Prágai Magyar Hirlap, 1937. április (16. évfolyam, 74-99 / 4220-4245. szám)
1937-04-30 / 99. (4245.) szám
1937 április 30, péntek. <pbx<m-Mag^ar-hi klai> Darányi bejelentette, hogy még ebben az évben meglesz a titkos választójog Interpelláció Szálas! pártjának betiltása miatt BUDAPEST. — (Szerkesztőségünk telefonjelentése.) A képviselőház tegnapi ülésén Meisler Károly egyesült keresztény- párti képviselő a titkos választójog kérdésében interpellációt intézett a miniszterelnökhöz. Darányi Kálmán miniszterelnök, aki jelen volt az ülésen, azonnal válaszolt. Kijelentette, hogy semmi hozzáfűzni valója nincsen mindahhoz, amit ebben a kérdésben már a parlamentben és a parlamenten kívül eddig mondott. Az ellenzék is kívánatosnak tartotta úgymond —, hogy beszerezzünk bizonyos statisztikai adatokat. Ez már meg is történt és az egyes pártok vezetőivel' folynak a tárgyalásaink a választójogi javaslat tárgyában. Ezúttal is kijelenthetem, hogy a titkos választójogról szóló törvényjavaslatot még ebben a naptári évben a Ház elé terjesztjük. A miniszterelnök bejelentését a Ház minden oldalán nagy tapssal fogadták. Csoór Lajos radikális jobboldali képviselő a belügyminiszterhez intézett interpellációt Szálasi pártjának betiltása miatt. Széli József belügyminiszter válaszában kijelentette, hogy az ország rendjét veszélyeztető megmozdulásokat a belügyminiszternek joga van megakadályozni. Minthogy konkrét adatok merültek fel, hogy a „nemzeti akarat pártja" az állam rendjére és biztonságára veszélyes alakuH^aBaESaSHEBSH xJf ® mert csak a NIVEA tartalmazza a 'bőrtápláló Euceritet. lat, ezért kellett a párt működését betiltani és vagyonát elkobozni, A kormány a jövőben is alkotmányosan fogja kezelni a politikai szervezkedési sza„ badság jogát. A Ház a választ tudomásul vette. A magyar kormányzót a koronázatlan király jogköre fogja megilletni BUDAPEST. — (Szerkesztőségünk telefonjelentése.) Az Est mai számában hosz- szabb cikkben foglalkozik a kormányzói jogkör kiterjesztésére vonatkozó törvénytervezettel. A lap értesülése szerint az uj törvény alapján Magyarország kormányzóját mindazok a jogok meg fogják illetni, amelyek a meg nem koronázott királyt megilletik. A kormányzó címzése kérdésében a törvény újítása az, hogy az eddigi Főmél- tóságu cimzés helyett a Főmagasságu cím fogja megilletni a kormányzót és feleségét. Egyik mondja a másiknak: u ^ //Mindig jobban járunk 0 nt&if de legjobban járunk [ O (Mp MAIMÁ Hü -on Ffissy Kálmán: Miért nincsen Irányított gazdálkodás a vasútnál? A vasúti törvény vitája a szenátusban ■■ A javaslat a vasutügy teljes elbürokratizálását fogja eredményezni ■■ Hol maradnak a magyar állomásnevek! ■ Szociális igazságot az öreg magyar vasutasoknak! ■ PRÁGA. —' A szenátus ma délelőtt meg- ftyitott ülésén kezdett foglalkozni a vasúti törvény javaslatával. Eredeti terv szerint ina kellett volna megszavazni ezt a javaslatot, de mert a vitához sok szónok jelentkezett* ezért az elnökség úgy határozott* hogy Tavasszal legolcsóbb a gyógyítás Luhacsovice Fürdőn. Előnyős pausál árak! I. osztály II. osztály 14 nap Kő 1.004’— Ke 906’— további 7 nap 480*— „ 430’— A fOrdüközpontban való elszállásolás, kiadós ellátás, orvosi felügyelet és más orvosi kezelés. (A kevésbé tehetőseknek a fürdődIJból engedményt adnak.) Részletes prospektusta Fürdöigazgatóság küld a vitát ma félbeszakítják és a május 11- én, kedden 16 órakor tartandó ülésen folytatják. Érdekes újítást vezetett be Winter szenátor, a műszaki-forgalmi bizottság előadója, aki terjedelmes előadmányának fölolvasása után a parlamenti tudósítókat fogadta s előttük külön mentegette, hogy a szenátus miért módosította a képviselőházi határozatot. Ezenkívül a vasutasok szolgálati Viszonyainak jellemzésére történeti adomákat mondott el. Ezalatt a plénumban üres miniszteri és félig üres szenátori padsorok előtt dr. Ka- ras, az alkotmányjogi bizottság előadója dicsérte az unifikáló javaslat szép jogi terminológiáját. Majd Brodecky szenátor, a népjóléti bizottság előadója állapította meg, hogy a javaslat korai, vagy legalább is nem készült kellő gondossággal és „az alkalmazotti kérdésekben a mai helyzetet állandósítja, részben megbontja". Déli félegy óra tájban néhány pillanatra megjelent a teremben Dérer igazságügyminiszter, de nagyon gyorsan el is távozott s igy a kormány tovább is képviselet nélkül maradt. Ezt a tényt szóvátette Ja- vornicky szenátor, a javaslat véderőbizottsági előadója ezekkel a szavakkal: „Meglepő, hogy a kormány egyetlen hivatalos tényezője sem jelent meg a vasúti törvény szenátusi tárgyalásán." A továbbiakban sajnálkozását fejezte ki, hogy az égeri vasútállomás a legújabb államközi egyezmény értelmében 1999-ig hetven százalékban a birodalmi német vasutak személyi és dologi kezelésében marad. Majd ezt a megállapítást tette: „Szociális tragédia, hogy az osztrák Urak Háza (Her- renhaus) szociális szempontból megértőbbnek mutatkozott a multL mint ma a demokratikus nemzetgyűlés.** w Követeli, I A déli két órakor kezdődő vita első szó- hogy „sürgősen kialakítandó a szárnyas-1 noka Füssy Kálmán egyesültpárti szenátor kerék hadserege", |volt. Beszédét a következőkben ismertetjük: Füssy szenátor beszéde Fü'ssy KáiTmán szenátor beszédében hangoztatta, hogy a szenátusi bizottságok által a javaslaton eszközölt módosítások csak ■amolyan „csakazértis" jellegű változtatások, amelyeknek ,az a céljuk, hogy a szenátus tekintélyét mutassák, ám a valóságban valamennyi módosítás csak jelentéktelen, mert az eredeti kormány- javaslat nagy hibáit nem szünteti meg. Az uj vasutügyi törvény egyetlenegy nagy előnyéül azt hozzák föl, hogy a vasutakra vonatkozó intézkedések egy évszázad óta számtalan részlettörvényben és rendeletben voltak szétszórva s ezeket most összefoglalják. Erre azonban elég lett volna a szétszórt törvényeket és rendeleteket ösz- szegyüjteni és egy könyvben kiadni, ellenben a kormány ezt az alkalmat 'arra használta föl, hogy a meglevő jogi állapotokat hátrányosabbá tegye. Ennek bizonyítására fölhozza a kormánypárti törvényhozók megnyilatkozásait, amelyek megállapítják, hogy az uj törvény az alkalmazottak szociális helyzetét gyengíti s ja vasúti baleseteknél a kártérítési igény támasztását tmegnehe- ziti, 1 A díjszabás különlegességei — Elintézetlenül marad továbbra is az a csehszlovákiai unikum — folytatta szósze- rint a szenátor —, hogy például egy vagon liszt szállításánál Kassa, Komárom jóval messzebb van Prágától a fi" zetendő fuvardíj szerint, mint Prága Komáromtól vagy Kassától, Szomorúan értesültem arról, hogy magában a vasutügyi minisztériumban is alig van oly tudós, aki a teherszállítási díjszabályzatot annyira értené, hogy ezt a titkot megoldani képes volna. A magyar állomásnevek — A magyarlakta községek állomásnevei mai napig szlovákok, noha a dologról maga a miniszterelnök ur nagyon határozott ígéretek alakjában nyilatkozott. — Ha kormánypárti részen a régi magyar rezsim idején meglevő állapotot emlegetik, úgy erre csak az a válaszom, hogy legjobb lesz, ha az összehasonlitásokat teljesen elhagyjuk. Ha ugyanis a mentelmi bizottságok "munkájának statisztikáját ö.§sze-( hez juttatják ezt a vállalatot. Ezzel szemben a munkaerők felvételénél az első követelmény, legyen bár szó pályamunkásról vagy állomásfőnökről: a cseh nemzetiség. Magyarnevü, magyarajku fiatalembernek a mai viszonyok között a vasút nem ad megélhetést. Passzív gazdálkodás <— A vasút az állam legpasszivabb üzeme. Például a Kassa-Oderbergi vasút évtizedeken keresztül európai viszonylatban is elsőrendű üzem, példásan vezetett, kitűnő vállalat volt és mihelyt az állam átvette, itt is csak ráfizetés van. Az állam nagyon könnyűszerrel szabadult a régi, jól bevált vasutasoktól s helyükre újabb, „megbízhatóbb" személyeket állított, magasabb fizetésekkel. Takarékoskodás — Annál érthetetlenebb a vasutak deficit-gazdálkodása, hogy a másik oldalon egyenesen tragikomikus a takarékoskodás, így egy cseh lapban olvastuk, hogy a múlt évben megnyílt Vöröskő—Margitfalva-vo- nalon a vonatvezető egy személyben váltóke* zelő, állomásfőnök, pénztáros, irodaszol- gia, forgalmi tiszt is. Nagyon sokat hallunk manapság a terv- gazdálkodásról, de éppen a vasúti üzem gazdálkodásában nemcsak, hogy tervet nem látunk, hanem egyenesen fejetlen kapkodást tapasztalhatunk. Ez vonatkozik például az uj vasutépitkezésekre is. Mosf fogják megnyitni a l'édec—puchói vonalat, Már április elején kellett volna átadni az uj vonalat a forgalomnak, de a viz elmosta... Elismerem, hogy az idei tavaszi áradások nagyarányuak voltak, de tessék megnézni a Kassa-Oderbergi vasutat a Hennád mentén. Úgyszólván végesvégig a Hemád és a Vág mossa az alapépítmény tövét és az építmény évtizedek óta áll, rendületlenül. A talpfaszükséglet *— Nem hagyhatom szó nélkül a talpfa kérdését. Nem bolygatom a talpfaszállitási panamát, melynek utolsó fejezetei most játszódnak le a bíróság előtt, csak arra mutatok rá, hogy e kérdésben is teljes a fejetlenség. Elsősorban az állam vasúti üzeménél elférne egy kis irányított, egy kis észszerű gazdálkodás. Ehelyett azonban mindenfelé csak bürokratikus nagyképűsködést, pocsékolást és tervszerütlenséget látunk. Furcsa takarékoskodás az is, mely a pályatestet egész nyáron gondozatlanul hagyja, hogy a fü elhatalmasodjék és jól tartsa a nedvességet* A nedvesség egyrészt gyorsabban korhaszt- ja a fát, a talpfát, másrészt bomlasztja az egész alapépítményt. De fő néhány napszám megtakarítása.,. állítanánk, ügy azt állapíthatnánk meg, hogy az ellenzéki képviselők kiadatását legtöbb esetben népgyüléseken elhangzott beszédek miatt azért kérik ki, hogy az illető törvényhozó összehasonlítást tett a régi és a mai állapotok között s az ügyész ur ebben nemzetiség elleni izgatást lát a köztársaságoltalmi törvény 14. paragrafusa szerint. Vagyis, ha összehasonlításokat akarunk tenni a régi állapotok s a mai viszonyok között, úgy mi erre készen vagyunk, de követelnünk kell, hogy teljesen szabadon nyilatkozhassunk. Ma a szólásszabadság ezirányban nagyon is korlátolt. Ezért csak sajnálkozással állapítom meg, hogy százszázalékosan magyarajku községek állomásnevei a déli határon ma is csak szlovákul ékeskednek, Magyar alkalmazottak — Az állam vasúti üzeme nemcsak cseh- és szlovákajku polgárokkal köt szállítmányozási szerződéseket, hanem magyarajku csehszlovák állampolgárok is szép keresetA vasutas nyugdíjasok sorsa — Nem hagyhatom szó nélkül azoknak a becsületes, munkában elaggott nyugdíjas vasutasoknak az ügyét, akik egész életüket Szlovenszkón vagy Kárpátalján töltötték s akik 1936 őszéig abban a boldog hitben éltek, hogy csekély nyugdijukkal eltengethetik még hátralevő napjaikat. De jött a vasutügyi minisztérium kegyetlen intézkedése: egy éven belül beszerzendő az állampolgársági tanúsítvány. A költségvetés tárgyalásakor a vasutügyi miniszter ur kezét mosta, hogy hát „minden rendezett államban igy van a dolog, de tessék csak kérelmezni az állampolgárságot és akkor nem lesz baj a nyugdijkiutalással." És mentek az állampolgársági kérelmek és szokatlanul gyorsan nyertek elintézést is, pedig közben megjárták a belügyminisztériumból a vasutügyi minisztériumot is és itt természetesen elutasító véleményezést kaptak. A belügyminiszter a költségvetési bizottságban a yállájt yonogatta, hogy hát ,,az állampolgárságot kérelmező személy megbízhatóságát alaposan kell vizsgálni.. .** Vagyis minden oldalon csak csürés-csava- rás és csak egyenes, őszinte szó nincs, hogy az igazi cél az, hogy ezeknek a magyarajka hetven, nyolcvanéves aggoknak utolsó napjait el kell keseríteni az éhbérszámba menő úgynevezett magyar nyugdíj megvonásával, vagy pedig siettetni kell a halálukat — kiéheztetéssel, az élet tengetéséhez alig elég nyugdíj beszüntetésével. És ezt nevezik nálunk szociális politikának. És ez történik abban az államban, melynek kormánysajtója nem győz elég becsmérlő szót találni más, szomszédállamok szociális viszonyainak gyalázására. Kérdem a belügyi és vasutügyi minisz- tért, hová menjenek azok az érsekujvári nyugdíjas vasutasok, akik 18—20 éves koruk óta a mai Szlovenszkó és a mai Kárpátalja területén laktak, dolgoztak, működtek, itt őszültek meg a vasút szolgálatában* csak éppen az a szerencsétlen* 3
