Prágai Magyar Hirlap, 1937. május (16. évfolyam, 100-121 / 4246-4267. szám)
1937-05-30 / 121. (4267.) szám
8 Népipar és népművészéé Irías Darkó István A szlovenszkói magyar falu kultúrája már elég általános jelszó, az a tény azonban, hogy a műveltség állapota, vágyai és megmozdulásai a faluban sokkal inkább állanak szoros kapcsolatban az anyagi állapottal, mint a városban, kevéssé ismeretes. A városi ember művelődési és kulturális-szórakozási alkalmai demokratikusak. Alacsony anyagi életszínvonalon is biztosíthatja magának a kultúra néhány nem magas, de folytonos tanitóalkalmát, főképpen persze a mozit. A falu azonban magában állva egészen erőtlen ahhoz, hogy továbbmüvelődéséről magában gondoskodni tudjon. A világ rohamos műveltségi változásainak és meglepetéseinek a hírei eljutnak már hozzá, anélkül, hogy alaposan megismerkedhetnék azokkal. Kielégitetlensége etéren egy másikfajta kulturális elégedetlenséget hoz létre, a saját falusi élete ősi erejének és a néplélek élénk élettudatának műveltségi és művészi termékeivel, eredményeivel, szokásaival, értékeivel szemben elhatalmasodó elégedetlenséget. Mindezt igen jól megállapíthatjuk a népipar és népművészet kérdésénél is. A városias ruházkodás és a gyári ízlés átvétele például a falun csak felerészben leli magyarázatát a merkantil kényelem és olcsóság szempontjaiban. A művelődés városi formái után törekvő falu dilettáns vágyakozásának is szerepe van benne. Egy keletszlovenszkói magyar falu fiataljai a háború után egyszerre elhagyták igen célszerű, szép és olcsó háziipari utón készült ruházkodásukat. Kérdésünkre azt felelték, hogy a városokban már sehol sem járnak „igy", márpedig a városi ember művelt és praktikus. A háziipar a falu köznapjának a kérdése, a népművészet, azaz a diszitő elem a vasárnapé. A háziiparnak gazdasági jelentősége van, a népművészetnek pedig művelődési fontossága. Nyilvánvaló, hogy a népművészet sajnálatos eikallódásának az oka elsősorban az, hogy ez a természetszerűen diszitő jellegű művészet elvesztette az alapjátadó alkalmakat, amidőn a falu elhagyta a használati cikkek előállítását a háziiparok keretében. Elképzelhetetlen, hogy városi boltban vásárolt ruhaanyagokra, rumburgi vásznakra, zománcgyári edényekre a falu diszitő művészeinek kedve volna szépet hímezni és festeni. A gazdasági élet változásai, a műveltségi viszonyok alakulásai, a falu műveltség — utáni vágya —- amely legtöbbször a városi kultúra utánzásában s a faluban lévő kultúra iránti és általában az életnézetek terén nyilvánuló elégedetlenségben jelentkezik — elhagyatták a faluval az elsődleges szükségletekről gondoskodó szerényigényü háziipart, de ezt követően a népi művészeteket is. Nem több tehát eredménytelenségre kárhoztatott kísérleteknél, amikor a népművészet „megmentése" érdekében történnek időnként lépések. Hasztalan erőfeszítés a vasárnapok díszét megmenteni akarni akkor, amikor a köznapok életszükségletei nem szilárdak, müvészetellenesek, vagy éppen hiányoznak. A gyári ipar az egészséges gazdasági rendben az ipari fejlődés magasabb fokát jelenti ugyan, de különleges helyzetben élő ország, nép, vagy különleges helyzetbe jutott néptöredék (a kisebbségi magyarság), számára a látszólag alacsonyabb ipari termelés is sok olyan előnyt nyújthat, amelyet nem szabad szem elől tévesztenie. Még az „olcsóbbság" is helyet foglal az előnyök között, a háziipar esetében például, hiszen a falusi ember téli munkaereje háziipar nélkül kihasználatlanul heverhet. „A visszatérés a háziiparhoz" tehát a mi különleges helyzetünkben nagyon is megokolt törekvés s a kisebbségi nép életében igen előnyös eredményekkel biztató, jelentős feladat. Megoldása a népművészet kérdésére is megnyugtató feleletet adhat. A tervszerűen ápolt és fejlesztett népipar helyes útra terelheti a különben elveszésre Ítélt népművészet ügyét is. A falu kollektív művészi tehetsége éppúgy a népipar talaján nőhet és virágozhat, mint az egyéni alkotótehetség a város szélesebb életében, ahol a művészet anyagi és szellemi feltételei biztosítva vannak. Ha a falu kultúrájával komoly módon akarunk törődni, a népipar nagy kérdésével is foglalkoznunk kell. Az egész szlovenszkói magyarság műveltségi életében is igen időszerű és megoldásra váró kérdés ez. ★ A kulturális és gazdasági életfeladatok egymást- kiegészitő voltának helyes felismerése jövőtmentö útnak indul ott, ahol e kétágú életfolyam medrét egy- időben igyekeznek kiásni. A népipar és népművészet talpraállitása szlovenszkói magyar életünkben szintén éppen annyira gazdasági, mint művelődési feladat. A helyesen meglátott kérdés okos valóra váltását ígéri az a tervezet, amely a csehszlovákiai magyar népipar és népművészet gondozását, uj erőre segítését, hatásos elterjesztését egy nem magánszempontu, de minden izében közérdekű vállalkozás keretében akarja biztosítani. A szlovenszkói magyar népipar az államfordulat után a mélypontra süllyedt le. Pedig vidékünk népi kéziiparának és népművészetének a múltját vizsgálva az erőgazdaság nagyszerű változatait láthatjuk. Ez a gazdagság mára nagyrészt elenyészett, sok helyütt pedig legyengült és lappang. A népi művészetet helyenként a falu vasárnapi szépségvágya még fenntartja ugyan, de a széles és erős tartóalap, a népipar már eltűnt alóla. Pedig a nemzetiségi élet számunkra azelőtt idegen, mára azonban már nagyjából kialakult elvei, az önellátás szellemi és gazdasági követelménye, a megmaradt tökével való okos gazdálkodás ka- fegórikus imperatívusza azt parancsolják, hogy; a jmégolyan fejlett gyáripari rendszerben is életre támasszuk, kihasználjuk és értékesítsük ügyes kezünk és alkotó szellemünk ipari és művészi munkáját. A csehszlovákiai magyarság tervbevett népipari és népművészeti szövetkezete elé ez a feladat tornyosul. A népi művészettel díszített népipari termékek termőhelye, a falu és felvevő piaca, a város között kell az önzetlen közvetítő szerepére vállalkoznia. A városi magyarság nagy összegeket áldoz közhasználati cikkere háztartásában szükséges és lakását diszitő tárgyakra, gyáripari tucattermékekre. Ezeknél jobbakat és szebbeket készít a falu ipara és művészete. A szlovenszkói magyar falu mai gazdasági helyzete pedig egyenesen követeli uj kereseti források megnyitását a számára, amivé a rendszeres népiipari és népművészeti termelés is válhatik. A nyugatszlovenszkói Martosból a keleti Nagy- szaláncig és Kárpátaljáig a szlovenszkói magyar falvak nagy seregét lehet beállítani ebbe a kisebbségi magyar termelőmunkába. A városi magyarsághoz eljuttatott kínálat pedig nem találhat visszautasításra. A közvetítő szövetkezet általánossá és rendszeressé teheti a népipar és művészet termékeinek a használatát, reális anyagi keresethez és haszonhoz juttathatja a termelő falut, gazdasági alapot nyújthat anyagi és kulturális fejlődéséhez, igaz magyar értékekkel cserélheti ki a városi magyar háztájak bóvlidiszeit. Valódi ! önellátás indulhat a családi elétszükségletek számtalan vonatkozásában. Nagyobb ünnepélyes alkalmak pedig, karácsonyi vásárok, népipari kiállítások, népművészeti rendezések a városi piac megnagyobbitásá- ra szolgálhatnak. BERLIN. — A rák kórokozójának megállapítása hosszú évtizedek óta foglalkoztatja a tudósokat. Voltak, akik a rákot egy ismeretlen bacillus okozta fertőzésre próbálták visszavezetni. Ezt a feltételezett „bacillust" eddig még nem találták meg. Mások a rák örökölhetőségét kutatták és a szervezetnek bizonyos meglévő hajlamosságával, készségével magyarázták meg keletkezését. Azok a kutatások, amelyek a rák keletkezését külső behatásokra vezették vissza, azzal az eredménnyel jártak, hogy 1913 óta sikerült a rákot mesterségesen is előidézni és ezáltal a további kutatás részére szinte szabályozni. A különböző utakon járó kutatásokat egységes irányban igyekezett összefogni a német sebészek társaságának — a Deutsche Chirurgi- sche Gesellsűhaftnak — a közelmúltban Berlinben megtartott háromnapos kongresszusa, amelyen egyben egy uj gyógyítási módszerről is beszámoltak: a rák kémiai utón való gyógyításáról. Bauer professzor kutatásai A kongresszus előadói Bauer professzor boroszlói rákkutató és Sauerbrudh professzor, a most Berlinben működő világhírű sebész voltak. Bauer 1913 óta folytat kísérletezést részben a mesterségesen előidézett rákokkal, és ugyancsak ő folytatott tanulmányokat a rák örökölhetőségének kérdésében is. Azzal a felfogással szemben, hogy a rák nem örökölhető, csák a hajlamosság. Bauer egereken folytatott kísérletei alapján bebizonyitottniak veszi az örökölhetőséget, mert huszonegy generáción át ugyanannak az egiértörzsnek 90 százaléka betegedett meg rákban. Bauer kutatásai során 8—11 olyan öröklési faktort talált, amelyek közül többnek összejátszása — de sohase egyetlen faktor — okozta a rákos megbetegedést. Meg- állapitotta, hogy ugyanolyan szőrmiezetü és alakú egerek egyazon időben betegedtek meg, mig más alkatú és szőrmezetü egerek más és más időpontban. Feltűnő megállapításra vezettek azok a kísérletek, amelyeket egészséges és rákos generációk keresztezésével folytattak. Ilyen keresztezéseiknél mindig csak a nőstyénivadiék kapta meg a rákot, jóllehet a petesejt dhromo- somáiban ugyanannak az öröklési hajlandóságnak kellett bennlennie. Ugyanúgy, ahogy a rákdaganatok sejtjeit át lehet oltani más állatokba, tehát rákkal átoltás utján fertőzni lehet, minden „rákbacillus" vagy organikus ok nélkül is, kizárólag külső behatásra is előidézhető a rák. Bauer abból indul ki, hogy sejtelváltozást, sejtrombolást az örökléstanban megállapított „mutációs" törvény szerint is elő lehet idézni. Nem véletlen, — állapítja meg — hogy a röntgensugarakkal, amelyeket az örökléskutató mesterséges mutáció előA háziszC vészét szakismerője, e sorok írójának nagynénje, özv. FerencZ Zsigmondné az erdélyi nők lendületével szőni tanította meg a budapesti vakok intézetének sok növendékét. Nagy teremben szövőszékek előtt ültek a vakok és minden segítség nélkül, színes szálakkal, mintásán, gyönyörűen szőttek. Külföldi szakkörök is megcsodálták a munkájukat. Aki az abbahagyott szlovenszkói magyar népipar ujrafelvé- telének a lehetősége felől aggályoskodik, csak gondoljon ezekre a vakokra. A legnagyobb nehézségek mellett a legnagyobb eredmény: ez az igazi erőkifejtés lényege és jutalma. Háziszőttes asztalterítő mellett ül együtt a szlovenszkói magyar család. Szobájuk függönyei, törülközőjük, ágyneműik, diszitő tárgyaik a szlovenszkói magyar falvakból kerültek ki. Sző, hímez, varr, farag, fest és szépet alkot a falvak népe s közben eloszlik élete reménytelen voltáról, magárahagyottságáról vallott sötét felfogása is. Azt érzi, hogy nincsen magára hagyatva, nincs kívül az átfogó nagy közösségen, mert az ország többi tájain, a városokban is küzdő magyarok élnek, akik szellemük és anyagi tehetségük erejét szívesen társítják az övéhez. Csodálatosan egyszerű, nyugodt és valószerü színekkel festett kép ez igy, de életünk valóságából ma még teljességgel hiányzik. És mégsem utópia! A szövőszék előtt ülő vakok mellett kosárban színes fonalak álltak, kék, piros, sárga, zöld gombolyagok. A vak gyermek lehajolt és olyan színű fonalat vett a kezébe és tett fel a szövőszékre, amilyenre éppen szüksége volt. idézésére használ fel, rákot is lehet produkálni. Ugyanígy hatnak kemikáliák is: arzén, anilin és főképpen kőszénkátrány, amely teljesen egészséges embert is rákossá tehet. Tudjuk: azt is, hogy bizonyos mesterségeknél milyen sűrűn fordulnak elő rákos megbetegedések. Rákgyógyitás szénhidráttal A legveszélyesebb kémiai anyagnak a szén- kátrány bizonyult és igy az volt a probléma, hogy a sokszorosan összetett szén-produktumnak melyik anyagrésze a rákokozó. így jöttek reá arra, hogy egy mikroszkóp alatt különösen fluoreszkáló anyag, az egyik magas vegyértékű szénhidrát az, amely a rákot előidézi. Ez a felismerés vezetett arra, hogy a rákban anyagcse- remiegibetegedést lásson Bauer. Ez a magas vegyértékű szénhidrát ugyanis összetételében szorosan rokon az emberi, illetve az állati szervezet bizonyos savanyagával. így a cholesterin, amely a legtöbb hormon anyaga, a maga stearin-össze- tételében azonos ezzel a kórtokozó, magas vegyértékű szénhidráttal. Szintetikusán sikerült ilyen test-savakat szénhidráttá átalakítani: viszont az angol Coöknafc sikerült olyan magas vegyértékű szénhidrátot előállítani, amely azonosnak mutatkozott ezzel az emberi savval. Bauer feltételezi, hogy az emberi savnak a szervezetben ilyen szénhidráttá való átalakulására vezethető vissza a rák keletkezése. Ebből kiindulva kísérleteket folytatott, hogy a homeopata elv alkalmazásával — hasonlót a hasonlóval gyógyítani — nem lehetne-e a rák ellen a kémia fegyverévek ezzel a magas vegyértékű szénhidráttal harcolni. Egyelőre csák a bőrrákos betegekkel kísérletezett és a kongresszuson be is mutatta az igy elért gyógyulásokat. Sauerbruch megállapításai Sauerbrudh tanár a különböző szekréciós mirigyek együttműködését figyelte meg és megállapította, hogy egyes mirigyek sérülése vagy eltávolítása olyan hormon-tulkópződéssel jár, amely azután a sejtek rákos megbetegedéséhez vezet. Nőknél az ivarmirigyek működését szabályozó hipofízis anyaga: a prolan a rák okozója. Verebély érdekes nyilatkozata BUDAPEST. — A német sebészek 61 -ik berlini kongresszusa igen fontos fejezetet jelent a rákkutatás terén, mert egy uj, a kémiai utón való gyógyítás módszerére mutatott rá. E kérdés nagy fontosságára való tekintettel az egyik budapesti napilap munkatársa felvilágosításért a legkiválóbb magyar rákkutatóhoz, dr. Verebély Tibor professzorhoz fordult. Verebély professzor a következőket mondotta: — A berlini kongresszus *— amennyiben a Á rák kémiai utón való gyógyításáról számoltak be a berlini sebészkongresszuson 1937 Főlerakat: ENGEL D. BRATiSI AVA M ASARYKO V O 6 - VENTURtL 12 nem-tudományos jellegű referátumokból megállapítható - szép összefoglalása- az eddig ismerteknek. Újnak látszik az, hogy amint a kül- ingerek közül a kátránytermékek okoznak elsősorban rákot, úgy Bauer a belső miliőben is bizonyos szénhidrátoknak tulajdonit jelentőséget. — Ami a rák örökölhetőségét illeti, az ezirá- nyu amerikai kísérletek, igy elsősorban a Sly kísérletei százszázalékosan bebizonyították a hajlamosság örökölhetőségét, amennyiben a szülők mindegyike rákban szenved. Változatlanul fennáll az a tudományos felfogásunk, hogy a rák az úgynevezett „belső miliő" és a külső behatás együttműködéséből jön létre. Minél teljesebb a belső miliő rákhajlamossága, annál kisebb külső behatásra van szükség ahhoz, hogy rák keletkezhessek, úgyhogy azoknál az’ egyéneim 2:, akiknél ez a hajlamosság örökség vagy a belső miliő más processzusa folytán adva van, már normális életingerek is előidézhetik a rákot. Valószínű, hogy a Bauer-féle kísérletekben is nem a rák örökölhetőségének kimutatásáról van szó, csupán a hajlamosság kitermeléséről. A gyógyítást illetően annak eredménye — a mi tudományos felfogásunk szerint — a belső miliő megváltoztatására irányulhat, ami alapjában biokémiai folyamat. Már most arról, hog[y kémiai utón, Bauer-féle szénhidrátkezeléssel milyen eredményt lehet a rákkezelés terén elérni, annál kevésbé nyilatkozhatom, mert nem ismerem a kezelés tudományosan ellenőrzött módszertanát és eredményeit. Természetesen boldogok volnánk, ha a rákgyógyitás terén a kémiai kezelés eredménnyel járna és igy a sebészek szerepe megszűnne. Egyelőre azonban csak azt mondhatjuk, hogy a közönség a legnagyobb óvatossággal fogadja az ilyen, egyelőre elméleti problémákról szóló híradást és ne reméljen többet, mint amennyit megérdemel. A tudomány mai állása szerint miég mindig egyedül az operatív és sugaras beavatkozás az, amelynek eredményeit ismerjük és állandóan ellenőrizhetjük. Kovács Endre: HANGULAT Az éjszaka hfis és sötét, a föld lerázta köntösét és csillag nem hull az égen. most magam vagyok egészen. A vágyam is úgy elszaladt, tán ott csillog a hid alatt, hol opálosan reng a fény s úszik a csöndes, hideg éj. Magam vagyok csak és e fény, nem ronthat hősi szenvedély, a felhő lágyan beborít: elmossa kedvem halmait. E pihenés oly áldott jó, a Dunán nem tülköl hajó, halkan tíz éj is eloson, úszik haja a lombokon. Lebeg a fény a bokrokon, merengek régi ormokon, a régi vágyam siratom, érzem suhanni bánatom. Köröttem hüs szellő bokát, megejt a régi furcsa láz, az emlék jő s mint a ravatal puha kefével betakar ... ^^fakü'önbség. ntosan meg-
