Prágai Magyar Hirlap, 1937. május (16. évfolyam, 100-121 / 4246-4267. szám)

1937-05-08 / 104. (4250.) szám

2 ^I^<L4iMa.g4aRH1RLAP 1937 május 8, szombat. 1 Szabotázs okozta a „Hindenburg" katasztrófáját? A VEZÉRCIKK FOLYTATÁSA idején ■— mégis mi történt? Az egyesület ve­zetősége mostanában újból szinielőadásra kért engedélyt és — ezúttal már simán meg is kapta! A választás hónapjában vagyunk, ezért lengedez enyhe májusi szellő a csehszlovák pártok érdekeinek megfelelően a magyarság kulturális élete fölött, a választási pártok­nak érdekük, hogy most, ezekben a napok­ban ne lehessen különösebb magyar panasz, morzsákat szóratnak, morzsákat, amelyek nem kerülnek semmibe, de csökkentik a pa­naszok lehetőségét. Ám egy a kérdés: mi lesz május 23-ika után? Május 23-ika, a községi választások lezajlása után a csehszlovák pártok megint csak azok lesznek, mint eddig mindig vol­tak s a magyarság megint csak azt fogja mondhatni a magáénak, amit a magyarság megválasztott képviselete kemény ellenzéki küzdelemmel kiharcol. Az átmeneti májusi enyheség után megint az az állapot jön, amelyben mindenkinek annyija van, ameny- nyit demokratikus küzdelemben, törvényes keretek között politikailag kiharcol magá­nak. A választás előtti időben a magyar színé­szek tiz hétig játszhatnak egyfolytában: ugyanannyi ideig, mint amennyit a tervek szerint a csehszlovák pártok városházi ko­rifeusai egy egész esztendőre szánnak, a \ magyar kulturegylet engedélyt kap a kul-ü turelőadásra helyiségében, ahol eddig nem- rendezhetett előadásokat. Ez van a válasz­tási kampány hónapjában, de a jövőre néz­ve már más tervek vannak. Az emlékezetes pozsonyi ankéton már elhatározták az ön­álló kassai szlovák színtársulat létesítését sí ezzel kapcsolatban a csehszlovák pártok vá-S rosházi vezetőinél az a terv van érőben,! hogy a magyar színészet számára csak a! nyári hónapokban, összesen tiz hétre nyil-l jón meg a kassai színház. Az 'Elité-mozgó, amely egy magyar kulturegylet gazdasági fönnmaradását biztosította, be van zárva s az esedékes moziengedélyek sürgősen ki vannak már adva, s igy az egyesületnek nem lehet reménye arra, hogy helyiségét mozi céljaira bérbeadhassa. Vagy beszéljünk a magyar gimnázium épitéséről, amelynek ügye pontosan a köz­ségi képviselőtestület föloszlatásakor volt napirenden? A városvezetőségnek távoznia kellett, s igy már a közgyűlés nem határoz­hatta el, hogy a magyar iskolát a szlovák­kal egyidejűleg építsék föl. A városvezető­ség régebbi ilyen értelmű határozata rész­ben azért volt lehetséges, mert a magyarsá­got nagy veszteség érte a magyar uccatáb- lák eltávolításával és a szlovák hivatalos nyelv kizárólagos bevezetésével a város­házán. Erre kell fölfigyelni: a város magyar jel­legét csökkentő intézkedések végleges jelle­gűek, a mostani, itt-ott mutatkozó gesztusok, amelyeket a város csehszlovák pártjai mu­tatnak, csak ideiglenesek, pillanatnyiak, át­menetiek.- A magyar föliratok visszaállítá­sára nem is gondolhatunk. A szlovák gim­názium építését azonnal megkezdik, a ma­gyar gimnázium építését a tervek szerint csak hat-nyolc év múlva. Közben ígéretek hangzanak. De az eddigi példákon okulva, az itteni magyarság már ráeszmélt arra, hogy nem bizhatik egyéb­ben, mint a saját erejében, a maga törvé­nyes képviseletében. Az átmeneti kis enged­mények hátterében ott van az állandó jel­legű végleges helyzet. A kassai őslakosság egyetlen önvédelme ilyen körülmények közt az, hogy a maga embereit küldi be a köz­képviseleti testületekbe, elsősorban most a városi képviselőtestületbe, azokat az embe­reket, akik soha, semmiféle körülmények közt nem hagyhatják cserben jogos és tör­vényes kulturális követeléseit. Elmúlt az ideje annak, amikor a kassaiakat még szédí­teni lehetett holmi érdekvédelmi frakciók, politikamentes köpönyeg alatt jelentkező kormánytámogató alakulatok jelszavainak kétes csábításaival, a kassai őslakosság már régóta tisztán látja, mire megy a játék és kikre számíthat, amikor kultúrájának védel­méről van szó. A harc teljesen tiszta: a most jövendő kassai választáson minden őslakos a maga táborának oldalán gyülekezik, TUDÓSÍTÁS ELEJE AZ 1. OLDALON A szerencsedenség okát egyelőre nem sikerült végérvényesen megállapítani. Különböző kom­binációk merültek fel. Néhány megmentett utas azt állítja, főleg a németek, hogy a léghajóba villám csapott be, mások szerint a léggömböket megtöltő hidrogén robbant fel, ismét mások, el­sősorban az amerikai szakértők azt állítják, hogy a szerencsétlenségnek sztatika! és elektromossá­gi okai vannak. William Beckers, a Zeppelin­müvek igazgatója azon a véleményen van, hogy a kikötési kábelből sztatikái elektromosság sza­badult fel és ez gyújtotta meg a hidrogént. Az sem lehetetlen, hogy a „Hindenburg" vázában a viharban való repülés közben légköri elektro­mosság gyűlt össze s meggyulladt. A Newyork Héráid washingtoni jelen­tése szerint Copeland szenátor vizsgálatot akar indítani annak földerítésére, vájjon a „Hindenburg" katasztrófáját nem okozta-e szabotázs. Gil Róbert Wilson, a légi kikötő parancs­noka a következőket mondotta: —’ Ez a robbanás egészen rendkívüli volt. Huszonegy év alatt nagy tapasztalatom van és rengeteg légi jármű robbanását láttam s már Zeppelinek is fölrobbantak a szemeim előtt. Ilyesmi azonban, mint a „Hinden­burg" felrobbanása, még sohasem történt. Nagyon gyanús ez a szerencsétlenség. Az amerikai kereskedelemügyi miniszté­rium léghajózási osztálya elrendelte a vizs­gálatot a „Hindenburg" szerencsétlenségé­nek ügyében. Félhivatalos amerikai állás­pont szerint a szerencsétlenség elsősorban arra vezethető vissza, hogy a léghajót nem héliummal, hanem hidrogénnel töltötték meg. Mint ismeretes, a hélium nem robban föl. Viszont hélium csak Amerikában talál­ható és a németek devizanehézségek miatt nem vásárolhattak kellő mennyiségben kül­földi héliumot és ezért a hidrogént válasz­tották. Dr. Eckener azonnal a „Hinden- burg“ első útja után biztosra vette, hogy a léghajót Amerikában héliummal töltik meg, de a német kormány nem engedte meg, hogy tervét keresztülvigye és nem bocsá­totta rendelkezésére a szükséges devizákat. A hélium előállitása rendkivül drága. Ecke­ner kénytelen volt hidrogént használni, ám­bár többször gondíerhesen kijelentette, hogy a könnyen gyúlékony anyag katasztrófába sodorhatja az egyébként pompás és biztos léghajót, A hir hatása Németországban BERLIN. —' A „Hindenburg" katasztró­fájának hire az egész világon mély megdöb­benést keltett. A német lapok nemzeti csa­pásnak nevezik a szerencsétlenséget, de ki­jelentik, hogy a német technika mégsem adja föl a küzdelmet az elemekkel és foly­tatja munkáját. A léghajó konstrukciója egyébként is tökéletes volt s a szerencsét­lenség elsősorban Németország szegénysé­gére vezethető vissza, mert a birodalomnak nem állt módjában, hogy héliumot használ­jon hidrogén helyett. Soha többé nem sza­bad olyan léghajót építeni, amelyet gyúlé­kony gázokkal töltenek meg. Roosevelt köztársasági elnök kifejezte részvétét a német nagykövetnek a szeren­csétlenség fölött. Pierre Cot francia légügyi miniszter táviratilag fejezte ki részvétét a német légügyi minisztériumnak. A berlini csehszlovák követ megjelent a német kül­ügyminisztériumban és ugyancsak kifejezte j részvétét. Ezt tette a legtöbb többi, Berlin- | ben akreditált nagykövet és követ is. A repülő szálloda BERLIN, — A „Hindenburg" vagy mint í gyári nevén nevezték, az „L Z 129“ a vi-j lág legnagyobb léghajója volt. Testvérha­jójával, a „Gráf Zeppelin"-nel (L Z 127) ellentétben nem kisérleti célokra építették, hanem egyenesen a transzatlaníikai forga­lom számára. Miután a „Gráf Zeppelin" öt év alatt bebizonyította, hogy a menetrend­szerű léghajóközlekedés Európa és Amerika között lehetséges, sőt gazdaságos, a német Zeppelin-müvek igazgatósága elhatározta, hogy megépíti az uj kényelmes és nagy lég­hajót, amely a „Gráf Zeppelin“-nel fölvált­va fogja a szolgálatot ellátni. Mig a „Gráf Zeppelin" űrtartalma 105.000 köbméter, ad­dig a „Hindenburg"-é 190.000 köbméter, azaz csaknem mégegyszer annyi. A „Gráf Zeppelin" 235 méter hosszú és 30 méter széles, a „Hindenburg" 248 méter hosszú és 41 méter széles volt. Az előbbiben 20, az utóbbiban 50 utas utazhatott teljes kénye­lemmel, mig a legénység száma 45 ember volt. Nappali utakon a „Hindenburg"-on 150 utas is utazhatott, ezenkívül a léghajó 20 tonnányi postát vihetett magával. A „Hindenburg" motorjai 5000 lóerőt fejtet­tek ki, mégegyszer annyit, mint a „Gráf Zeppelin" gépei. Átlagsebessége 135 kilo­méter volt és akciórádusa 12.000 kilomé­ter, azaz leszállás nélkül háromszor tehette volna meg az amerikai utat. A „Hinden­burg" belső berendezése kényelmes, egye­nesen fényűző volt. Gyönyörű éttermek, társalgási termek, dohányzószobák és bá­rok álltak az utasok rendelkezésére. Min­den kabint hideg- és melegvízzel szereitek föl, villannyal világítottak, mesterségesen szellőztettek, fütöttek és természetesen für­dőszobákról is gondoskodtak. A léghajó két nap alatt tette meg az utat Frankfurtból mi wwm Newyorkba és négy nap alatt Frankfurtból Rio de Janeiroba. A kormányozható léghajók végzete A Zeppelinek sorsa sohasem volt szeren­csés. Kezdettől fogva számos szerencsét­lenség érte a kormányozható léghajókat és jóformán egy sem múlt ki „természetes ha­lállal", valamennyi lezuhant vagy fölrob- bant. 1908-ban egy, 1909-ben kettő, a há­ború alatt húsz-harminc Zeppelin pusztult el. A háború után 1925 szeptember 3-án le­zuhant a „Shenandoah" amerikai kormá­nyozható léghajó és a szerencsétlenségnél 15 ember életét vesztette. 1931 október 5-én az „R. 101" angol léghajó pusztult el Beau- wais mellett és negyvenhét ember vesztette életét. 1933 január 7-én a „W 2" jelzésű orosz léghajó zuhant le. 1933 április 3-án az amerikai léghajózás büszkesége, az „Ac- ron" robbant föl 150 kilométerre New Jer­seytől. A legénység 77 tagja közül egy né­met hadihajó csak hármat tudott megmen­teni. Az „Acron" és a „Macon" az amerikai léghajóflotta két büszkesége volt, egyen­ként 184.000 köbméter űrtartalommal. Az „Acron" héliumgázzal volt megtöltve és mégis tönkrement. 1935 február 13-án test­vérhajóját, a „Macon"-t is utolérte sorsa: 175 kilométerre San-Francisco-tól a tenger­be zuhant, de nyolcvanegy főnyi legénysé­ge közül csak ketten pusztultak el. Mint ahogy az „R 101" katasztrófája véget ve­tett az angol Zeppelin-építésnek, úgy «zünt meg Amerikában a Zeppelinek építése az „Acron" és a „Macon" katasztrófája után. Eddig csak a német léghajók kerülték ki a pusztulást, de a „Hindenburg" szerencsét­Álhitekkel akarják gyengíteni az egyesült párt kassai kádereit KASSA. — (Szerkesztőségünk telefon jelenté­se.) A kassal képviselőtestületi választással kapcsolatban az egyik helyi lap ismét valótlan híreket közöl az egyesült párt választási harcá­ról és azt állítja, hogy a hirt a „magyar pártok vezetőségétől" kapta. Illetékes helyen kijelentették, hogy az egyesült párt kassai vezetősége semmiféle nyilatkozatot nem adott ki a lapok számára és igy teljesen valótlan az az állítás, hogy a párt már kiszemelte jelöltjét az alpolgármes­teri állásra. Közölték, hogy a választási elő­készületekkel foglalkoznak és csak annak meg­történte után lehet szó a város vezetőségének kijelöléséről. A párt szabályszerűen benyújtotta listáját és ah­hoz semmi hozzáfüzése nincsen. Két zsidópárti lista Egyébként változatlan erővel folytatják a töb­bi pártok is a választási előkészületeket. A zsidó párt mégis dr. Weiser Ernőt jelölte első helyen, második helyen pedig’ dr. Löwy József orvost. Dr. Ka-bos Ármin hitközségi elnök valószínűleg egy másik zsidó párt élén indul a küzdelembe. A had­viseltek és rokkantak választási közössége ülést tartott. Molnár Miklós szónokolt. A párt való- 6zinüleg Maxon Milán pártjával kapcsolva vesz részt a küzdelemben. Ebben a pártban egyébként Maxon Milánnak sok személyes kive van. A had­viseltek és rokkantak választási közössége Herha Jánost, Molnár Miklóst ós Venotianer Oszkárt, jelöli az első helyeken, , J( lenségével a német léghajók biztonságának presztízse is megtörött. Eckener: szabotázs történt BÉCS. -r Dr. Eckener, a friedrichshafení Zeppelin-müvek igazgatója átutazóban van Ausztrián és nyilatkozott az újságíróknak a „Hindenburg" szörnyű katasztrófájáról. — Nem kedvetlenedtem el, a munka foly­tatódni fog — ezekkel a szavakkal kezdte meg Eckener Hugó az interjút. Az újság­írók a gráci repülőtéren beszéltek Eckener- rel, aki kijelentette, hogy a szerencsétlen­séget kettő okozhatta: vagy szabotázs vagy véletlen szerencsétlenség, aminek nincs kö­ze a léghajó konstrukciójához vagy stabili­tásához. Lehetséges Eckener szerint, hogy a léghajót tényleg villámcsapás érte. Való­színűbb azonban a szabotázs, mert Amerika területén a német léghajók régóta kapták a fenyegető leveleket és egész csoportok ál­landóan azt Írják, hogy le fogják lőni a né­met léghajót, ha mégegyszer Amerika terü­letére jön. Pokolgép ugyan nem kerülhetett a léghajó fedélzetére, de lehet, hogy a pos­ta között bomba volt, vagy pedig leszállás előtt, a Lakehurst közelében levő erdőkből valaki több gyújtó golyót lőtt a léghajóra s a viharban a villamossággal telt léghajóváz­ban ezek a golyók pusztító hatásúak lehet­tek. Senki nem hallhatta a lövést és nem láthatta a merénylőket, mert a golyók mesz- sziről jöhettek. Konstrukciós hiba nem volt a léghajóban. Eckener még kijelentette, hogy a „Hin­denburg" volt az utolsó léghajó, amelyet hidrogénnel töltöttek meg. A jövőben egyet­len utas sem lép olyan léghajóra, amely nem héliummal van töltve. A „Hindenburg" ka­tasztrófája és a többi léghajókatasztrófák között lehetetlen párhuzamot vonni, mert minden más szerencsétlenség hibás kon­strukcióra vezethető vissza és nem robba­násra. A „Hindenburg" tökéletességét egy év alatt számtalanszor a legnagyobb viha­rokban is bebizonyította. Egyébként ez lett volna a léghajó utolsó útja hidrogénnel* mert Amerikában már megállapodás jött lét­re az illetékes tényezőkkel, hogy visszare- pülése előtt héliummal töltik meg a léghajót* Tényleg szabotázs? LONDON. — Webb Miller amerikai új­ságíró kijelentette, hogy biztosra veszi, hogy szabotázs történt a zeppelinnel, mert egy év­vel ezelőtt már figyelmeztették arra, hogy ne szálljon a „Hindenburg"-ra, mert bizo­nyos elemek föl akarják robbantani a né­met léghajót, amint Amerikába érkezik* Annakidején a lapokban be is jelentette, hogy óva intették a zeppelinen való repü­léstől. Benes részvéttávirata Hitlerhez HOHENFURTH. — A délcsehországi utón lévő Benes köztársasági elnök pénte­ken reggel értesült a „Hindenburg" ka­tasztrófájáról és azonnal a következő táv­iratot intézte Hitler kancellárhoz: „Mélyen megrendített az a súlyos szeren­csétlenség, amely a német népet a „Hinden­burg* ‘léghajó fölrobbanásával érte. Biztosí­tom excellenciádat, hogy őszintén osztozom a német nép gyászában. Benes Edvárd, köz- társasági elnök." Göring buzdít BERLIN. — Göring légügyi miniszter Roose­velt köztársasági elnökhöz táviratot intézett, amelyben meleg szavakkal megköszöni részvétét s egyúttal kifejezi köszönetét az amerikai men­tőknek, akik önfeláldozóan résztvettek a „Hin­denburg" utasainak megmentésében. Göring táv­iratot intézett a lakehursti repülőtér parancsno­kához is és megköszönte a repülőtér legénységé­nek áldozatkész magatartását. A friedrichshafeni Zeppelin-müvek igazgatósága is táviratot kapott Göringtől. A légügyi miniszter kitartásra biztat­ja a Zeppelin-müveket és arra buzdítja a mun­kásokat, hogy a véletlen szerencsétlenség ne ve­gye el bizalmukat, mert a munka folytatódni fog. Friedrichshafenben mindenütt félárbócra eresz­tették a lobogókat a gyász jeléül. A harangok egész nap zúgtak. A Zeppelin-müvek helyettes igazgatója kijelentette, hogy az építés alatt lévő „LZ130" léghajót most még gyorsabban föl­építik, mint eredetileg tervezve volt. A müvek munkásságát összegyűjtötték és a vezető mérnö­kök buzdító beszédet intéztek a munkásokhoz. 35 halott LAKEHURST. — A „Hindenburg" áldoza­tainak száma az éjszaka folyamán harminchárom­ról harmincötre emelkedett. A halottak között • tizenhét utas vanrés a legénység tizenhét tagja« A repülőtér legénysége is egy halottat

Next

/
Thumbnails
Contents