Prágai Magyar Hirlap, 1937. április (16. évfolyam, 74-99 / 4220-4245. szám)

1937-04-10 / 82. (4228.) szám

-/p. M^Nag^jádiémellék^ _ 18 oldal. Ara Ké 1.20 JhL mML i XVI. évf, 82. (4228) szám ■ Szombat ■ 1937 április 10 Előfizetési ír: évente 300, félévre 150, negyed* évre 76, havonta 26 Kő., külföldre: évente 450, félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 K£. • fl képes melléklettel havonként 2.50 Kő-val több. Egyes szám ára 1.20 Ki, vasárnap 2.— Ki. A szlovenszköi és ruszinszkói magyarság politikai napilapja Szerkesztőség: Prága II., Panská tt 1 i c e 12, II. emelet. • Kiadóhivatal: Prága II., Panská ulice 12, III. emelet. • • TELEFON: 303-11. •• SÜRGÖNYC1M: H1RLRP, P R fl H fl. Bukarest is jelentkezik Jugoszláv mintára román-olasz egyezmény készül Francia lap szenzációs értesülése a küszöbönálló eseményről • A „Times** szerint közeledés várható a Dunamedence két államblokkja közölt Sajtóháboru Ausztria és Németország k&zStt történt mai kihallgatása után tárgyalásokat kez­dett a politikai pártok vezetőivel. Hir szerint rendkívül nagyfontosságu állami problémák meg­oldása áll előtérben, azt azonban a legszigorúb­ban titkolják, hogy milyen vonatkozásuak ezek a kérdések. Az a hir terjedt el, hogy a kormány tegnap két minisztertanácsot tartott és ma estére újabb minisztertanácsot hivott egybe. Jóllehet a tanácskozások tárgyát titkolják, annyi bizonyos, hogy olyan kérdésekről van szó, amelyek meg­oldásához valamennyi alkotmányos és politikai tényező hozzájárulása szükséges. osztrák házaspárt, aki november elsején Hit­ler szüleinek a sírjára koszoonit helyezett el. Az eset múlt év november elsején történt, amikor egy Salzburg melletti kisiparos egyik nyugdíjas tisztviselője Hitler szülei sírján a következő fölirással koszorút helyezett el: „Üdvözlünk a halálban és köszönjük fiato­kat! Mortz község.“ a község ezzel szemben kijelentette, hogy nem volt tudomása a koszo- ruelhelyezésről. A hatóságok eljárást indítot­tak a koszorú adományozói ellen. A sajtóhá­boru Hitler szüleinek sírja körül rendkívül érzékeny pontján érintette a német-osztrák A daikamese (*) „Kispolgári dajkamese, — éveken keresztül ezzel a fölényes vállrándítással1 intézték el a kommunista lapok a GPU gazságairól nyilvánosságra került adatokat. Dersinszkyről, Jagodáról és a többiekről úgy beszéltek, mint az eszme fanatikusai­ról, akiknek a szemében az emberi életnek nincs értéke, csak az eszmét nézik, csak a mozgalmat, amelyért élnek és halnak. Sőt volt egy korszak, amikor valóságos hősi Irodalma volt a Csekának, mindenre el­szánt terrorfiukból regényhősöket varázsolt ■az irói képzelet és az európai inteljektueílek hideg borzongással bámultak a „heroizmus- mak ezekre a nagy példáira”. A különvéle­ményt lemosolyogták vagy dühödten lehur­rogták. Marié Brett-Perring leleplezéseit £ GPU-ról fizetett hazugságoknak bélye­gezték még az úgynevezett szabadszelle- mü intellektuellek is, akik egyébként egyet­len egy alkalmat sem mulasztanak el, ami­kor rendőri erőszakosságok ellen tiltakozni Jehet — és természetesen kell is. Pedig Ezekben a leleplezésekben olvashatott elő­ször egyet-mést az európai polgár Jagoda működéséről, életmódjáról és üzleteiről, Jóval azelőtt, hogy a hivatalos szovjetsajtó 4 tőle megszokott tömörséggel „részeges gazemberének bélyegezte a valamikor mindenható terrorfőnököt Mi sem szeret­jük a dajkameséket és egy politikai moz­galomról igazán nem az úgynevezett men- de-mondák alapján formálunk véleményt s azt is élénken el tudtuk volna képzelni, hogy minden borzalom ellenére is eljutott tizennyolc év alatt a polgárosodás alapfo­káig a szovjet s legalább annyira van már, hogy a terrorfiuk nem grasszálnak olyan nyakló nélkül, mint az úgynevezett „heroi­kus időkben". Aztán jöttek a trockista pe­rek és meggyőzték a világot, hogy a GPU sokkal szivósabb gyökerekkel kapaszkodik az orosz politikai életbe, mint akárki hitte volna. Hogy a terroristák sokkal erőseb­bek, mint valaha, hogy a GPU nemcsak, hogy nem szívódott fel a „nagy termelő munka'* természetes konszolidációs hatása következtében s vált polgári titkos rendőr­séggé, hanem szuverénebbül uralkodik, mint maga a kormány. Állam az államban - önálló és független erőszervezet, amely­nek ma sokkal nagyobb hatalom van a ke­zében,, mint a milliós pártnak. Oroszországban ebben a pillanatban há­rom, majdnem önálló, legalábbis egymással sok mindenben ellentétes érdekű és szem­léletű erőszervezet uralkodik: a GPU, a vö­rös hadsereg és a kommunista párt. Nem kell hozzá nagy éleslátás, hogy megállapít­hassuk: a három közül a kommunista párt a leggyengébb s most válogathat, kire esküd­jön fel: Jezofra vagy Vorosilovra? Az sem titok (vagy ez is dajkamese?), hogy a GPU és a vörös hadsereg között gyilkos leszámolás folyik. A GPU kezdte a trockiz- mus vérvádjával és tizedelte a pártot, kiir­totta a Lenin-garniturát, amely útjában ál­lott a „sztálini konszolidációnak" és aztán sorra vette a népszerű tábornokokat is, egymásután kerültek börtönbe Vorosilov tisztjei, köztük néhányan a vezérkar nagy sztárjai közül. Tuhacsevszky nyakát Iga­zán csak az mentette meg, hogy a hadse­reg kezdett türelmetlenül mozgolódni, amikor a trockista vádakat kilőtték a tiszti­karra is és Radeknek egymásután három­szor is el kellett ismételni, hogy Tuhacsev­szky nem volt trockista, mert a játék már túlságosan veszélyes volt és a vörös h;sd­Páriis. — Az Oeuvre beavatott forrásból azt a szenzációs értesülést közli, hogy a közeli na­pokban Olaszország és Románia között olyan egyezmény aláírására kerül sor, mint amilyen az olasz—jugoszláv egyezmény volt A tervet szá­mos befolyásos román politikus mellett lelkesen támogatja maga az uralkodó is. Angol vélemény a kitantant ét a római blokk közeledéséről LONDON, — A Times foglalkozik BeaeS csehszlovák elnök belgrádi látogatásának politi­kai jelentőségével és megállapítja, hogy a látoga­tás folyamán a kisantantállamok szolidaritását megújították, ennél azonban a lap sokkal fonto­sabb eseménynek tartja, hogy úgy Pál kormány­zó-herceg, mint Benes elnök pohárköszöntőiből kiviláglik a kisantantállamok vezető politikusai­nak az a törekvése, hogy békés eszközökkel igyekezzenek Közép- és Délkeleteurópa nemzet­közi jellegű problémáit megoldani. Annak elle­nére — állapítja meg a lap —, hogy ma még valószínűleg korai lenne a római blokk és a kis- antant közötti kollektív szerződésről beszélni, mégis valószínűnek mondható, hogy a két ál­lamcsoport között közeledés fog létrejönni. A közeledés első formája a Times szerint a szoro­sabb gazdasági együttműködés lesz, amelyet szi­sereg egyik marsalljával mégsem lehetett megtenni azt, amit megtettek a vörös ál­lam alapítóival és Lenin munkatársaival, akik mögött nem állott hadsereg, hanem csak a forradalmi múlt néhány elkoptatott és kifakult belégje. S aztán jött a fordulat. Vorosilov akcióba lépett és felvette a har­cot a GPU-val, ő is aktákat és bizonyíté­kokat produkált. Kiderült, hogy Szovjet- oroszországban nemcsak egyetlen egy ha­lálos bűn van, a trockizmus bűne, hanem vannak más „apróbb" bűnök ist gyilkossá­gok, rablások, sikkasztások. Hogy Sztálin életére nemcsak trockisták törnek, hanem mások is, például legközvetlenebb szemé­lyes testőrsége... A Kreml árnyai megele­venednek, akárcsak Pál cár korában, csak éppen most nem egy hűvös, józan és cél­tudatos államférfin áll az összeesküvők élén, egy Pahlen, — akiből valószínűleg csak azért nem lett Oroszország Cromwell- je, mert más éghajlat alatt, tragikusabb ér­zések között, mélyre markolóbb meghason- lással jutott el a királygyilkosságfg s a cár leöletése után ő maga is véget vetett az életének, hanem Jagoda, ez a véreskezü és sötét kalandor, akiről most kiderült, hogy hatalmát valutasibolásra és zugbankár'ko- dásra használta fel. Mindez ismerős, Oroszország és a fran­cia forradalom történetéből. Időben Is, tér­ben Is elég távol vagyunk e szféráktól, de azért mégsem árt a tisztánlátás, az előité- letmentesebb világszemlélet érdekében ala­posan szemügyre venni a Jagoda-ügyet. Mert ha igaz az, amit éveken keresztül1 lel­lárd alapokra fognak fektetni az érdekelt álla­mok egymás között. A Times megállapítja, hogy Csehszlovákia igyekszik a lehető legjobb szom­szédi viszonyt teremteni Ausztriával és e törek­vésnek tulajdonítható a lap szerint, hogy az Ausztriában betiltott szociáldemokrata párt hi­vatalos lapja, az Arbeiterzeitimg nem jelenhet meg többé Briimiben és kénytelen volt szerkesz­tőségét Párisba áthelyezni. Tatarescu politikai tárgyalásai RÓMA. — A Stefani-iroda jelenti Bukarest­ből* hogy Tatarescu miniszterelnök a királynál BOfflOS.-w, Ausztria és Németország között váratlanul rendkívül heves sajtóháboru rob­bant ki. Annak ellenére, hogy osztrák rész­ről mindent elkövettek, hogy tompítsák a né­met-osztrák sajtóháboruskodás hangját és ép­pen most készül A (lám ezredes, a Schusch- nigg kormány propaganda-minisztere Berlin­be, hogy az érdekeltekkel az osztrák-német sajtó modus vivendi kérdéséről tárgyaljon, a német lapok rendkívül heves hangú támadá­sokat intéznek Ausztria ellen. A támadá­sokra az adott okot, hogy az osztrák hatósá­gok 200 silling pénzbüntetésre ítéltek egy kés meggyőződéssel magyaráztak irodalmi sznobok ' és politikai széplelkek, hogy „az eszme" nem nélkülözheti a megvalósítás alapitómunkája közben a kíméletlen szigort és igénybe veszi a terrort is, ha kell (hi­szen ennek a hitvallásnak maga a Cseka megalapítója, Dersinszky volt leghango­sabb hitvallója s hivatkoztak is rá az euró­pai bolsik elég sűrűn), akkor most jó len­ne mélyére nézni a dolgoknak és meakul- pázva beismerni, hogy azoknak volt iga­zuk, akik undorral fordultak el a kommu­nizmustól, mert látták és hirdették, hogy nem „az eszme" fogja szolgálatába állítani a terror-szervezeteket, hanem a terroriz­musnak válik takarójává az, ami valamikor eszme volt s éppen a terrorral való össze­házasodás következtében vált süket frá­zissá. Az események megmutatták, hogy hova vezet a diktatúra útja, hogy a terror­ral nem lehet kompromisszumot kötni $ nem lehet kitessékelni akkor, amikor a széplelkek elérkezettnek látják az időt hoz­zá, mert a terror természeténél fogva totá­lis és magábaolvaszt, maga alá rendel s sajál képére formál át minden eszmét, mely elég vak volt és süket, hogy rábízza sorsát s általa próbálja meghódítani a világot. Ez a játszma már régen elveszett, a kommu­nizmus eszméjének játszmája, s csak J»é- hány megszállott vagy megfizetett intellek- tuel'I nem akar vagy nem mer észretérni s nem veszi tudomásul, hogy Oroszország­ban többé nem lehet egyébről szó, mint­hogy a terrorista diktatúra helyett jöjjön esetleg a katonai diktatúra. S hogy eddig mi volt a rendszer politikai tartalma, sem­mi nem bizonyítja jobban, minthogy Jago­da vitte bitó alá Zinovjevet, Kamenevet és a többieket. Ennek az embernek adatai alapján kerültek jeltelen meszes gödörbe a hajdani kommunista vezérek. Most már igazán fel lehet ébredni a szovjetrajongás bódulatából. A dajkameséket most maga a szovjetsajtó hitelesíti. Jagodáról rémtörté­neteket írnak, ezúttal nem „megfizetett burzsoá újságírók”, hanem az Izvesztija felesküdött munkatársai, ugyanazok, akik tegnap még Radeket nevezték „undok csuszó-mászó“-nak s ugyanazok, akik teg­napelőtt Radeket is, Jagodát is a világfor­radalom élharcosainak, romantikus forra­dalmi hősöknek pingálták. Amikor Marié Brett-Perring először irt Jagoda piszkos üzleteiről és a GPU vezéreinek dőzsölései­ről, gúnyosan mosolyogtak: piszkos kispol­gár-fantázia rémlátomásai. Most kiderült, hogy Jagoda ékszereket csempésztetek egy levantei zugbörziánerrel Amerikába és pro­víziót szedett az angol fegyverüzletek után. Nem is beszélve a „Temps” jelentéséről, amely szerint pedig, mikor vesztét érezte, nem kevesebb, mint egymillió rubelt mar­kolt ki az államkasszából. Ez volt az a tán­toríthatatlan forradalmi jellem, aki éveken át szigorú lélekvizsgálatot tartott a kom- ta vezérek között, hogy pontosan bc- iv-íják-e a sztálinista rítus szabályait és nem fertőzte-e meg őket a burzsoá hedo- nizmus vagy a trockizmus mételye? Mind­ez a dajkameséhez tartozik s még az, ami ezután jön.

Next

/
Thumbnails
Contents