Prágai Magyar Hirlap, 1937. április (16. évfolyam, 74-99 / 4220-4245. szám)
1937-04-07 / 79. (4225.) szám
1937 áprilia 7, szerda* ^í«GMMA.GtARRTKLSS 9 ^KÖIDAIDASÁG £ A rovatért LUKŰ GÉZA felel Eredményekben gazdag esztendőről számoltak be a Sajóvölgyi Gazdasági Egyesület tornaijai közgyűlésén Egyre emelkedik az egyesület tagjainak száma TORNALJA. — (Kiiiküiklöibt muinfca/táröuinlk je- lenitésie.) A Sajóvölgyi Gazdasági Egyesület vasárnap diéiltelőftt a 'tornaijai Feíhérló-szálilló nagy- termióbeai tartoitítia meg második é'vti rendes közgyűlésiét a tagotk reradlkiiivüll: nagy érideklőidiése nneillieitit, A közgyűlést Fodor Jenő elnök tartalmas és a gazdatársadalom sérelmeire tárgyilagosan rámutató, megnyitó beszéde vezette be. Az elimw.lt gazdasági év történetiét' .ismertetve, ráltért a tervgazdálkodás második e;tápját jelentő, vetésteirüliet-Jkoaillátoziálsi Éiltlézlke.diés blirál'a- tára. Azt elhamarkodottnak és szakszerűtlennek Ítélte, mert szerinte közmiegnyuigvást ilyen intézkedés osalk akkor válthat ki, ha azt szakszerűéin, igazságosan és protefcoi ómeinitiesen hatják végre. Hangoztatta a politikamentes gazdasági összefogás halaszthatatlan szükségességét. Kijelentette, hogy aiz egyesület gaizidiavédeilmi mmnikáseága nem áldhat meg a Sajó-, Rima- és Balogvölgy határainál hanem ennek a munkának tel kiéli ölelnie Szlovemszkó egész magyarlakta vMéfcéit. A rendkirvül miagyihiatásiu és a gazda társadalom érdeikllődésére minden telkinteltiben érdemes elnöki megnyitólbesizéd réiszleitieselblb iismiertieté- sére miég visszaitiéirünk. Lósy Béla oklievelies gazdának, az egyesület titkárának évi jelentése szerint a tagmozgalom örvendetes arányokban fejlődik. Az 1935. évvég i 1195 taglétszámmal szemben ugyanis a jelenlegi tagállomány már 1600-ra szaporodott s az egyesület hivatalos lapja, a „Sajóvölgyi Gazda“ ezidőszerint már 2200 példányban jelenik meg, ami az egye.süilet munkája iránti érdeklődés és megbecsülés kéltség télén bizonyítéka. A hieliyi szervezettel biró községek száma 91-re emieilike'- deitit. Az egyiesület tavaly vezette be a kéthetes gazdasági tanfolyamok rendezését Fodor Jenő. Lekotziky Zoltán, Lóisy Béta, Fodor István, Balog János és A. Demeter István eilőadlók (közreműködésével. Ilyen tanfolyamokat Tornaija, Pelsőc, Simo- nyi, Uz apanyit, Harkács, Kerekgede, Gice és Szalóc községekben tartottak, mindenütt általános érdeklődés mellett. Ezt igazolja a tény, hogy a tanfolyamok hallgatói közül 167 vizsgázott le kielégítő eredménnyel. Fodor Jenő, Szabó Elemér, Fodor István és dr. Szailvendy Pál ellőadók közreműködésével Tornaiján és Feleden doh árny termesztési szakelőadásokat is rendezett az egyesülőt, továbbá ugyainieizein két községben sízőlőtiermieilésá szakelőadásokat is, amelyeken Vimcze Hugó, .a beregszászi ,, Szőlő -B o.r-'Gyüimiölcs“ cimü szaklap eizerkesiZtiője volt az oliőadó. Az Országos Gyümölcsészeti Egyesület pel- sőci fiókját is a Sajóvölgyi Gazdasági Egyesület szervezte meg az elmúlt év folyamán Buchta Yiilktoir országos főifoMigyieiiő közreimüiködésiével. Az egyesület az elmúlt éviben két gazdasági szakelőadást rein- diezotit és pedig Uzapanyilbon Fodoir Jienő, Tornaiján pedig Fodor Jenő, vailaimiiinit dr. Maic-hnik Andor gazdaságii iskolai tanár vezetéséivel. Lósy Béla egyesület ti tikár ezen felül 15 községben tairtott gazdasági vonatkozásai szakelőadást. Ugyancsiak a szakolktatásd munkához számitható a rimaszombati állami gaizdasági iskola •fokozottabb látogatása érdiekében a Sajóvölgyi Gazdasági Egyesület részéről- kifejezett hathatós és eredményes propaganda is. A tervbevett rmiltévi tornai jai mezőgazdasági kiállítás megrendezését a katasztrofális ter- ményeredmények miatt az 1937. évre halasztották. Vetésdiijazást 19 közsiéighen .rendeztek. Bailog- tamási, Jánosi, Szentkirály^ Kerekgede, Horka, Glömlőrpanyit, Giioe, Sümonyi, Lévárt, Kiöveoaes és Berzéte községekben Fodor Jenő, Fodor István és iifj. Hisnyiay-Heincziellmiann Ede voltak az előadóik A gömöiri lótenyésztés régi sziinivonalárnak visszaszerzése érdiekében eredményes propaganda folyt tiaivaly is a petedei csikóleigelő igénybevételére. Dr. Hisnyay-Heinczelmann Béla elnöklétével 1936, augusztus 30-án sikerült megalakítani a Sajóvölgyi Gazdasági Egyesületben tömörült gazdák munkaadó-szakosztályát is, amieily az elmúlt év folyamián ötször tartott ülést. A Sajóvölgyi Gazdasági Egyesület hathatós támogatásban részesítette tavaly is az ösz- szes társegyesületeket és pedig az laltalkuHóban lé vőkéit hasznos utmu- taltiáspkkal, lailapsziabálytervezetieikkeli, a meig- alafcultaikat, illetve a működésűkben gátolt társ- egyesületeket pedig a munka megkezdésére és folytatására serkentő initeirvencióikikal. Remélhető, hogy Szlovenszkó magyarlakta vidékeit rövidesen sikerülni fog gazdasági egyesületekbe beszervezni, ami után majd sor kerülhet ezeknek egy szövetségbe való tömörítésére is. Lósy Béla titkár általános figyelemmel 'és hely esléssol kísért jelentésiének tudomásulvétele után a közgyűlés egyhangúlag elfogadta az előterjesztett zárszámadásokat és költségelőirányzatot s az elnökségnek a szokásos felment- vényt megadta s ugyancsak egyhangúlag járult hozzá a folyó évi munkatervezethez is, Az egyesület gazdavédeimá miunkaprograimjáit megvilágitó. nagyi.omboeságiu miuinkatiarv részleteit ismertetni fogjuk. Ezután az igaizga tó-választmányi tagságra dr. Bulla Károly járási főnököt választották meg. OszvaLd László, ilfj. Kellieír János, Lőri/ncz László, Jánosi Gyula és Sahwancz Sándor indítványainak leltárgyalá- eával a mindvégig lelkes hangutatban lefoliyt közgyűlés Fodor Jenő elnöki zárós'zavaivai ért végiét. Csökkent a munkanélküliek száma PRÁGA. — A népjóléti minisztérium jelentése szerint a munkanélküliek száma március végén 627.331 személy volt a február végén kimutatott 677.947 személlyel szemben. Eszerint a munkanélküliek száma 50.616 személlyel, illetve 7.5 százalékkal csökkent. Csehországban a munkanélküliek száma 30.308 (9.3 százalék) személlyel, Morvaországban és Sziléziában 14 ezer 868 (7.4 százalék), ‘Szlovenszkón 4822 (33 százalék), Kárpátalján pedig 618 (9.7 százalék) személlyel csökkent a munkanélküliek száma. A múlt év márciusában a munkanélküliek száma 170.439 személlyel volt több, mint az idén. 1936-ban emelkedett a biztosítottak száma PRÁGA. — A központi szociális biztositó statisztikai adatai szerint 1936-ban a központi szociális biztositó felügyelete alá tartozó 295 betegbiztosítónál az 1924. évi 221. számú törvény alapján betegség ellen biztosított személyek száma 2,063.611 volt, azaz 145.044-gyel több, mint 1935 végén. Ezek közül a férfiak száma 1,265.670, a nők száma pedig 797.941. Az 1926. évi 117. számú törvény alapján nyug- dijbiztositottak száma 1936-ban 175.595 volt, azaz 5410 személlyel több, mint 1935-ben. Ezek közül 122.758 férfi és 53.201 nő volt. Tudnivalók az1937.évi arató$zerződé$ekről KÁRPÁTALJA. — A helybeli aratók munkaszerződésére vonatkozó tárgyalások — amiiimt már röviden jelentettük — megállapodással végződtek és a helybeli aratómunkások 1936. élvi szerződését a következőképpen imiódiosiitották: A napszámbér 11 órai napi munkaidő mellett a következő lesz: a) Férfiaknál az első bérőszitályban aratáson kívül 10.95 Ke, aratáskor 12.95 Ke, b) 16 évnél idősebb fiuknál és lányoknál a második bérosztály 8.80 Ke, illetőleg 10.80 Kó, c) a harmadik bérosztályban a 16 évnél fiatalabb fiuk és lányok napi munkabérét 7.70 Ke, illetőleg 9.70 koronában állapították meg. A szerződés 3. paragrafusának 4. pontjában foglalt magyar holdankéntii akkordmunkák bére konvenció nélkül* 10 százalékkal emeltetett, azonban a béremelés csupán a kővetkező munkákra vonatkozik: A répa első meg- kapálásáért 27.50 Ke. A répa ritkításáért 55.00 Ke. A répa második megkapálásáért pedig 55.00 Ke munkabér fizetendő magyar holdanként. A tölbbi akkordibér változatlan marad. Az aratási és cséplésd munkáért a következő természetbeni bér fizetendő: A gabona kézi aratásával, betakarításával és kicséjplésével járó imiunkáéirt egy tized részt kap aiz aratió a termésből. Az aratás és csép- lés idejére a munkásoknak a következő természetbeni járandóságra van igényük páronként, nemre való tekintet nélkül és az aratás és cséplés időtartamára való tekintet nélkül: 50 kg rozs, 30 kg búza, 10 kg hüvelyes, 25 kg burgonya, 2 kg hús, 1 kg szalonna, 1 es fél kg zsir, 2 kg só, 1 kg cukor, 28 liter fölözeitlen tej és 16 korona konyhapénz. A s'zalmajárandóság marad a tavalyi. A fentieken kiviül a munkaadók javára módosul a multévi szerződés 3. paragrafusának 9. pontja. Eszerint az említett 9. pont a következőképpen hangzik: Azoknál a munkásoknál, akik lekötötték magukat minden munkára tavasztól őszig, a munkaadó az őszi munkálatok bevég, zésének biztositékául személyenként 2 q gabonát visszatarthat. Erre az esetiben van joga a munkaadónak, ha a munkás az őszi munkálatokat a felszóM'tás ellenére sem végzi el és maga helyett megfelelő helyettesről sem gondoskodott. A helybeli aratók imunkasízerződésének feltételein kívül az aratásban nem dolgozó helybeli napszámosok napsizámibéreit is szabályozni akarták a munkás küldöttek az aratőszerződésben, akik azonban igen magas bérkövetelésekkel állottak elő. Tölbíbek között 1.50 korona óraibér megállapítását kérték. Minthogy a munkaadó egyesületek ezt a kivánságot iteljesithetetlen- nek találták, az országos hivatal kiküldöttjeinek kívánságára jegyzőkönyvbe vették, hogy a nem arató helyibeli napszámosok napi munkabérére is az aratiószorződésiben foglalt, illetőleg megszabott napszámlbérek az irányadók. A postatakarékpénztár 1936. évi forgalma PRÁGA. A postatakarékpénztár most adta ki az 1936. évi üzleti jelentését. Eszerint a bevétel' 192,274.497.45, a kiadás 177,717.098.90 koronát tett ki, tehát a tiszta nyereség 14,557.398.55 korona. A forgalom és a betétkönyvi betétek állása emelkedő Irányzatot mutat. A csekkszolgálatban a forgalom 269.400,004.568.30 koronát ért el, ami az 1935, év eredményével szemben 14.78 százalékos emelkedést mutat. A csekkszámlák állása 1.279-cel 121.001-re emelkedett. A betétkönyvi betétek állása az 1936. érvben 130,336.682.70 koronával emelkedett és december 31-én a tőkésített kamatokon kívül 380,188.533.30 koronát tett ki. A kamatok összege 8,554.936.90 korona. (—) Szétesett a halkonzervkar telL A Metróf >ress jelentést: szerint a halkonzervkartell, ame- yzt 1936 augusztus 1-éai kptöttek 1 éyes hatállyal, fölbomlott, '■* *''* , (—) Az atya üzemében inasként dolgozó fiú nem esik betegbiztosítási kötelezettség alá. Az 1924. évi 221. számú törvény érteimében betegbiztosítási kötelezettség^ alá esik minden olyan személy, aki szolgálati, munka- vagy inas- (tanuló-) szerződés alapján munkát végez. E törvény értelmében tehát a tanuló (inas) csak abban az esetben esne betegbiztositási kötelezettség alá, ha szerződéses viszony alapján dolgozna, azaz, ha az atya és fiú között szerződést kötnének. Tekintettel arra, hogy ez a szerződés egyoldalú, azaz a fiú atyja üzemében atyja határozatából dolgozik és a fiú (tanuló) szerződést nem ir alá, ezért a legfelső közigazgatási bíróság 1936 október 3-án kelt 13.852—36. számú döntése értelmében az atya üzemében dolgozó fiú nem esik betegbiztositási kötelezettség alá még akkor sem, ha be Lvan vezetve az ipartársulat lajstromába. (—) A kamarai központ az engedélyezési eljárás egyszerűsítéséért. A kamarai központ azzal a kéréssel járult a kereskedelemügyi minisztériumihoz, hogy egyszerűsítsék az engedélyezési eljárást és szállítsák le ar illetéket, mert igen sok árut, amely eddig csak devizaeljárás alá tartozott, besorozták az engedélyezési eljárásba, miáltal a behozatali illeték 0.25 százalékból 0.50 -százalékra -y-■«..■ • (—) Engedélyezési eljárás alá vonták a kakaóbabot. A kereskedelemügyi minisztérium a kakaóbabot engedélyezési eljárás alá sorozta be és az 1937. évi alapkontingenst 1200 vagonban állapította meg. Az elosztást külön központ fogja végrehajtani. (—) Újabb hatalmas tiltakozás az állatmonopó- lium ellen. A brünni mészárosok és kereskedők az állatmonopálium terve ellen (hatalmas tiltakozó gyűlést rendeztek. A gyűlésen fölirati javaslatot fogadtak el, amelyben kérik a kormányt, hogy ne engedje tönkretenni az önálló mészárosokat és azok alkalmazottait. A gyűlésen leszögezték, ihiogy az állat-monopólium megvalósítása esetén a mészárosok 60 százalékát a gazdasági élet keretein kívül helyeznék. (—) Nehézségek a faellátásban. A faellátásban az utóbbi betekben a helyzet ifimét kiéleződött. Az érdekeltek a szükséges faanyagot csak nagy nehézségek árán tudják beszerezni, minthogy a fát nagymértékben exportálják külföldre. Néhány vállalat egyáltalában nem képes beszerezni a szükséges anyagot. (—) A cukortermelés és a kivitel adatai. A kampány hat hónapjában a cukortermelés 7 millió 236.tői mázsát tett ki a múlt kampány azonos szakában kimutatott 5,683.783 mázfiával szemben, A belföldi fogyasztás 1,796.848 tnázea volt, azaz csupán 32.790 mázsával több, 'mint tavaly. Kivitelre a tavalyi 877.669 mázasával (izemben 1,768.619 mázsa került, azas több, '•■•■ó"''v' ] Naftafurási előkészületek Szlovenszkón PRÁGA. — A máhrisch-ofitraui Rütgers-cég megvette az őrmezői kőolajfincxmitót és a mikói naftatelepet. A cég a finomítót üzembe akarja helyezni és a mikói naftafurást ki akarja szélesíteni, mert —- mint ismeretes — Mikén eddig havonta csupán néhány métermázsa naftát nyertek. A nafta termelés kiszélesítésére akkor fog sor kerülni, ha a fúrási költségeket az adónál leszámítható tételnek fogják elismerni, mert a jelenben, mint beruházást megadóztatják, még abban az esetben is, ha a fúrás eredménytelen. A kérdést a pénzügyminisztérium most tanulmányozza. A zselizi ipartársulat közgyűlése ZSELIZ. — Vasárnap tartatta meg évi rendes közgyűlését a zselizi járási ipartársulat. A közel 2000 tagot sízámláló társulatnak mintegy 400 tagija vett részt a közgyűlésen. Kom- zsik József elmük megnyitója után terjedelmes titkári jelentést olvastak fel, majd revízió alá került a társulat vagyoni állapota. Utána a közgyűlés egyhangú lelkesedéssel újból elnökké választotta Komzsik József szabómestert, aki tisztét eddig is az egész járás iparos- es kereskedötársadalmának teljes megelégedésére töltötte be. Az elnökség többi tagijai a régiek maradtak, csupán a választmányi bizottság taglétszámát emelték föl negyvenre. A közgyűlésen felszólalt dr. Zá- hon Elemér iparbiztos, hatósági kiküldött, qki felhívta az iparosokat, hogy támogassák az iparhatóságnak a kontárok illegális munkája megszűntetésére irányuló törekvését. KatasztroféSis a vetések állása a párkányi járásban PÁRKÁNY. — A múlt gazdasági év szomorú emlékeit még fájóbbá teszi az időjárás mostoha- sága folytán ama tény, hogy jó termés már a párkányi járásban nem várható. Az őszi vetések legnagyobb része gyenge s csak itt-ott látni erőteljesebb jobb színű vetéseket. A késői vetések sehogy sem tudtak lábra kapni, megerősödni. Az állandó hűvös és nagy csapadék a vegetáció teljes és erős megindulását akadályozza. Ehhez járul az, hogy a nagymérvű, mondhatni emberemlékezet óta nem tapasztalt állandó csapadék miatt nagyon sok tavaszi árpa, bükköny stb. vetés teljesen elmaradt. Azok a vetések, aho! szórványosan kellő időben kerültek a földbe, nagyon rosz- szul kelnek. A szőlőkben nem lehet a túl sok nedvességtől dolgozni. A nyitást bár itt-ott erőszakolják, a legtöbb helyen azonban kénytelenek a munkával várni s félős, hogy a befedett szemek el kezdenek a föld alatt megduzzadni s ezeknél a megvakulás hamar beáll. A mérhetetlen belvizek, felgyülemlett esővizek ma is felbecsülhetetlen területeket tartanak viz alatt s kérdés, hogy ez év folyamán lehet-e egyáltalán azokba a földekbe valamit is vetni. A párkányi járás átlagos csapadékának tekintélyes percentje már leesett s az esetleges késői vetések miatt megrövidített termesztési idő nagyobb hőség beálltával végzetessé válhat. A jelekből Ítélve kedvező termésre kilátás nincs. (—) Érvénybe lépett a csehszolvák—francia kereskedelmi pótegyezmény. A csehszlovák— francia kereskedelmi pót egyezmény április 3-án lépett érvénybe. Az uj intézkedéseket a hivatalos laip közölte. (—■) Tárgyalások a csehszlovák—jugoszláv fizetési viszony szabályozásáról. A Csehszlovák Nemzeti Bank devizaosztályának főnöke és egyik ellenőre Beőgrádba utazott, hogy ott letárgyalja a magánkompenzációk kérdését. Az eddigi fizetési viszony a jelentések szerint aligha fog változni. Ezenkívül le fogják tárgyalni a fináncfi- zetések kérdését ifi és megállapítják a túriét ad i- nár árfolyamát. (—) Orosz megrendelések Csehszlovákiában. A moszkvai „Izvesztija“ jelentése szerint az elkövetkező hónapokban Szovjetoroszország Csehszlovákiából az 1935 jiunius 3-án kelt hitelegyez- mény alapján nagyobb mennyiségű árut fog szállítani. A szovjet 'belügyi népbiztoeság 40 csehszlovákiai cégnél 250 millió korona értékű árut rendelt. (—) Zavar a csehszlovák—román kereskedelmi forgalomban. Bukaresti jelentés szerint a külkereskedelmi igazgatóság elhatározta, hogy Csehszlovákiából az első félévre vonatkozóan az individuális behozatali kontingensek alapján semmiféle további behozatalt nem engedélyez, minthogy megállapítást nyert, hogy az illetékesek nem rendelkeznek megfelelő összegű csehszlovák koronával. (—) Megállapították a 24 cm átmérőjű bányafa kiviteli illetékét. A hivatalos lap szerdai száma közli a.z ipar- és kereskedelemügyi minisztérium 34.079/37. számú, április 5-én kelt hirdetményét, amellyel a minisztérium szerdától kezidve a 24 cm, vagy kisebb átmérőjű bányafa kiviteli illetékét 10.000 kg-nál 8 koronában állapította, meg, (—) Szilárd a devizapiac. A mai prágai devizapiacon szilárd irányzat mellett Alexandria 0.1i35, Athén 0.04, /Zürich, Varsó. Ganzig 0.25, Helsinki 0.10, Kopenhága 0.75, Pár is. London 0.20, Oslo, Tallinn, Stockholm 0.50 koronával javult. (—-) Valutapiac. A mai prágai valutapiacon a, lej 0.18 koronával javult, a dinár 3/0. a Ura 5 koronával gyöngült. ÉRTÉKTÖZSIH2 Prága szilárd PRÁGA, j— (Pragoraidio.) Az érték'óz'dőllek ma igen sajtóid napja volt. Az áríolya*
