Prágai Magyar Hirlap, 1937. május (16. évfolyam, 100-121 / 4246-4267. szám)
1937-05-15 / 110. (4256.) szám
Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyed* évre 76, havonta 26 Ké., külföldre: évente 450, félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Ké. • fl képes melléklettel havonként 2.50 Kc-val több. Egyes szám ára 1.20 Ké, vasárnap 2.— KI. A szlovenszkói és ruszinszkói magyarság politikai napilapja Szerkesztőség: Prága 11., Panská u 1 i c e 12, 11. emelet ® Kiadóhivatal: Prága II., Panská ulice 12, Hl. emelet. • • TELEFON: 303-11. © Q SÜRGÖNYC1M HÍRLAP, P R fi H fl. Numerus nuilus A domíniumok visszavonulnak Európától (*) „Végveszedelemben van az erdélyi magyarság" — mondotta a minap Bethlen a magyar parlamentben és szavait, ügylét- szik, nemcsak a magyar, hanem az egész európai közvélemény dermedt magáraesz- mélessel fogadta. Olyan európai lapok is állást foglaltak Bethlen beszéde kapcsán az erdélyi magyarság ügye mellett, amelyek (mindeddig szívesen bagatellizálták el a magyar panaszokat. Sokáig az volt a baloldali deviza ebben a kérdésben, hogy Középeurópában kigyomlálhatatlan történelmi okok következtében mindig volt és nyilván mindig lesz nemzeti elégedetlenség, hogy a „magyar berzenkedés", a „magyar sértődöttség", a „magyar urhatnám- ság** sokkja elmúlik majd, mihelyt a régi nemzedék levonult a küzdőtérről és átadta helyét az ifjúságnak. Mi mindennek kellett történni Európában ahhoz, hogy ennek a felfogásnak teljes abszurditása nyilvánvalóvá váljék azok előtt is, akik tegnap még esküdtek rá. A nemzeti türelmetlenség micsoda emberi jogokon gázolt végig, imig Végre a világ eszmélni kezdett a „kisebbség1* szó valódi értelmére s a mememtóra, amit hatalmasok és elnyomottak felé egyaránt jelent. Micsoda tapasztalatok árán jutott éT a felismeréshez a demokrata Európa, hogy mindenrendü és rangú politikai kisebbség jogvédelme olyan elemi kötelessége, olyan legelső és mindenekfelett való önvédelmi parancsa, amivel áll és bukik. A legutóbbi évek világeseményei megmutatták, hogyan lett politikai kisebbség tegnap még hatalomban ülő osztályokból, pártokból, népkategóriákból, láttuk, mivé fajult a totalitás elve, mely mindig és mindenben a rosszul értelmezett, a többség egyeduralmának és mindene'kfelettvalóságának kikiáltott népuralmat vallotta törvényes alapjának. A magyar kisebbség ügyét nem lehet különválasztani a helyesen, a bölcsen és főleg emberségesen értelmezett európai demokrácia ügyétől, s ha a demokrácia nem akar elvérezni a nemzeti- és osztály- totalitás erőszakával szemben, akkor a kisebbségeik megalkuvásnélküli védelmét központi programponttá kell avatnia. Ki kell Írni a zászlóra, ami alatt ma Európa demokratái gyülekeznek. Vannak érdekei a magyar politikának, amelyekkel szemben állhatnak más érdekek, de a végveszedelembe jutott erdélyi magyarság ügyével szemben minden európai embernek kötelessége szavát hallatni. Erdélyben ma már nem arról van szó, hogy a magyarságot a politikai hatalomból kiszorítják, amiről mellesleg soha nem volt szó, mert egészen természetes, hogy az államfordulat óta ott sem tudott egyebet tenni a magyarság, mint védte gazdasági és kulturális javait, de álmában sem gondolt rá, hogy részt kérjen magának akármiféle politikai hatalomból. Erdélyben ma már ott tart a magyarság, hogy emberi méltóságát és élethez való elemi jogait védelmezi. A bukaresti ügyvédkongresszuson, talán éppen azon a napon, amikor iBethlen SOS-kiáltása a magyar parlamentben elhangzott, a kisebbségi ügyvédeket kidobták az ügyvédkamarából, 'kivették szájukból a kenyeret, kiütötték kezükből a diplomát. Bevezették a sokat emlegetett numerus nullust. A kisebbségi ügyvédeket be sem eresztették az ülésterembe, horogFOLYTATÁS A 2. OLD, I. HASABJAN Baldwin megnyitotta a brit birodalmi konferenciát A miniszterelnök nagy beszéde *• Az együttműködés alapeivei LONDON, — A birodalmi konferenciát pénteken délelőtt nagy ünnepségek között Londonban megnyitották. A megnyitó beszédet Baldwin miniszterelnök mondotta. Kifejtette, hogy a brit impérium autonóm egységei a népek szabad szövetségévé fejlődtek, amelyek közül mindegyik szuverén, csupán közös érdekeit beszéli meg közösen és egyesült erővel dolgozik. Az együttműködés alapelve a legutóbbi nehéz évek alatt is sértetlen maradt, azaz az a rendszer, amelyen a brit impérium alapszik, helyesnek bizonyult, — Hiszünk a demokráciában, mint a leghatásosabb kormányzási formában — folytatta Baldwin beszédét, — A jelenlegi konferencián számos fontos kérdésről fogunk beszélni, de a legfontosabb a külpolitika problémája marad, A nemzetközi helyzet kényes, sőt veszélyes. Nem riaszt vissza feladatunk megoldásától az, hogy a nehézségek nagyok. Biztosra veszem, hogy minden problémát sikeresen megoldunk. ! Baldwin ezután a fegyverkezési problémáról nyilatkozott és kifejezte sajnálkozását, hogy a felszerelést folytatni kell. „Be fogjuk bizonyítani a brit impériummal, — mondotta, — bogy a népek közötti együttműködés lehetséges, ugyanúgy, mint az emberek közötti együttműködés," Baldwin beszédére többek között Hertzog délafrikai miniszterelnök válaszolt, aki nagy elismeréssel adózott Baldwinnak és kijelentette, hogy az együttműködés elvét a konferencia alappillérének tekinti és szerinte fog cselekedni. A tárgyalások hat hete Az Idd brit birodalmi konferenciát a brit birodalom védelmi konferenciájának nevezhető. A delegátusok elsősorban azokat az alapelveket beszélték meg, amelyekkel a birodalom minden részét egységesen meg lehet védeni, A konferencia 3—6 hétig fog tartani. A napirenden a következő kérdések szerepelnek*, külügyi problémák, nemzetvédelem, az alkotmány kérdése, kereskedelem, hajózás, légi közlekedés, kivándorlás, A domíniumok elötörése LONDON. — A birodalmi konferenciát a St. James-palota történelmi nevezetességű nagytermében nyitották meg. A politikai közvélemény szerint a konferencián a vezető szerepet a domíniumok képviselői fogják játszani. Kijelentik, hogy a domíniumok nem hajlandók sem közvetlenül, sem közvetve politikai kötöttségeket vállalni az európai kontinensen s Anglia nem számíthat támogatásukra. Kivételt egyedül Délafrika alkot, amely Olaszország és Németország afrikai gyarmati igényei miatt kénytelen az európai problémákkal is törődni és minden tekintetben támogatja a brit álláspontot. A konferencia elnökévé Baldwint választották meg. Bethlen szerint a kisantant-államok és Magyarország között elsősorban a kisebbségi kérdésben kell egyezséget létesíteni ,Nem lesz zsidókérdés, ha újra lesznek Széchenyiek és Fáy Andrások >» BUDAPEST. (Szerkesztőségünk telefonjelentése,) Gróf Bethlen István volt magyar miniszterelnök a „Pesti Futár" számára hosszabb nyilatkozatot adott az időszerű politikai kérdésekről. A nyilatkozat teljes egészében megjelent Bethlen lapjában, a „8 Órai Ujság“-ban is. A volt magyar miniszterelnök nyilatkozata elején Angolország fegyverkezéséről beszél. Megvan győződve arról *— úgymond —, hogy Anglia valóban csakis a béke érdekében fegyverkezik. Angliának nincsenek hátsó gondolatai a háborút illetően. Az újságíró ezután megkérdezte gróf Bethlen Istvánt, hogy mi a véleménye Gratz Gusztávnak legutóbbi parlamenti felszólalásában említett kijelentéséről, hogy Csehszlovákia megegyezést ajánlott föl Magyarországnak azzal, hogy elismeri Magyarország katonai egyenjogúságát, de a magyar államférfiak ezt az ajánlatot kereken visszautasították. Nem tudok róla, de nem is hiszem ezt, —; válaszolta a volt magyar miniszterelnök. —■ A külföldi sajtóban gyakran jelennek meg ilyen hirek, de ezeknek kevés vagy semmi alapjuk sincsen. —5 Milyen alapon lehetne a kisantant államaival együttműködni s milyen alapon ülhetnénk le tárgyalni velük? volt az újságíró további kérdése. — Mindenekelőtt a kisebbségi kérdésben kellene komoly megegyezést létesíteni. Ez a kezdet, ez a legfontosabb, — válaszolta Bethlen. — A másik az, hogy elismerjék Magyarország egyenjogúságát. A harmadik, hogy gazdaságilag tudjunk olyan plattformot találni, amely alkalmas egy konstruktív gazdasági politika megindítására. Múltkori beszédemben kifejtettem, hogy milyen plattformra gondolok. A magam részéről a kisantanttal egy olyan messzemenő politikai megegyezésre, mint például Olaszország és Jugoszlávia, vagy Németország és Lengyelország között létrejött, az időt most nem tartom alkalmasnak. Előbb keressük meg a normális és barátságosabb légkört, ebből idővel politikai gyümölcsök is érlelődhetnek. — Kegyelmes ur azt hiszi, hogy van remény arra, hogy nyugodt légkör teremtessék meg szomszédainkkal? — kérdezi újból az újságíró. — Arra a három alappontra, amit fölsoroltam, azt hiszem, megérett az idő, hogy a tárgyalások meginduljanak és valamiféle megegyezés találtassék. — Jobbnak látja a helyzetet most, mint tíz évvel ezelőtt, vagy rosszabbnak. — Föltétlenül jobbak, válaszolja Bethlen. Azután a zsidókérdésről beszél a volt miniszterelnök. — Ártalmatlanná kell tenni a harcias antiszemitizmust ~~ mondja , úgy kell kezelni ezt a kérdést, ahogy én kezeltem tíz évvel ezelőtt. A régmúltban voltak komoly keresztény gazdasági kezdeményezések is. Széchenyi István csinálta például az első hengermalmot, Fáy András pedig az első Pesti Takarékpénztárt. Én azt hiszem, hogy nem lesz zsidókérdés, ha újra lesznek Széchenyiek és Fáy Andrások. Menjenek be az uj keresztény fiuk Weisz Fülöphöz és a gyárakba. Én a hitbizományi reformmal kapcsolatban mondott beszédemben megmondottam, hogy miért nem volna lehetséges az, hogy X. Y. hitbizományos elhelyezkedjen magyar gazdasági vállalatoknál. A zsidóknak is közre kell müködniök abban, hogy a keresztény társadalom a gazdasági életben is megtalálja a maga elhelyezkedését, mert ezzel óriási szolgálatot tesznek nemcsak maguknak, hanem az országnak is. Ma: Nagy rádió melléklet Jk • 18 oldal. Ara Kő 1.20 J XVI. évf. 110. (4256) szám • Ssombat ■ 1937 május 15
