Prágai Magyar Hirlap, 1937. május (16. évfolyam, 100-121 / 4246-4267. szám)
1937-05-30 / 121. (4267.) szám
1937 május 30, vasárnap. 11 m SzmHÁz-KönWKabTURA. Visszaemlékezés a Kassai Koszorús Dalegylet harmincéves múltjára Irta és a jubileumi hangversenyen felolvasta: Schalkház Lipót, a KZD főtitkára 1907 január havában nagy esemény játszódott le Kassán a Schalkház-szálló nagytermében: a helsinki egyetemi Finn Férfikar sorakozott föl a pódiumra. Messzi északról, a ködös Suomiból látogattak el hozzánk finn testvéreink és elhozták magukkal bus-bánatos, huncutkás-vig dalaikat. Ajkaikról orgonaszerü effektussal, mindent átfogó átérzéssel szállt a dal szerteszét a nagyteremben, amelynek közönsége a tökéletes interpretálással alig győzött betelni. A zsúfolásig megtelt terem egyik sarkában néhány huszonöt év körüli fiatalember előrehajolva, visszafojtott lélegzettel, kipirult arccal szívta magába a remek akkordokat és az előadottak szépségétől, tökéletességétől lenyűgözve, szoborrá meredve ült helyén. A pódium üres volt már, a közönség az elismerő kritika zsongása közben rég szerteszéledt már, amikor a lelkes fiatalemberek fülében még mindig ott motoszkált egy-egy vissza-visszatérő hangfoszlány: egy egész életre megszületett reminiszcencia. A megittasult fiatalemberek, akik csillo- logó szemmel, az extázis mámorában tárgyalták meg újból és újból a páratlan hangverseny remek részleteit, a dal szerelmesei: a Kassai Dalegylet férfikórusának tagjai, a Kassai Zenekedvelők Dalegyletének megalapítói. Ezen az estén, a finn testvérek dalainak zengése közben született meg a Kassai Zenekedvelők Dalegylete. Talán azért volt azután annyi dicsőségben része, talán azért aratott harminc éven keresztül oly sok babért, talán azért részesült oly rendkívüli elismerésekben és ünneplésekben, mert születése a dalteremtette emóciók közepette, az ének keltette mámorral a lélekben, egy sziv- ütemre történt! És az 1907 október 10-én hivatalosan is megalakult KZD élete harminc éven át minden fázisában méltó volt születéséhez. A finn testvéreink acélos leikéből kiröppenő dal emléke élő valóságként égett a KZD tüzes tetterőtől és istenáldotta tehetségtől duzzadó karnagyának, Simkó Gusztávnak a bensejében, aki ezt a benne rejlő szent tüzet úgyszólván átplántálva az elhivatottság fanatizmusával vitte, ragadta magával az egész kart a diadalok útjára. A dalárdákat az irónia és a szatíra előszeretettel állítja a maró gúny és komikum fókuszába és tagjainak kifigurázása által burleszktémát alkot belőlük. Hogy milyen erős kontrasztot képez ez az erőltetett beállítás a valósággal, azt legjobban bizonyítja nemcsak a régi Magyarországon, de jelenlegi kisebbségi életünkben is oly nagy szerepet játszó egyesületünk harmincéves komoly kulturmunkája. Simkó Gusztáv karnagy rátermettségére és talentumára, a kar komolyságára és fegyelmezettségére, a magyar érzésből fakadó dal szeretetére és megbecsülésére vall a dalegyesület szemkápráztató tempóban, hihetetlen lendülettel történt előtörése, melynek eredményéül megalakulása után két évvel a kecskeméti dalosversenyen a régi Magyarország területéről egybesereglett hatvan dalárda közül az első dijat, az országos nagy Aranyérmet és ezzel a „koszorús" jelzőt szerzi meg magának és ezáltal dicsőséget közvetve Kassa városának is. És folyik a munka megállás nélkül, lankadatlanul! És jönnek sorban, egymásután a tehetség, az érdem és a rászolgálás igazolásául a büszke stációk, a KZD fölfelé Ívelő pályájának újabb s újabb dicsőséget jelentő határkövei! S az immár sudárba szökött karcsú csemetét nem töri ketté a világháború évekig tartó zivatara sem, sőt, mintha a viharok termékenyitőleg hatnának a gyökérzetét tartó humuszra: szivósabbá, erősebbé kemenyedve válik kisebbségi életünk egyik legértékesebb díszcserjéjévé. Nincsen Kassa városának olyan kiemelkedő magyar kultureseménye, amelyből ki ne venné részét. Vezetőinek kitűnő kezdeményezései kimagasló ünnepélyeket eredményeznek. Petőfi, Jókai, Rákóczi, Liszt halhatatlan alakjainak kassai megünneplései a KZD akkordjainak fölcsendülése nélkül elképzelhetetlenek és talán szerénytelenség nélkül állíthatom, hogy dalaink voltak minden esetben azok, amelyek a magyar lelkekben rendkívüli emóciót és maradandó rezonanciát keltettek. Büszkén vallhatom ezen ünnepélyes percekben, hogy a misszionárius meggyőződésével, a hindu fanatizmusával, de nemzeti sajátságunkból eredő becsületérzéssel harminc éven keresztül állandóan és maradéktalanul a magyar érzésből táplálkozó magyar dal ügyét szolgáltuk. Szolgáltuk er- nyedetlenül és teljes odaadással, mert tudtuk, hogy a magyar dal egyik legjelentékenyebb nemzeti sajátosságunk, mert tudtuk, hogy a magyar dal a vérünk muzsikája, lelkűnknek eltulajdonithatatlan értéke, mert tudjuk, hogy a magyar dalt „napfénycikázásból, szélvészdübörgésből, amely a világon száguldoz keresztbe, virágból és csókból, csillagok sorsából maga a jóságos Úristen szerezte." A jelen jubileumi díszhangverseny keretében meghatott lélekkel álljuk körül a KZD harminc esztendeig tartó utjának oltárrá magasztosult határkövét. Harminc év nagy idő az egyén életében, a csecsemő férfivé fejlődik, az érett férfi aggastyánná ros- kad ezen idő alatt, de tagadhatatlanul jelentékeny élettartam a három X egy egyesület életében is. S mégis a harminc év táv(*) Mécs László a „Vigília” főrmmkatársa. Budapestről jelentik: A „Vigília” legújabb kötete Aradi Zsolt, Ball a Borisz és Pos&onyi László szerkesztésében igen gazdag tartalommal jelent meg. Az uj kötet érdekessége, hogy a magyar katolikus líra bárom legkimagaslóbb reprezentánsa: Harsányi Lajos, Mécs László és Sik Sándor is szerepelnek a lapon, mint főmiunkatár- sak. Az uj kötet gazdag szépprózai termést mutat be. Közli Rónay György tollából a Vigília pályadíjnyertes novelláját, Tóth László Az elvesztett mese című elbeszélését, Dénes Gizella: A csend szigete és Justlh Béla: Anselme atya megszólal cimii novelláit. Jacqiues Martain, aki a télen a Vigília vendége volt Budapesten, „Cselekvés és szemlélődés” címén közli miély filozófiai gondolatokat rejtő tanulmányát. Mécs László, Rozványi Vilmos, Harsányi Lajos, Nagy Miklós, Ágoston Julián, Reményi József és Tholdalaky Pál versei rendkívül sokoldalú képet nyújtanak a mai magyar katolikus lira változatos területéről. Piero Bargeltioi, Beato Angelico tanulmánya az uj olasz essay elmélyült területéről származó kitűnő írás. Tlheodor Trojanov bolgár, Julián Tuvin lengyel és Miguel de Unamnno spanyol költő versei Európa előttünk kevésbé ismert lírai terméséből adnak megnyerő képet. Nagy érdeklődésre tarthat számot ígnácz Rózsa mélyenjáró tanulmánya a magyar é6 a romián balladákról és azoknak eltérő előadási lehetőségeiről. A szegedi szabadtéri játékok' . idei meglepetése lesz Berczely A. Károly „Fekete Mária” cimü szegedi vonatkozású misztériuma, amelynek egyik legizgalmasabb részletét közli a folyóirat, Paul Glaudel: „Poncius Pilátus szemével nézve” cimü mélyenjáró Írása, Demény János: „A huszadik • század apokalipszise”, Boros Vilma: „Versaillesbői a Karmelbe” Kérjen ez év június végéig §H boroivaszappanf vagy krémet PENGÉVEL I minden szaküzletben. ^ latéból vizsgált jubiláló kar milyen föltűnő anakronizmust jelent, hiszen harminc esztendő leforgása dacára az állandó utánpótlás következtében a maga eredeti frissességében, változatlan megifjodásban áll a helyén; az idő múlását egyedül csak a személyében azonos, alkotóképességében, tüzes temperamentumában ugyancsak változatlan karmester — Simkó Gusztáv fehérré fakult hajfürtjei jelzik. S amidőn most a jubileumi ünnepség tetőpontján, a büszke öröm lázában, a szikrázó villanykörték kereszttüzében szerteömlik, szertesugároz lelkünk tiszta tavaszi fénye és ajkunk ünnepi magyar dala és a feltörő örömkönnyek csöppjeinek prizmáján megjelenik a szivárvány ragyogása, a magyar géniusz szárnyán hálaadó imádságként rep- penjen a Mindenható zsámolyához harminc év sikereinek tüzében szinte himnusszá iz- zódott jeligénk: ,.Magyar dalunkért élve-halva Öntsük szivünket büszke dalba!" cimii tanulmánya és Harangi László Naplójának folytatása egészítik még ki a nemes kiállítású folyóirat legújabb kötetét. Közli a folyóirat a Vigília novella- és regénypályázatának eredményét ie. ''Szerkesztőség ée kiadóhivatal: Budapest V., Vadász-ucca 16.) (* *) Odry Árpád végrendelete. Budapestről jelen,tilk: Odry Árpád hagyatéka ügyéiben létrejött az egyesség. A vagyon, amely 95.660 pengő értékű értékpapírból, 24.854 pengő bankbetétből, két, egyenként 5600 pengő értékű, egy kilogramos súlyú szinarany-tömbből, 200 Napo- leon-aranyfból, 30 tíz,frankos Napoleon-arany- ból és más aranyérmékből, továbbá 18.985 pengőre értékek bútorból és különféle tárgyból áll, a nagy színész három fivére, továbbá lánya között oszlik meg. Az egész hagyaték értéke 148 ezer 477 pengő. Külön gondoskodott Odry Árpád a gazdasszonyáról, akire 3000 pengőt hagyott. (*) A Losonci Magyar Dalegylet junius 12- én rendezi nagy érdeklődéssel várt tavaszi hangversenyét a Kalmár-vendéglő helyiségében. Ez a hangverseny ujább bizonysága lesz úgy a férfi-, mint a vegyeskar kitűnő felkészültségének. A gazdag és nívós műsor egyik szenzációja Kodály ,,Huszt“ cimü raegkapóan szép, nagy lendületű és eredeti ritmázációju mü- dala lesz, melyet a férfikar ad elő. (*) A Magyar Család nótapályázata. A Magyar Család kottamellékletének szerkesztőbizottsága a lap májusi számában rendezi első nagyszábásu magyar nótapályázatát, melynek egyik főszereplője a közkedvelt lljházy Nusi pozsonyi rádióénekesnő. A beküldött pályamü- vékből Lljházy Nusi fogja kiválaszatni a neki tetsző nótát, melyet az általa adott kristály- cigarettatartóval fog kitüntetni. A szerkesztő- bizottság Ujházy Nusi nevével 3 ezüstérmet s 11 oklevelet fog kiosztani a nyerteseknek. Pályázni bármennyi kész magyar nótával lehet, minden egyes pályaművet jeligével kell ellátni s a jeligés levélnek tartalmazni kell a szerző pontos címét s rövid életrajzi adatait. Egy nóta- szerző-pályázat részvételi dija 10 korona, mely Várady Aba Károly (Sudov, zselizi járás) címre küldendő (lehet bélyegben is) a pályamüvekkel együtt 1937 julius 15-ig, A pályázatról bővebbet a Magyar Család májusi száma nyújt. Megrendelhető Farkas Istvánnál, Ipolyság. Évi előfizetés 20 korona. (*) A kürti SzMKE nagysikerű műsoros estje* Komáromi tudósítónk jelenti: A nemrég újjászervezett kürti SzMKE-csoport nagyszerű évadzáró, műsoros ünnepélyt rendezett a dalárdája s az építendő kulturház javára. A csoport élén a lelkes és igen tehetséges vezető: Rábay Béla igazgató-tanitó áll, aki rövid idő alatt egyik legjobban működő SzMKE-szervezetté emelte a kürti csoportot. A szövetkezeti nagyteremben megtartott ünnepélyen nemcsak a kürti érdeklődőik jelentek meg, hanem a széles vidékről is igen számosán jöttek el s köztük a testvér SzMKE-szervezetek vezetői is. Tidhy Kálmán prológusát Árendás Mária szavalta szépen, majd dr. Mihola Gyuszi többizben is fellépett dalaival s cigányzenekar-kisérett el énekelte uj nótáit nagy sikert aratva. Dr. Borka Géza élvezetes előadást tartott a magyar dalról s humorral fűszerezett ismertetést párisi útjáról. Szombatíhy Viktor a SzMKE munkájának s általában a magyar kulturmunkának jelentőségét ismertette. Hatalmas sikere volt a Rábay Béla által vezényelt férfikarnak és színes vegyeskórusnak: ritka fegyelmezett dalárda többszólamú s pompás összhang,u magyar müdalait hallotta a lelkes közönség. A magyarruhás dalosok megérdemelt tapsokat arattak: a dalosok a környéken más községekben is be fognak mutatkozni. Dr. Borka Géza talpraesett, tréfás egyfelvonásosait játszotta a mükedvelőgárda, nagy derültséget keltve ügyes játékával. I liWmilillllllllHI l'IIB iil, I Mavonta áldozzon a szlovenszkói magyar kultúráiét fejlesztésére és lépjen a SzMKE tagjai közé. Ha községében van SzMKE-szervezet: jelentkezzék ott, ha n^ncsen: szívesen felveszi a központ, Komárom, Kultúrpalota.