Prágai Magyar Hirlap, 1937. április (16. évfolyam, 74-99 / 4220-4245. szám)

1937-04-06 / 78. (4224.) szám

1 I XVI. évf. 78. (4224) szám V&e«fl«8 ■ 1937 április 6 Előfizetési ár: évente 300. félévre 150, negyed- ^ r> r Szerkesztőség: Prága II., Panská évre 76, havonta 26 Ki., külföldre: évente 450, A szloVQTlSzkÓi és TUSZÍTLSz1<.6Í TtlCLQllQTSáQ ulicel2, 11. emelet • Kiadóhivatal: félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Ké. • ° Prága II., Panská ulice 12, III. emelet R képes melléklettel havonként 2.50 Ké-val több. politikai napilCLpia • • TELEFON: 303-11. • ® Egyes szám ára 1.20 Ki, vasárnap 2.- Ki. r SŰROÖNYCIM: HÍRLAP, PRftHfl. A természetet nem lehet „irányítani1* (—sl—) Szlovenszkó. Hivatalosan — legalábbis a naptár sze­rint — már tavasz van. A szlovenszkói ró­nán már a zöldelő vetést, a tavasz remény­sugarát, dolgozó, vető, kapáló embereket kellene látnunk, tavaszi földszagot kellene éreznünk magunk körül. S mi van, mit hal­lunk szlovenszkói gazdáink szájából, mit látunk, ha végigrójjuk a szlovenszkói föl­deket? A tél hirtelen elmúlása árvizeket ho­zott, a töméntelen és szokatlan nagy esőzés felbuggyasztotta a talaj vizeit és a szloven­szkói rónán vizet és vizet látunk. A zölde­lésbe Induló őszi vetés a viz alatt már jó­részt elpusztult, elrothadt. A tavaszi gazda­sági munkálatok még mindig késnek, vetni még mindig nem lehet, holott ennek az ide­je már régen elmúlt. A falut járó ember csak panaszt hall««« Az 1935—36-os gazdasági esztendő sem volt rózsás, de azért mégis aránylag jó ter­mésünk volt. Irányított gazdaságpolitikánk erre gyorsan hozzáfogott az „irányításhoz." A búza vetési területét szigorú rendszabá­lyokkal csökkentette, hogy a jelenlegi gaz­dasági esztendő ne okozzon nagy fejtörést a mezőgazdasági termények értékesítésé­nél. Évtizedek gazdasági szokásait, a vetés­forgót kellett gazdáinknak sutba dobniok, hogy az irányítás „előrelátó'* intézkedései­nek eleget tegyenek. Ezek az intézkedések azonban igen rosszul láttak a jövőbe. A gazdasági élet nemcsak agytrösztöktől függ, nemcsak emberi ész az irányitója, hanem elsősorban maga a természet. Az ősterme­lést nem lehet úgy kordában tartani, mint az ipart vagy a kereskedelmet. A mezőgaz­dálkodás szeszélyes valami, amit nem lehet egyszerűen „megrendeléssel" irányítani. Mert a gabonamonopólium irányitói bizo­nyára Így gondolták a dolgot akkor, ami­kor a búza vetési területét minden egyes termelő számára szigorúan megkötötték. Ez az eljárás olyan volt, mintha — mondjuk — az állam egy nagyipari vállalatnál kikö­tötte volna azt, hogy ennyit termelhetsz számomra, de többet nem, mert a többter­melés eredményét nem veszem át. Ezt egy nagyipari vállalatnál meg lehet tenni. De mezőgazdasági terményt nem lehet „ren­delni". Ez nem iparcikk. A mezőgazdasági termelésbe igen hatékonyan szól bele maga a természet, a szeszélyes Időjárás, amiben Sajnos éppen most szomorú részünk van. A tárgyilagos figyelő szemével megálla­píthatjuk már most is, hogy az idei ga­bonatermés jóval kevesebb és silányabb lesz, mint amilyenre az előrelátó intézkedők és irányítók gondoltak. Mindent, embere­ket és amit emberek előállítanak, lehet irá­nyítani, de a természetet nem lehet még csak keretek közé szorítani sem. A gabona- monopólium Irányítóinak nem okoz ugyan nagy gondot és fejtörést a természet szo­morú játéka, hiszen könnyűszerrel meg le­het a gabonahiány dolgát oldani. Olcsón hozzuk majd be a balkáni búzát, kukoricát és ezen könnyebb és nagyobb Is a kereset. Románia és Jugoszlávia készséggel szállít ennyit, amennyit akarunk. Menjünk csak tovább. Tavaly ősz óta az agrárolló annyira szétnyílt, hogy 1929 óta nem volt rá példa. Az Ipari indexszám feb­ruárban 25.8 százalékkal volt magasabb, mint i mezőgazdasági cikkek Indexszáma. Ez h különbség 1936 januárjában még csak { százalék, 1935-ben fél százalék, 19344>en 0.4 százalék, l$$di$ 26 azáitrlék Áilamiőíaíálhozás Belgrádiban Benes elnököt ünnepélyesen fogadták a jugoszláv fővárosban Az elnök éjszaka utazott át Budapesten ■ Fényes katonai parádé Benes tisztele­tére Beigrádban ■ Az első politikai tanácskozás Sztojadsnov.es m.nisitere.nőkkel PRÁGA* — Dr. Benes köztársasági elnök va­sárnap délután feleségével együtt elutazott a csehszlovák fővárosiból Belgrádba, ahol április 7-ig, szerdáig marad. Az elnök kíséretében uta­zott dr, Sárnál kancellár, Sfcrimpl követ, az el­nök katonai irodájának főnöke, Blaha tábor­nok, Smutny főosztálytanácsos, dr. Remsa, az elnök titkára és Schmoranz miniszteri tanácsos. Az elnökkel együtt utazik a jugoszláv követ is. A köztársasági elnök különvonata délután háromnegyed hatkor indult el a Wilson-pálya- udvarról. A pályaudvar szálónjában, összegyűl­tek dr. Hodza miniszterelnök vezetésével a kor­mány tagjai, megjelent dr. Sobotka országos elnök, dr. Charvát rendőrfőnök és Krejö tábor­nok, valamint a tábornoki kar számos tagja. Az elnök búcsúztatásán ott volt Faucher tábornok is, a francia katonai bizottság vezetője, vala­mint számos tagja a diplomáciai testületnek. Röviddel félhat után érkezett meg az elnök autója a pályaudvar elé. A Wilson-pályaudvar szalónjának bejáratában Hodza Milán üdvö­zölte a köztársasági elnököt s feleségének Strimpl követné rózsacsokrot nyújtott át. Az elnök viszonozta a kormány és a diplomáciai testület üdvözletét, majd röviden elbeszélgetett a miniszterelnökkel és a többi megjelent előkelő­ségekkel. A perronon a „T. G. Masaryk" gya­logezred diszszázada tisztelgett a megérkező ál­lamfőnek. Az elnök ellépett a diszszázad előtt, meghallgatta a Wilson-pályaudvar főnökének jelentését, majd kíséretével együtt beszólt az utazásra kés zenálló vonatba. A vonat zeneszó hangjai mellett pontosan 17 óra 45 perckor ro­bogott ki a Wilson-pályaudvar csarnokából. Brünnön 21 óra 33 perckor robogott át az el­nök vonata. A perronon az elnök üdvözlésére számos előkelőség jelent meg és nagy tömeg gyűlt egybe. Az elnök és felesége az ablakból integetett az üdvözlőknek. Röviddel éjfél előtt érkezett a vonat Pozsonyba. Az elnök üdvöz­lésére megjelent a pályaudvaron dr. Országh országos elnök és dr, Krao, Pozsony város pol­volt. 1935-ben az agrárolló becsukódott, de azóta, különösen a devalváció után hirtelen szétnyílt, A gabona és az egyéb mezőgaz­dasági termékek ára a monopólium árai miatt állandóan stagnál és a gazdasági és Ipari cikkek közti árkülönbözet állandóan emelkedik. Ez a különbség tovább fokozó­dik, ha a mezőgazdasági termelést idejében nem teszik rentábilissá. 1933 óta érezzük a mezőgazdasági ter­melésben a* irányítás politikáját. Az irányí­tás, amint az eredmények mutatják, nem vezetett arra az eredményre, mint amit az illetékesek vártak. A gazdaadósságok ren­dezése — ezt is már az eredmények alap­ján ítélhetjük meg — szintén kudarcot val­lott. A mezőgazdasági kónyszeregyesség Intézménye gyenge kísérlet volt, ami nem termett gyümölcsöt Gazdáink nem veszik am xtto0t JsfcwH B«#wi okát ne| gármestere. A vonat nyolc percig állt Pozsony­ban, de ez alatt az idő alatt az elnök nem hagy­ta el a termeskocsiját. Mozdonycsere Budapesten BUDAPEST, — (Szerkesztőségünk telefon­jelentése.) Dr. Benes csehszlovák köztársasági elnök és kíséretének sötétzöld színre festett ter­meskocsikból álló különvonata éjfélkor futott be a budapesti Keleti-pályaudvarra. A különvonat alig néhány percig vesztegelt Budapesten. Az érkezésnél mindössze néhány vasúti főtiszt viselő és a rendőrség politikai osztályának detektivjei voltak jelen. A budapesti csehszlovák követ­ségről sem jelent meg senki, mert tudták, hogy a csehszlovák államfő senkit sem fog fogadni. A különvonat csak addig állt a pályaudvaron, amíg a mozdonyt kicserélték. Utána nyomban szabadra állították a kijárati jelzőkart és a kü­lönvonat máris indult tovább a jugoszláv határ BELGRAD. — Az elnök különvonatának délelőtt 10 órakor kellett volna megérkeznie, de útközben késett és féltizenegy óra volt már, ami­kor a különvonat befutott a belgrádi pálya­udvarra. Az elnök fogadtatására a belgrádi hatóságok már kora reggel megkezdték az előkészületeket A pályaudvart csehszlovák és jugoszláv színek­kel földiszitették, a jugoszláv főváros házai is lobogódiszt öltöttek. A pályaudvarhoz vezető útvonalakat katonai kordon zárta le. A kordon mögött mindenütt nagy tömeg szorongott. Az útvonal mentén a Szokol-egyesület csapatai ál­lottak diszőrséget, A pályaudvar előtt sorako­zott föl a királyi gárda egyik százada. A perronon megjelent Pál kormányzóherceg Olga hercegasszonnyal és a kormányzótanács másik két tagjával, továbbá Sztojadinővics mi­niszterelnök, a jugoszláv kormány tagjai, vala­mint a jugoszláv egyházi, katonai és polgári ha­tóságok vezető férfiak felé. A termeskocsiknak valamennyi ablaka le volt függönyözve. Benes köztársasági elnök és kísérete mélyen aludt. Krofta Szabadkán várta az elnököt' SZABADKA. — Az államfő különvonata hajnali 6 óra 20 perckor futott be a szabadkai pályaudvarra. A jugoszláv határállomást ez al­kalomra ünnepélyesen feldíszítették, A perro­non a polgári és katonai hatóságok várták a vonat érkezését, de a hivatalca fogadtatás el­maradt, mert a csehszlovák államfő a vonat megérkezése után még aludt* Szabadkán a különvonathoz még egy szalon- kocsit kapcsoltak. Ebben Krofta csehszlovák külügyminiszter és Spaho jugoszláv közlekedés- ügyi miniszter foglalt helyet, ök a jugoszláv határig elébe utaztak Benes köztársasági elnök­nek. A vonatból kilépő Benes elnököt Pál régens- herceg kézszoritással üdvözölte s rendkívül ba­rátságosan megrázta kezét. Az elnök feleségét Olga hercegasszony üdvözölte, majd bemutatta a kíséretében megjelent udvarhölgyeket. Pál régensherceg a régenstanács másik két tagját és a katonai és politikai előkelőségeket mutatta be Benes elnöknek, A csehszlovák államfő ezulán Pál herceggel együtt a csehszlovák himnusz hangjai mellett elvonult a perronon fölsorako­zott katonai diszszázad előtt. Az arcvonal köze­pén megállva, régi szerb szokás szerint ezekkel a szavakkal üdvözölte a katonákat: — Isten segítsen benneteket, katonák! A katonák erre kórusban kiáltották Benes köztársasági elnök felé: — Isten téged megsegített! A pályaudvar előtt Ilics polgármester vára­kozott a csehszlovák államfőre. Kenyérrel és só­val kínálta meg Benes köztársasági elnököt, majd Sztojadinovics miniszterelnök üdvözölte kutassuk, az illetékesek is igen jól tudják. Most aztán újból kell törniök a fejüket a továbbiakon, hogy az irányítás politikája ne valljon teljes kudarcot. Hirtelenében eszünikbe jut egy tárgyila­gos cseh gazdaságpolitikai folyóirat, a „Druzstevni Rádce" február 15-iki számá­ból a következő érdekes megállapítás: „Lát­juk, hogy a politikai demokrácia nagyszerű gazdasági és szociális törvényeket hozott Azonban a gyakorlati gazdasági élet nem tudta ezeket kihasználni az összesség érde­kében és megengedte azt, hogy ezek gyak­ran egyes csoportok pártpolitikai érdekeit szolgálják.** Tényleg ez a helyzet! A mező- gazdaság küzd és nincs módjában, hogy nehéz helyzetén segítsen, pedig ... Pedig „nagyszerű gazdaságpolitikai törvényeink vannak**, de a gazdaságpolitika irányítói­nál Mamán mintha hályog volna* vagy mintha Zeiss-messzelátón irányítanák a földi dolgokat. Végtelenül kiváncsiak vagyunk arra, hogy milyenek lesznek az idei gazdasági évben a gabona beváltási árai. Szinte biz­tosak vagyunk abban, hogy magasabbak lesznek, mint az elmúlt gazdasági eszten­dőben voltak. Levonások? Talán nem is lesznek. Minek is? A gabona árának eme­lése már csak azért, is biztosnak látszik, mert kénytelenek leszünk gabonát impor­tálni. Olcsó román és jugoszláv búzát. Az agrárolló talán az indexszámok összeha­sonlítása alapján szűkülni fog. de' ez csak látszat lesz. Látszatomért a gazdának alig lesz mit eladnia. Az idén a viz viszi el az ígérkezett termés tekintélyes részét. A ter­mészet szól bele az irányításba. A termé­szet, melyet még embernek nem volt mód­jában irányítani és keretek közé szorítani. Megérkezés a jugoszláv fővárosba

Next

/
Thumbnails
Contents