Prágai Magyar Hirlap, 1937. május (16. évfolyam, 100-121 / 4246-4267. szám)

1937-05-05 / 102. (4248.) szám

1937 májas 5, szerda. t>rxgaiAYmAarhi ulai> 5 A keresztény munkásság politikai pártja: az egyesült párt A kassai keresztény munkaiinnep ünnepélyes deklarációja 1 KASSA, — Amint már röviden jelentet­jük, a kassai keresztény munkásság nagy­szabású kereteik között ünnepelte meg má­jus elsején a munka ünnepét. A munkásság ünnepén testvéri együttérzéssel resztvett a keresztény társadalom többi r$fge is. Az ünnepi program reggel 8 órakor a Katolikus Legényegylet udvarán történt gyülekezéssel kezdődött. Innentval hatalmas menet a Rákóczi-köruton és a Sböbár-uccán keresztül a Legényegylet zenekarával az élén felvonult a Dómba. A menet élén Es­terházy János nemzetgyűlési képviselő, az egyesült párt országos ügyvezető elnöke, dr. Pajor Miklós szenátor, Tost László v. helyettes polgármester, dr. Kátra Kálmán főtitkár, Wirth Gyula kerületi pártigazga­tó, dr. Radványi Géza, a római katolikus egyházközség elnöke, dr. Pilát József, Pausz Béla és számos pártvezetőségi tag halad­tak. A Dómban Tost Barna prélátus-plébá- nos ünnepélyes szentmisét celebrált, ame­lyet a Dómot teljesen megtöltő hívek so­kasága hallgatott végig. A szentmise után ismét megalakult a menet, amely a Stefánik-uccán és a Stur-uccán át tért vissza a Legényegyesület nagytermébe. A menetben többezer ember vett részt, melynek élén ismét a párt vezetői haladtak, akikhez Tost Barna prelátus is csatlakozott. A diszgyülés A Legényegylet nagytermében fél 11 órakor kezdődött meg az ünnepi nagygyűlés. A hatal­mas termet zsúfolásig megtöltő közönség lelke­sen ünnepelte Esterházy Jánost és az egyesült párt többi vezérét. Tost Barna prelátus, kanonok-plébános szlo­vák- és magyarnyelvű beszéddel nyitotta meg a diszgyülést. Elsősorban üdvözölte Esterházy János országos ügyvezető pártelnököt, aki el­jött kassai választói közé, hogy hallassa szavát és lelkesítse őket a további kitartó munkára. Mélyhatásu beszédében vázolta, hogy a mostani emberiség a boldogság keresését tűzte ki célul, azonban ez Isten és hit nélkül csak mindennek a felforgatására s egymás pusztítására vezethet. A társadalmi forradalmak nem érik el céljukat, fantomok, hamis jelszavak után nem szaladha­tunk, mi az igazság útját járjuk. Ne egymás el­len harcoljunk, mert vallási és nemzetiségi kü­lönbség nélkül egy Atyának vagyunk gyerme­kei. Antal Pál hatásos szavalata után Esterházy János nemzetgyűlési képviselő emelkedett szó­lásra. A közönség percekig tartó ünneplésben részesítette a pártelnököt, akinek nagyhatású beszédét sűrűn szakította meg a taps és helyes­lés. Az Isten házából jövünk — mondotta Es­terházy — a munka ünnepét megülni. Az egyet­len dolog, amely megmenti az embert, ha vissza­térünk Krisztushoz. Gyökerében beteg az egész yilág. Istentelen mozgalmak elhódítják a népet. A vörös zászló egyetlen ténye, hogy eltüntet mindent, amit Istenhez vezet. Aki a bolsevista eszmét vallja, megtagadja az Istent. A szociális viszonyok megjavítására irányuló követeléseinket ismertetve a pártelnök megindokolta, hogy miért ragaszkodunk Szlo- venszkó autonómiájához. Fel kell állitani azt a tételt, hogy minden ember ott, ahol született, meg tudjon élni. Mindenki a maga nyelvén tudja dicsérni az Urat és a ma­ga nyelvén taníttatni gyermekeit. A kenyérkér­dés és a nyelvkérdés szempontjából május fon­tos szerepet ró a kassai őslakosságra. Május 23-án mindenki tegye meg kötelességét és Isten segítségével vigyük diadalra az' egyesült párt szociális, népi programját. Majd szlovákul is üdvözölte a szónok a je­lenlevőket s hangoztatta, hogy a szlovákság sorsát is szivén viseli. Esterházy beszédét percekig tartó taps és ün­neplés követte. Ezután orv. Balassa Józsefeié a kassai keresztény magyar nők nevében tett szív­ből fakadó hitvallást a keresztény munka ünne­pén. Hangoztatta, hogy a keresztény magyar nők sziwel, lélekkel ebbe a táborba tartoznak. Ide tartoznak, mint keresztények s ide tartoz­nak, mint magyarok. Tisztában vagyunk azzal, hogy a hitilet és a nemzetiség sorsa a közélet, a politika küzdőterén dől el. Nem elég csak imádkozni, hanem, ha meg akar­juk menteni templomainkat és gyermekeink lel­kében a hitet, részt kell vennünk a munkában politikai téren is és azokhoz kel1 csatlakoznunk, akik a keresztény gondolatnak győzelméért, nyelvünk, JcaknrAnk védelméért küzdenek. A keresztény iparosság nevében Resatkó Endre építész üdvözölte a keresztény munka ünnepét. Hatásos beszédében a kisiparosság nyomasztó gazdasági helyzetét jellemezte. Rá­mutatott arra, hogy a kisiparosság csak abban az esetben lesz képes gazdasági helyzetén javí­tani, ha a közös őslakos táboriba tömörül s olyan vezéreket követ, akik önzetlenül és ma­gyar becsülettel szolgálják minden társadalmi réteg érdekét. S ha ezekhez zárt egységben csatlakoznak, akkor elérjük a jobb jövőt, A következő szónok Bariba Béla káplán, a Legényegylet igazgatója volt. Meggyőződéstől áthatott, magával ragadó erejű beszédében a világszerte dúló világnézeti harcot jellemezte. Isten és a sátán országa között folyik a harc. A nagy jelszó „proletárok egyesüljetek'* — el­lenében hangzik a kereszténység felhívása: „Vi­liág keresztényei egyesüljetek!" kommuniz­mus nem oldja meg a szociális kérdést, csak sa­ját hatalmi törekvéseinek érvényesülését keresi. A keresztény munkásság tíz pontja Befejezésül Ványai István szakszervezeti titkár a május elsejének jelentőségét a ke­resztény munkásság szempontjából méltat­ta. Tolmácsolta a keresztény munkásság tántoríthatatlan hűségét vezérei iránt, majd a munkásság jelenlegi gazdasági helyzeté­ről s a szakmai munkásviszonyokról be­szélt. Végül felolvasta a keresztény mun­kásság következő deklarációját: — A keresztény valláserkölcsi alapon álló, nemzetéhez hűséges munkástársada- lom a legutóbbi években is fokozott figye­lemmel s teljes tárgyilagossággal vizsgálta a ballodali szocialista mozgalmakat és azok eredményeit. Mindenféle pártagitációval és sajtópropagandával szemben megállapítja, hogy a baloldali szocialista, kommunista uralmak sehol nem hozták meg azt az álta­lános jólétet, boldogságot, amelyet a széle­sebb tömegeknek hirdettek, megvalósítani ígértek. A mai szocialista Franciaország megrázkódtatásai, Oroszország, Mexikó es Spanyolország népének tragikus sorsa cá- folaílanul bizonyítják ezt. A keresztény munkásság világosan látja, hogy a marxis­szolgáló szervezkedésekhez a munkásság komoly és értelmes részének semmi köze nincsen és ezekkel szemben a leghatározot­tabb elutasító álláspontra helyezkedik. — Amily határozottsággal utasítja el a hitéhez, nemzetéhez és családjához hűséges munkásság a vörös marxizmus üres frázi­sokba fuló forradalmiságát, éppen oly ha­tározottsággal hirdeti, vallja és követeli a demokráciák legnemesebbjét: a keresztény demokráciát és a kisebbségi nemzeti össze­fogás szükségességét. — A keresztény demokráciában és ki­sebbségi nemzeti összefogásban a keresz­tény munkásság a legalkalmasabb biztosí­tékot látja céljainak és követeléseinek meg­valósítására. Nevezetesen arra: 1. hogy a kisebbségi nemzeti társada­lomban a nemzet többi tagjaival egy sor­ban elfoglalhassa azt a helyet, amelyen a nemzet megtartó és segítő ereje veszi körüli; 2. hogy a munkást, aki verejtékezve keresi mindennapi kenyerét, a szellemi munkás vagy a munkaadó épp oly testvérének te­kint bárki mást; 3. a munkás tisztességes munkáért tisztességes bért érjen el, amely­ből családját minden nyomortól mentesen eltarthatja; 4. hogy a közszükségleti cikkek rohamos drágulása elleni intézményes küz­delem eredményes legyen; 5. hogy a mun­kanélküliek állami élelmezési akciójának ki- szélesítése és megjavítása megvalósittassék; 6. hogy a genti rendszerű szakszervezeti se­gélyezés megj3vittassék; 7. hogy a munka- nélküliség enyhítve, a közmunkák nagyobb mérvben megindítva legyenek; 8. a kollek­Nem az emberiség javát nézi, csak az osztály­harcot hirdeti. A kereszténység, ahogyan meg­oldotta a történelem folyamán a rabszolgaság és a feudalizmus problémáját, úgy meg fogja ol­dani a munkáskérdést is. Nincs politikamentes kereszténység, — mert Krisztus maga mondja: „Aki megvall engem az emberek előtt, én is megvallom őt mennyei Atyám előtt!" Dr. Pajor Miklós szenátor éles logikával fel­épített beszédében hangsúlyozta, hogy a hit nél­küli csoport vörös zászlóval ünnepel, mig mi fehér zászlóval ünnepeljük a keresztény munkát. Osztálygyülölet helyett az igazi testvériséget, forradalom helyett a társadalmi békét hir­detjük. Hangoztatta a szlovák és magyar testvériséget, majd rátért az autonómia kérdésére, amely egy­úttal gazdasági kérdés is és politikánk alapját képezi. Megállapításainak lelkes visszhangjuk volt. mus útját az egyházak sokszor véres üldö* j zése, templomok romjai, szétdult családi tűzhelyek, elvadult gyermekek, erkölcste­lenség, éhínség és tömeghalál szegélyezi mindenütt. — Tisztán látja a keresztény és nemzet- hü munkásság a marxista rezsimnek azon visszataszító jelenségét is, hogy a marxista, kommunista vezetők jólétben, teljes bizton­ságban élik életüket, a vezetésükre bízott, de félrevezetett munkásság, a boldogítani kívánt proletárok pedig vérezhetnek a bar- | rikádokon és életükkel, egészségükkel, csa-f ládi tűzhelyük szétzüllésével fizethetik a vö-1 rös vezetők kísérletezéseinek árát. — A munkásság komoly és gondolkozó tömegeit a vörös marxizmus szemünk előtt álló gyakorlati következményei arra tanít­ják, hogy a leghatározottabban megtagadja a közösséget minden olyan mozgalommal, amelynek a . kommunizmussal bármilyen kapcsolata is van. Különböző népfrontokat, gyanús nevű ligákat, az emberbarátság, kultúra és jótékonyság palástjában mutat­kozó, de lényegileg kommunista célokat tiv szerződések kötelezően elismertessenek és a változó gazdasági helyzet szerint mó­dosíthatók legyenek; 9. hogy a munkásbiz- tositó intézetek önkormányzati választásai mielőbb kiírassanak; 10, a vasárnapi mun­kaszünet általános bevezetése törvényileg biztosittassék. —* Ezek meggondolása és megértéseként Kassa keresztény munkássága szilárd meg­győződésként vallja és szegezi le azt, hogy úgy világnézeti, mint kisebbségi nemzeti vi­szonylatban erkölcsi és anyagi érdekeinek biztosítását az Egyesült Országos Keresz­tényszocialista és Magyar Nemzeti Párt programjában látja, amiért Kassa város ke­resztény munkássága politikai pártjának ünnepélyesen az Egyesült Országos Keresz­tényszocialista és Magyar nemzeti Pártot vallja. A deklarációt a diszgyülés egyhangú lel­kesedéssel elfogadta. A lelkes lefolyású gyűlés Tost Barna prelátus zárószavai után a vezérek éltetése mellett a legpéldásabb rendben oszlott szét. Szerelmes levelekkel 8 ezer koronát csalt ki egy szélhámos asszony egy hiszékeny leánytól Hat hónapi börtönre Ítélték KASSA. — (Kassai szerkesztőségünk telefon- jelentése.) Hildák Lstvánné, egy nagyvárosi vas­utas felesége évekig zsarolta János Margit ottani leányt. Az asszony azt ígérte a leánynak, hogy jó pénzért vőlegényt szerez neki. Rábeszélte, hogy írjon az általa megadott címre. A leány írt Is és hamarosan kedvező választ kapott. Az asszonynak ekkor nagyobb össze­get fizetett. Budák Istvánná évekig folytatta szélhámossá­gát. Mintegy százötven levelet íratott valakivel a hiszékeny leánynak és négy év alatt nyolcezer korona készpénzt és értéktárgyakat csalt ki tőle jutalom fejében. A leány megsokalta a folytonos levelezést, 8 látni akarta a vőlegényt. Az asszony ekkor vonatra ült vele, s a Szepesség egyik állomásán leszáll­tak. Az egyik villa elé vezette áldozatát, bement a kapun, de néhány pillanat múlva visszatért és elmondotta, hogy a vőlegénynek hivatalos dolga van, nem lehet vele találkozni. A félrevezetett leány feljelentéssel fenyegetőzött, de az asszony eloszlatta kételyeit, s még egy 705 koronáról szóló betétkönyvet is átadott neki. Később kiderült, hogy a betétkönyven csupán 5 korona volt elhelyezve, s Budák lstvánné javí­totta ki 705 koronára. A leány ekkor megtette a a feljelentést. Az eperjesi kerületi bíróság most tárgyalta az ügyet és a szélhámos asszonyt kéthavi börtönre ítélte. Az ítélet jogerős. — SÜKETNÉMA ESKÜVŐ FEKETENYÉ­KEN, Pozsonyi szerkesztőségünk jelenti telefo­non: Érdekes esküvő volt a napokban Fekete­nyéken. Az ottani templomban házasságot kö­tött Mester János süketnéma legény Papp Da- niéla süketnéma leánnyal. Az esketésnél csak­nem az egész falu lakossága jelen volt. — LESZAKADT EGY BUDAPESTI BÉR­HÁZ LÉPCSŐHÁZA, Budapesti szerkesztősé­günk jelenti telefonon: Kedden délelőtt köny- nyen .végzetessé válható szerencsétlenség tör­tént a Vilmos császár-utón. A huszonötös szá­mú ház lépcsőháza négy emeletnyi magasság­ban egész a pincéig leszakadt. Szerencsére a lépcsőkön senki sem tartózkodott, úgyhogy a szerencsétlenségnek nem volt áldozata, csupán egy cselédlány sérült meg könnyebben, aki a beomláa idején a pincéből igyekezett felfelé. — VÉRES HÁZI PERPATVAR. Kassai szer­kesztőségünk jelenti telefonon: Pásztor Béla 24 éves munkanélküli együtt élt Molnár Margit 23 éves háztartásbeli alkalmazottal. A fiatalember összeveszett a leánnyal. Verekedés közben a leány késsel támadt rá, s a fején, valamint a ke­zén súlyosan megsebesitette. — ÁLKULCSOS BETÖRŐ GARÁZDÁL­KODOTT POZSONYBAN. Pozsonyi szerkesz­tőségünk jelenti telefonon: Pavlászek Ferenc mé­száros hétfőn délután feleségével eltávozott Téglamező-ucca 28. számú lakásáról. A lakást lezárták. Amikor hazatértek, meglepetve vették észre, hogy távollétük alatt élkulcsos betörő járt a lakásban. A betörő a szekrényeket felforgatta és két takarékkönyvet lopott el. Mind­két takarékkönyv Schaller Mária nevére szólt, az egyiken 2.000 korona, a másikon 450 korona betét volt. A kárvallott mészáros feljelentésére a rendőrség megindította a nyomozást.- LUDWIG AURÉL ELŐADÁSA A Í MAGYAR NÉPSZÖVETSÉGI LIGÁBAN. A Csehszlovákiai Magyar Népszövetségi Liga kisebbségi előadássorozatának máso­dik előadását Ludwig Aurél, a liga jegyzője tartja meg május 8-án, szombaton este 7 órai kezdettel a pozsonyi kereskedelmi grémium emeleti termében. Az előadás cí­me: ,,A csehszlovákiai magyarság és a nép- szövetségi gondolat. A csehszlovákiai ma­magyarság tényleges helyzete." Az előadást vita követi.- HOLLAND HÍRLAPÍRÓK SZLO- [ VENSZKÓN. Pös’tyénből jelentik: A szlo- venszkói országos hivatal akciót kezdemé- i nyezett a szlovenszkói fürdők és a Magas * Tátra idegenforgalmának fellendítésére. Angliából, Hollandiából, Franciaországiból , és Skandináviából száz hírlapírót, pubi'liicis- > tát, politikust, orvost és technikust hívtak ; meg, akik tizenkét napig vendégei lesznek az országos hivatalnak, még pedig hét na- i pót valamely szlovenszkói fürdőhelyen tölt-i hétnek, öt napot pedig a Magas Tátrában- * Az országos hivatal akciójához hozzácsap lakozott Pöstyén-fürdő is, amely felajánlóit hétnapos vendéglátást a kiváló külföldi vendégeknek. Az első vendégek már meg is • érkeztek Pöstyénbe: Leó Pickarrd, a „Hét 1 Vaderland" főszerkesztője Hágából és K. ! R, I. Buining úrnő, egy amszterdami képes folyóirat főmunkatársa. — „KETTŐS” ÖNGYILKOSSÁG EGY SEBE­SÜLTTEL. Zsolnáról jelentik: Rabina Rezső trencsénteplici fiatalember, aki a trencséni kato­nai zenekarban volt alkalmazva, régóta udvarolt Reihel jegyző leányának, aki jóval idősebb volt a fiatalembernél, ezért szülei ellenezték a vele kötendő házasságét. A szerelmesek elhatároz­ták, hogy közösen öngyilkosságot követnek el. Kimentek a környéki erdőbe, ahol Rabina előhu- buzott egy tőrt. Ekkor azonban a leány lemon­dott a „szerelmi ha!ál”-ról és elmenekült... Az állhatatos szerelmes fiatalember, aki mindennek tetejébe még csalódott is, maga ellen fordította a gyilkos szerszámot. Súlyos sebesüléssel szállitot- jhájfc be a taöooatal kóriwtóba.

Next

/
Thumbnails
Contents