Prágai Magyar Hirlap, 1937. április (16. évfolyam, 74-99 / 4220-4245. szám)
1937-04-07 / 79. (4225.) szám
m k9 tsqhL »||vi űss^S naJPr MHBBgk BKB |HHw ljsfe&?; |smk SeSö/ 38ÍÉ? KA. MgySafók fM ^9 SJ tMm. 'Bj ^Hr oHany ff * H| ffjfr HHj /^ “'' Tk Jft 1 XVI. évf. 79. (4225) szám • Sxerda ■ 1937 április 7 Előfizetési ér: évente 300, félévre 150, negyedévre 76, havonta 26 Ki., külföldre; évente 450, félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Ki. • R képes melléklettel havonként 2.50 Ké-val több. Egyes szám ára 1.20 Ki, vasárnap 2.— Ki. A szlovenszkói és ruszinszköi magyarság politikai napilapja Szerkesztőség: Prága II., Panská u I i c e 12, 11. emelet • Kiadóhivatal: Prága 11., Panská ulice 12, 111. emelet. • • TELEFON: 303-11. © * SÜRGÖNYCIM HÍRLAP, PRRHR. Elkeseredett harcok a baszk iöldön Kóla tábornok fegyverletételre szólította fel a baszkokat Vagy az egész Biscaya-vidéket lerombolják - A „Mar Canlabúo" tüokzaíes rakománya A „gazdag rokon11 segítsége (*) Louis de Vienne, aki a „gazdag rokon" képviseletében néhány esztendőt töltött közöttünk Középeurópában, résztvevő emberséggel irta meg, mit tapasztalt a „szegény rokon" házatáján. Sok jóindulattal és megértéssel nyúlt a fájó középeurópai sebekhez és írt is ajánl rájuk, kár, hogy any- nyira mélyen ülünk szegénységünkben, hogy ilyen emelkedett ideológiai alapon aligha lehet rajtunk segíteni. Nem hisszük, hogy csak éppen az „egészséges eszmei bázist" kell megtalálni és akik eddig ellenséges indulattal voltak eltelve egymás iránt, most mintegy varázsszóra összeölelkeznek. A bajok mélyebbek és természetüknél fogva nehezebben kezelhetők, mint de Vienne hiszi, ha mindjárt a diagnózis, amit Közép- európa betegségeiről felállít, alig hagy valami kívánnivalót maga után. Jól látja az orvoslást sürgető bajokat minden oldalon, előkelő és irigylésreméltó tárgyilagossággal De aligha látja jól az úgynevezett kibontakozás útját. A „szegény rokon** szorongásával figyeljük a sürgés-forgást a kőzépeurópai probléma körül, mert attól tartunk, hogy a rendezés, ha netán mégis sor kerül rá, nem a legszerencsésebb recept szerint történik. A közelmúlt tanulságait gondosan leltárba vettük, de tanulni belőlük senki nem akar. De Vienne-nek majdnem mindenben iga, za van, amit Középeurópáról mond, még ott is, ahol kevés kíméletet mutat bizonyos politikai érzékenységek iránt. Igaza van még abban is, amit az úgynevezett egyetlen megoldási lehetőségről mond. Csak éppen mindez tipikusan nagyvonalú, átfogó, történelmi. A részletkérdésekre nem tér ki. Sem ő, sem a többiek, akik közel vagy távol szót emelnek érdekünkben. Igen, tudjuk, hogy vannak úgynevezett középeurópai koncepciók: Duna-föderáció és középeurópai monroeizmus, ’dehát nem volt itt hiány soha úgynevezett nagy gondolatokban. Átfogó tervek bőven akadnak, porle- petten ódon szekrényekben, történelmi lomtárban és nyugtalan koponyákban. Csak a reális, az erős kézzel hónunk alá nyúló segítő akarat hiányzott mindig a „gazdag rokon" részéről. De Vienne is biztatja Középeurópa népeit, hogy önállósítsák magukat, szakítsa* nak a nagyhatalmi érdekek engedelmes kiszolgálásával s keressék boldogulásuk útját a testvéries együttműködésben. De nem'beszél arról, hogy a francia sajtó most, hogy a kölcsönös megsegitési egyezmény tervével kapcsolatban Jugoszlávia és Románia meg akarta fogadni a jótanácsot, hogyan hördült fel. Az Igaz, hogy attól még sem Belgrádnak, sem Bukarestnek nem kell megijednie, hogy felhördül a párisi sajtó, de a kis epizód is megmutatja, hogy a nagy koncepció, a jóhiszemű megsegítés ötletei az irodalom csillagvizsgáló tornyába kerülnek, míg az érdek a napisajtó messzihordó ágyúival bombázza az ellenszegülő politikai akaratot. A kisantant helyett mielőbb jönnie kell a dunai szövetségnek, amelynek tengelye Bécs—Prága—-Budapest együttműködése lenne. Ez de Vienne úgynevezett nagy középeurópai megváltó ideája. Nem lehet eléggé helyeselni neki, Így nagy vonalakban, anélkül, hogy bizonyos részletkérdésekben elmélyednénk, de ezzel a koncepcióval szemben állnak a Quai d’Orsay érdekei és a „gazdag rokon" szellemes teó. VITTORLA. — Mola tábornok ma a következő szövegű kiáltványt intézte a baszk vidék népéhez: „Elhatároztam, hogy a háborút Északspanyolországban befejezem. Minden polgárnak az élete és vagyona biztosítva lesz, ha leteszi a fegyvert és megadja magát. Az alól csak azok képeznek kivételt, akik gyilkosságokat követtek el vagy gyilkosságok értelmi szerzői volJUAN DE LUZ, w A Havas-Iroda tudósitójának jelentése szerint a baszk fronton megkezdődött a nemzetiek előrenyomulása. A legutolsó jelentések szerint Mola csapatai elfoglalták Ohandieno városát. Minthogy néhány nap óta Gibar városában a San Sebastianból Durangoba vezető útvonalon fehér zászló leng és a várost minden jel szerint a kormánymilicia csapatai kiürítették, a nemzetiek egy hadoszlcpa bevonult a városba és megszállta a főuccát és a piacteret. Amint utólag kiderült azonban, a milicia elvonulása és a fehér zászlók kitűzése tulajdonképpen csak hadicsel volt a vörösök részéről és a város határában beásták magukat a visszavonuló kormánycsapatok s ma reggel váratlan rohamot, intéztek a város ellen, ami által sikerült a kétezer főből álló nemzeti katonaság visz- szavonulását elzárni. Ellenőrizhetetlen hírek szerint a kétezer főnyi nemzeti katonát a vörösök a város főterén gépfegyverekkel lemészárolták. A nemzeti csapatok parancsnoka elhatározta, hogy döntő rohamot intéz a város ellen és kijelentette, hogyha a városba bevonul, az összes kezére kerülő férfiakat kíméletlenül agyonlöveti és a várost a földdel teszi egyenlővé. Felélénkülő harcok az északi frontszakaszon MADRID. — A Jarama-fronton Morate de Tajuna és Cienpozuelos között tegnap délután óta rendkívül heves harc folyik végig a madrid- aranjuezi vasútvonal mentén. Mintegy egyórai tüzérségi előkészület után a kormánycsapatok előrenyomultak egészen a vasúti vonalig és viszriák kedvéért még soha nem vétette szem elől az érdek parancsait. A franciák mindig megértőek voltak a „szegény rokon" bajai iránt. (Hány példa van rá a lengyel, magyar és délszláv nemzeti mozgalmak történetében?!) De még sohasem fordult elő, hogy erre a megértésre Franciaország fizetett volna rá. De Vienne-k mindig voltak, de voltak mindig Clémencéau-k is s a gall szellem világossága és éles Ítélete még soha nem tudta megfékezni a gall temperamentumot tak. Ha a lakosság ellenállást tanúsít, az egész Biscaja vidéket megsemmisítem. Elsősorban a hadiipar ellen fogok fellépni. Kimeríthetetlen erők állanak célom keresztülviteléhez rendelkezésre." Az északi hadsereg főparancsnokának kiáltványát spanyol és baszk nyelven nyomtatták ki és többezer példányban szórták szét a bilbaói frontom szaszoritották a nemzetieket. Tizenkilenc órakor Franco csapatai ellentámadásba kezdtek és a rendkívül hosszú front egyes szakaszain sikerült is eredményt elémiök. Azóta változatlan hevességgel folyik a küzdelem. SALAMANCA. — Az északi frontszakaszon újabb erővel indult meg a nemzetiek offenzivája. A kormánycsapatok elkeseredett ellenállása dacára is sikerült Franco csapatainak a Penas de Urguijo összes magaslatait megszállniok. Az of- fenziva lassan, de állandóan folyamatban van és a nemzeti csapatok széles írontszakaszon nyomulnak előre. MADRID. — A kormányrepülők tegnap bombázták Guzguez és Brunete községeket, a nemzetiek élénk gépíegyvertüzzel fogadták a kormányrepülők támadását és egy vörös harci repülőgépet sikerült lelőniök. Ugyancsak bombázták Terűd állomását is. Hivatalos jelentés szerint a múlt heti repülőtámadásnak Jscnten 123 halottja és 200 súlyos sebesülje van. Titkok egy fegyverssáilitö hajó körül VERACRUZ. — A United Press' fölíünést- keltő jelentése szerint a hetekkel ezelőtt elfogott Mar Gantabrico sorsát illetően még mindig a legfantasztikusabb hírek keringenek. A nemzeti csapatok jelentésével ellentétben, kormánykörökben még mindig nem hiszik, hogy a Cana- rias páncélos által bombázott gőzös valóban a Mar Cantabrico volt. A valenciai kormány ve- racruzi konzulé, akinek annakidején ellenőriznie kelleti a Mar Cantabrico útját, kijelentette, hogy lehetetlennek tartja, hogy az a hajó, amelyet a nemzetiek elfogtok, valóban a Mar Cantabrico volt. Azok között a fegyverek között, amelyeket Queipo de Llano tábornok mint a Mar Cantabrico rakományát fölsorolt, egyetlen egy sem volt a hajón. De Llano tábornok ugyanis meglepetéssel jelentette ki, hogy a Mar Cantabrico fedélzetén kizárólag öregíipusu fegyvereket és egy használhatatlan Douglas-repülőmotort találtak. Ezzel szemben, amikor a hajó Newyorkból Veracruzba elindult, minden egyes fegyverdarabról pontos jegyzőkönyvet vettek föl és eszerint e legmodernebb tipusu fegyvereknek kellett volna a hajón lenni. Két föltevés van: az egyik szerint sikerült az értékes fegyvereket a tengerbe hajítani, még mielőtt a hajó a nemzetiek kezére került, vagy pedig egy, a fegyverszállitási üzletben nem szokatlan nagyszabású csalásról van szó. Benes Sándor király sirlánáE Az elnök belgrídi látogatásinak második nap!a BELGRÁD. — Ma délelőtt tizenegy órakor dr. Benes köztársasági elnök és felesége Pál régensherceg és Olga hercegnő kíséretében a topcsidi udvari pályaudvarról Oplenacba utazott, ahol Benes elnök a délszláv egység megteremtőjének és a kisantant egyik életrehivójá- nak, a tragikus körülmények között elhunyt Sándor király emlékének áldozott. A csehszlovák államfő és kísérete útját Mlademovácig vonaton tette meg, onnan pedig autón utazott tovább Topoláig. Az egész útvonalon lelkesen ünnepelte a lakosság az előkelő vendégeket. Topolában az elnököt az ötödik jugoszláv lovasezred diszszázada várta. Innen az elnök autója lassan tette meg az utat az oplenaci magaslatig, ahol a Karagryorgyevics-család mauzóleuma áll. Sándor király koporsójára a köztársasági elnök felesége ezüst szalaggal átkötött gyöngy- virágcsokrot helyezett. Ezután Benes köztársasági elnök kíséretével a kápolnába vonult, ahol Bláha tábornok a köztársasági elnök nevében hatalmas koszorút helyezett el Sándor király sírján. Az elnök pontban egy órakor hagyta d kíséreté,vd együtt Oplenacot, | Diné a királyi ui’eSáLsa I BELGRÁD. — Benes elnök tiszteletére tegnap este a bdgrádi királyi palotában Pál rc- genshcrceg dinét adott, amelyen meleg szavakban köszöntötte fel Jugoszlávia előkelő vendégét és hangoztatta, hogy Csehszlovákia és Jugoszlávia között továbbra is biztosítva van a szoros együttműködés. Pál régensherceg felköszöntőjére Benes elnök válaszolt és hangoztatta, hogy jdenlegi belgrádi tartózkodása az első alkalom, amikor csehszlovák államfő Jugoszláviában tartózkodik, Masaryk elnök régóta tervezte, hogy Bdgrádba utazik és most ő váltotta valóra Masaryknak ezt a tervét. Majd Benes hivatkozott arra, hogy mint külügyminiszter számtalanszor járt Jugoszláviában, elsőizben 1920-ban, amikor a csehszlovák-jugoszláv szövetségi szerződést aláírta. Ez az okmány volt a kisantant alapja. Hangoztatta, hogy tizennyolc év óta kéz a kézben halad a két állam és ez az együttműködés biztosítva van a jövőre is. Benes elnök átnyújtotta II. Péter királynak, Mária királynénak és Olga hercegnőnek az I. osztályú fehér oroszlán rendet a láncokkal, Pál 2000 nemzeti katonát mészároltak le egy baszk városban a vörösök