Prágai Magyar Hirlap, 1937. május (16. évfolyam, 100-121 / 4246-4267. szám)
1937-05-01 / 100. (4246.) szám
Ha Képes-, Rádió- és Gyermekmelléklet: 32 oldal flra2'-IK Attalj I XVI. évf. 100. (4246) szám • Szombat • 1937 májusi Előfizetési árt évente 300, félévre 150, negyed* évre 76, havonta 26 Ki., külföldre: évente 450, félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 K£. • fl képes melléklettel havonként 2.50 KC-val több. Egyes szám ára 1.20 K(, vasárnap 2.— KI. A szlovenszkói és ruszinszkói magyarság politikai napilapja Szerkesztőség: Prága II., Panská ttlice 12, II. emelet. • Kiadóhivatal: Prága II., Panská ulice 12, III. emelet. • • TELEFON: 303-11. © ® SÜRGÖNYCIM: HIRLRP, P R fl H fl. MÁJUS ELSEJÉN Irta : JAROSS ANDOR Május elseje a legtöbb polgár tudatában még a forradalmi ünnep jellegével él és vetíti ki azokat az emlékeket, amelyek az osztályharcos marxizmus vörös lobogóinak árnyékában mint egy kellemetlen, uj világ előszele gyakoroltak rá kitörölhetetlen benyomást. Ettől a május elsejétől rosszul értelmezett önvédelmi taktikából idegenkedett a világháború előtti idők polgára, mégha a verőfényes, piknikes május elseji kirándulás gondolata gátlásmentes romantikát is látszott nyújtani. Ezek a májusok a messze múlté. Négyéves világháború, államok, birodalmak ösz- szeomlása, újak születése, társadalmak átré- tegeződése, fogalmak átértékelése, világválság, munkanélküliség, bolsevizmus és fasizmus, anarchizmus és nemzeti szocializmus esemény- és élményzuhatagán át tekintünk egy uj, átértékelt május elsejére. A köztársaság törvénye állami ünneppé avatta ezt a napuA ^ ioimeiül a kérdés, hogy az állam ünnepének kijáró köteles tiszteleten túl mi is tartalmat tudunk-e adni ennek a napnak, jelent és jelenthet-e nekünk, magyar kisebbségnek is olyan eszmeiséget, amelyért érdemes ünnepelni. Bátran állítom, hogy igen. A mi május elsejénk nem forradalmi vörös ünnep, amely testvérvér színéből szaladt föl a zászlók nyelére; a mi ünnepünk nem egy társadalmi osztály elkeseredéséből fakadt osztálygyőzelem mámorát fitogtatja; a mi ünnepünk a dolgozó, verítékező magyarok munkájának az ünnepe, tehát a magyar munka ünnepe. Ha van sors, mely munkára nevel, ha van sors, amely a belső munkakészséget meztelenül megmutatja, úgy az a nemzeti kisebbség sorsa. Mindent önerejéből kell föl- épiteni, megtartani és továbbfejleszteni, ha az egyes életén túl az egész: a nemzet életsorsát is vállalja, A kisebbségi sors a munka priuszára épül föl, megállás nincs, ha van, úgy pozicióföl- adás abban a pillanatban. A kisebbségi élet munkát vállaló munkások szakadatlan életfolyama. Szalad előttünk a gépszij, mindegyikünk mellett egyformán, mindegyikünknek kell valamit tenni akkor és oly módon, ahogy az egész föladat érdeke kívánja. Minden kihagyás üzemzavar, nehezen jóvá- tehető hiba. A munka, mint abszolút érték, csak annak ád a kisebbségi társadalomban értéket, aki dolgozik. A kisebbségi magyar társadalom csak úgy lesz megtartója a nemzeti jellegnek és biztosítója a nemzeti létnek, ha minden egyes tagja dolgozik. A kapitalista értelemben fölfogott puszta vagyonmegtar- tás, mely nem uj értékek termelését jelenti s nem tud újabb és újabb kenyeret fakasztani, részünkre nem elegendő. Nincs és nem lehet olyan kisebbségi magyar osztályérdek, amely nem a nemzet egyetemének szemszögéből kap értéket. Csak a dolgozó magyar értékes a mi társadalmunknak, tekintet nélkül arra, hogy milyen szakmában folytat uj értéket termelő munkát. Egészséges nemzetszemléletünk diktálja, hogy minden magyar birtokos vagy földműves a lehető legjobban kezelje földjét, minden iparos a lehető legjobb szakmunkát végezze, minden munkás tisztességes bérért í*csületes munkát adjon, az íróasztal szellemi munkása a legjobbat produkálja. Ezek nem szóvirágok, hanem létparancs. Ha május elseje a munka ünnepe, úgy természetes, hogy elsősorban a munkás érzi közel a szivéhez, az a munkás, aki minden vagyoni tartalék nélkül, tisztán két keze vagy feje munkájával tartja el magát. A nemzeti társadalom azon rétegének, mely bizonyos tőkeerőre támaszkodva üzemeket tart fönn, nemzeti kötelességei vannak a föld- és vagyonnélküli magyar munkássággal szemben. A kisebbségi sors már kifejlesztett bizonyos szolidaritást ebben az irányban, a fejlődés azonban még lassú és eredményeiben nem elegendő. Vegye tudomásul minden magyar munkaadó, hogy a magyar probléma nem áll meg az ő házának az ereszénél; a magyar gazdasági cseléd, a magyar napszámos földmunkás, a magyar arató és a magyar ipari munkás mindennapi élete, fogytán lévő kenyere, házi tűzhelye, szobája és kamrája a magyar életprobléma olyan mélységei, melyeket úgy kell fölmérni, mint a magyar iskolát, a kulturegyletet, a gazdakört és a magyar telektulajdont. Aki a magyar jövőért aggódó egész ember, annak éreznie kell a magyar élet egész súlyát: a magyar cselédlakástól a még álló magyar kúriáig, a munkáslakástól a vezér- igazgatói irodáig. Magyar tett nemcsak a magyar iskola fölállítása, egy magyarcélu egyesület létrehozása, egy szép cikornyás cikk vagy szónoklat, hanem sokkal inkább néhány magyar család becsületes kenyerének biztosítása, a magyar proletariátus fölkarolása, hogy megtanulhassa a magyar élet értelmét és szépségét. Akinek a magyarság csak magyarul kiejtett szavak megszokott hangzata s kenyér- telenül, értelmetlenül nézi a nemzeti harcot s azt az urak dolgának véli, ez az ember bizonyára sohasem érezte, hogy a magyarsághoz való tartozás neki hasznára is lehet, mert nemzettestvérei szolidaritásból segítenek rajta. Sok magyar sok magyarnak mutassa meg, hogy van egy uj szemlélet, amely csak így tudja becsületesen elképzelni a mi életünket, hogy az ne csak élet, de magyar élet is legyen. Ezek a gondolatok jutottak eszembe május elsején, mikor a munka ünnepének jelentőségén és a kisebbségi életsorson futott végig tekintetem. Gondolatokat akartam elindítani, felelősséget óhajtottam tudatosítani ott, ahol erre szükség volt. Kint a falvakban s a városokban pedig csak virágozzanak a fák a tavaszi napsütésben, hogy legyen őszre gyümölcs és áldás! Szorul a gyűrű a baszk főváros körűi B11 bao bombáása A kormány repülőgépei elsüllyesztették Franco egyik hadihajóját - Del Vayo Parisban * Növekvő ellenállás? MADRID. — A nemzeti repülőgépek csütörtökön háromszor bombázták Bilbaot. Madridban ez a hír nagy fölháborodást keltett. A hivatalos jelentés szerint a bombázás folytán húsz ember meghalt és hatvan megsebesült. A Fébus-ügynökség jelentése szerint a legsúlyosabb bombázás csütörtökön délután 16 órakor kezdődött és félóráig tartott. A repülőgépek alacsonyra ereszkedtek és az uccai járókelőket gépfegyvereikből lőtték. Az aránylag jelentéktelen veszteség annak a szerencsés véletlennek tulajdonítható, hogy a polgári lakosságot már jókor figyelmeztették a külföldi repülőgépek közeledésére. A gyárakban megszólaltak a szirénák és figyelmeztették a lakosságot, hogy védelmet keressen. Sok bomba a tengerbe esett. A bombázás a legnagyobb kárt a Portugalete városrészben okozta. Madrid bombázása A további jelentések szerint a küzdelem valamennyi baszk frontszakaszon változatlan hevességgel tovább tombolt. Madridot csütörtökön este a nacionalista tüzérség újból bombázta. Félhivatalos becslések szerint Madrid bombázása csütörtökön tiz áldozatot követelt, mig harminc ember megsebesült. Toledonál a kormánycsapatok megjavították állásaikat, A nacionalisták Toledoból végleg eltávolították a polgári lakosságot, mert a város a kormány ágyúinak lőtávolábán fekszik. Május elsején a valenciaiak is dolgoznak VALENCIA. — A minisztertanács elhatározta, hogy május elseje munkanap marad Valamennyi párt egyetértésével akarja Darányi létrehozni a magyar alkotmányjogi reformot BUDAPEST. — (Szerkesztőségünk telefon- jelentése.) Darányi Kálmán miniszterelnök az alkotmányjogi reform ügyében tovább folytatja tanácskozásait a vezető politikusokkal. Csütörtökön Gróf Károlyi Gyulával, báró Perényi ZsigmanddaJ, Juhász Andorral, Beöthy Lászlóval, Tomcsányi Móriccal és Rakovszky Endrével tárgyalt az alkotmányjogi törvényjavaslatok alapelviről, majd & választójog kérdéséről folySpanyolországban. A spanyol nép kötelessége — mondja a kormányrendelet —, hogy minden erejét megfeszítve igyekezzék a győzelem eljövetelét meggyorsítani. Éppen ezért a munka május elsején is tovább folyik s különösen a fegyvergyárakban nem szünetelnek. Durango pusztulása DURANGO. — Durango megszállása után a köztársasági helyőrség küzdelem nélkül visszavonult. A város a hatalmas tűzvész után romhalmazzá vált, Franco csapatai Durangonál elfogták a santanderi ezred parancsnokát. Baszk gyermekek indulnak Angliába LONDON. — Simon belügyminiszter beleegyezett abba, hogy a baszk földről menekült gyermekek Angliába mehessenek. A menekülteket mindenekelőtt St. Jean de Luzba viszik, Biarritzban egy szállodát béreltek a baszk gyermekek elhelyezésére és orvosokat is küldtek a városba. Később angol hajók a menekülteket Angliába viszik, Del Vayo párisi útja PARIS. — Alvarez dél Vayo spanyol külügyminiszter csütörtökön este feleségével Valenciából Párisba érkezett, Az „Espana“ pusztulása BILBAO. — A kormány repülőgépei elsüllyesztették az „Espana" nevű nemzeti cirkálót. A Havas-ügynökség jelentése szeI rint az öreg spanyol hadihajót öt kormányrepülőgép támadta meg Santander magasságában és addig bombázták, amíg elsüllyedt. tatott megbeszéléseket Eckhardt Tiborral. A nemzeti egyég pártja hangsúlyozza, hogy a miniszterelnök valamennyi párttal való megegyezés alapján akarja az alkotmányjogi kérdéseket megoldani, ezért a politikai ellentéteiket igyekszik a lehetőség szerint eltüntetni, mert az a felfogása, hogy ezeket a kérdéseket az ország javára és közmegelégedésére csak békés politikai légkörben lehet rendezni.
