdődik a kastélyépités és ezekben a kastélyokban franciás udvari élet fejlődik ki. A cigány a főúri udvarban cigány, aki az udvarban franciás és olasz dalokat muzsikált, ezt a muzsikát hiába vitte volna ki a polgár és a nép közé. Játszotta ugyan kitünően a főúri udvarban, mert ez volt a kenyere, de nem kisérte ezt a játékot ott sem a szív rezonanciája. A vásári sokadalomnak azt a dallamkincset játszotta, ami a nép körében szájhagyományként tartotta fenn magát és már akkor egyre bővült müdallam- anyaggal; a hódoltsági töröktől ellesett melódiákkal. Bizonyos, hogy Balassa sók virágénekét énekelték már a XVII. század elejétől és bizönyos, hogy sok magyar nótaszöveghez török eredetű dallamot alkalmaztak. A cigány ezeket énekelte és játszotta. így származtatta át Balassa virágénekét az őszi harmatról, amely természetesen belekerült a kuruc nótakincsbe is. A kuruc nóíakincs A nagyfejedelem udvarában, a zenekedvelő Bercsényi Miklós fővezér udvarában a barokk-kor muzsikája járta, de 9 nép körében és a táborban a cigány muzsikálta a népi melódiákat. És a cigány zenéjének kíséretében termelődött ki a magyar népzenének egyik legszebb, legértékesebb anyaga: a kuruc népzene. Az egyszerű nép, a paraszt, a közkatona a cigány muzsikája mellett vigadoz. Ebben a primitív rétegben a zenei etnikum keményen, darabosan jut kifejezésre és megszületik a kuruc nótakincs, amely a kuruc kor-< szak után újabb anyaggal bővül, hogy aztán fele-* désbe menjen. Mindaddig, amig a múlt század végéit lelkes magyar muzsikusok, elsősorban a magyar zene- romantika egyik legjószándékubb képviselője: Káldy Gyula, napfényre nem hozzák. Káldy Gyula, a Magyar Operaház akkori igazgatója, 1892-ben 45 különböző dallamot ismertet meg a kuruc nótakincsből valónak és azt Írja, hogy ezeket szájhagyomány utján „agg színészektől, öreg cigány lejátszása után* szerezte. A zenetörténészek megállapítása szerint a nóták legnagyobb részét már meglevő gyűjteményekből: Pálóczi Horváth Adám ötödfélszáz énekéből és Bar- talus kiadványából szedte össze, de bizonyos, hogy többet szájhagyomány alapján jegyzett le és a 45 dallam valóban ku^uc korszakbeli népi muzsikának mutatkozik'. Egy részük ma is él a nép ajakén, persze nem lehet már megállapítani, hogy népi szájhagyomány utján, vagy pedig jóval későbbi eredetű városi hatásra. A zenetörténelem megítélése szerint a kuruc nóta a magyar népzenének leggazdagabb terjedelmű megnyilatkozása. Három korszak népi művészetének összefoglalása* részben a XVI. századbeli, részben a kuruc korszakban keletkezett, részben pedig a szatmári békekötés utáni tragikus napokban kibuggyant népi zenei érzéseknek páratlan értékű egybefogása. Amikor pedig a múlt század végén Thaly Kálmánnak és Káldy Gyulának lelkes búzgólkodására uj életre támadt, hivatott interpretátora újból csak a kuruc borszak népi muzsikusa: a cigány, lett. Egy város a ravatalon •• Ctven év előtt őmztűzvész pusztította el ípewiesí A zene a barokkban íratlan társadalmi törvény volt _- mondja Mályusz Elemér a Rákóczi-kor társadalmát ismertető tanulmányában. Hozzá tartozott az élethez. A pompát nem tudták elképzelni a trombita érces szava nélkül, az étkezéshez hozzátartozott a kisérő muzsika. Éz a zene azonban nem volt nemzeti, hanem * > Idegen, főleg francia Jeüegfl* A barokk korszak urai nem « pórias zenfcHfc Tolták a kedvel®, hanem 8 Napkirály udvarából keletre vándorló melódiáknak. A cigány mint elsőrendű előadóművész ezeknek is kitűnő megszólaltatója volt, mint ahogy most is sok cigánybanda jól játszik operarészleteket. Am a főúri udvarok zenekaraiban csupán elszórtan találkozunk vele, mint egyes hangszereknek, főleg cimbalomnak, sípnak a megszólaltatójáyal. A nagyobb része a bandának idegen származású, cseh, olasz, német. A XVII. század derekán Batthyány Ádámnak van a legnagyobb zenekara és ebben elég sok a cigány, úgyhogy Takáts Sándor ezt a zenekart mondja a mai cigánybanda ősének. Thököly és Zrínyi Ilona munkácsi uradalmának zenekarában is sok a cigány és elsőrendű muzsikusok. Különösen nagy tekintélyű itt a Cigány-Horváth család, amelyet Bethlen Gábor kegye birtokossá tett. A Wesselényl-összeesküvés felfedezése és megtorlása után a kedv, a hangulat mindinkább megszűnik a főúri udvarokbán, az elszegényedés is egyre jobban előrehalad és a muzsika is sok helyütt otthonát veszti. Az egyes nagyobb udvarokban vannak még zenészek és cigányok is, de igen szórványosan. Viszont a paraszti osztály egyre nagyobb szeretettel fordul a cigányok muzsikálása felé és a XVII. század végén, a kuruc időkben jelenik meg a cigány mint népmuzsikus. Vissza a néphez A XVII. század végén kezdődik tehát a cigány demokratizálódása. Még szerepel főúri kastélyokban is, mint a legendás hirü Barna Mihály, a XVIII. század első felének legnagyobb muzsikusa, akiről később is szó lészen, de szinte egymagában az idegen: olasz, francia, német zenészek között s nyilván csak nyugati muzsikát játszik. Valójában az udvar és a főúri kastély helyett beéri most már a kúriával, a városi polgár mulatságával, végül visszatér oda, ahonnan elindult, a faluba. így találkozik össze újból a falu és muzsikusa, a cigány. A történelmi adatok alapján tehát érdekesen állapítható meg a cigányzene útja a királyi udvartól a népi sokadalomig. A bécsi kamarai levéltárnak van egy Rákóczi-korabeli oklevele, amely Tokaj várának és a Rákóczi-nradalomnak összeírását tartalmazza. Ez rendkívül lényeges a cigányzenészet kuruc korszakbeli társadalmi helyzetének meghatározása szempontjából. Az oklevél megjelöli az uradalom tizenöt cigányának munkakörét: úgy kovácsmesterségükben, mint vásár idején köteles muzsikájukkal dolgozzanak. Tehát főszerepük, hogy a népet, a vásárosokat szórakoztassák, nem pedig az, hogy az uraknak muzsikáljanak. ’ Első okmányi megemlítése ez a cigánynak, mint népzenésznek. A XVIII. század elejétől kezdődik tehát igazi nagy nemzeti hivatása. A népléleknek a nóta, a cigány hegedűje és a tárogató volt a megafonja. Mi lehetett a* ■ nótakincs, amivel a cigány a né- Sftfc » ntrúmtatut te • tttbáag A másfél napig dühöngő elem elhamvasztotta a város háromnegyed részét Hogyan mondják el a megsárgult ujságlapok a nagy katasztrófa lefolyását ? EPERJES. - Eperjes efoben az eszfen- dőben két tragikus történeti esemény centenáriumét üli. Az egyiket a Prágai Magyar Hírlap húsvéti számában dr. Kemény fstvlui m avatott hístorikuj loílávai méltatta! . az idén van 250 esztendeje annak, hogy Caraffa vértörvényszéke a város legjobbjainak életét oltotta ki* De meg kell emlékeznünk egy másik tragikus történelmi esemény semicentennáriumá- ról is. Ötven évvel ezelőtt, 1887 május 7-én olyan súlyos elemi csapás sújtotta a várost, amely az elemi katasztrófák — sajnos — annyira gazdag krónikájában is hosszú időkre emlékezetessé tette magái. Ötven esztendeje annak, 'hogy a gyanuta- an városban hirtelen tűzvész tört ki és elhamvasztotta a virágzó város épületeinek legnagyobb részét, emberéleteket pusztított el, mérhetetlen vagyoni értékeket semmisített meg. Megsárgult újság lapokat forgatunk és egy kis nyomtatványt, amelyet az akkori idők leghíresebb fotográfusa, az eperjesi Divald Károly készített és adott ki a tűzvész pusztításáról. A szöveg és a hat kép- melléklet megrázó színekben festi le a pusztítás óráit. „Egy város a ravatalon", ez a cime Divald nyomtatványának és találóbb elmet nem is adhatott volna annak a füzdt- nek, amely egy város sirbaomlásának Mágikus óráit irta és fényképezte lev** Megbomlik a hetivásár... 1887 május hetedi'ke... Szombat... a szokásos hetivásár napja Eperjesen ... A környező falvak népe nagy számban van benn és javában folyik az adás-vétel. A vásári élet megszokott képe ... Hetekig tartó szárazság után, amely előrevarázsol'ta június nyarát, ezen a vásári napon erős és kellemetlen szék van, amely nem egy irányban fuj, hanem szeszélyesen csapong ide-oda. Egyszerre csak a vásári élet zaját megbolygatja a vészkiáltás: Tűz van! És csakhamar megkondulnak a harangok .. Füstfelhők emelkednek a magasba... Lángokban a város Amire a tűzet észrevették, a harangokat félreverték és a tűzoltók felkészültek lovaskocsijukkal a kivonulásra, már több ház állott lángban. A nagy szél továbbsodorta a szikrákat és a szárazság megszikkasztotta fedelek könnyen lobbantak lángra. A szél szeszélyesen táncolt, majd ide, majd oda csapott le egy marék izzó gyujtóanyagot, majd itt, majd ott lobbant fel a láng. Már féltizenegy órakor tizenöt helyen égett a város és a vész egyre jobban terjedt. A Magyar-ucca mindkét oldala égett, de olyan hatalmas volt a tűz ereje, hogy a házak valóságos lángoszlopokká váltak, az oszlopok függönykárpittá egyesültek és a cét oldalról a magasba törő lángkárpit oda- :önn egyesült s bezárta magába az emberecet, állatokat és a pusztulásra ítélt vagyont. A mentés munkálata megkezdődött. Elsőnek az eperjesi tűzoltóság vonult ki Xrayzeü Kálmán főparancsnokka! az élén. Csakhamar megérkezett a vész színhelyére a sóvári tűzoltóság is Fita Lipót és Vrab- ovich Rókán parancsnokságával. De a tűzvész arányai olyan rettenetesek voltak, hogy nagyobb segítségre volt szükség. ?uhrmann Andor polgármester azonnal Kf-tn. K*fcbe#fe«. irtsak indult' Bielek Károly malomigazgató telefonrendeletére a sárosi mümalom tűzoltósága. De idő kellett, mig ezek a csapatok beérnek, a tűz pedig hihetetlen gyorsasággal terjedt. Kétségbeesetten állapították meg a mentők, hogy hamarosan vízhiány lép fel. A Fő-uccán levő három csatorna vize egykettőre elfogyott és igy a távoli malomárokból kellett a vizet szekereken szállítani. A polgármester parancsára nyomban lefoglalták a vidékiek lovait és vásári szekereit és ezekre üres hordókat raktak. így kezdődött meg a malomárokból a viz szállítása ... Az Árok-uccából kiinduló tűz egy-kettőre a Fő-uccába csapott, onnan a Magyar- uccába, amelynek mindkét oldalát k'igyuj^ tóttá s a Mária-uccán át elterjedt egészen a külváros vásárteréig, lángra gyújtva aiz útjában álló faraktárakat, amelyek a kiszáradt fahalmok tömegével táplálták a pusztító elemet. Az égő pokol... Még a legélénkebb képzelet sem állította maga elé a tűzvész borzalmait olyan mértékben. mint ahogy az jelentkezett. Lángteage* folt a váró* Olyan rettentő volt a hőség, hogy a kétség- beesett emberek csaknem eltikkadtan ros- kadtak össze. A járdák kövezete megrepedezett... A temetőben a sírkövek minit valóságos njemn<?n-s?obrok pattogzottak, haru got adtak, repedeztek, a fakeresztek kiw gyulladták és a sirhalmokra roskadtak. A temető égy órányira volt a tűzhely ma gv át ól és ide is átcsapott a rettentő pusztítás. A kápolna összeomlott. Egy asszony menekült alája, azt maga alá temette. A kistem- plom megolvadt harangjának érce befolyta az élettelen alakot és igy borzalmas galvanoplasztikái páncéllal óvta meg a testet a szennéégéstől... Egy udvarban éppen temetés volt, amikor a tűz kitört. A megrémült halottas gyülekezet szétszaladt, a ravatal egymagában maradt az udvaron. Kigyulladt és elhamvadt a koporsóval, halottal együtt. Jönnek a segédcsapatok... Eperjes háziezrede, a 67-es bakák éppen gyakorlaton voltak a környéken. De a távolból is -meglátták az égnek törő lángokat és azonnal erőltetett menetelésben, gyakori futólépéssel tértek a városba. Szitka ezredes és báró Mengersen alezredes parancsnoksága alatt nyomban résztvettek az oltás és mentés munkájában. A kassaiak kissé késtek és ennek a késedelemnek egy sajnálatos materiális természetű oka volt. A kassaiak ugyanis az eperjesi polgármester S. O. S. sürgönyére — ahelyett, hogy nyomban elindultak volna — azt a válaszsürgönyt küldötték, hogy ki viseli a különvonat költségeit. Csak amikor a megnyugtató választ megkapták, szállottak vonatra délután félhárom óra tájban és egy óra -alatt voltak a szerencsétlenség színhelyén. Három tiszt vezetésével 15 tűzoltót küldöttek ki a kassaiak és Ruppert őrnagy parancsnoksága alatt egy század katona is érkezett Kassáról. A kassal tűzoltók Schvarcz Dániel és Hau- szer Károly parancsnoksága alatt láttak a munkához és ugyancsak derekasan dolgoztak. Ők mentették meg a Szentandrássy- házban ami menthető volt és ők óvták meg a városházát és a törvényszéket is a végső pusztulástól. Égő paloták és templomok A középületek jelentékeny része megsemmisült. Égett a kollégium és az evangélikus tem- pio®, « városháza, * népbank, a város tu*
