Prágai Magyar Hirlap, 1937. május (16. évfolyam, 100-121 / 4246-4267. szám)

1937-05-13 / 108. (4254.) szám

1937 május 13, csütörtök. 3 Ciano az olasz-román tárgyalások tervéről fogja tájékoztatni Budapesten Darányit RÓMA. — Olasz lapjelentések szerint az olasz uralkodópár budapesti tartózkodása idején gróf Ciano külügyminiszter megbe­széléseket fog folytatni Darányi Kálmán magyar miniszterelnökkel és Kánya Kál­mán magyar külügyminiszterrel. Római be­avatott körökben úgy tudják, hogy ezek a megbeszélések egyrészt az olasz-jugoszláv megegyezéssel, illetve a magyar-jugoszláv viszonnyal lesznek kapcsolatosak, másrészt a tervbevett olasz-román tárgyalásokra fognak vonatkozni, aminek tervéről és cél­járól Ciano tájékoztatni kívánja a magyar államférfiakat. Pfeíffer Miklós prágai előadásai PRÁGA. —' Dr. Pfeiffer Miklós kano­nok, a magyar főiskolások lelkipásztora a prágai Prohászka Kör rendezésében az el­múlt napokban három magasnivóju és ta­nulságos előadást tartott. Szombaton Prohászka Otokár püspök halálának tizedik évfordulója alkalmából a tudós előadó ismertette és méltatta a Prohászka Körök szellemi vezérének életét, szellemi fejlődését és széleskörű munkás­ságát. Bemutatta azt a sivár vallási és egy­házi helyzetet, melybe Magyarország a jo­zefinizmus, liberalizmus és anyagias gon­dolkodás következtében a tizenkilencedik század folyamán került. Az előadó rámu­tatott arra, hogy a korszerű tudományos­ság a mai ember és a modern haladás meg­értése és az élettel való szoros kapcsolat hogyan avatta Prohászka Otokárt a ma­gyarországi katolikus megújhodás vezéré­vé. Prohászka Otokárnak sikerült különö­sen a magyar intelligencia zömét, amely a vallási gondolattal szemben közömbös, sőt lekicsinylő volt, visszavezetni a vallás örök értékeihez. Ilyen értelemben Prohászka Otokár mintaképe és vezetője a csehszlo­vákiai magyar katolikus főiskolás ifjúság­nak is. A titokzatos különvonat Pünkösdkor Mussolini Berditesgadenben meglátogatja Hitlert ? Az osztrák vasutigazgatóságot értesítették „egy kiiiönvonat" áthaladásáról - - Göring Mussolini elé utazik Velencébe ? ­BÉCS. — Az egész világon nagy szen­zációt keltett az a hir, hogy kedden az osz­trák vasutak igazgatósága értesítést kapott a német vasutaktól, hogy a pünkösdi ünne­pek alatt Münchenből Tirolon át Velencé­be német különvonat fog haladni, amely pünkösd hétfőjén délben Velencéből Salz­burgon át Berchtesgadenbe jön vissza. Ez a bejelentés mindenütt különböző találga­tásokra adott okot. Egyesek szerint Hitler utazott volna Velencébe Mussolinihoz, má­sok úgy tudták, hogy csak Göring megy. j A legújabb jelentések úgy tudják, hogy a | különvonat kiküldése okvetlenül összeköt­tetésben áll Hitler és Mussolini régóta ter­vezett találkozójával. Valószínű, hogy nem Hitler megy Velencébe, hanem Mussolini jön Berchtesgadenba. Göring eléje utazik a lagúnák városába és ünnepélyesen elhoz­za Hitler villájába, ahol a Duce visszaadja a Führemek azt a látogatást, melyet a né­met kancellár 1934 júniusában Velencé­ben tett. Ha a találkozás megtörténik és Mussolini tényleg elhagyja az olasz állam területét, hogy Ausztrián át Németország­ba utazzon, akkor kétségtelen, hogy az év egyik legnagyobb jelentőségű politikai ta­lálkozása történik meg. Készül az olasz-német katonai szerződés RÓMA. — Diplomáciai körökben egyre töb­ben beszélnek arról, hogy Mussolini és Hitler a közeli napokban Velencében találkozik. Hir sze­rint Hitler és Mussolini megköti az olasz-német katonai szerződést. Cáfolták a találkozás fiirét? PARIS. — Párisban ma délben hirek terjedtek el, hogy Mussolini és Hitler a pünkösdi ünnepek alatt Berchtesgadenban vagy Velencében találkozik. A hirt sem az olasz, sem a német hivatalos körök nem erősítették meg. A Duna-vőígyi megbékűiés problémája a magyar képviselőházban Darányi: A magyar kisebbségi kérdés megoldása nélkül nincs béke Kőzépeurépában Második előadásban Pfeiffer Miklós XI. Piüs pápa enciklikáját ismertette, amelyet a Szentatya az istentagadó kommunizmus ellen adott ki. A körlevél alapgondolata, hogy materialista világnézeti alapon ko­moly és tartós szociális reform nem teremt­hető. A materializmus elkerülhetetlen kö­vetkezménye a terror és a tömegrabszolga- ság. Minden társadalmi és közéleti reform első előfeltétele ezért a belső lelki megúj­hodás: ez istentagadó alapon el nem kép­zelhető. Az előadást hosszú vita követte, amelyben többen vettek részt mindkét vi­lágnézeti részről és tartalmas felszólalásaik­kal emelték az előadóest értékét. Harmadik előadásában kedd este Pfeif­fer kanonok a német katolicizmus helyze­tét jellemezte az erre vonatkozó pápai körlevél alapján. A pápai enciklika gondo­lata kettős: egyrészt leszögezi, hogy a mai német birodalmi államhatalom rögtön ura- lomrajutása után a római szentszékkel kon­kordátumot kötött, de ezt súlyosan meg­sértette azáltal, hogy a konkordátumban biztosított katolikus ifjúsági egyesületeket és hitvallásos iskolákat nem tartotta tisz­teletben. A körlevél második részében a német birodalomban szél'tében-hosszában divatos és az állami szervek által tö'bbé- kevésbbé támogatott ujpogány irányzattal foglalkozik. Ez az irány úgy tünteti fel a kereszténységet, mintha az a német nemzet ellensége lenne. Ez az irányzat különösen az ifjúságot támadja 'és annál veszélyesebb, mert szívesen használ vallásosnak látszó szólamokat is. Pedig magának a német nemzetnek és a német birodalomnak is el­sőrendű érdeke fűződik ahhoz, hogy ezen veszélyes keresztényellenes szellemiségtől minél előbb szabaduljon. Az előadó hang­súlyozta, hogy a pápai körlevél nem kiván 'kritikát gyakorolni a mai német birodalmi államforma fölött. A prágai magyar főiskolás ifjúság mind­három előadást élénk érdeklődéssel' kisérte és azokon nagy számban vett részt. BUDAPEST, — (Szerkesztőségünk te­lefonjelentése.) A képviselőház ma befejezi a költségvetés általános vitáját. Ma az első szónok Eckhardt Tibor, a független kis­gazdapárt vezére volt, aki beszédében fő­leg gazdasági és pénzügyi kérdésekkel fog­lalkozott. Kijelentette, hogy a világgazda­sági helyzettel kapcsolatos optimizmus nem indokolt és ezért óva inti az egész orszá­got a túlzott optimizmus követésétől. Adó­reformot és a mezőgazdaság megsegítését sürgeti s végül kijelenti, hogy a kormány intézkedéseiben nagyon sok becsületes jó­szándékot lát. A dunai népek együttműködésének útja Élénk érdeklődést váltott ki Kornis Gyu­lának, a képviselőház alelnökének felszóla­lása. Kornis beszédében főleg külpolitikai kérdésekkel foglalkozott. A nagyhatalmak őrültséggel határos módon fegyverkeznek, —- mondotta —- s ugyanakkor egyes nem­zetek népe nagy nyomorúsága miatt forra­dalmakra hajlamos. Európa népei féltéke­nyek lettek egymásra. A népszövetségnek le kell mondania arról a reményéről, hogy békét tud teremteni. A kis­álltam t is állandóan fegyverkezik, Magyaror­szágnak pedig tilos a fegyverkezés. Románia 1923-ban alkotmányjogi törvényt alkotott, amelyben az is szerepelt, hogy külön törvény fogja szabályozni a kisebbségek jogait. Ez a törvény még ma sincsen meg, ellenben uj tör­vényeket hoznak, amelyek ellentétben állnak a párisi békék kisebbségi szerződéseivel. Romá­niában a magyarokat a szabad foglalkozások te­réről is ki akarják szorítani, az uj román nép­iskolai törvény pedig a magyarság drománosi- tását célozza. Csehszlovákiában maga Hodza miniszterelnök maga is elismerte, hogy a né­metséggel szemben a csehszlovák igazgatás sok olyan dolgot megengedett, amit nem adott meg a magyarságnak. Ha Magyarország mint egyenrangú fél tárgyalhatna és szerény igényei elismerés­re találnának, akkor ki lehetne építeni a I dunamenti államok együttműködését. A Duna völgye előbb-utóbb pánszláv és pán- germán összeütközés véres színtere lesz, ha a dunamenti államok nem tudják ellentétei­ket megszüntetni. Az orosz veszedelemmel szemben egyetlen biztos védelem a duna- menti népek szövetsége és tömörülése. A három vesiélp Gratz Gusztáv ugyancsak külpolitikai vonatkozásban beszélt. Magyarország — úgymond — Európának olyan pontján fek­szik, amelyen három nagy világpolitikai tö­rekvés részben egymással összeütközik, részben előnyomulásra törekszik. Egyik tényező a kisantant. Veszélyt jelenthet a szláv expanzió és veszélyes tendencia az is, amely a nyugati németség részéről fe­nyegette évszázadok óta a magyarságot. Ez nem jelenti azt, hogy nekünk mindhá­rom irányban ellenséges hangulatot kell te­remtenünk és ki kell éleznünk a létező el­lentéteket. Nagy létérdekeink megvédésére előbb vagy utóbb meg kell találni a többi középeurópai államokkal való együttmű­ködés módozatait. Szomszédainkkal teljes az érdekközösség. Ha létrejöhetne köztünk és szomszédaink között a barátságos poli­tikai együttműködésnek egy neme, akkor sok olyan veszélyt hárítanánk el, amely ezidőszerint Magyarországot, de a többi középeurópai államot is fenyegeti. Szükséges, hogy a magyar kisebbség kérdése teljes megoldást találjon, valamint az is, hogy elismerjék teljes állami függet­lenségünket nemcsak katonai kérdésekben, hanem államformánk kérdésében is. Ezeket a kérdéseket sokkal könnyebben lehet meg­oldani, ha barátságos viszonyba kerülünk, a szomszédállamokkal. Darányi felszólalása A költség-vetés általános vitáját Darányi Kál­mán miniszterelnök felszólalása zárta 'be. A mi­niszterelnök mindenekelőtt köszönetét mondott a magas színvonalú vitáért és hangsúlyozta, hogy minden oldalon sok hasznos tanács és ötlet hangzott el, amelyet a kormány a lehetőség sze­I rint föl fog használni. A külpolitikai kérdésekről részletesebben kiván nyilatkozni ugyan, de nem akar elébe vágni a külügyminiszter expozéjának, aki majd a vitában elhangzott felszólalásokra maga adja meg a választ. Hivatkozik szegedi be­szédére és újból leszögezi, hogy a magyar kül­politika célja állandóan az igazi béke szolgálata. Ez — úgymond — a barátainkhoz való ragasz­kodást jelenti a római jegyzőkönyvek szellemé­nek megfelelően. Magyarországot, Olaszországot és Ausztriát változatlanul szoros együttműködés fűzi egymáshoz, amit az államfői látogatás is de­monstrált. Ugyanilyen barátságban élünk Német­országgal is. Ezek a baráti kapcsolatok nem zárják ki a gazdasági közeledés lehetőségét más államokhoz. Abban az esetben, ha egyenlő fe­lekként tárgyalhatunk és a kisebbségek védelmét teljes mértékben biztosítják, készek vagyunk mindazokat a problémákat megvizsgálni, amelyek bennünket egymástól elválasztanak. A kisebbségi kérdés kielégítő rendezése nélkül Magyarország és a kisantant között normális viszony nem ala­kulhat ki. A katonai egyenjogúság problémája és a kisebbségi helyzet megjavítása mindenkor meg nem szűnő gondok tárgyát képezte a !ma- gyar kormány számára és képezi a jövőben is. Á világ közvéleményének a figyelmét a múltban is többizben ráirányítottuk_ kisebbségeink hely­zetére. Sajnos, a nemzeti kisebbségekre nehezedő nyomás egyre fokozódik, ami a népszövetség garanciáját illuzórikussá teszi, de egyúttal a Du- namedence népeinek békés együttélését is lehe­tetlenné teszi. Ezzel a költségvetés általános vitáját befejez­ték s áttértek a részletes vitára. Bécsi áihir Kánya Kálmán nyugalombavonulásáről BÉCS. —■ A Neue Freie Presse jelentése szerint Kánya Kálmán magyar külügymi­niszter hamarosan nyugalomba vonul és ezzel kapcsolatban a magyar diplomáciai képviseletek körében is nagyobb személyi változások lesznek. A lap megemlíti, hogy gróf Khuen-Héderváry Sándor, jelenlegi párisi magyar követ visszatér Budapestre és ő lesz a nyugalomba vonuló külügymi­niszter utóda. Illetékes magyar helyen a bécsi lap hírére vonatkozóan kijelentették, hogy az annyira légből kapott, hogy még cáfolatra sem érdemes.

Next

/
Thumbnails
Contents