Prágai Magyar Hirlap, 1937. május (16. évfolyam, 100-121 / 4246-4267. szám)

1937-05-01 / 100. (4246.) szám

2 feJBE TO^GAI-MAGkARHIRLAP Idegesség a koalícióban Uéga a szocialistáié drásaségeltenes harcának > Mégsem korlátozzák a felha­talmazási törvényt•• Kassa után Pozsonyban is megneheztelt a cseh iparos* pártelnöke saját híveire! ■ Újabb nehézségek a kárpátaljai javaslatok útjában PRÁGA. — A parlament és a kormány a nyári szünetig már nem végez valami nagy mun­kát. A kormánynak az ősszel és a tél folyamán parlamenti bizottságokban és rádió utján be­harangozott nagy programjából alig valamit hoz­nak tető alá. Ellenben a cukor árának leszállí­tása, a szeszgazdálkodás rendezése elodázódik. Illetve a szeszgazdálkodást mégis csak rendezik, de a szocialisták kedvére és megelégedésére, ami­nek bizonyítéka az, hogy a szociáldemokrata sajtó nagy harca hetek előtt megszűnt. A meg­oldás módja egyszerű, mint Kolumbusz tojása: az agrárok a mai szeszgazdálkodási szervek­be, a szeszértékesitő központba, a szövetke­zetbe fölveszik a szociáldemokraták igazgató- és felügyelőbizottsági tagjelölíjeit is. Emellett a szeszárak — de a cukorárak is — változat­lanul megmaradnak s ezzel a szocialista drága­ságellenes kampány be is fejeződik. A felhatalmazási törvényt a nemzetgyűlés kétségkívül meghosszabbítja és ez lesz a nyári szünetig a legnagyobb munkája. A sajtó emellett fölvetette a felhatalmazás kor­látozásának gondolatát, de ehhez a koalíciós pártok hivatalos vezetőségei nagyon savanyu képet vágnak. A kormánypártok egyike-másiká- nak ugyanis elemi érdeke, hogy bizonyos kérdé­sek ne jussanak a parlament elé, hogy azokhoz ne legyenek kénytelenek a nyílt színen állást fog­lalni. Emellett az agrár- és az iparospárt úgy véli, hogy a felhatalmazás korlátozására irá­nyuló sajtókampány elsősorban ellene irányul, mert hiszen parlamenti fórumon sokkal könnyebb volna a szocialisták helyzete egyes gazdasági kérdé­sek megopponálásánál. Ebből a szemszögből kell vizsgálnunk a balol­dali sajtó ama megállapításait, hogy ,,a parlament 'nem dolgozik", vagy hogy „ ... nem dolgozik eléggé" és hogy ezért „korlátozni kell a felhatal­mazást". E megállapításokkal szemben tény az, hogy a nemzetgyűlésnek volna bőven munkája, hiszen mindkét Házban hat évnél öregebb, elintézet­len kormányjavaslatok is halomban fekszenek, de a jobb- és a baloldal nem tud megegyezni a konkrét kérdésekben és igy e kormányjavas­latok, illetve képviselőházi vagy szenátusi ha­tározatok tárgyalási határidejét a két Ház köl­csönösen hosszabbitgatja egymásnak. A közvetlenül pünkösd előestéjére összehívott képviselőház egynapos ülés után ismét hosszabb szünetet tart, hogy május utolsó harmadában a szenátus által módosított vasúti törvény javas­latán rágódjék. A két nagy javaslat az általános polgári törvénykönyv és a polgári perrendtartás javaslata egyelőre referens kijelölé­sére vár. Az előadói kérdés, — mint már a múlt napokban közöltük, — a koalíciós pártok presz­tízskérdésévé fejlődött s e részen a ma legfonto­sabb kérdése az, hogy a polgári törvénykönyv előadója dr. Stránsky vagy dr. Meissner le­gyen-e. E kérdés önmagában is erősen növeli a szociáldemokrácia és a nemzeti szocialisták kö­zött a közeli választások miatt is jelentkező fe­szültséget. És a szociáldemokrata-nemzeti szocialista fe­szültség növekedésével fordított arányban nö­vekszik a szociáldemokrata-cseh agrár barátság. Hihetetlen dolog s aki a két párt sajtóját olvas­sa, e megállapítás miatt könnyen kinevethet ben­nünket. Pedig valóban igy áll a helyzet s e barátság mélyebb érzelmi alapja a szociálde­mokrata Veíkonákupna és az agrár Centro- kooperativa között meglevő szoros gazdasági együttműködésre támaszkodik. A szesz, a cu­kor, a rizs és az összes közszükségleti cikk árának leszállítását mindkét szövetkezeti köz­pont a leghatározottabban ellenzi. A kormány munkáját az is erősen korlátozza, hogy Hodza miniszter- elnök rövidesen Londonba utazik a koronázási ünnepségekre. Beavatott körökben változatlanul erősen hang­zanak oly hírek, hogy még a nyári szabadság előtt sor kerülne rész­leges kormányrekonstrukcióra. Najman minisztersége ellen heves harcot indí­tott a cseh nemzeti szocialista párt s az úgyne­vezett államalkotó ellenzék táborából a cseh nemzeti egységpárt, mely maga akarná helyette­síteni az iparosokat a többségben. Ezenkívül ál­lítólag Zadina állása is megingott. Végül Krofta külügyminiszter nyugdíjazását is egyre többen sürgetik. A miniszterelnök elgondolása szerint a nemzet- gyűlés munkája ezidén junius végén okvetle­nül befejeződik. A koalíciós pártok között a községi választások közeledtével egyre növekszik a feszültség és ide­gesség, mely a munka kerékkötője és a munka B erőltetése esetén kormány-, sőt koalíciós vál­sággá fejlődhetnék. A legvigasztalanabb helyzetben pillanatnyilag a cseh iparospártot találjuk, amely az 1935 decemberi elnökválasztás óta egyik bal­sikerből a másikba sodródik. A Novy Vecernik- ben a cseh iparospárt egyoldalas védekező ira­tot közöl s ebben ezt a szerencsétlen kitételt is olvassuk: „Tudjuk, hogy mi a fontos önöknek (az ipa­rospárt ellenfeleinek; szerk.). A platinaóra vagy valami százezer korona, amit a pórt tény­leg kapott, de amit soha nem kért és amit a pártra rákényszeritettek; erről irtok. E na­pokban tárgyalják a Főnix ügyét. Ahol leg­alább háromszáz milliót elraboltak. Tudjuk ki és hogyan rabolta el, ♦ [Tehát a rizsszállitási százezer koronát „rákény- szeritették" az iparospártra... Az egyszerű ol­vasó csodálkozik és elgondolkodik azon, hogy van az, hogy például őrá senki nem akar rá­kényszeríteni csak úgy — százezer koronát... Az iparospárton belül egyre növekszik a né­zetellentét a hivatalos pártvezetőség és a vi­déki szervezetek között. Ezzel hozzák össze­függésbe Najman miniszter és pártelnök po­zsonyi fogadtatásának hűvösségét. Ismeretes, hogy Najman a múlt héten Pozsony­ban járt és a gyáriparosok szövetségében nagy beszédre készültek. De a várt nagy beszédből rövid üdvözlés lett. Egyik magyarázat szerint ennek oka az volt, hogy Najman miniszter állí­tólag nagyon hűvösen és fölényesen kezelte az iparospárt pozsonyi szervezetének korifeusait. Ennek oka viszont a hűvös fogadtatás lett volna. KárpáüiSjai kérdések Az utóbbi hetekben, — rövidesen hónapokat I is mondhatunk, — nagyon elhallgattak a kárpát­aljai autonómiára irányuló tárgyalásokról szóló hírek. E téren a következőkre kell felhívnunk olvasóink fegyelmét. A CsMASz sikerrel kecsegtető közbenjárása a magyar tanszék betöltése egyélea POSZONY. «— Mint ismeretes, a Cseh­szlovákiai Magyar Akadémikusok Szövet­sége február hónap folyamán memorandum­mal fordult az iskolaügyi minisztériumhoz és a pozsonyi egyetem bölcsészeti karának dékáni hivatalához a magyar tanszék betöl­tésének ügyében. A memorandum benyújtá­sára az adott okot, hogy bizonytalan hirek keringtek a tanszék betöltése körül. Többen fordultak a CsMASz-hoz és fölvilágositást kértek az irányban, hogy megfelelnek-e a valóságnak azok a hirek, amelyek szerint a pozsonyi tanszéket nem magyar nemzetisé­gű és megfelelő tudományos fölkészültség­gel nem rendelkező személlyel akarják betöl­teni. A bölcsészeti kar dékáni hivatala leirattal válaszolt a CsMASz kérésére, amelynek alapján a közvéleményben forgó híresztelé­seket alaptalanoknak lehet nyilvánítani. A dékáni hivatal leirata igy hangzik: „Csehszlovákiai Magyar Akadémiku­sok Szövetsége. Az Önök 1937 február 27-én kelt át­iratára a bölcsészeti kar dékáni hivatala következőkben válaszol: A magyar nyelv és irodalom tanszéke csakis rendesen ha­bilitált erővel lehet és lesz betöltve. Min­den habilitáció alkalmával a választott bizottság, valamint a tanári gyülekezet a legnagyobb lelkiismeretességgel, elfogu­latlansággal és nagy felelőssége teljes tu­datában jár el. így fog tenni a kérdéses magyar nyelv és irodalomból történő ha- bilitálásnál is és mint mindig, ebben az esetben is egyedüli irányadó az irodalmi munkásság alapján megállapítható teljes tudományos fölkészültség lesz. Vladimír Klecanda, dékán.“ A CsMASz levélben tolmácsolta a po­zsonyi magyar diákság köszönetét és kérte a dékáni hivatalt, hogy a magyar főiskolás- ság és a magyar tanszék iránt mutatott ro- konszenvét a jövőben is tartsa meg. Csehszlovák állampolgár Nagykőrös polgármestere ? Érdekes sajtóper a budapesti törvényszéken ■ A polgár- mester a kommün idején Pozsonyban szerzett illetőséget BUDAPEST. — (Szerkesztőségünk te­lefonjelentése.) Érdekes sajtóperben kezdte meg a tárgyalást ma a budapesti törvény­szék Méhes-tanácsa. Az egyik budapesti napilapban még a múlt év novemberében „Csehszlovák vagy magyar állampolgár-e Nagykőrös polgármestere, aki Kőrösön rendőrtiszt­nek és ugyanekkor Pozsonyban kereske­delmi ügynöknek volt bejelentve?** címen cikk jelent meg. Ebben a cikkében a 'lap azt irta, hogy Nagykőrös társadalmát az a kérdés foglal­koztatja, hogy csehszlovák állampolgárt vá­lasztottak-e meg Nagykőrös polgármeste­rének, mert Dezső Kázmér polgármester Pozsonyban eltöltött éveivel kapcsolatban olyan hirek terjedtek el, amelyek szerint a polgármester annakidején csehszlovák ál­lampolgárnak vallotta magát. Csehszlovák állampolgár volt talán még akkor is, ami­kor főjegyzővé, majd pedig polgármester­ré választották, sőt talán még ma sincsen meg a magyar állampolgársága, —- irta egyebek között a cikk. A cikkben foglaltak miatt a polgármester és a városi képviselőtestület panaszára a cikk írója, Kenyeres Lengyel László ellen felhatalmazásra hivatalból üldözen­dő rágalmazás címén indult meg az eljá­rás. A hírlapírót ma vonta felelősségre a bíró­ság. A tárgyaláson megjelent Dezső Káz­mér polgármester is. Méhes tanácselnök helyére a kárpátaljai kormányzó intervenciójára az ukrán irányzathoz tartozó Lacaniéot, a kor­mányzói titkár öccsét alkalmazták. A nagyorosz irány hívei a tiltakozó táviratok és levelek ez­reivel árasztották el Sourek vezérigazgatót, a rádió vezetőjét s amikor Fencik képviselő Sou- reknél interveniált Cepinec érdekében, a vezér­igazgató nyíltan megmondta az éppen említett tényállást, nevezetesen, hogy a személycsere a kormányzó beavatkozására történt. A dolog oly nagy port vert föl, hogy azzal a kormány szak­kollégiumai s végül a múlt heti minisztertanács is kénytelen volt foglalkozni és most a legfonto­sabb feladat oly megoldást találni, mellyel a kor­mányzó presztízse sérelmet ne szenvedjen., A rádióbemondó személyének kérdését még köny- nyü volt megoldani olyképpen, hogy egyelőre se Cepinecet, se Lacanicot nem alkalmazzák s a létesítendő kárpátaljai leadóállomásnál helyet kap majd mind a kettő, annál nehezebb a dolog­nak politikai része. Ez az intermezzo zavarta meg az autonómiatárgyalásokat s ma. már a legvér- mesebb reményű koaliciós-autonomista politiku­sok is látják, hogy az autonómia ma távolabb áll az életbelépéstől, mint ahogy például egy hónap előtt gondolták. Most már a legnagyobb opti­misták is feladták azt a reményt, hogy az erre vonatkozó javaslatokat a nemzetgyűlés a nyári szabadságig letárgyalhatná. Annál is kevésbé, mert újabban másik kérdés is felvetődött és pe­dig az, hogy a kárpátaljai kormányzó az állami költségve­tésben nincsen kellően és méltóképpen kép­viselve, ennek következtében saját vagyonát kénytelen felhasználni közcélok teljesítése során. A múltra nézve az egyévi költségvetési előirányzatnak mintegy hatszorosát kellene előteremteni, hogy az állami költségvetés összeállításánál a kor­mányzósággal szemben a múltban tanúsított mu­lasztásokat helyrehozzák. (t. j.) 1937 május 1, szombat. megkérdezte a polgármester, hogy elfogad­ja-e elégtételül a bocsánatkérést. — Én mint köztisztviselő hat éve vagyok ki­téve a politikai ellenzék legádázabb támadásai­nak, — mondotta a polgármester. — Sem én, sem a képviselőtestület nem lehetünk megelé­gedve a bocsánatkéréssel. Miután a békéltető 'kísérlet nem sikerült, Ke­nyeres Lengyel László előterjesztette védekezé­sét. Felmutatott egy levelet, amelyet pozsonyi ügyvédismerősétől kapott. Ebben a levélben a pozsonyi ügyvéd közli a Dezső Kázmér pozso­nyi cégére vonatkozó adatokat. — Dezső Kázmérnak tudomásom szerint Pozsonyban vállalata volt. Ezt idehaza is megtudták és akkor a képviselőtestület tizen­két tekintélyes tagja memorandum formájá­ban megírta ezt a belügyminisztériumnak, Én ennek alapján írtam meg cikkemet, — mondja a hírlapíró. — Kész vagyok mindezt hiteles adatokkal is bizonyítani. Dezső polgármester kijelentette, hogy hozzá­járul a valódiság bizonyításához. Ügyvédje ez­után elmondotta, hogy a polgármester a háború előtt Nagykőrösön rendőrkapitány volt, a háborút a fronton töl­tötte, majd a háború után a kommunizmus alatt nem akart szolgálni, ezért Pozsonyba menekült. Ott valóban kért iparigazolványt, de magyar állampolgárságát mindvégig meg­tartotta. Tény az, hogy Pozsonyban is szer­zett illetőséget, mert máskép nem tudott ott elhelyezkedni. A törvényszék ezután bizonyos íratok beszer­zését rendelte el a belügyminisztériumtól. Ezek beszerzése után dönt majd a bizonyítás elrende­léséről. Községi illeték a légvédelem megszervezésére ? ÉRSEKÚJVÁR. — Miután törvényesen szabályoz­ták a polgári légvédelem ügyét, Érsekujvárott is meg­alakították a polgári légvédelem szervezetét, melynek élére Kadlec József nyug. államvasuti főfelügyelőt állították. Kadlec nagy munkát fejtett ki a polgári légvédelem megszervezése körüf s a költségek rövid idő alatt csaknem 40.000 koronát emésztettek fel anélkül, hogy erre a költségvetésben előirányzott fe­dezet szerepelt volna. Kadlec legutóbb 350.000 koro­nás költségvetést terjesztett be a városhoz. Eszerint gázálarccal és az összes szükséges felszereléssel látták volna el a közszolgálatot teljesítő hivatalnokokat. A városban az összeget 172.000 koronára redukálták s a városi képviselőtestület ezt az összeget egyhangúlag megszavazta. Annál nagyobb meglepetést keltett az a hír, hogy az országos hivatal nem hagyta jővá ezt a városi ha­tározatot A kormány ugyanis rendeleti utón fogja szabályozni ezt a kérdést. Minden községgel való­színűen egy mintaszabályrendelctet fog elfogadtatni, melynek alapján községi illetéket fognak megállapíta­ni a légvédelmi szervezet költségeinek fedezésére. — KÖLCSEY- ÉS VÖRÖSMARTY-BÉ* LYEG, Budapesti szerkesztőségünk jelenti tele­fonon: A magyar posta május folyamán újabb 5 filléres és 25 filléres bélyegeket ad ki a ma­gyar nemzet nagyjairól. Az ötfilléres bélyegen Kölcsey Ferenciek, a 25 filléresen pedig Vörös­marty Mihály arcképe van. # KiH4i'iMITn -nak vizit issza, Életét meghosszabbítja Kapható mindenütt, az olcsóbb kisüvegekben Is. Dr. Fencik képviselő a Nas Pút cimü lapban közölt nyílt levelében tájékoztat a kassai rádió­val kapcsolatos eseményekről. Ennek kárpát- j aljai hírmondója (spikerje) a nagyorosz irányza-J tu Cepinec volt, akit állásából elbocsátottak s|

Next

/
Thumbnails
Contents