Prágai Magyar Hirlap, 1937. május (16. évfolyam, 100-121 / 4246-4267. szám)

1937-05-25 / 117. (4263.) szám

1937 május 25, kedd* ^j«gmMa.<Aarh!rlap 3 A spanyol kibontakozás jelé? Bilbao eleste után sor kerülhet a fegyverszüneti tárgyalásokra Bizonytalan jelentések • Németország ét Olaszország hajlandó visszavonni ónkénteseit? PARIS. — Az érdeklődés középpontjában je­lenleg az angol fegyverszüneti terv áll, amely azt akarja elérni, hogy a spanyolországi ellenfelek legalább átmenetileg kibéküljenek és időközben a külföldi önkénteseket visszavonják. Állítólag Franciaország helyesli az angol tervet és Német­ország sem ellenzi azt. Schacht, a Birodalmi Bank elnöke párisi tárgyalásai közvetve összefüggés­ben állnak az angol kezdeményezéssel. Schacht nagyarányú gazdasági kedvezményeket akar ki­harcolni Németország számára Keleteurópában s nem lehetetlen, hogy ellenszolgáltatás fejében beleegyezik az angol kívánságba, sőt a nyugati paktum megkötése esetén a népszövetségbe is belép. Spanyolországban most körülbelül 10— 15.000 német önkéntes van, akiknek visszahívá­sa természetesen nem egyszerű dolog. Állítólag Rómával is tárgyalások folynak a Spanyolország­ban levő 40.000 önkéntes visszahívásáról és Mus­solini bizonyos föltételek mellett hajlandó eleget tenni az angol kívánságnak. Egyesek -szerint a nemzetiek az olaszok és a németek nélkül nem tarthatják frontjaikat. Ezzel szemben Franco pá­risi ügyvivője kijelentette, hogy abban az eset­ben, ha a valenciai kormány oldalán harcoló 50—60.000 önkéntest eltávolítják és az orosz, francia, angol és amerikai repülők eltávoznak Spanyolországból, a nemzetiek biztosan győz­nek, mert a kormány öt repülőgépet sem tud harcba küldeni. Illetékes körök pesszimizmussal ítélik meg az angol fegyverszüneti kísérlet lehetőségeit. Vi­szont nem lehetetlen, hogy abban az esetben, ha a nemzetiek elfoglalják Bilbaot és Mola tábor­nok kitűnő hadserege fölszabadul, a németek és az olaszok becsülettel elhagyhatják Spanyolorszá­got, mert a baszk harctérről Madrid alá rendelt 60.000 főnyi Mola-hadsereg pótolni tudja őket. Éppen ezért a fegyverszünet megkötése szem­pontjából nagy jelentősége van Bilbao sorsának. A bilbaói harcok VITORLA. — Mola tábornok csapatai foly­tatják az előnyomulást a baszk herctéren. Dimá- tól északnyugatra a nemzetiek előnyomultak. Az amorebiettából jövő osztagok Illumbi hegyét el­foglalták s érintkezésbe kerültek a Bilbaot köz­vetlenül védő erőgyürüvel. Vasárnap száz nem­zeti repülő bombázta Bilbaot és állítólag nagy kárt okozott a városban. Bilbaoban a polgári la­kosság számára hétfőn nem sütöttek kenyeret. A város védelmi állásba helyezkedett. A lakosság reméli, hogy ugyanúgy, mint Madridnál, a nem­zetiek támadása Bilbaonál is közvetlen a város előtt megtorpan. Érelmeszesedés, neurasthénia, golyva, mirigy-, csont-, izületi- és bőrbajok, hüdések, köszvényes-csuzos loboknál CSÍZ iód-bróm gyógyfürdő Olcsó pausál órak az összköltségekkel: az elő-ég utóidényben 14 napra Ke 7 60-— 21 napra Kft 1100-— Otthon tartandó ivókúrákhoz CGIZI JÓD-BRÓMOS QYÓOVVIZ Ismertetőt, használati utasítást küld a FUrdölgazgatóság ClZ-KÜPELE, Slov. ünnepélyesen megnyitották a magyar Szentévet BUDAPEST. — (Szerkesztőségünk telefon­jelentése.) Dr. Serédi Jusztinián biboros-her- cegprimás vasárnap rendkívül ünnepélyes szer­tartás keretében megnyitotta a jövő évi Nem­zetközi Eucharisztikus kongresszust bevezető magyar szentévet. Az egyházi megnyitó ünne­pély a Bazilikában volt. Az ünnepi szentmise után a Vigadóban díszközgyűlés volt, amelyen a biboros-hercegprimás az egyház, Hóman kul­tuszminiszter a kormány és Szendy polgármes­ter a főváros nevében nyitotta meg a magyar szentévet. Meghalt John D. Rockefeller Képek az amerikai kapitalizmus hőskorából a Harc Theodor Roo se veit ellen ■ ■ Győz a trusstzellem ■ 575 millió dollár jótékonysági célra Hogy teii Amerika leggyiilöLebb emberéből Amerika kedvence? Az egyik olajtársaság a másik után bukott meg, vagy kénytelen volt a Rockefeller veze­tése alatt álló tröszthöz csatlakozni és az ára­kat Rockefeller diktálta. A petróleumtröszt 1882-ben alakult meg 70 mil­lió dollár alaptőkével, majd hamarosan 95 mil­lió dollárra emelteik az alaptőkét. A tröszt csakhamar egész Amerikát és Európát ellátja olajjal. Rockefellernek azonban uj piacra van szüksége. A kinai pefcn ó'eum?ámpák NEW YORK. — Kilencvennyolc éves korában meghalt Amerika egyik legöregebb és legszerencsésebb embere: John D. Rok- kefeller, az olajmágnás, akit sokan a világ leggazdagabb emberének tartottak. Szív- ideggyulladás ölte meg az utolsó napokig makkegészséges és csodálatosan élénk öregembert. Pénteken Rockefeller fejfájás­ról panaszkodott és kijelentette, hogy elő­ször életében nem tud aludni. Halálakor családjának egyetlen tagja sem volt ágyá­nál. Mint ismeretes, Rockefeller, akinek éle­tében minden sikerült, sohasem volt beteg és családi körülményei is a legszerencsé­sebbek. Tíz évvel ezelőtt kijelentette, hogy élete utolsó müve az lesz, hogy eléri a szá­zadik évet. Két év előtt azonban azt mon­dotta, hogy nem akar már száz éves lenni, mert fáradt és várja a halált. Jellemző, hogy Rockefeller egészen fiatal korában óriási összegű életbiztosítást kötött. Az élet­biztosítás csak halálra szólt, de a biztositó társaság két év előtt kifizette az összeget Rockefellernek, mert a biztositó társaság statútumai szerint, ha valaki 95 éves el­múlt, ki kell fizetni azt az életbiztosítást is, amely csak halálra szól. A hagyományos szerencséjü Rockefeller még azt az össze­get is életében kereste meg, amely tulaj­donképpen csak halálával volt esedékes. A múlt század derekán ,.. John D. Rockefeller 1839 julius 8-án szü­letett Richfordban, Newyork államban. Atyja egyszerű kiskereskedő volt. John D. álig járt iskolába s tizenhatéves korában az Ohio államban levő Clevelandban egy szállítócég alkalmazottja lett heti 4 dollár fizetéssel. hetőség volt a feltörekvő Amerikában: a telek- spekuláció, amelyet a fiatal Astor virágoztatott föl és a vasutalapitás, amit Vanderbilt és Gould tett naggyá. Rockefeller egy harmadik lehetőséget válasz­tott: a petróleumot. A petróleumszükséglet gyorsabban nőtt, mint a termelés. Rockefeller összeállt egy tehetséges kémikussal és csakhamar felvirágoztatta a pet­róleumkereskedelmet. Olcsóbb lett, mint kon- kurrenciája. ö volt az első, aki a nyersolajat nem hordókban szállította, hanem csővezeték­ben. cégét. Az egyik vasúttársaságot kijátsza a másik ellen, ádáz harcot visel Vanderbilt vasutkirály ellen, amig az utóbbi szövetkezik vele és Rockefeller részese lesz Vanderbilt vasutjainak, Vanderbilt viszont Rockefeller petróleumtársaságának. Az amerikai kapitalizmus hőskora ez az idő, amikor a vezérek egymás ellen harcolnak, hogy végül szövetkezzenek. Anniikor John D. végre kezébe kapta a szállí­tási lehetőségeiket, tönkretehette vetélytársait. Életéneik egyik leghíresebb esete az, ahogy Kínát meghódította. Egyszerű petróleumlámpá­kat gyártott és Kínában rendkívül olcsó áron adta el őket, sőt gyakran ingyen osztogatta a lakosságnak ezzel megnyerte az óriási terüle­tet a petróleumfogyasztásnak s amikor Európá­ban már villannyal világítottak, a négyszáz mil­lió kinai megszerette a petróleumot, amin Rocke­feller újabb millióikat keresett. Ugyanígy hódí­totta meg a zseniális nagyiparos később Afri­kát is Az antiiröszUlörvény kora Vanderbilt és Rockefeller harca és barátsága Ötszöri alapítás és átalakítás után Rockefeller harmincegy éves korában, 1870-ben a Standard Oil Company of Ohio élére került. A társaság egymillió dolláros alaptőkével alakult meg. Cél­ja az, hogy az akkor még garmadával lévő más olajcégeket lekonkurrálja és tönkretegye. Rockefeller tudta, hogy győzelme a szállítás megkönnyítésén múlik. Megvesztegeti a vasút­társaságokat, amelyek a különleges kedvez­mények ellen szóló törvény dacára Rockefeller petróleumát olcsóbban szállítják, mint a többi Időközben Amerikában a kiskereskedők ösz- szeesküvést szerveztek Rockefeller ellen és a politikusok is csatlakoztak a kisemberek szö­vetségéhez. 1887-ben az amerikai bíróság fel­oszlatja Rockefeller trösztjét, mert a nagyiparo­sok megsértették a törvényt A vasúti törvény szerint ugyanis minden vevőt egyformán kell ki­szolgálni a vasutakon s Rockefeller és Vander- bilt nem tette ezt, John D. értette a módját, hogy megvesztegetéssel megakadályozza a tör­vény keresztülvitelét. 1889-ben Sherman szená­tor antitröszt-törvényét elfogadják, de a trösz­Lebrun elnök megnyitotta a párisi világkiállítást PARIS. — Lebrun francia köztársasági elnök hétfőn ünnepélyes keretek között megnyitotta a párisi világkiállítást, amelynek neve: „A művé­szet és technika a modern életben". A kiállítá­son negyvenkét állam épített pavillont és 600 francia vállalat állított ki. A köztársasági elnök Franciaország nevében megköszönte a külföldi államoknak részvételüket és üdvözölte delegátu­saikat. Azoknak is köszönettel adózott, akik hoz­zájárultak az óriási mü megépítéséhez. m töt ez sem buktatja meg, mert Rockefeller ki­találja a híres gentleman agreementet, ami azt jelenti, hogy látszólag külön-külön vállalkozá­sait a becsületszó mégis egységgé forrasztotta. A törsztellenes hangulat legyőzése után 1899- ben Rockefeller megalapítja a Standard Oil Company of Newjerjey társaságát. Amikor legnagyobb ellenfele, Theodor Roo- sevelt, köztársasági elnök lesz, Rockefellert még 1462 esetiben elitélik a trösztellenes törvény alapján és 30 millió dollár pénzbüntetés megfize­tését követelik tőle. Ez 1907-ben volt. Az ítéle­tet akkor közölték Rockefellerrel, amikor a 68 éves olajkirály éppen kedvenc szórakozásának, a golfnak hódolt. Játék közben csak ennyit mon­dott: — Sokáig fog tartani, amig az ítéletet végre­hajtják. Rockefeller mint a mai napig nem fizette meg a 30 millió dolláros büntetést. Roosevelt utódja, Taft alatt megszűnt a nagy trösztök elleni küzdelem, mert lehetetlen volt a nagykapitalistákat térdre kényszeríteni. Rocke­feller trösztje egyre hatalmasabbá vált. Ma száznegyven millió tonna nyersolajat termel évenlkint. A harmonikus befejezés Hetven éves kora óta Rockefeller fokozatosan Del Vayo átnyújtotta Valencia emlékiratát Genfben Kitűnő hivatalnok volt s tizennyolc éves korában már segédkönyvelővé léptették elő 40 dollár hetibérrel. A fiatalembernek ez sem volt elég, s amikor újabb fizetéseme­lést kért és főnöke nem volt hajlandó tel­jesíteni kívánságát, kilépett a cégiből. Mig barátait a nem teljesített fizetésemelési ké­rések a szociális radikalizmusba taszították, addig Rockefellernél a hatás az ellenkező •lett. Naplójában a visszautasított kérés után a következőket Írja: — Hamarosan át kell kerülnöm a másik partra, a vállalkozók oldalára, hogy mint önálló kereskedő én alkalmazzak embere­ket s ne engem alkalmazzanak. Egy Clark nevű ismerősével összeállt és ba­rátja néhány ezer dollárjával bizományi üzletet alapit. Néhány év alatt a fiatal Rockefeller vélik az üzem leikévé és Clark egyre jobban háttérbe szorul. Rockefellert azonban a vállalkozás nem elégí­tette ki. Abban az időben két hatalmas üzleti le­GENF. — A népszövetségi tanács hétfő dél­után öt óraikor megkezdte küencvenhetedik ülésszakának tárgyalásait. A napirenden folyó ügyek szerepelnek, igy az Alexandrette-konflik­tus, a spanyol kormány panaszai és a volt lo- camói szerződés likvidálása. A kulisszák mö­gött tárgyalások folynak az uj nyugateurópai szerződés megkötéséről és ezenkívül a közép­európai ügyek is szóba kerülnek. Egyiptomot felveszik a népszövetség kötelékébe. A csendes ülést rendkívül izgalmassá tenné, ha Abesszinia volt császára megváltoztatná eredeti elhatáro­zását és mégis megjelenne a népszövetségben. GENF. — Ma délelőtt megkezdődtek Genfben a magántárgyalások. Del Vayo spanyol megbízott és Ascarate londoni spa­nyol nagykövét fölkereste Avenol főtitkárt és átadta a valenciai kormány terjedelmes memorandumát, amely a külföldi csapatok beavatkozásáról szól. Del Vayo később Edén angol külügyminiszterrel is tanácsko­zott. A valenciai kormány álláspontja ax, hogy fegyverszünetről lehetetlen tárgyalni, mert a spanyol kormány nem hadviselő fél­nek elismert ellenséggel1 áll szemben, ha­nem csak zendülőkkel. A francia kormány viszont szükségesnek tartja, hogy az ön­kéntesek visszahívásáról meginduljanak a tárgyalások és a kormány oldalán harcoló külföldieket is visszahívják. Hétfőn délután 15 óra 40 perckor Avenol főtitkár hivata­lában a delegátusok titkos tanácskozást tartottak. Az általános vélemény szerint ezen a tanácskozáson dőltek el a legfonto­sabb politikai kérdések* visszavonult trösztje vezetésétől és a munkát fiá­ra bízta. Mint magánember azonban nem szűnt meg hatni és dolgozni és értette a módját, hogy Amerika leggyülöltebb emberéből Amerika kedvencévé váljék, óriási aráuyu jótékonysági munkába kezdett és tudományos, humánus és szociális célokra mil­liókat adományozott. A Rockéieller-alapitásokra az olajkirály 575 millió dollárt költött, azaz körülbelül vagyo­nának a felét. Vagyonának további nagy részét halála után fordítja jótékonysági célokra. Rockefeller kidol­gozta világnó-Ttét, amely szerint „minden em­bernek kötelessége, hogy annyi pénzt szerezzen, amennyit csak tud, de a pénzt azután jótékony- sági célokra kell fordítani". Rockefeller világ­életében vallásos ember volt és a babtista egy­háznak egyik támasza. öt gyermeke közül leánya előbb halt meg, mint ő. Három többi leánya milliomosoknál van férjnél. Egyetlen fia, John D. Rockefeller, a ha­talmas tröszt élén áll, de az olajtársaság szelle­mi vezére 'ma már nem a Rookefeller-fiu, hanem más embcí.

Next

/
Thumbnails
Contents