Prágai Magyar Hirlap, 1937. május (16. évfolyam, 100-121 / 4246-4267. szám)
1937-05-22 / 115. (4261.) szám
föl, ami a roma—'berlini tengely jelentőségének hangsúlyozásában jut kifejezésre. Erre utal a joggal vagy jogtalanul emlegetett uj áílamblokk-képződés, amely blokk ehez a tengelyhez kapcsolódna. Ez viszont indítékul szolgálhat más, ideológiai vagy másnemű blokk tervének fölvetésére, ez pedig — joggal, vagy jogtalanul —, de nyugtalanítja a nemzetközi közvéleményt és megnehezíti a nemzetközi kérdések együttes nyugodt megoldását. Krofta szerint azonban ezeknek a 2 blokkterveknek nagyrésze homokra épül. Tartós államszövetségeket nem lehet változó rokonszenvekre vagy múló érdekekre fölépíteni, hanem csakis tartós és állandó érdekközösségre. Meg fogjuk látni, hogy olyan államok, amelyeknek politikai rendszere ellentétben áll egymással, együtt fognak dolgozni, mert állandó gazdasági és politikai érdekeik, amelyek földrajzi helyzetükből és egész történelmi múltjuk által teremtett kapcsolataikból következnek, erre kényszerítik őket. Oroszország a közé®európai Locarnoban? A külügyminiszter megállapítja, hogy az Olaszország és két nyugati nagyhatalom között támadt feszültség késlelteti az európai biztonság nemzetközi biztosítékainak ujjárendezését és az „uj Locarno“-megegyezést. Ezzel szemben a Belgium megváltozott álláspontjából támadt bonyodalmakat úgyszólván teljes egészében sikerült elhárítani. Az európai biztonsági garanciák ujjá- rendezése szerinte ilyen vagy amolyan formában nemcsak a régi Locamo-szerződés résztvevőire vonatkoznék, hanem a keleti államokra, igy elsősorban Lengyelországra és Középeurópára is. Ezt a szempontot, amely közvetlenül érinti Csehszlovákiát is, egyre jobban értékelik Nyu- gateurőpában és különösen Angliában. Ha mérlegeljük annak a lehetőségét, — úgymond — hogy a nyugati nagyhatalmak Középeuró- pával, Lengyelországot is beleértve, tárgyalásokat kezdenek, nem szabad Szovjetoroszor- szág részvételéről megfeledkezni. A külügyminiszter hivatkozik legutolsó expozéjára, amelyben leszegezte, hogy a csehszlovák kormány a Szovjetszövetséget mindenekelőtt földrajzpolitikai egységnek tekinti, amely elsősorban európai nagyhatalomnak számit, de az orpsz államot is elkülöníti a kommunizmustól, mint ahogy minden más esetben is különbséget tesz rendszer és állam között. Manapság tanul vagyunk annak, hogy a tényeket ott is elismerik, ahol azelőtt vagy átnéztek fölöttük, vagy a merev tagadás álláspontjára helyezkedtek velük szemben, sőt a kommunizmus legerősebb ellenlábasai is kapcsolatokat keresnek Moszkvával és nem gondolnak többé arra, hogy Szovjetoroszországot az európai viszonyok jövő rendezéséből kirekesszék. Bizonyos nyersanyagok hiánya a világ figyelmét ismét az orosz készletek felé irányította, a Szovjet-szövetség belső fejlődése pedig további közeledést mutat Európához (?). Éppen ezért nem tartom szükségesnek, hogy újból szó essék a bolsevizmuStól való félelemről, mint ahogy ennek eddig némely helyen hangot adtak. Nehéc tájékozódás Érdekes a külügyminiszternek az a megállapítása, hogy ma, amikor Európa és a világ sakktábláján uj lépések történnek és amikor a fokozódó bizonytalanság következtében uj és uj diplomáciai vállalkozások, utazások, tanácskozások követik egymást, nem könnyű a jelen főtendenciáit megállapítani. Európa és különösen a mi számunkra rendkívül fontossággal bir az a tény, hogy valamennyi középállam arra törekszik, hogy kiküszöbölje valamely nagyhatalommal való konfliktuslehetőségét, a lehető minimumra csökkentse a valószínűségét annak, hogy hasonló konfliktusokba valaha berántsák és más oldalról, hogy önállóságát hasonló súlyú államokkal való együttműködéssel biztosítsa. Ezt látjuk szomszédainknál, emellett bizonyít a skandináv államok politikája, hasonló hangok hallatszanak Lengyelországból s e politika mellett nyilatkozott legutóbb a bolgár külügyminiszter is. A nyugtalanság és bizonytalanság az eddig megkötött szerződések és egyezmények felülvizsgálásához vezet, minden oldalról diplomáciai utazások és megbeszélések sorát eredményezi, amelyeket egy sereg találgatás s vad hírek kísérnek. Ezeknek a jelentőségét azonban nem szabad szerinte túlbecsülni. A kisantant egysége felderült, mert ezek az államférfiak elismerték, hogy a magyar kisebbség sorsa nem oly sötét, mint előbb általában állították. De még ha ez nem is volna igy, elhatároztuk, mint Hodza miniszterelnök többször kifejezte, hogy magyar polgártársainkkal szemben is alkalmazzuk ugyanazokat az elveket, amelyek tekintetében ez év februárjában német polgárainkkal megegyeztünk és igy elérjük, hogy semmiféle panaszuk ne legyen helyzetükkel szemben, A kisantant hallandó Magyarország egyenjogúságáról tárgyalni — Nem jelentené a csehszlovák-magyar viszony megjavulását, ha Magyarország egyoldalúan felmondaná a trianoni békeszerződés katonai záradékait, hogy ezzel elérje nemzetközi egyenjogúságát. Reméljük azonban, hogy Magyarország ma, amikor megérti a középeurópai államok békés együttműködésének előnyeit, az egyenjogúság kérdésének megoldásánál előnyben fogja részesíteni az érdekelt államokkal való tárgyalásokat. A kisantant számtalanszor kifejezte hajlandóságát arra, hogy ezekben a tárgyalásokban résztvesz. — Abban az időben, amikor a gazdasági együttműködés értékét mindennél többre becsülik, nem akarnak megszűnni azok a hírek, amelyek a prága—becs—budapesti háromszög megalakításáról szóinak. A valóságban csak arról van szó, hogy a kisantant és a római jegyzőkönyvek gazdasági elveit egységbe illesszük és érvényre hozzuk. Természetesen a két szomszédos nagyhatalom, Németország és Olaszország érdekeit feltétlenül tiszteletben kell tartani a középeurópai gazdasági problémák rendezésénél. Csehszlovákia együttműködését Ausztriával és Magyarországgal az a tény előmozdíthatja, hogy e három állam lakosságának életmódja és magatartása alig különbözik és hogy a múltból e három állam között annyi kapcsolat létezett, hogy kár volna e kapcsolatokat ki nem használni egy olvan akcióhoz, amely egész Európát egészségessé teheti. Baráfstgtelsn '■tajcS Olaszországból Krofta külügyminiszter ezután a német-csehszlovák) viszonyról beszélt s megállapította, hogy Németország nem üz oly anticsehszlóvák politikát, mint általában gondolják, de tévedés volna azt gondolni, hogy Csehszlovákia németellenes politikát folytat. Ezt a vádat Krofta a leghatározottabban visszautasítja. A külügyminiszter ezután említést tesz a sí- kresen befejezett olasz-csehszlovák kereskedelmi tárgyalásokról, majd az olasz-csehszlovák viszony taglalásába kezd. A kép elég barátságtalan, amit a helyzetről fölvázol. Az olasz-ju- goszláv szerződés megkötése óta az olasz sajtó gyakran úgy tüntette föl a helyzetet, mintha az olasz illetékes tényezők szét akarnák robbantani a kisantant egységét vagy Csehszlovákiát elszigetelni Középeurópában. A külügyminiszter nem hiszi, hogy az olasz illetékesek komolyan foglalkoznának azokkal az ellenséges tervekkel, amelyek Csehszlovákiával kapcsolatban keletkeztek s amelyek ártanának az olasz élet- érdekeknek is. — Nem nyugtalanítanak az olasz részen lanszirozott hírek, nem nyugtalanítanak az államunkról tett barátságtalan kijelentések és nem változtatják meg Olaszországgal szemben követett régi magatartásukat. Soha sem felejtjük el a háború alatti támogatást, amelyben Olaszország részesített. Soha nem fogunk Olaszország ellen dolgozni, sőt mindig számolni fogunk Középeurópában Olaszországgal. Nem hisszük, hogy a Csehszlovákiáról szóló barátságtalan olasz nyilatkoza rk összhangban vannak az olasz politika érdekeivel és alapelveivel. k'acn javul a lengyel-esshsz'ovák vl’cny A külügyminiszter ezután sajnálattal állapítja meg azt is, hogy a lengyel-csehszlovák viszony nem javult meg és a légügyi tárgyalásokat sem sikerült befejezni. Mindazonáltal Krofta nem adja fel a reményt, hogy a helyzet mégis meg fog javulni. Néhány szívélyes szóval emlékezett meg ezután Franciaország és Csehszlovákia örök barátságáról, majd meg állapította, hogy Anglia legújabban sokat foglalkozik Kö- zépeurópával és Csehszlovákiával. A koronázási ünnepségek alatt kedvező' alkalom kínálkozott arra, hogy a középeurópai államférfiak Londonban felgöngyölítsék a dunai problémákat, Tíz sző Hodza londoni tárgyalásairól, hosszú méltatás Franké és Neías külföldi útjárólA külügyminiszter ezután a közelebbi problémák taglalására tért át. Mindenekelőtt megállapította, hogy nemzetközi kon- flagráció nem fenyeget, de azért sokhelyütt tartós nyugtalanság uralkodik és óvatosnak kell lenni. Ez a helyzet sok tekintetben visz- szahat Csehszlovákiára is, amely Európa közepén fekszik és minden oldalhoz különböző erkölcsi és anyagi szálak fűzik. Nem csoda, ha ilyen körülmények között Csehszlovákia és a kisantant a közelmúltban sokszor került a nemzetközi érdeklődés előterébe. Különösen akkor történt ez meg, amikor Ciano olasz külügyminiszter 1937 március 25-én aláírta az olasz—jugoszláv szerződést. Sokan ebből a tényből a kisantant gyöngeségére következtettek, de Krofta megcáfolja ezt. Jugoszlávia a két másik kis- antantállam beleegyezésével cselekedett, amikor megkötötte szerződését, ami különben sem lehet kárára a kisantantnak. Eddig az olasz—jugoszláv feszültség számtalanszor nyugtalanította a többi kis- antantállamot, s most ezt az ellentétet sikerült végleg kiküszöbölni. Krofta ezután az olasz-jugoszláv viszony történetét vázolja, majd át tiér az 1937 április elsején és 2-án megtartott belgrádi kisantantkonferenciára, amelyet egy bizonyos sajtó kedvezőtlenül kommentált. Krofta vázolja a kisantant alapelveit, amelyek közé tartozik az is, hogy a három közép- európai állam mindent elkövet a szomszédos államokkal való kiegyezésre. Az 1933 február 16-i kisantant-iszervezeti paktum teljes mértékben uralkodik ma is* A kritikák egyébként olyanok, hogy kitűnik belőlük, hogy a kisantant politikája nincs helytelen vágányokon. Krofta meleg és lírai szavakkal emlékezik meg a köztársasági elnök Jugoszláviában tett látogatásáról, amely bebizonyította a jugoszláv és a csehszlovák nép barátságát és méltatta a kisantant parlamentjeinek belgrádi találkozóját is, majd Tatarescu prágai • látogatását. Bejelentette, hogy Hodza miniszterelnök a közeljövőben visszaadja a látogatást Bukarestben. Szétválasztja-e a kisantantot az orosz-csehszlovák szerződés Akik a kisantant egysége ellen érvelnek, bizonyitékul főleg a csehszlovák-szovjet- orosz viszonyt hozzák föl, amelyet különféleképpen ítélnek meg az egyes kisamtant- államok. Krofta megállapítja, hogy Csehszlovákia a két másik kisanitant-álíam beleegyezésével kötött szerződést a szovjettel. Az ilyen szerződések egyáltalán nem érintik a kisantant egységét, mint ahogy a román-lengyel szerződést sem kifogásolja senki a 'kisantanton belül. —• A kisantant ma ugyanolyan egységes és erős, mint előbb volt, talán még egységesebb és még inkább tudatában van közös érdekeinek és a szövetség jelentőségének, —• mondotta Krofta külügyminiszter. — Azt lehet mondani, hogy a kisantant egységének politikája mind a három tagállam számára reális és az egyetlen tényleg realisztikus politika. Hodza miniszterelnök londoni tárgyalásairól a külügyminiszter a következő néhány szót mondotta: — Hodza Milán miniszterelnök Londonban lényegesen hozzájárult a középeurópai kérdések konkrét meghatározásához és tisztázásához. Ezután rögtön áttért Krofta a Vatikánnal való viszony taglalására s megállapította, hogy minden ellentétet sikerült tisztázni, de sajnos, Németország és a Vatikán feszült viszonya következtében ismét elodázódott a csehszlovák—vatikáni viszony végleges meapecsételése. A külügyminiszter ezután rendkívül meleg szavakkal emlékezik meg Franké iskolaügyi miniszternek hollandiai tárgyalásairól és a naardeni Komensky-ünnepségekről, hosszantartóan méltatja Franké külföldi szereplésének külpolitikai jelentőségét és megállapította, hogy a miniszter mindenütt élénk és őszinte rokonszenvet ébresztett a csehszlovák nép és a csehszlovák állam iránt. Ugyanilyen bőven és részletesen ünnepelte Krofta Necas miniszter amerikai tárgyalásait is, kiemelte a Roosevelttel való megbeszélés jelentőségét s megállapította, hogy az elért eredményből látszik, hogy teljesen alaptalanok azok a hírek, amelyek Csehszlovákia kedvezőtlen külföldi helyzetéről szólnak. R kibontakozás felé — A valóságban szövetségeink és szerződéseink megtartották változatlan érvényüket és jelentőségüket és viszonyunk azokkal az államokkal, amelyekhez nem fűz szerződés, a legtöbb helyen örvendetesen javult. Természetesen nem folytatunk olyan politikát, amely uj barátságokat szerez és föláldozza a régi bevált barátságokat, mert ezzel a politikával végeredményben tényleg elszigetelődhetnénk Középeurópában. Csehszlovákia kereskedelme a kisantanttal A miniszter ezután a kereskedelempolitikai kapcsolatok kiépítéséről számolt be. Ismertette a csehszlovák kormány által az árucsereforgalom megélénkitcse érdekében tett intézkedéseket, A kisantant-államokkal lebonyolított forgalom fej*, lődését kedvezően ítélte meg s fölhozta, hogy 1934 óta, amikor a kölcsönös árucsereforgalom a gazdasági válság óta a legalacsonyabb volt s a behozatal a két kisantant-államból 62.5 millió koronát tett ki, 1937-ben 166.8 millió koronával, azaz 167 százalékkal emelkedett. A kivitel viszont Romániába és Jugoszláviába az 1934. évi 104,9 millióról 87.2 százalékkal 196,5 millió koronára emelkedett. Ausztriával szemben a múlt év második felében megélénkült árucsereforgalom ebben az évben is kedvezően fejlődik tovább. Csehszlovákia ás Magyar- ország gazdasági kapcsolatai — A Magyarországgal lebonyolított árucsere — mondotta Krofta — javulást mutat, ez az emelkedés azonban nem olyan méretű, mint a kisantant-államokkal. Ennek okait a Magyarországról Csehszlovákiába irányuló kivitel korlátolt lehetőségeiben kell keresni, amit inkább a magyar áru magas árszínvonala, mint a csehszlovák részről támasztott behozatali nehézségek okoznak, mert még a Csehszlovákia részéről Magyarországnak nyújtott kontingenseket nem merítették ki teljesen. Ezért a fizetési viszony érvényes szabályozása mellett nem fejlődhet ki jobban Csehszlovákia kivitele sem. A közvetlen érdekeltek között nemrégiben kötött egyezmény néhány áru terén kedvező fordulat reményével kecsegtet. Ezenkívül már előkészítették az 1935 julius 14-iki kereskedelmi egyezménynyel megállapított kölcsönös gazdasági viszony alapjának a kiszélesítését. Az uj szerződést ki fogják egészíteni a vóm- kartcll- és állategészségügyi, valamint a határforgalom szabályozására vonatkozó egyezménnyel. Tekintettel arra, hogy az alapszerződés és a függelékek néhány kérdés kivételével már készen vannak, rövid időn belül számítani lehet e szerződések aláírására. Szívesen teszek említést Darányi magyar miniszterelnök ama nyilatkozatáról, hogy Magyarország kész vizsgálat tárgyává tenni minden olyan javaslatot, amely a dunamenti államok gazdasági együttműködésére vonatkozik. Csehszlovákia a középeurópai államok gazdasági közeledése terén mindenkor számított Magyarország részvételével és meg van győződve afelől, hogy a résztvevő államok minden oldalról megnyilvánuló jóakarata meghozza a kívánt eredményt, A miniszter a többi államokkal való kereskedelmi kapcsolatokat a közelmúltban kötött kereskedelempolitikai megállapodásokat és a folyó, valamint az előkészítésben levő tárgyalások állását ismertette* • w A Magyarországhoz és Ausztriához való viszony ui alakulása A velencei konferencia és a különböző középeurópai tárgyalások azt bizonyították, hogy a középeurópai probléma egész Eeurópa problémája. — Éppen ezért' szükségesnek tartom, hogy némileg megvilágítsam jelenlegi viszonyunkat Ausztriához és Magyarországhoz. Az osztrák- c?:ehazlovák viszony az utóbbi időben rendkívül barátságos volt. A barátságot előmozdítja a poétikai ói a gazdasági élet kiválóságainak gyakori személyes érintkezése és a két állam sajtójának magatartása. Magyarország lélektani akadályait megértjük, de azért bizonyos, hogy az a gnodolat, amely a középeurópai népek gazdasági együttműködésének lehetőségére és szükségességére vonatkozik Magyarországon is hódit. Darányi Kálmán miniszterelnök és más magyar politikusok töbször kifejezték hajlandóságukat az együttműködésre. A magyar államférfiak nyilatkozatai után némileg a kisebbségi kérdés is 1937 május 22, szombat.
