Prágai Magyar Hirlap, 1937. május (16. évfolyam, 100-121 / 4246-4267. szám)
1937-05-21 / 114. (4260.) szám
XVI. évf. 114. (4260) szám » Péntek ■ 1937 május 21 , Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyedévre 76, havonta 26 Ké., külföldre: évente 450, félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Ki. • fl képes melléklettel havonként 2.50 Ké-val több. Egyes szám ára 1.20 vasárnap 2.— Ki. A szlovenszkói és ruszinszkói magyarság politikai napilapja Szerkesztőség: Prága II., Panská u I i c e 12, II. emelet • Kiadóhivatal: Prága 11., Panská ulice 12, III. emelet. • • TELEFON: 303-11. •• SÜRGÖNYCIM HÍRLAP, PR AHA. Viktor EmánueS Budapesten Az ünneplő Budapest Fényes katonai díszszemle az olasz uralkodópár tiszteletére Viktor Ernáiméi hajnali látogatása a Mátyás-templomban • Felvonulnak a magyar csapatok •• Az olasz-magyar barátság újabb megpecsételése Kiépülnek a gazdasági kapcsolatok Magyarország és Olaszország között (sp) — Mindenekelőtt beszéljünk a külsőségekről. Az olasz lapokban olvasunk róluk: az elragadtatás legmagasabb fokán írnak a magyar fővárosról, a fogadtatás .részleteiről, a nép szeretetéről. Szép lehetett Budapest az olasz király bevonulásának verőfényes, koranyári napján. Az olaszoké a világ -legszebb ege,, de az azúrkék palást, amelybe az ég a szerdai napon Budapest fölött öltözködött, nem maradt el a hires mediterán azúr mögött. „Budapest olyan volt, mint egy olasz város“ — iirják <a római la-polk s ennél nagyobb elismerést nem írhattak. Félmillió ember délies temperamentummal ünnepelt a katonák sorfala mögött, a várost a szép külsőségekhez legjobban értő európai nép cicomázta, méltóságteljes rend és fegyelmezett lelkesedés ihömpölygött a széles útvonalakon, a színekbe öltözött paloták között, a Dunát ellepték a zászlódiszes hajók, a partokat a szalagok és a drapériák, így vonult a legszebb magyar paripák könnyű fogatain az olasz király és kísérete a fejedelmi folyó fölött trónoló fejedelmi várba, ezer kacagá- nyos testőr kísérete, történelmi ruhák, csillogó fegyverek .. * Kétségtelen, hogy a londoni koronázás mellett az olasz király budapesti bevonulása egyike volt az év leglátványosabb rendezéseinek, talán még szebb is az angolnál, mert az ég kegyesebb volt a magyarokhoz ez alkalommal s eső és köd nem mosta el a díszes ruhákat. Hollywood fantáziáját megszégyenítő fényben pompázott a remek város, — vájjon nem túlzás, nem istenkisértés-e ez? Ma, amikor Moszkvától a legkisebb európai államig mindenütt tudatában vannak a díszes felvonulások lélektani hatásának és a szovjet néha-néha ugyanúgy szükségesnek tartja a fegyverek fényének megcsillogtatását, mint a legpuri- tánabb elvű demokratikus köztársaság a cilinderek előkotorászását, ha külföldi államfő érkezik, senki nem ütközik meg e mani- fesztációkon, sőt szükségesnek tartja azokat. Egyrészt azért, mert a nép széles rétegéig aláhúzzák és alátámasztják a barát- kozást, másrészt, mert dokumentációi egy olyan helyzetnek, amitől e pompa után később nehezebb visszatáncolni. A pesti fogadtatás gyakorlati szempontból sem ártalmas és a külföldön sokan bizonyára irigykedve gondolnak a megnyilvánult Ízlésre és fényre s szívesen utánacsinálnák, (ha tudnák. Az olasz, sőt a nyugateurópai lapokból látjuk, hogy Budapest olyan óriási reklámot kapott e fogadtatás ügyes megrendezésével, hogy ez az év idegenforgalmában föltétlenül és bőségesen kamatozni fog. * A magyar tud ünnepelni, igaz. De ez alkalommal az ünneplésnek megvolt a belső értelme is. A hálát és a szeretetet, amit a magyar nép az olaszok iránt érzett, akik kiemelték háboruu<táni nagy elhagyatottsá- gából, valahogy ki kellett fejeznie, bebizonyítani. Az olasz király látogatása mindenképpen nagy esemény. A iháboru óta most .történt először, hogy nyugati nagyhatalom uralkodója hivatalosan fölkeresi Közép- európát s a magyarság megnőtt nemzetközi jelentőségének dokumentuma, hogy e világhatalmasság feje. a király és császár, a Dunavölgyében éppen Budapestet tiszteli i»eg látogatásával. Biztosak vagyunk' abBUDAPEST. — (Szerkesztőségünk telefonjelentése.) A magyar főváros teljesen az olasz királylátogatás lázában ék Az olasz király és császár ma reggel hét órakor hivatalos programon kívül rangrejtve fölkereste a történelmi nevezetességű A mai program fénypontja a pompás katonai fölvonulás volt a Városligetben. Az idő ma is kedvezett, gyönyörű napsütés volt s szinte kánikulai hőség uralkodott. Délelőtt tiz órakor érkezett meg az olasz uralkodó és Horthy Miklós kormányzó autója a Városligetbe, ahol már fölsorakozott a katonaság, amely a felvonuláson résztvett. A műjégpálya-csarnok előtt megállóit az autó s ott Röder Vilmos honvédelmi miniszter, Sónyi Hugó gyalogsági tábornok, a magyar honvédség főparancsnoka, valamint Rácz Jenő altábornagy, vezérkari főnök jelentkezett a két államfőnél és tett jelentést a katonai felvonulásról. Utána a két államfő lóra ült és úgy haladt el a csapatok előtt. Jobbszámyon első helyen III. Viktor Emánuel saját ezredének, a kaposvári 6. gyalogezrednek diszban, ha más középeurópai államba látogat el egy nagyhatalom feje, az utazást legalább oly jelentősnek és megtisztelőnek tartaná a meglátogatott, mint most ív magyarság Viktor Emánuel jelenlétét. A kitüntetésért Budapest hálás is. Hiszen Viktor Emánuel utazása szimból'ium: azt jelenti, hogy Magyarország kikerült élha- gyatottságából és éppen az olaszok révén került ki. Mi volt az ország 1927-ben, mielőtt Bethlen István gróf zseniális diplomáciai munkájával megtörte a politikai ellenfelek vasgyürüjét és 1927 április 5-én aláírta az első olasz-magyar szerződést? A kis ország teljesen körül volt zárva, mint egy halálraítélt s valamennyi problémáját fölényes vállvonogatással intézték el a nemzetközi1 fórumokon, mint a később diadalmasan befejezett optánspör első, nehéz kezdetei is mütatták. Akkor szembeállították még évszázados sorstársával, Ausztriával is, Stresemann Németországa pedig lemosolyogta a fájdalmaival keservesen küz.Tö- dő rokkantat, *— s ha élt Volna uj Herder, bizonyára kijelentette volna: ez a szerencsétlen nép elvesztett minden barátot, egyedül van, sarokba lódítva, elvégezte történelmi misszióját s most észrevétlenül vegetál egy sötét és rosszszagu háttérben. A nemzetközi inferióritá$ e korszakának budavári koronázási főtemplomot. Körüljárta a templomot, majd megtekintette annak értékes kincseit és nevezetességeit. Érkezésekor a templom kórusán az orgona az olasz himnuszt, távozásakor pedig a magyar himnuszt játszotta. Csaknem egy órát töltött az olasz uralkodó a templomban. százada állott Ehhez zárkózva állott föl) az ezred nagy /tiszti küldöttsége. A disz-j század földig hajolt zászlóval köszöntötte a királyi ezredtulajdonost. Amig a két állam-; fő lovagolva elhaladt a csapatok arcvonala; előtt, a zenekarok a himnuszokat játszották. Csaknem ötven percig tartott, amig a; két államfő végiglovagolt a Városligetben felsorakozott csapatok arcvonala előtt. i Fényes vendégsereg a katonai parádén Ez alatt a köröndön fölállított díszpáholyokban és tribünökön egymásután jelentek meg az előkelőségek. Ott volt Helena királyné, akit Horthy kormányzó felesége kísért, továbbá Mária olasz királyi hercegnő udvarhölgye társaságában, a magyar királyi hercegek és a meghívott előkelőségek. vége van. A pár isikör nyéki békeszerződések jelentéktelen kinullázottja, az öfodrán gu, elintézett, gyenge országocska, amely elsüllyedt a győztesek nagy tengerében, erő és tényező lett s az európai problémák megoldási kísérleteinél több szó esik róla, mint sok más, erősebb hatalomról. Nem volna méltó a magyar hagyományokhoz, — írja egy budapesti lap —, ha ebben a pillanatban a magyarság megfeledkezne arról, hogy Magyarország helyzeté- nék megváltoztatását elsősorban az Rábával való 'kapcsolatoknak köszönheti. A nagy nyugati demokráciák közel két évtizeden keresztül semmit sem tettek azért, hogy Magyarország helyzete a Duna völgyében megjavuljon, kinevették panaszait, hátat fordítottak még akkor is, ha néha a legbarbárabb ázsiai vagy afri- ki országgal is feltűnő puszipajtásságban éltek és számos diktatúrát támogattak. Érdeklődni csak most kezdenek Magyarország iránt, most közelednek mosolygós arccal, mert szükségük van a kis országra, most akarják jóvátenni — ugy-ahogy — a régi hibákat. Időközben azonban Magyarországot mások már mágukhoz emelték, s a kis ország a gyámoljtást sohasem felejti el. Olaszország és Németország mellett Ausztria, LenNégy hatalmas tribünt állítottak föl a vendégek számára. A díszpáholy fölött az olasz királyi ház címere és a magyar címer diszlett. A díszpáholytól jobbra az első tribünön a diplomáciai kar tagjai foglaltak helyet. Ez előtt a tribün előtt sorakoztak föl a pompás diszegyenruhákba öltözött külföldi katonai attasék. A díszpáholyban foglalt helyet József királyi herceg, Albrecht királyi herceg és József Ferenc királyi herceg, továbbá Angelo Rótta pápai nuncius, Serédi biboros-hercegprimás, a kormányzó két fia és Paulette leánya, Darányi Kálmán miniszterelnök, gróf Ciano, Badoglio hercegasz- szony, a kormány tagjai, Vinci olasz, Baar- Baarenfels osztrák és Erdmannsdorf német követ és számos előkelőség. Amikor gróf Ciano megérkezett a díszpáholyba, a szemben lévő tribünről feketeinges balilák hatalmas csoportja kórusban, ütemesen Duce, Duce-t kiáltott, majd a Giovinez- zát énekelték. Felejthetetlen szép látványt nyújtott a sok színes egyenruha és díszruha, amelyekben az előkelőségek megjelentek. A magyar előkelőségeken diszmagyar volt. A két államfő a csapatok megtekintése után visszatért a köröndre. Ott leszálltak lovaikról és elfoglalták helyüket a diszpáholygyelország és Jugoszlávia is Magyarország barátainak számíthat s hogy igy lett, az olasz-magyar barátságnak köszönhető. Ez a barátság és ez a ikülpolitika segítette Magyarországot mai szerény, de megbecsült külpolitikai pozíciójához. Ez védte meg a nép tragédiája következtében beállott idegkrizis következményeitől és ez ismertette meg a világgal a magyar problémákat. Nem csoda, ha a hatalmas és jóté- jkony barát-hatalom uralkodóját úgy ün- neplik Budapesten, mint talán még soha senkit. Az 1934 márciusában aláirt római jegyzőkönyv erőt és tekintélyt ad Magyar- országnak, de Olaszországnak is hallatlan érték, mert lehetővé tette, hogy Mussolini birodalma megvesse lábát a Dunamedencé- ben és megfelelő hátvédet kapjon. A két kis középeurópai ország nélkül Itália talán soha nem nyeri .meg az abesszin háborút és nem védi ki a gazdasági szankciókat, — ezt az önkéntelen segítségét ment megköszönni Budapestre Viktor Emánuel. A két ország gazdasági viszonya is kitűnő: míg 1929-ben Magyarország kivitelének csak 3.8 százaléka irányult Olaszországba, 1936-ban már 13 százaléka s a bevitel százaléka 4.7-ről 7.5-re emelkedett. Pozitív eredményeket lehet tehát ünnepelni Budapesten. A magyar zászlók meghajolnak az olasz király előtt
