Prágai Magyar Hirlap, 1937. május (16. évfolyam, 100-121 / 4246-4267. szám)

1937-05-30 / 121. (4267.) szám

8 Népipar és népművészéé Irías Darkó István A szlovenszkói magyar falu kultúrája már elég ál­talános jelszó, az a tény azonban, hogy a műveltség állapota, vágyai és megmozdulásai a faluban sokkal inkább állanak szoros kapcsolatban az anyagi állapot­tal, mint a városban, kevéssé ismeretes. A városi ember művelődési és kulturális-szórakozási alkalmai demokratikusak. Alacsony anyagi életszínvo­nalon is biztosíthatja magának a kultúra néhány nem magas, de folytonos tanitóalkalmát, főképpen persze a mozit. A falu azonban magában állva egészen erőt­len ahhoz, hogy továbbmüvelődéséről magában gon­doskodni tudjon. A világ rohamos műveltségi válto­zásainak és meglepetéseinek a hírei eljutnak már hozzá, anélkül, hogy alaposan megismerkedhetnék azokkal. Kielégitetlensége etéren egy másikfajta kul­turális elégedetlenséget hoz létre, a saját falusi élete ősi erejének és a néplélek élénk élettudatának művelt­ségi és művészi termékeivel, eredményeivel, szokásai­val, értékeivel szemben elhatalmasodó elégedetlen­séget. Mindezt igen jól megállapíthatjuk a népipar és nép­művészet kérdésénél is. A városias ruházkodás és a gyári ízlés átvétele például a falun csak felerészben leli magyarázatát a merkantil kényelem és olcsóság szempontjaiban. A művelődés városi formái után törekvő falu dilettáns vágyakozásának is szerepe van benne. Egy keletszlovenszkói magyar falu fiataljai a háború után egyszerre elhagyták igen célszerű, szép és olcsó háziipari utón készült ruházkodásukat. Kérdésünkre azt felelték, hogy a városokban már se­hol sem járnak „igy", márpedig a városi ember mű­velt és praktikus. A háziipar a falu köznapjának a kérdése, a nép­művészet, azaz a diszitő elem a vasárnapé. A házi­iparnak gazdasági jelentősége van, a népművészetnek pedig művelődési fontossága. Nyilvánvaló, hogy a népművészet sajnálatos eikallódásának az oka elsősor­ban az, hogy ez a természetszerűen diszitő jellegű művészet elvesztette az alapjátadó alkalmakat, amidőn a falu elhagyta a használati cikkek előállítását a házi­iparok keretében. Elképzelhetetlen, hogy városi bolt­ban vásárolt ruhaanyagokra, rumburgi vásznakra, zománcgyári edényekre a falu diszitő művészeinek kedve volna szépet hímezni és festeni. A gazdasági élet változásai, a műveltségi viszonyok alakulásai, a falu műveltség — utáni vágya —- amely legtöbbször a városi kultúra utánzásában s a faluban lévő kultúra iránti és általában az életnézetek terén nyilvánuló elégedetlenségben jelentkezik — elhagyat­ták a faluval az elsődleges szükségletekről gondos­kodó szerényigényü háziipart, de ezt követően a népi művészeteket is. Nem több tehát eredménytelenségre kárhoztatott kísérleteknél, amikor a népművészet „megmentése" érdekében történnek időnként lépések. Hasztalan erő­feszítés a vasárnapok díszét megmenteni akarni akkor, amikor a köznapok életszükségletei nem szilárdak, müvészetellenesek, vagy éppen hiányoznak. A gyári ipar az egészséges gazdasági rendben az ipari fejlődés magasabb fokát jelenti ugyan, de külön­leges helyzetben élő ország, nép, vagy különleges helyzetbe jutott néptöredék (a kisebbségi magyarság), számára a látszólag alacsonyabb ipari termelés is sok olyan előnyt nyújthat, amelyet nem szabad szem elől tévesztenie. Még az „olcsóbbság" is helyet foglal az előnyök között, a háziipar esetében például, hiszen a falusi ember téli munkaereje háziipar nélkül kihasz­nálatlanul heverhet. „A visszatérés a háziiparhoz" tehát a mi különleges helyzetünkben nagyon is megokolt törekvés s a kisebbségi nép életében igen előnyös eredményekkel biztató, jelentős feladat. Megoldása a népművészet kérdésére is megnyug­tató feleletet adhat. A tervszerűen ápolt és fejlesztett népipar helyes útra terelheti a különben elveszésre Ítélt népművészet ügyét is. A falu kollektív művészi tehetsége éppúgy a népipar talaján nőhet és virágoz­hat, mint az egyéni alkotótehetség a város szélesebb életében, ahol a művészet anyagi és szellemi feltéte­lei biztosítva vannak. Ha a falu kultúrájával komoly módon akarunk törődni, a népipar nagy kérdésével is foglalkoznunk kell. Az egész szlovenszkói magyarság műveltségi életében is igen időszerű és megoldásra váró kérdés ez. ★ A kulturális és gazdasági életfeladatok egymást- kiegészitő voltának helyes felismerése jövőtmentö út­nak indul ott, ahol e kétágú életfolyam medrét egy- időben igyekeznek kiásni. A népipar és népművészet talpraállitása szlovenszkói magyar életünkben szintén éppen annyira gazdasági, mint művelődési feladat. A helyesen meglátott kérdés okos valóra váltását ígéri az a tervezet, amely a csehszlovákiai magyar népipar és népművészet gondozását, uj erőre segítését, hatásos elterjesztését egy nem magánszempontu, de minden izében közérdekű vállalkozás keretében akar­ja biztosítani. A szlovenszkói magyar népipar az államfordulat után a mélypontra süllyedt le. Pedig vidékünk népi kéziiparának és népművészetének a múltját vizsgálva az erőgazdaság nagyszerű változatait láthatjuk. Ez a gazdagság mára nagyrészt elenyészett, sok helyütt pe­dig legyengült és lappang. A népi művészetet helyen­ként a falu vasárnapi szépségvágya még fenntartja ugyan, de a széles és erős tartóalap, a népipar már eltűnt alóla. Pedig a nemzetiségi élet számunkra az­előtt idegen, mára azonban már nagyjából kialakult elvei, az önellátás szellemi és gazdasági követelmé­nye, a megmaradt tökével való okos gazdálkodás ka- fegórikus imperatívusza azt parancsolják, hogy; a jmég­olyan fejlett gyáripari rendszerben is életre támasszuk, kihasználjuk és értékesítsük ügyes kezünk és alkotó szellemünk ipari és művészi munkáját. A csehszlovákiai magyarság tervbevett népipari és népművészeti szövetkezete elé ez a feladat tornyosul. A népi művészettel díszített népipari termékek termő­helye, a falu és felvevő piaca, a város között kell az önzetlen közvetítő szerepére vállalkoznia. A városi magyarság nagy összegeket áldoz közhasználati cikke­re háztartásában szükséges és lakását diszitő tárgyak­ra, gyáripari tucattermékekre. Ezeknél jobbakat és szebbeket készít a falu ipara és művészete. A szlo­venszkói magyar falu mai gazdasági helyzete pedig egyenesen követeli uj kereseti források megnyitását a számára, amivé a rendszeres népiipari és népmű­vészeti termelés is válhatik. A nyugatszlovenszkói Martosból a keleti Nagy- szaláncig és Kárpátaljáig a szlovenszkói magyar fal­vak nagy seregét lehet beállítani ebbe a kisebbségi magyar termelőmunkába. A városi magyarsághoz el­juttatott kínálat pedig nem találhat visszautasításra. A közvetítő szövetkezet általánossá és rendszeressé teheti a népipar és művészet termékeinek a használa­tát, reális anyagi keresethez és haszonhoz juttathatja a termelő falut, gazdasági alapot nyújthat anyagi és kulturális fejlődéséhez, igaz magyar értékekkel cserél­heti ki a városi magyar háztájak bóvlidiszeit. Valódi ! önellátás indulhat a családi elétszükségletek szám­talan vonatkozásában. Nagyobb ünnepélyes alkalmak pedig, karácsonyi vásárok, népipari kiállítások, nép­művészeti rendezések a városi piac megnagyobbitásá- ra szolgálhatnak. BERLIN. — A rák kórokozójának megálla­pítása hosszú évtizedek óta foglalkoztatja a tu­dósokat. Voltak, akik a rákot egy ismeretlen bacillus okozta fertőzésre próbálták visszave­zetni. Ezt a feltételezett „bacillust" eddig még nem találták meg. Mások a rák örökölhetőségét kutatták és a szervezetnek bizonyos meglévő hajlamosságával, készségével magyarázták meg keletkezését. Azok a kutatások, amelyek a rák keletkezését külső behatásokra vezették vissza, azzal az eredménnyel jártak, hogy 1913 óta si­került a rákot mesterségesen is előidézni és ez­által a további kutatás részére szinte szabályoz­ni. A különböző utakon járó kutatásokat egy­séges irányban igyekezett összefogni a német sebészek társaságának — a Deutsche Chirurgi- sche Gesellsűhaftnak — a közelmúltban Berlin­ben megtartott háromnapos kongresszusa, ame­lyen egyben egy uj gyógyítási módszerről is be­számoltak: a rák kémiai utón való gyógyításá­ról. Bauer professzor kutatásai A kongresszus előadói Bauer professzor bo­roszlói rákkutató és Sauerbrudh professzor, a most Berlinben működő világhírű sebész vol­tak. Bauer 1913 óta folytat kísérletezést rész­ben a mesterségesen előidézett rákokkal, és ugyancsak ő folytatott tanulmányokat a rák örökölhetőségének kérdésében is. Azzal a fel­fogással szemben, hogy a rák nem örökölhető, csák a hajlamosság. Bauer egereken folytatott kísérletei alapján bebizonyitottniak veszi az örö­kölhetőséget, mert huszonegy generáción át ugyanannak az egiértörzsnek 90 százaléka bete­gedett meg rákban. Bauer kutatásai során 8—11 olyan öröklési faktort talált, amelyek közül többnek összejátszása — de sohase egyetlen faktor — okozta a rákos megbetegedést. Meg- állapitotta, hogy ugyanolyan szőrmiezetü és ala­kú egerek egyazon időben betegedtek meg, mig más alkatú és szőrmezetü egerek más és más időpontban. Feltűnő megállapításra vezettek azok a kísérletek, amelyeket egészséges és rá­kos generációk keresztezésével folytattak. Ilyen keresztezéseiknél mindig csak a nőstyénivadiék kapta meg a rákot, jóllehet a petesejt dhromo- somáiban ugyanannak az öröklési hajlandóság­nak kellett bennlennie. Ugyanúgy, ahogy a rákdaganatok sejtjeit át lehet oltani más állatokba, tehát rákkal átoltás utján fertőzni lehet, minden „rákbacillus" vagy organikus ok nélkül is, kizárólag külső behatás­ra is előidézhető a rák. Bauer abból indul ki, hogy sejtelváltozást, sejtrombolást az öröklés­tanban megállapított „mutációs" törvény sze­rint is elő lehet idézni. Nem véletlen, — álla­pítja meg — hogy a röntgensugarakkal, amelye­ket az örökléskutató mesterséges mutáció elő­A háziszC vészét szakismerője, e sorok írójának nagynénje, özv. FerencZ Zsigmondné az erdélyi nők lendületével szőni tanította meg a budapesti vakok in­tézetének sok növendékét. Nagy teremben szövőszékek előtt ültek a vakok és minden segítség nélkül, színes szálakkal, mintásán, gyönyörűen szőttek. Külföldi szakkörök is megcsodálták a munkájukat. Aki az abbahagyott szlovenszkói magyar népipar ujrafelvé- telének a lehetősége felől aggályoskodik, csak gon­doljon ezekre a vakokra. A legnagyobb nehézségek mellett a legnagyobb eredmény: ez az igazi erőkifej­tés lényege és jutalma. Háziszőttes asztalterítő mellett ül együtt a szloven­szkói magyar család. Szobájuk függönyei, törülköző­jük, ágyneműik, diszitő tárgyaik a szlovenszkói ma­gyar falvakból kerültek ki. Sző, hímez, varr, farag, fest és szépet alkot a falvak népe s közben eloszlik élete reménytelen voltáról, magárahagyottságáról val­lott sötét felfogása is. Azt érzi, hogy nincsen magára hagyatva, nincs kívül az átfogó nagy közösségen, mert az ország többi tájain, a városokban is küzdő magyarok élnek, akik szellemük és anyagi tehetségük erejét szívesen társítják az övéhez. Csodálatosan egyszerű, nyugodt és valószerü színek­kel festett kép ez igy, de életünk valóságából ma még teljességgel hiányzik. És mégsem utópia! A szövőszék előtt ülő vakok mellett kosárban színes fonalak áll­tak, kék, piros, sárga, zöld gombolyagok. A vak gyermek lehajolt és olyan színű fonalat vett a kezé­be és tett fel a szövőszékre, amilyenre éppen szüksége volt. idézésére használ fel, rákot is lehet produkálni. Ugyanígy hatnak kemikáliák is: arzén, anilin és főképpen kőszénkátrány, amely teljesen egészséges embert is rákossá tehet. Tudjuk: azt is, hogy bizonyos mesterségeknél milyen sűrűn fordulnak elő rákos megbetegedések. Rákgyógyitás szénhidráttal A legveszélyesebb kémiai anyagnak a szén- kátrány bizonyult és igy az volt a probléma, hogy a sokszorosan összetett szén-produktum­nak melyik anyagrésze a rákokozó. így jöttek reá arra, hogy egy mikroszkóp alatt különösen fluoreszkáló anyag, az egyik magas vegyértékű szénhidrát az, amely a rákot előidézi. Ez a fel­ismerés vezetett arra, hogy a rákban anyagcse- remiegibetegedést lásson Bauer. Ez a magas vegy­értékű szénhidrát ugyanis összetételében szoro­san rokon az emberi, illetve az állati szervezet bizonyos savanyagával. így a cholesterin, amely a legtöbb hormon anyaga, a maga stearin-össze- tételében azonos ezzel a kórtokozó, magas vegyértékű szénhidráttal. Szintetikusán sike­rült ilyen test-savakat szénhidráttá átalakítani: viszont az angol Coöknafc sikerült olyan magas vegyértékű szénhidrátot előállítani, amely azo­nosnak mutatkozott ezzel az emberi savval. Bauer feltételezi, hogy az emberi savnak a szer­vezetben ilyen szénhidráttá való átalakulására vezethető vissza a rák keletkezése. Ebből kiin­dulva kísérleteket folytatott, hogy a homeopa­ta elv alkalmazásával — hasonlót a hasonlóval gyógyítani — nem lehetne-e a rák ellen a kémia fegyverévek ezzel a magas vegyértékű szén­hidráttal harcolni. Egyelőre csák a bőrrákos be­tegekkel kísérletezett és a kongresszuson be is mutatta az igy elért gyógyulásokat. Sauerbruch megállapításai Sauerbrudh tanár a különböző szekréciós mi­rigyek együttműködését figyelte meg és meg­állapította, hogy egyes mirigyek sérülése vagy eltávolítása olyan hormon-tulkópződéssel jár, amely azután a sejtek rákos megbetegedéséhez vezet. Nőknél az ivarmirigyek működését sza­bályozó hipofízis anyaga: a prolan a rák oko­zója. Verebély érdekes nyilatkozata BUDAPEST. — A német sebészek 61 -ik berlini kongresszusa igen fontos fejezetet jelent a rákkutatás terén, mert egy uj, a kémiai utón való gyógyítás módszerére mutatott rá. E kér­dés nagy fontosságára való tekintettel az egyik budapesti napilap munkatársa felvilágosításért a legkiválóbb magyar rákkutatóhoz, dr. Vere­bély Tibor professzorhoz fordult. Verebély professzor a következőket mon­dotta: — A berlini kongresszus *— amennyiben a Á rák kémiai utón való gyógyításáról számoltak be a berlini sebészkongresszuson 1937 Főlerakat: ENGEL D. BRATiSI AVA M ASARYKO V O 6 - VENTURtL 12 nem-tudományos jellegű referátumokból meg­állapítható - szép összefoglalása- az eddig is­merteknek. Újnak látszik az, hogy amint a kül- ingerek közül a kátránytermékek okoznak első­sorban rákot, úgy Bauer a belső miliőben is bi­zonyos szénhidrátoknak tulajdonit jelentőséget. — Ami a rák örökölhetőségét illeti, az ezirá- nyu amerikai kísérletek, igy elsősorban a Sly kísérletei százszázalékosan bebizonyították a hajlamosság örökölhetőségét, amennyiben a szü­lők mindegyike rákban szenved. Változatlanul fennáll az a tudományos felfogásunk, hogy a rák az úgynevezett „belső miliő" és a külső be­hatás együttműködéséből jön létre. Minél telje­sebb a belső miliő rákhajlamossága, annál ki­sebb külső behatásra van szükség ahhoz, hogy rák keletkezhessek, úgyhogy azoknál az’ egyé­neim 2:, akiknél ez a hajlamosság örökség vagy a belső miliő más processzusa folytán adva van, már normális életingerek is előidézhetik a rákot. Valószínű, hogy a Bauer-féle kísérletek­ben is nem a rák örökölhetőségének kimutatásá­ról van szó, csupán a hajlamosság kitermelésé­ről. A gyógyítást illetően annak eredménye — a mi tudományos felfogásunk szerint — a belső miliő megváltoztatására irányulhat, ami alapjá­ban biokémiai folyamat. Már most arról, hog[y kémiai utón, Bauer-féle szénhidrátkezeléssel mi­lyen eredményt lehet a rákkezelés terén elérni, annál kevésbé nyilatkozhatom, mert nem isme­rem a kezelés tudományosan ellenőrzött mód­szertanát és eredményeit. Természetesen boldo­gok volnánk, ha a rákgyógyitás terén a kémiai kezelés eredménnyel járna és igy a sebészek szerepe megszűnne. Egyelőre azonban csak azt mondhatjuk, hogy a közönség a legnagyobb óvatossággal fogadja az ilyen, egyelőre elméleti problémákról szóló híradást és ne reméljen töb­bet, mint amennyit megérdemel. A tudomány mai állása szerint miég mindig egyedül az ope­ratív és sugaras beavatkozás az, amelynek ered­ményeit ismerjük és állandóan ellenőrizhetjük. Kovács Endre: HANGULAT Az éjszaka hfis és sötét, a föld lerázta köntösét és csillag nem hull az égen. most magam vagyok egészen. A vágyam is úgy elszaladt, tán ott csillog a hid alatt, hol opálosan reng a fény s úszik a csöndes, hideg éj. Magam vagyok csak és e fény, nem ronthat hősi szenvedély, a felhő lágyan beborít: elmossa kedvem halmait. E pihenés oly áldott jó, a Dunán nem tülköl hajó, halkan tíz éj is eloson, úszik haja a lombokon. Lebeg a fény a bokrokon, merengek régi ormokon, a régi vágyam siratom, érzem suhanni bánatom. Köröttem hüs szellő bokát, megejt a régi furcsa láz, az emlék jő s mint a ravatal puha kefével betakar ... ^^fakü'önbség. ntosan meg-

Next

/
Thumbnails
Contents