Prágai Magyar Hirlap, 1937. április (16. évfolyam, 74-99 / 4220-4245. szám)

1937-04-29 / 98. (4244.) szám

4 ^rxgaiMag^ar-hiklab 1937 április 29, csütörtök. Egyedül az egyesült párt szállt síkra a szlovenszkól tartománygyttlésen a felekezeti polgári Iskolákért Més a Hlinka-párt egyrésze is Salkovszky javaslata ellen szavazott .. a tartománygyülés izgalmas vita után erélyesen állást foglalt az önkormányzati testületek újabb megterhelése ellen POZSONY. — (Pozsonyi szerkesztősé- £ günktől.) Szlovenszkó országos képviselő- * 1 testületének kedd délutáni ülésén nagy port £ vert föl a körzeti polgári iskolákról szóló r törvény végrehajtása ügyében előterjesztett hivatalos javaslat. Az ügyet dr. Filkorn Je­nő (szlovák néppárti) referálta. Az egye­sült országos keresztényszocialista és ma- * gyár nemzeti párt részéről dr. Salkovszky F Jenő tartománygyülési képviselő szólalt föl 1 s a nagyjelentőségű kérdéssel érdemlegesen s foglalkozott Rámutatott arra, hogy a körzeti polgári iskolák rendezése lé­nyegében támadja meg Szlovenszkó ed- ' digi iskolaügyi rendjét. ^ Amint ismeretes, a törvény értelmében az ^ állam területe körzetekre osztandó be oly- S kép, hogy minden kör központjában legyen 11 egy polgári iskola. Egy-egy ilyen körbe ® azok a községek tartoznak, amelyek a szék- £ hely-község körül ötkilométeres sugaru kör- S ben fekszenek. Az iskolák létesítési és fönn- c tartási költségeit egyharmad részben a kör községei, egyharmad részben a járások és egyharmad részben a tartományok viselik. Az uj intézkedés tehát ' súlyos terhet ró az önkormányzati testű- É letekre. — Ismeretes a községeink súlyos anya­gi helyzete — állapította meg dr. Salkov- 1 szky Jenő —, s T községeink nem lesznek abban a helyzet- 1 ben, hogy az uj iskolák építési költségei- c hez egyharmad részben is hozzájárulhas- * sanak. £ A járásoknál sem különb a helyzet. Járá- * sonkint átlag 5—8 körzeti polgári iskolát { kell létesíteni, aminek költségei a járási 5 költségvetéseket alaposan meg fogják duz- 1 zasztani. Tartományi viszonylatban az uj * iskolákkal kapcsolatos költségek egyenesen ^ az országos költségvetés egyensúlyának fölbillenését eredményezhetik. A törvény végrehajtása két etappban tör­ténik. Dr. Salkovszky rámutat arra, hogy már az első etapp évi kétmillió koronával j, terhelné meg Szlovenszkó országos költ­ségvetését. Voltakép ennél lényegesen magasabb meg­terhelésről lesz szó, mivel a községek leg­nagyobb része annyira el van adósodva, és már eddig is a pótadó maximumát veszi igénybe, úgyhogy a legtöbb község a rája eső egyharmad részt az országos költségvetés kiegyenlí­tési alapjából fogja igényelni, ami újabb kétmillió megterhelést jelent. De a javaslat szerint az átveendő 131 pol- ) gári iskola 80 százaléka meg nem felelő, j ócska épületben van elhelyezve, úgyhogy az előirányzat szerint körülbelül 100 iskolai épületet kell a leg­rövidebb időn belül átépíteni mintegy 132 millió korona költséggel. Ennek egyharmada is a tartományi költség- vetést terheli s az eladósodott községekre háruló egyharmadot is át kell majd vállalni. Természetesen a járási költségvetések sem bírhatják el a reájuk eső egyharmadot. Amig egyrészről a körzeti polgári isko­lák költségeit az önkormányzati testületek­re hárítják, addig másrészről nem biztosít­ják e testületeknek az iskolák fölötti rendel­kezési jogot. A történelmi országrészekben járási és országos iskolatanácsok működnek, Szlo- venszkón azonban ezek még hiányzanak. A képviselő nyomatékosan sürgeti az isko­latanácsok mielőbbi megszervezését. A felekezeti iskolák sorsa Szlovenszkón a népoktatás 80 százalékig az egyházak kezében van, amelyek fölada­tukat kifogástalanul látják el. A 235—1935. számú törvény az iskolaköteles gyermekek 45—50 szá­zalékát, a 11 — 14 éveseket a körzeti pol­gári iskolákba utalja, amivel ezek számá­ra megszűnik a felekezeti oktatás lehető­sége. Ezután is lehet ugyan felekezeti polgári is­kolát létesíteni az 1868. évi 38. törvénycikk alapján, ámde a felekezeti polgári iskolák nem kapják meg a járástól' és tartománytól az egyharmad-egyharmad anyagi hozzájá­rulást, ami a gyakorlatban oda fog vezetni, hogy felekezeti polgári iskolákat nem fog le­hetni fölállítani. Ezt a veszélyt már a római katolikus püs­pöki kar is meglátta s múlt év áprilisi kör­levelében fölszólitotta a híveket a hitvallá­sos iskolák megmentésére. Rámutatott végül a szónok arra, hogy a polgári iskolai oktatás terén a magyar­ságnak nagy sérelmei vannak. Oly túlnyomóan magyar többségű, nagy községekben, mint Párkány, Dunaszerda- hely, Szepsi, Vágsellye, csak szlovák pol­gári iskola van, Rozsnyónak, Érsekújvár­nak pedig csak leánypolgárija van. Sajnos, az uj rendszer — legalább is jelen formájá­ban — még csak reményt sem nyújt a ma­gyarságnak e téren fönnálló sérelmeinek orvoslására Az egyesült Bárt javaslata Beszéde végén dr. Salkovszky Janő a kö­vetkező határozati javaslatot terjesztette elő: „Az országos képviselőtestület mindaddig ne hajtsa végre a körzeti polgári iskolák­ról szóló törvényt, amig a kormány nem nyújt a körzeti polgári iskolák fönntartásá­nál és létesítésénél fölmerülő költségek fe­dezetére uj pénzügyi forrásokat és amig a törvényhozás nem létesíti Szlovenszkó ré­szére is az iskolatanácsokat. Szükségesnek tartja továbbá az országos képviselőtestület a törvény oly módosítását, hogy a féléké- zetek által létesítendő polgári iskolák ugyanúgy részesüljenek a járások és a tar­tomány részéről dotációban# mint a többi körzeti polgári iskola," Dr. Salkovszky Jenő javaslatát a tarto- mánygyülés tagjai látható izgalommal fo­gadták. , Kontsek felszólalása A következő szónok Kontsek György egyesültpárti tartománygyülési képviselő volt. Ugyancsak tárgyilagos kritikában ré­szesítette a körzeti polgári iskolák kérdését. Hive annak, hogy ilyen polgári iskolák ott létesittessenek, ahol azt a legilletékesebb helyi érdekeltség is szorgalmazza, de sem­miesetre se legyen az uj iskolatípus a fele­kezeti iskolákhoz ragaszkodó szülőkre rá­kényszerítve. Kifogásolja azt, hogy a helyi érdekeltségek megkérdezése nél­kül osztották be az egyes községeket a tervezett iskolakörökbe, minek folytán sok község a tanköteleseknek iskolába)á- ratása szempontjából aránytalanul ked­vezőtlenebb helyzetbe kerül. Vannak például községek, amelyek közvet­lenül vasúti állomás mellett feküsznek, ahonnan a gyermekek könnyűszerrel eljut­hatnak a legközelebbi vasúttal elérhető pol­gári iskolába. A tervezett körzeti beosztás után sokhelyütt ugyanezek a gyermekek kénytelenek lesznek ötkilométeres gyalog- utat tenni, hogy a körzeti polgári iskolát el­érjék. Az ilyen, térképutáni beosztásnak másik nagy hátránya az, hogy egyes köz­ségeket öt kilométeren túlra eső iskolához osztottak be, mint például Főrévet, amely a ligetfalusi polgári iskolához lesz beosztva. Javasolja Kontsek képviselő, hogy ameny- nyiben a körzeti polgári iskolák megvaló­sulnak, ' a körzetek beosztását vegyék revízió alá és az uj beosztás mindenképen a helyi érde­keltségek kívánságának tekintetbevétele mellett történjék. eredménye ismét az előbbi lett. A napirend további pontjainak tárgyalása so­rán dr. Gürtler Dénes egyesültpárti képviselő in­dítványozta, hogy a tesmag—ipolysági utat sürgősen építsék ki. A tartománygyülés az in­dítványt magáévá tette. Ugyancsak Gürtler inditványára a tartománygyülés elhatározta, hogy az Ipolyság és Pereszlény közötti útépí­tés részleges költségvetését elkészitteti és jóváhagyás céljából felterjeszti az illetékes minisztériumhoz. Kontsek György egyesült párti képviselő ki­fogás tárgyává tette, hogy a priibód személy- és teherállomáshoz vezető útszakasz gondozását a közeli két község hatáskörébe utalták. Intézkedést kért, hogy ezt az útszakaszt to­vábbra is a tartomány gondozza s a két község csupán évenként a szokásos in- gyenfuvarral járuljon hozzá az útszakasz kar­bantartásához. A tartománygyülés Kontsek ja­vasakét elvetette, jóllehet két szegény kisköz­ség érdekéről volt szó. Az országos képviselőtestület ezután elhatá­rozta, hogy a vízgazdálkodási alapból nagyobb segély kiutalását fogja kérni, valamint szorgalmazni fogja a műszaki személy- | zet számának gyarapítását is és ebben az ügy- | ben még a jövő hét folyamán küldöttséggel já­rul a földművelésügyi miniszterhez. Tudomásulvették, hogy az egészségügyi mi­nisztérium 35 millió, a pénzügyminisztérium pe­dig 10 millió koronát térített meg az országos betegápolási járulékból. Ebből az összegből már 7 és félmillió koronát elköltötték, 35 és félmillió koronát pedig a beruházási program fedezetére «használnak fel. Dr. Giller János egyesültpárti képviselőnek a losonci kórházra vonatkozó javaslatát a vá­lasztmányhoz utalták. A tartománygyülés tudomásul vette, hogy a vasutügyi minisztérium nem hajlandó gondos­kodni a Lomnici csúcsra vezető drótkötélpálya személyzeti állományáról, ezért ezt maga a tar­I tomány fogja ellátni. E célból háromtagú bizott­ságot választottak meg. A drótkötélpálya fel­építése 16 millió koronájába kerül a tartomány­nak. A munkálatok már annyira előrehaladtak, hogy a drótkötélpályát legkésőbb a jövő év folyamán teljes mértékben üzembe helyezhetik. 11 szavazat a magyar Indítvány mellett Nagy volt aiz izgalom minden oldalon, ami­kor az országos elnök dr. Salkovszky Jenő ja­vaslata fölött elrendelte a szavazást. A javaslat mellett foglalt állást az egyesült párt képviselőin kívül a szlovák néppárt egy része is, úgyhogy a javaslat mellett tizenegyen szavaztak. A többség azonban — főkép a csehszlovák agrárpárt és a csehszlovák szo­ciáldemokrata párt, valamint néhány Hlinka- párti szavazataival — elvetette a módosító javaslatot. Erélyes állásfoglalás az önkormányzati testületek túlterhelése ellen A napirend következő pontja az egyes pol­gári iskolák körzetének területi megállapítása, valamint a fedezet vállalásának kérdése .volt. E pontnál azután a tartománygyülés minden oldalán elemi erő­vel tört ki az elégedetlenség, mivel oly ki­adások vállalásáról volt szó, amelyekre egy­általában nincs fedezet, Egymásután szólaltak fel a pártok szónokai, vé­gül is az országos elnök kénytelen volt az ülést fel­függeszteni és az ügy megbeszélésére az or­szágos választmányt sürgősen összehívni. A szünetben a képviselők izgatottan tárgyal­ták az eseményeket és az az egységes véle­mény alakult ki, hogy újból fogják kívánni a felekezeti polgár! Isko­lák kérdésének napirendretü zését. Az országos választmány közben megtartott ülése után az országos elnök újból megnyitotta a tartománygyülési. Dr. Káltay József terjesz­tette elő az uj javaslatot, amely a következő kép szól: „Az országos képviselőtestület hozzájárul a körzeti polgári iskolák létesítéséhez, azon­ban csak azzal a feltétellel, ha 1* az állam ezután is ugyanolyan mértékben fog hozzá­járulni ezen iskolák fenntartásúihoz és léteslté séhez mint eddig, 2. ha az egyes iskolakörze­tek megállapításánál az érdekelt községekei megkérdezik és egy község sem lesz akarata ellenére valamely körzetbe beosztva, 3. ab­ban az esetben pedig, ha a tartománynak még ­is hozzá kell járulnia anyagi eszközökkel a körzeti polgári iskolák fenntartásához, úgy e költségek fedezetére a tartomány az állami bevételekből megfelelő magasságú dotációt kapjon." Dr. Kállay javaslatát, amely a felekezeti is­kolák kérdésétől eltekintve lényegében dr. Sal­kovszky Jenő álláspontját tette magáévá, valamennyi párt elfogadta — a marxista pár­tok kivételével, A felekezeti polgári iskolákra vonatkozó ja­vaslat a legközelebbi ülésen újból napirendre kerül és e kérdésben az országos kéipvislőtestü- let részéről erőteljes állásfoglalás várható. Izgalmas összecsapás a szerdai ülésen POZSONY. — (Szerkesztőségünk telefon- jelentése.) Szlovenszkó országos képviselőtestü­letének ma délelőtti ülésén útépítési kérdéseket tárgyaltak. A tárgyalás során izgalmas összecsapás történt Országh József országos elnök és Hudec Béla szlovák nép­párti képviselő között. Hudec javaslatot tett arra vonatkozólag, hogy az újbányái járási útszakaszt országos kezelés­be vegyék át. Ez mintegy 5 millió koronával terhelné meg az országos költségvetést. Ami­kor az országos elnök a javaslatot szavazás alá bocsátotta és az országos hivatal egyik tiszt­viselője megszámolta a szavazatokat, kiderült hogy Hudec javaslatát 18 szavazattal 16 ellené­ben elvetették. Hudec meglepetésének adott ki­fejezést s úgy tűnt fel, mintha kételkedett volna a szavazás helyességében. Országh elnök erre I Ingerülten rászólt a képviselőre: —- Kikérem a képviselő ur bizalmatlansá­gát, mi nem hamisítunk. Maiid újból elrendelte a szavazást s armal A magyar textiliparban életbe lép a 48 órás munkahét BUDAPEST, — Az iparügyi miniszter & textil­ipari munkaidő szabályozásáról még januárban kiadott rendelet hatálybalépésének napjául 1937 május 10-ét állapította meg, mely napon előre­láthatólag a textilipari legkisebb munkabéreket megállapító határozatok is hatálybalépnek. Ettől fogva tehát a magyarországi textilipari üzemek­ben általában a mari nyolc, illetőleg a heti 48 órai munkaidő a kötelező. A műszaki okokból félbe nem szakítható munkák egyelőre még egy féléven át napi 10, illetőleg heti 60 órát át vé­gezhetők. Veszedelmes árvizek Jugoszláviában BELGRÁD. —- Jugoszlávia területén új­ból veszedelmes árvizek pusztítanak. Bel- grád elővárosait elöntötte a Száva vize, úgyhogy az uccákon kedden este csak csó­nakokon lehetett közlekedni. Délszerbiában a patakok annyira megduzzadtak, hogy ka­tasztrofális árvizektől tartanak. Több ezer holdat elöntött a viz. A vízállás a mezőkön olyan magas, hogy a fáknak csak a csúcsai látszanak ki. Boszniában és Nyugatszerbiá- ban szintén árvizek pusztítanak, Kihégisi büntetéssel kezdődött Miklós herceg polgári élete BÉCS. — Kellemetlen meglepetés érte Miklós volt román herceget, amikor megérkezett az as- pemi repülőtérre. Leszállás után megbüntették ugyanis száz sillingre, mert a nemzetközi légi rendszabályok értelmében elmulasztotta a repü­lést előre bejelenteni. Miklós az asperni repülő­térről egyenesen az Imperial-szállóba hajtatott, ahol számos újságíró várakozott rá. Miklós ex- herceg kijelentette, hogy semmi mondanivalója nincs a sajtó számára. Déltájban titokban a sze­mélyzeti kijáraton keresztül elhagyta a szállo­I dát, hogy sétát tegyen Becsben. Más verzió sze­rint pedig a Sonnberg-kastélyba utazott, hogy nővérével, Ueana hercegnővel találkozzék. Bécs- L ben erősen tartja magát a hir, hogy Miklós her­cegnek az a szándéka, hogy végleg Ausztriában t telepszik le. Kereskedelempolitikai tárgyalások Bcl- - giummal. A Belgiummal lebonyolítandó i kölcsönös árucsereforgalomra vonatkozó i egyezmény megkötésére irányuló tárgyalá­sokat május 3-án kezdig meg Prágában.- Csehszlovák részről a tárgyalást Machaty követ vezeti. Ar belga bizottság vezetője De kflSchoothectc,

Next

/
Thumbnails
Contents