Prágai Magyar Hirlap, 1937. április (16. évfolyam, 74-99 / 4220-4245. szám)
1937-04-08 / 80. (4226.) szám
jBíjW 1 XVL évf. 80. (4226) szám • Csütörtök ■ 1937 április 8 Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyed* évre 76, havonta 26 K£, külföldre: évente 450, félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Ki. • A képe$ melléklettel havonként 2.50 K£-val több. ■gyes szám ára 1.20 KC, vasárnap 2.— KC. A szlovenszkói és ruszinszkói magyarság politikai napilapja ázerkesztöség: Prága II., Panská U 1 i c e 12, II. emelet O Kiadóhivatal: Prága II., Panská ulice 12, III. emelet. • • TELEFON: 303-11. © Ö 8ÜRGÖNYCIM: HÍRLAP, PRAHA. Benes elutazóit Betgrádbót Pál korniányzóherceg visszaadja Prágában az elnök belgrádi látogatását A francia saltő bizakodó, az olasz pesszimista a belgrádi eredményekkel kapcsosaiban A magyar szív mozgalma W A magyar kisebbségi élet egy uj| jiemzetmentő szervvel lett gazdagabb: öntudatos magyar nők megalakították az országos magyar gyermekvédő egyesületet. |Föl kell jegyezni ezt az eseményt, mert a kisebbségi magyarság szociális tevékenységének uj fejezete kezdődik vele. Amióta az egyesült párt egynevezőre hozta a magyar társadalmat, azóta örvendetesen erősödik benne a szociális felelősség tudata és a szociális önsegélyre való kollektív készség. Egymásután alakulnak meg az átfogó szociális szervek és az egységes magyar kisebbségi szellem kialakulása óta ezek a szociális akciók nem helyi kezdeményezések többé, hanem hovatovább egyetemesekké, országos méretüek- ké válnak. Gondoljunk például a parasztiskolákra, amelyek a magyar nép alaprétegének szociális és gazdasági helyzetét akarják a művelődés révén javítani. Vagy a ivárosok diáksegélyző gyűjtéseire, amelyek í&z iskolába járó nyomorgó proletár kisma- igyarokat Igyekeznek kiragadni az éhség les fagy karmai közül. Hogy a társadalom közfigyelme ilyen erőteljesen a szociális kérdésekre terelődött, ez már az uj magyar szellemiségnek a következménye: a magyar egység tudatából folyó magyar szolidaritás keres itt tettekben kifejezést. Hiába kárognak a hivatásos ócsárlók, a kisebbségi géniusz legyürhetetlenül nyomul élőre, életet, segítést követel a közsegé- Jyekből és amennyire a kisebbség erejéből telik, önsegéllyel szervezi és építi is ezt az lél etet. A magyar kisebbség, sajnos, olyan helyzetben volt, hogy időben első és fontosságban is elsődleges teendője a politikai önvédelem megszervezése, a politikai keret kiépítése kellett hogy legyen. Másfél évtizedig a kétpárt rendszer segítségével véltük kiharcolhatni nyelvjogi, művelődési, gazdasági és szociális életigényeinket. De a két keretben való szervezkedés sok erőt vont el, belső fronton vesztegettük erőnket, mig végre eljutottunk az egységes keretig, a partikuláris munka után az igazi kollektív munkáig. A kétpárt-rendszer idején csak a kulturális szervezkedést tudtuk elvégezni, azt sem tökéletesen, mert például az Iskolafenntartó magyar „Kulturver- band““-ot nem tudtuk megvalósítani, a gazdasági szervezkedés az erőmegosztás miatt csak nagy késéssel és nehézségekkel haladt előre, a szociális szervezkedés pedig csak a helyi karitatív szervekre maradt. De jhogy végre már Idáig jutottunk, hogy a kulturális és gazdasági szerveződés után a szociális önsegélyre is telik erőnk, ez biztos jele annak, hogy a magyar kisebbség nemzetiséggé való szerveződése a legjobb utón halad. A gyermekvédő egyesület gondolatát a magyar nők karolták föl. Ebben rejlik az esemény igazi jelentősége. A csehszlovákjai magyar nők nemzeti mozgalma eddig csak folyóiratokban tudott kifejezésre jutni, egyesület formájában nem. Egyesületi életük csak egyházi vagy helyi jótékony- sági egyesületekre terjedt ki. A most megalakított gyermekvédő egyesület Szloven- azkón az első országos szervezet, amelyben a magyar nők az Itteni magyar élet jporondjára zárt sorokban fölvonultak. A magyar gyermekvédelemnek világszerte nagyon nagy múltja ó* híre .van, bírhatunk BELGRÁD. — Ma, belgrádi tartózkodásának utolsó napján dr. Benes Eduárd köztársasági elnök felesége társaságában látogatást tett a csehszlovák követségen, ahol dr. Gírsa követ fogadta. A követségen több küldöttséget fogadott az elnök, majd félórás ottartózkodás után a Pál herceg múzeumot és a katonai múzeumot tekintette meg, ahol az elnököt Pál régensherceg fogadta. Ezután az elnök rövid sétát tett a Kali- megdán-parkban. Ezután zártkörű diné volt BELGRAD. — A félhivatalos Avala-iroda jelenti: Dr. Beneá Edvárd csehszlovák köztársasági elnök belgrádi tartózkodása alkalmával politikai megbeszélések folytak, amelyeken egyfelől Benes köztársasági elnök és Krofta csehszlovák külügyminiszter, másfelől Pál kormányzó herceg és Sztojadinovics jugoszláv miniszterelnök és külügyminiszter vett részt. A megbeszélések folyamán sorravették mindazokat a kérdéseket, amelyek Csehszlovákia és Jugoszlávia viszonyát érintik, valamint mindazokat az ügyeket, amelyek Európa jelenlegi nemzetközi helyzetével állanak összefüggésben. Újból megerősítették azokat a határozatokat, amelyeket a kisantant állandó tanácsának legutóbbi értekezletén hoztak és ismét megpecsételték azt a lerombolhatadan szoros barátságot és testvéri szövetséget, amely a két ország között fennáll. Pál kormányzó herceg később megállapítandó időben hivatalos látogatást tesz Prágában, hogy viszonozza Benes köztársasági elnök belgrádi látogatását. Ez az utazás alkalmat ad arra, hogy újból megerősítsék és kinyilvánítsák az elválaszthatatlan kötelékekkel egymáshoz fűzött két testvérállam politikai felfogásának és céljain zik azonosságát. Jugoszlávia közvetít a Dunavölgy két állam- blokkja között PARIS* — A francia sajtó rendkívül élénken foglalkozik Benes elnök belgrádi utazásával, abban, hogy a gyermekmentés szervezett munkája, amelynek kisebbségi sorban többszörösen nagyobb jelentősége van, mint a többségi nemzetnél, az ő kezükben olyan tökéletes lesz, amilyet a magyar tradíció alapján a magyar nőktől várhatunk. A gyermekvédelem karitatív valami: de kisebbségi életünkben több az egyszerű szociális föladatnál, mert nemzeti föladat. A nemzeti élet gyökereit gyógyítja az, aki a kallódó kismagyarok felé nyújtja oltalmazó kezét. Hogy csak egyet mondjunk: ma ebben az országban nincs egyetlen lelencház, ahol az oda behullott kismagyarok magyar szót hallanának és tanulhatnának. De szükség van a magyar gondoskodó Pál herceg úgynevezett fehér kastélyában. Közvetlenül a csehszlovák követségen tett látogatás előtt félórás kihallgatáson fogadta a csehszlovák köztársasági elnök dr, Sztoj adino vics miniszterelnököt, akivel számos kérdést beszélt meg. Ez volt Beneá elnök belgrádi tartózkodása alatt a második politikai megbeszélés, amelyen már dr. Krofta külügyminiszter is résztvett. A ma reggeli belgrádi lapok jelentése szerint az elnök délután 16 órakor hagyta el a jugoszláv fővárost. amelynek francia politikai körökben nagy jelentőséget tulajdonítanak. Az Excelsior szerint Benes jugoszláviai utazása a kollektív biztonság megvalósításába vetett reményt megerősíti. A Republíque megállapítja, hogy Benes elnök a jugoszláv államférfiakkal folytatott belgrádi megbeszélései során tisztázta azokat a kérdéseket, amelyek a jugoszláv—olasz egyezmény kapcsán merültek föl. A lap hangoztatja, hogy a belgrádi tanácskozásokat semmi szin alatt sem lehet a kisantant gyöngülésének vagy pedig Franciaország diplomáciai kudarcának tekinteni. Az igazság sakkal inkább az, hogy a Dunavölgy két államblokkja közeledik egymáshoz, ami közben Jugoszlávia a közvetítő szerepét játsza. Hasonló szellemben ir a L'Oeuvre is és reményének ad kifejezést, hogy a jövőben Jugoszlávia és CsekR6MA. — Római politikai körökben rendkívül nagy figyelmet szentelnek Benes elnök belgrádi tartózkodásának, A Prager Tagblatt római tudósítójának jelentése szerint az olasz sajtó ebből az alkalomból ismét igyekszik rámutatni azokra a mélyreható véleménykülönbségekre, amelyek a kisantanton belül tapasztalhatók. A Giornale d‘Italiában Mussolini vezércikkírója azt fejtegeti, hogy a kisantant „reális egzisztenciája* került válságba. „Bizonyos*, — írja a lap, amely közel áll az olasz külügyminisztériumhoz és minden valószínűség szerint a ellik sugalmazva is van, — „hogy a kisantant többé nem képviseli azt a belső egységet és a föltétlen szolidaritást, amelyet kezdetben. A belgrádi kisantantkonferenciáról kiadott komikézre azoknál a kismagyaroknál is, akik nyomor és Ínség által legyengített testi erővel messze iskolákba járnak. Tej és kenyér, meleg ruhadarab és lábbeli kell nékik. És magyar tankönyv meg magyar iskola. Ha magyar iskola nincsen helyben, segítség kell nekik, hogy közlekedési eszközzel a távolabbi magyar iskolába járhassanak. Ne felejtsük el, 1935 végén 12.638 magyar gyermek, a magyar gyermekek 10.87 százaléka járt nem magyar tannyelvű iskolába. Ha valahol, úgy itt van szükség lélek- mentésre. A csehek gyönyörű példát szolgáltattak a gyermekmentés terén. Még kisebbségi sorban is csodákat müveitek, önerejükből, Szlovákia külpolitikailag még szorosabban együtt fognak működni, mint azelőtt. Nagyon érdekes a Populaire cikke, amely rendkívül éleshangu támadást tartalmaz Sztojadinovics miniszterelnök ellen. A lap azt írja, hogy a jugoszláv nép demokratikus érzését mélyen sértette az a mód, ahogy a jugoszláv—olasz egyezményt megkötötték, „Sztojadinovics ur tudhatja — írja a lap —, hogy Jugoszláviában két érzés van, amelyhez veszély nélkül nem lehet hozzányúlni: a nép demokratikus érzése, amely a Franciaországhoz való barátságban jut kifejezésre és a szláv érzés, ami miatt Jugoszlávia soha nem foglalhat el oroszellenes álláspontot." A Temps azt hangoztatja, hogy Benest Belgrádhan olyan lelkesedéssel fogadták, amilyenben barátságos és szövetséges államok fejei is csak ritkán részesülnek. Mindenesetre föltűnő volt — állapítja meg a fél- hivatalos francia külpolitikai orgánum —, hogy a belgrádi szerződést közvetlen a kisantantkon- ferenda előtt írták alá, ami olyan benyomást keltett, mintha a belgrádi kormány szövetségeseit befejezett tény elé akarta volna állítani. A fődolog most már csak az, hogy az olasz—jugoszláv közeledés közvetve nem eredményezze azt, hogy a kisantant egyik tagja olyan útra lépjen, amelyre a többiek nem tudják követni* Az európai érdek azt kívánja — állapítja meg a Temps —, hogy az Olaszországhoz való közeledés ne a kisantant szétrobbantását eredményezze, hanem Olaszországgal együtt a többi dunai államokkal való együttműködést és a gazdasági és politikai béke megszilárdulását eredményezze Középeurópában. A Temps szerint ebben a szellemben folytatta tárgyalásait Benes elnök Belgrádiján. müniké elárulja, hogy az egyes tagállamok között nézeteltéréseik vannak. A kollektív biztonság politikája teljesen lejárta magát, ugyannyi- ra, hogy egyenesen nevetségesnek tűnik föl.* „Románia, — folytatja a lap, — ugyancsak keresi az Olaszországhoz való közeledés útját. Olaszország ezt a magatartást barátságos szellemben fogadja. Az Olaszországhoz való közeledés tisztázhatja Románia kapcsolatait az olaszbarát Magyarországgal is. Ez a tisztázódás egyébként nem tűnik föl ma már túl nehéznek, amiit gróf Bethlen legutóbbi nyilatkozata is bizonyít. Ugyanúgy, mint ahogy Jugoszlávia és Magyarország között is folyamatban van a közeledés.* — Gayda vezércikkében igyekszik be- bizonyitaaii, hogy a kisantant céljai megváltoztársadalmi gyűjtésből, az egész társadalomnak a beszervezésével milliókat áldoztak a gyermekápolásra és a nevelésre. A Cseh Szív egyesület már a puszta nevével áldozatkészségre tudott buzdítani minden cseh szivet, amely rezonálni tud a nemz'ti érzésre. Reméljük, hogy a magyar nők mozgalma is a magyar szivek mozgalma. lesz s minden magyarnál abszolút megértéssel fog találkozni. S reméljük, hogy mi is megtanuljuk azt, ami a nemzeti megmaradáshoz a legelemibb módon szükséges: a minden téren való szervezettséget, a szociális téren pedig a szervezett és célszerű jótékonyságot, az okos önsegélyt. Hivatalos jelentés BeneS és Sztojadinovics tárgyalásairól Bomlik a kisantant — írja Mussolini vezércikkírója
