Prágai Magyar Hirlap, 1937. május (16. évfolyam, 100-121 / 4246-4267. szám)
1937-05-05 / 102. (4248.) szám
1937 májas 5, szerda. t>rxgaiAYmAarhi ulai> 5 A keresztény munkásság politikai pártja: az egyesült párt A kassai keresztény munkaiinnep ünnepélyes deklarációja 1 KASSA, — Amint már röviden jelentetjük, a kassai keresztény munkásság nagyszabású kereteik között ünnepelte meg május elsején a munka ünnepét. A munkásság ünnepén testvéri együttérzéssel resztvett a keresztény társadalom többi r$fge is. Az ünnepi program reggel 8 órakor a Katolikus Legényegylet udvarán történt gyülekezéssel kezdődött. Innentval hatalmas menet a Rákóczi-köruton és a Sböbár-uccán keresztül a Legényegylet zenekarával az élén felvonult a Dómba. A menet élén Esterházy János nemzetgyűlési képviselő, az egyesült párt országos ügyvezető elnöke, dr. Pajor Miklós szenátor, Tost László v. helyettes polgármester, dr. Kátra Kálmán főtitkár, Wirth Gyula kerületi pártigazgató, dr. Radványi Géza, a római katolikus egyházközség elnöke, dr. Pilát József, Pausz Béla és számos pártvezetőségi tag haladtak. A Dómban Tost Barna prélátus-plébá- nos ünnepélyes szentmisét celebrált, amelyet a Dómot teljesen megtöltő hívek sokasága hallgatott végig. A szentmise után ismét megalakult a menet, amely a Stefánik-uccán és a Stur-uccán át tért vissza a Legényegyesület nagytermébe. A menetben többezer ember vett részt, melynek élén ismét a párt vezetői haladtak, akikhez Tost Barna prelátus is csatlakozott. A diszgyülés A Legényegylet nagytermében fél 11 órakor kezdődött meg az ünnepi nagygyűlés. A hatalmas termet zsúfolásig megtöltő közönség lelkesen ünnepelte Esterházy Jánost és az egyesült párt többi vezérét. Tost Barna prelátus, kanonok-plébános szlovák- és magyarnyelvű beszéddel nyitotta meg a diszgyülést. Elsősorban üdvözölte Esterházy János országos ügyvezető pártelnököt, aki eljött kassai választói közé, hogy hallassa szavát és lelkesítse őket a további kitartó munkára. Mélyhatásu beszédében vázolta, hogy a mostani emberiség a boldogság keresését tűzte ki célul, azonban ez Isten és hit nélkül csak mindennek a felforgatására s egymás pusztítására vezethet. A társadalmi forradalmak nem érik el céljukat, fantomok, hamis jelszavak után nem szaladhatunk, mi az igazság útját járjuk. Ne egymás ellen harcoljunk, mert vallási és nemzetiségi különbség nélkül egy Atyának vagyunk gyermekei. Antal Pál hatásos szavalata után Esterházy János nemzetgyűlési képviselő emelkedett szólásra. A közönség percekig tartó ünneplésben részesítette a pártelnököt, akinek nagyhatású beszédét sűrűn szakította meg a taps és helyeslés. Az Isten házából jövünk — mondotta Esterházy — a munka ünnepét megülni. Az egyetlen dolog, amely megmenti az embert, ha visszatérünk Krisztushoz. Gyökerében beteg az egész yilág. Istentelen mozgalmak elhódítják a népet. A vörös zászló egyetlen ténye, hogy eltüntet mindent, amit Istenhez vezet. Aki a bolsevista eszmét vallja, megtagadja az Istent. A szociális viszonyok megjavítására irányuló követeléseinket ismertetve a pártelnök megindokolta, hogy miért ragaszkodunk Szlo- venszkó autonómiájához. Fel kell állitani azt a tételt, hogy minden ember ott, ahol született, meg tudjon élni. Mindenki a maga nyelvén tudja dicsérni az Urat és a maga nyelvén taníttatni gyermekeit. A kenyérkérdés és a nyelvkérdés szempontjából május fontos szerepet ró a kassai őslakosságra. Május 23-án mindenki tegye meg kötelességét és Isten segítségével vigyük diadalra az' egyesült párt szociális, népi programját. Majd szlovákul is üdvözölte a szónok a jelenlevőket s hangoztatta, hogy a szlovákság sorsát is szivén viseli. Esterházy beszédét percekig tartó taps és ünneplés követte. Ezután orv. Balassa Józsefeié a kassai keresztény magyar nők nevében tett szívből fakadó hitvallást a keresztény munka ünnepén. Hangoztatta, hogy a keresztény magyar nők sziwel, lélekkel ebbe a táborba tartoznak. Ide tartoznak, mint keresztények s ide tartoznak, mint magyarok. Tisztában vagyunk azzal, hogy a hitilet és a nemzetiség sorsa a közélet, a politika küzdőterén dől el. Nem elég csak imádkozni, hanem, ha meg akarjuk menteni templomainkat és gyermekeink lelkében a hitet, részt kell vennünk a munkában politikai téren is és azokhoz kel1 csatlakoznunk, akik a keresztény gondolatnak győzelméért, nyelvünk, JcaknrAnk védelméért küzdenek. A keresztény iparosság nevében Resatkó Endre építész üdvözölte a keresztény munka ünnepét. Hatásos beszédében a kisiparosság nyomasztó gazdasági helyzetét jellemezte. Rámutatott arra, hogy a kisiparosság csak abban az esetben lesz képes gazdasági helyzetén javítani, ha a közös őslakos táboriba tömörül s olyan vezéreket követ, akik önzetlenül és magyar becsülettel szolgálják minden társadalmi réteg érdekét. S ha ezekhez zárt egységben csatlakoznak, akkor elérjük a jobb jövőt, A következő szónok Bariba Béla káplán, a Legényegylet igazgatója volt. Meggyőződéstől áthatott, magával ragadó erejű beszédében a világszerte dúló világnézeti harcot jellemezte. Isten és a sátán országa között folyik a harc. A nagy jelszó „proletárok egyesüljetek'* — ellenében hangzik a kereszténység felhívása: „Viliág keresztényei egyesüljetek!" kommunizmus nem oldja meg a szociális kérdést, csak saját hatalmi törekvéseinek érvényesülését keresi. A keresztény munkásság tíz pontja Befejezésül Ványai István szakszervezeti titkár a május elsejének jelentőségét a keresztény munkásság szempontjából méltatta. Tolmácsolta a keresztény munkásság tántoríthatatlan hűségét vezérei iránt, majd a munkásság jelenlegi gazdasági helyzetéről s a szakmai munkásviszonyokról beszélt. Végül felolvasta a keresztény munkásság következő deklarációját: — A keresztény valláserkölcsi alapon álló, nemzetéhez hűséges munkástársada- lom a legutóbbi években is fokozott figyelemmel s teljes tárgyilagossággal vizsgálta a ballodali szocialista mozgalmakat és azok eredményeit. Mindenféle pártagitációval és sajtópropagandával szemben megállapítja, hogy a baloldali szocialista, kommunista uralmak sehol nem hozták meg azt az általános jólétet, boldogságot, amelyet a szélesebb tömegeknek hirdettek, megvalósítani ígértek. A mai szocialista Franciaország megrázkódtatásai, Oroszország, Mexikó es Spanyolország népének tragikus sorsa cá- folaílanul bizonyítják ezt. A keresztény munkásság világosan látja, hogy a marxisszolgáló szervezkedésekhez a munkásság komoly és értelmes részének semmi köze nincsen és ezekkel szemben a leghatározottabb elutasító álláspontra helyezkedik. — Amily határozottsággal utasítja el a hitéhez, nemzetéhez és családjához hűséges munkásság a vörös marxizmus üres frázisokba fuló forradalmiságát, éppen oly határozottsággal hirdeti, vallja és követeli a demokráciák legnemesebbjét: a keresztény demokráciát és a kisebbségi nemzeti összefogás szükségességét. — A keresztény demokráciában és kisebbségi nemzeti összefogásban a keresztény munkásság a legalkalmasabb biztosítékot látja céljainak és követeléseinek megvalósítására. Nevezetesen arra: 1. hogy a kisebbségi nemzeti társadalomban a nemzet többi tagjaival egy sorban elfoglalhassa azt a helyet, amelyen a nemzet megtartó és segítő ereje veszi körüli; 2. hogy a munkást, aki verejtékezve keresi mindennapi kenyerét, a szellemi munkás vagy a munkaadó épp oly testvérének tekint bárki mást; 3. a munkás tisztességes munkáért tisztességes bért érjen el, amelyből családját minden nyomortól mentesen eltarthatja; 4. hogy a közszükségleti cikkek rohamos drágulása elleni intézményes küzdelem eredményes legyen; 5. hogy a munkanélküliek állami élelmezési akciójának ki- szélesítése és megjavítása megvalósittassék; 6. hogy a genti rendszerű szakszervezeti segélyezés megj3vittassék; 7. hogy a munka- nélküliség enyhítve, a közmunkák nagyobb mérvben megindítva legyenek; 8. a kollekNem az emberiség javát nézi, csak az osztályharcot hirdeti. A kereszténység, ahogyan megoldotta a történelem folyamán a rabszolgaság és a feudalizmus problémáját, úgy meg fogja oldani a munkáskérdést is. Nincs politikamentes kereszténység, — mert Krisztus maga mondja: „Aki megvall engem az emberek előtt, én is megvallom őt mennyei Atyám előtt!" Dr. Pajor Miklós szenátor éles logikával felépített beszédében hangsúlyozta, hogy a hit nélküli csoport vörös zászlóval ünnepel, mig mi fehér zászlóval ünnepeljük a keresztény munkát. Osztálygyülölet helyett az igazi testvériséget, forradalom helyett a társadalmi békét hirdetjük. Hangoztatta a szlovák és magyar testvériséget, majd rátért az autonómia kérdésére, amely egyúttal gazdasági kérdés is és politikánk alapját képezi. Megállapításainak lelkes visszhangjuk volt. mus útját az egyházak sokszor véres üldö* j zése, templomok romjai, szétdult családi tűzhelyek, elvadult gyermekek, erkölcstelenség, éhínség és tömeghalál szegélyezi mindenütt. — Tisztán látja a keresztény és nemzet- hü munkásság a marxista rezsimnek azon visszataszító jelenségét is, hogy a marxista, kommunista vezetők jólétben, teljes biztonságban élik életüket, a vezetésükre bízott, de félrevezetett munkásság, a boldogítani kívánt proletárok pedig vérezhetnek a bar- | rikádokon és életükkel, egészségükkel, csa-f ládi tűzhelyük szétzüllésével fizethetik a vö-1 rös vezetők kísérletezéseinek árát. — A munkásság komoly és gondolkozó tömegeit a vörös marxizmus szemünk előtt álló gyakorlati következményei arra tanítják, hogy a leghatározottabban megtagadja a közösséget minden olyan mozgalommal, amelynek a . kommunizmussal bármilyen kapcsolata is van. Különböző népfrontokat, gyanús nevű ligákat, az emberbarátság, kultúra és jótékonyság palástjában mutatkozó, de lényegileg kommunista célokat tiv szerződések kötelezően elismertessenek és a változó gazdasági helyzet szerint módosíthatók legyenek; 9. hogy a munkásbiz- tositó intézetek önkormányzati választásai mielőbb kiírassanak; 10, a vasárnapi munkaszünet általános bevezetése törvényileg biztosittassék. —* Ezek meggondolása és megértéseként Kassa keresztény munkássága szilárd meggyőződésként vallja és szegezi le azt, hogy úgy világnézeti, mint kisebbségi nemzeti viszonylatban erkölcsi és anyagi érdekeinek biztosítását az Egyesült Országos Keresztényszocialista és Magyar Nemzeti Párt programjában látja, amiért Kassa város keresztény munkássága politikai pártjának ünnepélyesen az Egyesült Országos Keresztényszocialista és Magyar nemzeti Pártot vallja. A deklarációt a diszgyülés egyhangú lelkesedéssel elfogadta. A lelkes lefolyású gyűlés Tost Barna prelátus zárószavai után a vezérek éltetése mellett a legpéldásabb rendben oszlott szét. Szerelmes levelekkel 8 ezer koronát csalt ki egy szélhámos asszony egy hiszékeny leánytól Hat hónapi börtönre Ítélték KASSA. — (Kassai szerkesztőségünk telefon- jelentése.) Hildák Lstvánné, egy nagyvárosi vasutas felesége évekig zsarolta János Margit ottani leányt. Az asszony azt ígérte a leánynak, hogy jó pénzért vőlegényt szerez neki. Rábeszélte, hogy írjon az általa megadott címre. A leány írt Is és hamarosan kedvező választ kapott. Az asszonynak ekkor nagyobb összeget fizetett. Budák Istvánná évekig folytatta szélhámosságát. Mintegy százötven levelet íratott valakivel a hiszékeny leánynak és négy év alatt nyolcezer korona készpénzt és értéktárgyakat csalt ki tőle jutalom fejében. A leány megsokalta a folytonos levelezést, 8 látni akarta a vőlegényt. Az asszony ekkor vonatra ült vele, s a Szepesség egyik állomásán leszálltak. Az egyik villa elé vezette áldozatát, bement a kapun, de néhány pillanat múlva visszatért és elmondotta, hogy a vőlegénynek hivatalos dolga van, nem lehet vele találkozni. A félrevezetett leány feljelentéssel fenyegetőzött, de az asszony eloszlatta kételyeit, s még egy 705 koronáról szóló betétkönyvet is átadott neki. Később kiderült, hogy a betétkönyven csupán 5 korona volt elhelyezve, s Budák lstvánné javította ki 705 koronára. A leány ekkor megtette a a feljelentést. Az eperjesi kerületi bíróság most tárgyalta az ügyet és a szélhámos asszonyt kéthavi börtönre ítélte. Az ítélet jogerős. — SÜKETNÉMA ESKÜVŐ FEKETENYÉKEN, Pozsonyi szerkesztőségünk jelenti telefonon: Érdekes esküvő volt a napokban Feketenyéken. Az ottani templomban házasságot kötött Mester János süketnéma legény Papp Da- niéla süketnéma leánnyal. Az esketésnél csaknem az egész falu lakossága jelen volt. — LESZAKADT EGY BUDAPESTI BÉRHÁZ LÉPCSŐHÁZA, Budapesti szerkesztőségünk jelenti telefonon: Kedden délelőtt köny- nyen .végzetessé válható szerencsétlenség történt a Vilmos császár-utón. A huszonötös számú ház lépcsőháza négy emeletnyi magasságban egész a pincéig leszakadt. Szerencsére a lépcsőkön senki sem tartózkodott, úgyhogy a szerencsétlenségnek nem volt áldozata, csupán egy cselédlány sérült meg könnyebben, aki a beomláa idején a pincéből igyekezett felfelé. — VÉRES HÁZI PERPATVAR. Kassai szerkesztőségünk jelenti telefonon: Pásztor Béla 24 éves munkanélküli együtt élt Molnár Margit 23 éves háztartásbeli alkalmazottal. A fiatalember összeveszett a leánnyal. Verekedés közben a leány késsel támadt rá, s a fején, valamint a kezén súlyosan megsebesitette. — ÁLKULCSOS BETÖRŐ GARÁZDÁLKODOTT POZSONYBAN. Pozsonyi szerkesztőségünk jelenti telefonon: Pavlászek Ferenc mészáros hétfőn délután feleségével eltávozott Téglamező-ucca 28. számú lakásáról. A lakást lezárták. Amikor hazatértek, meglepetve vették észre, hogy távollétük alatt élkulcsos betörő járt a lakásban. A betörő a szekrényeket felforgatta és két takarékkönyvet lopott el. Mindkét takarékkönyv Schaller Mária nevére szólt, az egyiken 2.000 korona, a másikon 450 korona betét volt. A kárvallott mészáros feljelentésére a rendőrség megindította a nyomozást.- LUDWIG AURÉL ELŐADÁSA A Í MAGYAR NÉPSZÖVETSÉGI LIGÁBAN. A Csehszlovákiai Magyar Népszövetségi Liga kisebbségi előadássorozatának második előadását Ludwig Aurél, a liga jegyzője tartja meg május 8-án, szombaton este 7 órai kezdettel a pozsonyi kereskedelmi grémium emeleti termében. Az előadás címe: ,,A csehszlovákiai magyarság és a nép- szövetségi gondolat. A csehszlovákiai mamagyarság tényleges helyzete." Az előadást vita követi.- HOLLAND HÍRLAPÍRÓK SZLO- [ VENSZKÓN. Pös’tyénből jelentik: A szlo- venszkói országos hivatal akciót kezdemé- i nyezett a szlovenszkói fürdők és a Magas * Tátra idegenforgalmának fellendítésére. Angliából, Hollandiából, Franciaországiból , és Skandináviából száz hírlapírót, pubi'liicis- > tát, politikust, orvost és technikust hívtak ; meg, akik tizenkét napig vendégei lesznek az országos hivatalnak, még pedig hét na- i pót valamely szlovenszkói fürdőhelyen tölt-i hétnek, öt napot pedig a Magas Tátrában- * Az országos hivatal akciójához hozzácsap lakozott Pöstyén-fürdő is, amely felajánlóit hétnapos vendéglátást a kiváló külföldi vendégeknek. Az első vendégek már meg is • érkeztek Pöstyénbe: Leó Pickarrd, a „Hét 1 Vaderland" főszerkesztője Hágából és K. ! R, I. Buining úrnő, egy amszterdami képes folyóirat főmunkatársa. — „KETTŐS” ÖNGYILKOSSÁG EGY SEBESÜLTTEL. Zsolnáról jelentik: Rabina Rezső trencsénteplici fiatalember, aki a trencséni katonai zenekarban volt alkalmazva, régóta udvarolt Reihel jegyző leányának, aki jóval idősebb volt a fiatalembernél, ezért szülei ellenezték a vele kötendő házasságét. A szerelmesek elhatározták, hogy közösen öngyilkosságot követnek el. Kimentek a környéki erdőbe, ahol Rabina előhu- buzott egy tőrt. Ekkor azonban a leány lemondott a „szerelmi ha!ál”-ról és elmenekült... Az állhatatos szerelmes fiatalember, aki mindennek tetejébe még csalódott is, maga ellen fordította a gyilkos szerszámot. Súlyos sebesüléssel szállitot- jhájfc be a taöooatal kóriwtóba.