Prágai Magyar Hirlap, 1937. április (16. évfolyam, 74-99 / 4220-4245. szám)

1937-04-09 / 81. (4227.) szám

'•PRXGAI-A^AG^ARHlRLAP 7 1937 április 9, péntek. Amerikai izii gangsziertámadás Prágában Két álarcos bandita fényes nappal kirabolt egy prágai bankliókot 120 ezer koronát zsákmányoltak a bérautón elmenekült rablók ■■ ■■ Jelentkezett a bérautó sofőrje, akitől áprilisi tréfával lopták el az autót PRÁGA. — Csütörtökön a déli órákiban csi­li ág ói izii bankbetörés játszódott le Prágában. A Prága Városi Takarékpénztár zsizskovi fiók­jában, a Grégr-uccában néhány perccel 12 óra előtt két fekete álarcos fiatalember jelent meg és feltartott fegyverekkel arra kényszeritették a pénztár három tisztviselő'jét, hogy szolgáltas­sák ki a bankfiók minden pénzkészletét. Az egyik fiatalember vadászfegyvert, a másik forgópisztolyt tartott a megrémült hivatalno­kokra. Az egyik hivatalnok hátráló mozdulatot tett a páncélszekrény ajtaja felé, közben megcsú­szott s arccal esett a padlóra. A betörők agyon- lövéssel fenyegették, ha meg mer mozdulni s igy kellett fekve maradni a padlón. A másik két tisztviselő pedig gyorsan eleget tett a betörők felszólításának és kiszolgáltatta a páncélszek­rényben lévő 120.000 koronát. Az álarcos hara­miák közben feltartott fegyverrel főleg arra ügyeltek, hogy a tisztviselők ne nyúljanak a telefonhoz, vagy a bútorokhoz, amelyeken eset­leg riadócsengő lehetett volna. A pénz birtokában mindkét betörő gyorsan kiugrott a pénztárhelyiségből, a ház előtt álló autóba vetette magát és gyors iramban elrobo- gott. Az ijedtségükből felocsúdó bankhivatalnokok utánuk szaladtak az uccára, de már csak annyit tudtak megállapítani, hogy a rablók egy P.— 25.982. rendszámú autón oldottak kereket. Ilyen rendszámot Prágában csakis bérautóik használ­nak. A Rieger-park irányába száguldó autót a bankból kirohanó tisztviselők hadonászására egy 17 éves inas fel akarta tartóztatni. De az autóból rámeredtek a fegyverek és csak az utolsó pillanatban tudta elkerülni, hogy el ne gázolják. A bankfiókba érkező rendőrbizottság a vizs­gálat során megállapította, hogy a betörők kint várakoztak az autóban és azt lesték, mikor ma­rad magára a három tisztviselő. Sáros lábuk nyomait még megtalálták a pénztár asztalán, amelyen kétizben is átugrottak. Később jelentkezett a rablók által használt bérautó sofőrje is, aki elmondotta, hogy a két ismeretlen fiatalember rövid idővel a betörés előtt szállt be kocsijába. Egy bérház előtt fel­küldték őt valamilyen ürüggyel az ötödik eme­letre. Mire az ötödik emeletről lejött az uccára, autójának nyoma veszett. A rendőrség nagy eréllyel kezdte meg a nyo­mozást. A vakmerő álarcos rablóknak és autó­juknak azonban mindezideig nyoma veszett. jSzn>HÁzKön^?KabTLnt\. Hogyan folyt íe a szenzációs brüsszeli nemzetközi hegedűverseny? Érdekes helyszíni tudósítás az oroszok győzelméről ■■ Virovai Róbert ötezer frankos dija ■■ BRÜSSZEL, — Brüsszelben a közeli na­pokban fognak lezajlani a választások, ame­lyekben megütközik Degrelle pártja a bal- oldallal és ez érthető izgalomban tartja egész Belgiumot. A brüsszelieket azonban még ennél is jobban érdekelte az első nem­zetközi Isaye-hegedüverseny, amely most április 1-én fejeződött be. Kilencvennyolc versenyző A hangverseny jegyei darabonként 265— 400 frankba kerültek, mégis már a ver­seny első napján elkapkodták őket. Az utolsó előadásokra csak nagy felárral le­hetett jegyet szerezni. Erzsébet királyné 50.000 frankos első diján kívül' 25.000 frankos második, 20.000 frankos harma­dik és még kilenc értékes díjért folyt a küzdelem a dicsőségen kívül. A világ minden tájáról kilencvennyolc tehetséges és fiatal művész vett részt a versenyen, amelynek zsűrijében magyar részről Gert- Jer Endre foglalt helyet, akit a magyar kormány a tragikus hirtelenséggel elhunyt Hubay Jenő helyett küldött ki. A zsűri tagjai különben mind kitüntetésben része­sültek és voltak olyanok is, akik a Lipót- rendet kapták. A selejtező versenyen nagyon sokan es- íek kL Németországnak minden jelöltje ki­bukott, pedig a versenyre elég sok ver­senyzővel vonult fel. Ugyancsak kiesett Lengyelországnak mind a négy jelöltje, Franciaország számos versenyzője közül csak egy jutott be a döntőbe. Kibukott Belgium négy, Észtország négy és Lettor­szág két jelöltje. Napi nyolc-tiz órai gyakorlás Ekkor érte a nagy -meglepetés a nemzet­közi zenevilágot: az oroszok öt kiküldöttje egytől-egyig bejutott a döntőbe. Kiváló, kiforrott mű­vészeket küldtek a versenyre az oroszok és már ekkor nyilvánvaló volt, hogy ver­hetetlenek. Mint kiderült, teljes két év óta készült az öt fiatal művész a ver­senyre és még a verseny alatt is naponta 8—10 órán át gyakoroltak. Nagyon vi­gyáztak a „kondíciójukéra: külön sza­káccsal jöttek Oroszországból és az orosz követségen laktak, míg a többi verseny­ző különböző panziókban, Virovai Róbert kilencedik dija Magyarország vett részt a legkevesebb versenyzővel. Á kis Virovai Róbertnak nagy sikere volt és Erzsébet királyné, aki maga is jó hegedűs, már első alkalommal feltűnően tapsolt Virovai játékának. Ha az oroszok nem vettek volna részit a versenyen, egészen elöl végzett volna, igy is azonban a közel száz versenyző közül a kilencedik lett. Ezzel a kilencedik díjjal 5000 frankot nyert Virovai Róbert. A középdöntő után a helyezettek három napig játszottak. Óriási izgalomban hirdette ki a zsűri az eredményt. Az első dijat, öt­venezer frankot és Isaye egyik müvének kéziratát az orosz Oistrach nyerte. Ez a ki­váló művész mindössze 19 éves. Nyomban hangversenyszerződést is kapott. A 23 éves Odnopozov vitte el a második dijat, ezzel Ausztria számára szerzett dicsőséget. Pöt­tömnyi kicsi lány Guilliels, a harmadik dij nyertese. Ő is orosz, aminthogy orosz volt a következő két helyezett, a 13 éves Gold- stein és Kozolupová is. A többi nyertesek sorrendben: Fichtengolz (Szovjet), Bobescu (Románia), Makanovic'ky (Svédország), Virovai Róbert (Magyarország), Reyes (Kuba), Brengola (Olaszország), Champiel (Franciaország). Virovai volt a két orosz csodagyerek után a legfiatalabb díjnyertes. Az orosz versenyzők csak az erkölcsi si­kernek örülhettek. A dijakat nem ők kap­ják, vezetőjük vette át és viszi haza. A legközelebbi nemzetközi Isaye-hangver- senyt öt év múlva tartják meg. Az oroszok ezen a hangversenyen tiz fiatal művésszel akarnak résztvenni. (*) Parádés előadásban kerül színre Nyit- rán „A bor“. Nyitráról jelentik: A Szloven­szkói Magyar Kultur Egyesület nyitrai cso­portja, — imiinit röviden imár jelentettük — szinreínoziza Gárdonyi Géza örökbecsű paraszt- dráimáját, „A (bort". A nemes veretű darab fő- erőssége, hogy neun papirosfigurákat visz színpadra, hanem a magyar parasztot és éle­tiét mutatja ibe. A SzMKE műiké divelőgárdá ja valóban parádiós előadásiban hozza színre Gár­donyi darabját, mely az idei szezon nagy ese­ményének Ígérkezik. A régi, kipróbált imü- kedivelőgárda legjobbjai szerepeinek, rajtuk kívül néhány tehetséges ülj erőt sikerült be­kapcsolni. Többek között M. Bünger Valéria, L. Polónyi Vilma és Farkas Nusi szereplése biztosítja, hogy a nagy körültekintéssel elő­készített diarab sikert fog hozni. V. Fodor Ilus, Weáisz Mariska, akik már többször szere­pelitek nagy sikerrel, ezúttal is hálás szere­pekben mutatkoznak be. A férfiszerepeket Fekete Imre dtr., Császár Béla, Mandák Kál­mán, Lettkó György, Gárdonyi Ernő, ifj. Jed- l'icska Gyula, Szőke József, Miihályfi László, Fiucihs Zsiga alakítják. A gyermeks-zerepet Rolfes Robi játsza. A SzMKE uijabb nyitrai szinielőadása iránt nemcsak Nyitnán, hanem az egész környéken nagy érdeklődés mutat­kozik. Jegyek elővételben való vétele ajánla­tos, tekintettel a nagy érdeklődésre. Jegyek a Gerley és Biliozky cukrászdáikban kaphatok. A Rimaszombati Magyar Dalegylet hangversenye RIMASZOMBAT. — A hetvenesztendős fönnállását ez évben ünneplő Kassai KZD-da- lárda jubdláris ünnepségein a rimaszombati, rozs- nyói és eperjesi magyar dalegyletek is testületileg részt vesznek. A kassai ünnepségre készülő Ri­maszombati Magyar Dalegylet az utazás költsé­geinek előteremtése céljából két hangvefsenyt rendez Rimaszombatban, éspedig április 10-én a Polgári Kör és április 17-én pedig az Iparos Kör helyiségében. Mindkét hangversenyen legújabb müsorszámaival szerepel a Dalegylet kitűnő for­mában lévő férfikara s az egyik, meglepetésnek tarfogatott müsorszámot a hires, nevezetes ri­maszombati „600 éves zenekar" kiséretével fog­ják bemutatni. Külön eseménye lesz a szombat esti hangversenynek Tanka Jenő bankigazgató­nak, a Losonci Magyar Dalegylet országszerte ismert baritanszólistájának föllépése, aki felesé­gének zongorakisérete mellett Ady-dalokkal, va­lamint Schuman- és Schubert-számokkal fog szerepelni. A műsor változatosságát még egy zenetörténeti előadás, egy vígjáték, szavalat és dr. Halász István zongoraszáma gazdagítja. Az estély Kersék Jánosnak, a Rimaszombati Ma­gyar Dalegylethez irt prológusával kezdődik. A rendezőség hetek óta munkában van, hogy az estély sikerét minden rendelkezésre álló eszköz­zel biztosíthassa s a magyar dalkultura rima- szombati híveit abszolút értékű, színvonalas mű­vészi élvezetben részesítse a kassai vendégsze­replés lehetőségét biztositó anyagi áldozatáért A hetvenesztendőssé lett Kassa KZD nagy­szerű férfikara, amint arra Rimaszombat apraja és nagyja még igen élénken emlékszik, több, mint tiz évvel ezelőtt hangversenyt adott a ri­maszombati Tátra-szálló nagytermében. Ennek a hangversenynek sikere nemcsak felejthetetlen emlékeket jelent még ma is Rimaszombatban, hanem a rimaszombati magyar társadalom mind­máig rendezetlen tartozását is a Kassai KZD-vel szemben, aminek kiegyenlítésére most a KZD hetvenéves jubileumán adódna a legjobb és leg- stilszerübb alkalom. A Rimaszombati Magyar Dalegylet április 10-i és 17-i két hangversenyével óhajtja igazolni a rimaszombati magyar társadalom előtt, hogy a kassai vendégszereplésre tökéletesen és úgy van fölkészülve, hogy ott méltóképen reprezentál­hatja a valamikor országos hírnevű rimaszombati magyar dalkulturát. Ezek szerint tehát már csak a társadalom áldozatkészségén múlik, hogy a kassai ut anyagi nehézségei is elháruljanak a derék rimaszombati magyar dalosok elöl s ezért van szükség arra, hogy mindkét hangverseny bevétele megfeleljen a kassai tervekkel kapcso­latos várakozásoknak. (*) Magyar kórus olaszországi sikere, Udin é- ből jelentik: A budapesti Pailestrina-kórus Triesztben, Politeana Rosettiben kétezerfőnyi közönség jelenlétében adta elő nagy hengverse- nyét. A száztagú kórust és Vaszy Viktor karna­gyot kitörő lelkesedéssel ünnepelte az olasz kö­zönség. A Palestrina-kórus második hangverse­nyét az udinei Theatro Odeonban rendezte más­félezernyi közönség jelenlétében. Különösen a magyar daloknak, főleg Kodály szerzeményei­nek volt nagy sikere s a közönség helyéről föl- állva, tombolva tüntetett. A Palestrina-kórus két hangversenye nagy visszhangot keltett az olasz sajtóban, megállapítják az olasz lapok, hogy a Palesztrina-kórus hangversenyének programja megmutatta ennek a korális együttesnek igazi értékét, amely méltó az olasz polifónia legdicső­ségesebb neveihez. A magasigényü olasz közön­ség hódolattal adózik a magyar zeneművészet­nek és dalkulturának. Ha jó rádiót akar, ^ forduljon a jgflraw i Jígijjt^aUASJLER MllStaűááo Motlern rádíómühely! ■KSrjH BRaiiSL vb. 'vmdr Lörlnckapu 17 Telelőn 25-05 Uj bemutatók a kassai magyar színházban KASSA. — (Kassai szerkesztőségünk­től.) Az elmúlt héten három uj betanulásu darabot mutatott be Kassán a keletszloven- szkói magyar színtársulat. A legnagyobb figyelmet a bemutatók között kétségtelenül a „Virágzó asszony", Denys Amiéi vigjá- téka érdemli. A finoman felépített darab témája már magyar Írókat is foglalkozta­tott, főleg Molnár Ferencet. A fiatal anyá- nak és felnőtt leányának vetélkedése halk jelenetekben, de kerek, mindvégig lekötő cselekményben bontakozik ki a színpadon. Nincs tragédia, mint Molnár Ferencnél, ha­nem vidám — kissé tulmerész — menekü­lés az életbe. A címszerepet ragyogóan ját­szotta Jánossy Terka. Értelmes, de egyéb­ként nem megkapó és nem valószínű jelen­ség volt a színpadon a leány szerepében Gabányi Böske. Nem volt megelégedve a közönség Bodó Józseffel, aki jó kiállású, elegáns színész, de sem értelmisége, sem já­téktudása nem teszi alkalmassá ilyen mé­lyen lírai szerepre. A halk tónusu harmadik felvonás igy csak a hősnő egyoldalú akció­ja volt, amelyben a partner szinte csak za­varóan hatott. Turóczy Gyula fölényesen és okosan játszotta a férj szerepét, a ki­sebb szerepekben Kollár Mária, Horkay Jolán, Lengyel István és Dudinszky Pál ját­szottak sikerrel. Az egy prózai darabra természetesen két operett jutott: ,,3:1 a szerelem javára" és „Marika hadnagya". A sportoperett Szi­lágyi László, Kellér Dezső és Harmath Im­re szellemes munkája, amelyhez Ábrahám Pál szerzett temperamentumos zenét. A da­rab megérdemelt sikert aratott, a vizipoló- világbajnokoknak nem volt nehéz a kassai közönséget meghódítani. Takách Rózsi friss, vidám és bájos volt a főszerepben, Kőmű­ves Erzsi, a táncoskómika, legjobb kvali­tásait hozta ki, Horkay Jolán, Schmidt Lí­via, Cs. Nagy Vilma a hölgyek csapatá­ban jól harcoltak a darab sikeréért, de az oroszlánrész a vizipolósoknak jutott. Első­sorban Károlyi Vilmosnak, aki friss humo­rával és temperamentumával — kapus lété­re — egymásután lőtte a gólokat a közön­ség nevető izmaiba. Bodó József mint szen­de hős itt teljesen elfogadható volt, Farkas Pali pedig megint brillírozott. Jeney Ottó­nak, a bonvivánnak ezúttal kisebb, de nem hálátlan szerep jutott, jók voltak egyébként a vizipoló csapat tagjai valamennyien. Ert- sey Barna is. A másik operett, „Marika hadnagya", gyengébb visszhangra talált, a hálás miljő és történet ellenére. A szöveget Dénes Gyula irta, a nem nagyon egyéni zenét Saly Géza szerezte. Radnóthy Éva elegáns volt a főszerepben, mint mindig. Takács Rózsi édes volt, Kőműves Erzsi, Jeney, Turóczy, Bodó, Némethy, Horkay Jolán, Somogyi becsülettel álltak ki a darabért, de a helyzetet ezúttal is Károlyi Vilmos men­tette meg a huszárönkéntes szerepében. A közönség nagy számiban és hálásan fo­gadta mindhárom újdonságot, bizonyos érezhető udvarias rezignációval, hogy nem kaphatnak jobbat, (re). (*) Brogyányi Kálmán előadása a SZMKE- kiállitáson. A Szlovenszkői Magyar Kultur Egyesület és a pozsonyi imüvészegvesület rep- peaemtativ pozsonyi képzőművészeti kiállításá­val kapcsolatban Brogyányi Kálmán, az is­iimért magyar műtörténész, április 11-én, va­sárnap délelőtt előadást tart. Az előadás a ki­állított anyagnak és annak művészi kérdései­nek aiz isimer lété® ével 'foglalkozik. Az előadás a kiállítás helyiségéiben lesz. Az aktuális elő­adásra felhívjuk közön ségünk figyelmét. (*) Tizenkétórás „hanglemez’’. Érdekes talál­mány gyakorlati felhasználását kezdték meg Né­metországban, amely forradalmasítja a hang-le­meztechnikát. A találmány lehetővé teszi, hogy akár tizenkét óra (hosszat is egyetlen lemezről tartsanak előadást, illetve nem is lemezről. 31 centiméter széles fémszál ágról, amelynek hossza 100 méter is lehet. Ez a találmány végre meg­teremti a teljes operai előadásoknak folytat-ó'a­f osan történő hanglemezleadását, anélkül, hogy őzben valaki a készülékhez hozzányúlna.

Next

/
Thumbnails
Contents