Prágai Magyar Hirlap, 1937. április (16. évfolyam, 74-99 / 4220-4245. szám)
1937-04-29 / 98. (4244.) szám
2 1937 április 29, csütörtök. (2tcé^SiajmbC ■ Bclavcrbc menekültek, amelynek lakói azonban gyilkos tűzzel fogadták őket. Antonio Martin elesett, mig a többi anarchistát elfogták. Kétnpszihózis Madridban MADRID. — A madridi rendőrség újabb kémszervezetet leplezett le. A kémszervezet élén nő állott, akit nemzetközi körökben jól ismer- nek. összesen tizenkilenc személyt tartóztattak le, közöttük több papot. Ciano Tiranában TIRANA. — Ciano gróf olasz külügyminiszter szerdán délelőtt 10 óra 45 perckor hatalmas négymotoros repülőgépen Tiranába érkezett. Kotta albán miniszterelnök és Libochova külügyminiszter fogadta, valamint a magasabb- rangu polgári és katonai hatóságok képviselői. A város lakossága lelkes fogadtatásban részesítette Ciano grófot, belelt egyelőre rádiiissadát kap Kárpátalja UNGVÁR. — (Kárpátaljai szerkesztőségünktől.) A köztársasági elnöknek pozsonyi aiszdok- tori avatásán Hrabár Konstantin, Kárpátalja kormányzója is résztvett, aki hosszasabban elbeszélgetett az elnökkel. E beszélgetés tartalmából csupán az került a sajtóban nyilvánosságra, hogy ami a kárpátaljai rádióleadóállomás felállítására vonatkozik. — Hrabár kormányzó ugyanis már előzőleg kérte az elnök támogatását arra vonatkozólag, hogy a rádióleadó állomás Kárpátalján állittassék fel. Az elnök e támogatásának köszönhető, hogy a rádióleadóállomást rövidesen felállítják. Ezért az elnöknek a pozsonyi ebéden Hrabár kormányzó hálás köszönetét mondott. A beszélgetés során az elnök kilátásba helyezte, hogy október folyamán Kárpátalját is meglátogatja. Kárpátaljai autonmista körökben nagy Iehan- goltságot keltett, hogy a kormányzó az autonómia helvett egyelőre csak egy rádióleadóállomást tudott kieszközölni, pedig az előbbire sokkal nagyobb szüksége van Kárpátalja népeinek, mint a rádióleadóra, amelyet még pár évig esetleg el tudtak volna nélkülözni. Belpolitikai megnyugvás Franciaországban? PARIS. — Az elmúlt hetekben nagy harci kedv uralkodott a politikai életben, de az izgalom időközben lecsillapodott és a kamara mai ujramegnyitása békés légkörben bonyolódott le. Az ellenzék nem támadta meg a kormányt, mert arra a meggyőződésre jutott, hogy a népfront egységes. Campinski képviselő, a radikális párt elnöke határozottan állást foglalt a népfront megmaradása mellett és biztosította a kormányt a radikálisok hűségéről. Mély benyomást keltett a settei választás eredménye is. Jules Moch szocialista főtitkár győzelme biztos annak ellenére, hogy a jobboldal nagy reményeket tűzött a pótválasztáshoz. Földrengés Kecskeméten KECSKEMÉT. — Szerdán reggel félnyolc óra tájban rövid ideig tartó földrengést észleltek a városban. A földrengést földalatti moraj előzte meg, majd megingott a föld. A lakásokban az ajtók kivágódtak, a falra akasztott tárgyak, képek, ingaórák leestek, a bútorok elmozdultak a helyükről s több kémény bedőlt. A város közelében több régi, rozoga állapotban lévő tanyai ház összedőlt. A lakók riadtan szaladtak ki a házakból, szerencsére azonban a földrengés nagyobb kárt nem okozott. Szakértők véleménye szerint a földrengés tektonikus jellegű volt, alulról fölfelé hatott. Ennek oka az, hogy Kecskeméten es környékén a föld mélyén óriási üregek vannak s ezek idfínkint beomlanak. Ez okozza a földrengést. Az utóbbi húsz esztendő alatt Kecskeméten tiz esetben volt földrengés. A mostani földrengés helyi jellegű volt, a környező városiokban és falvakban nem érezték* Alkotmányt kapnak a szlovenszkói német és magyar evangélikusok Külfin német és magyar püspöki vikárius intéli maid a két kisebbség ügyeit Varga Imre lesz a német evangélikusok vikáriusa KÉSMÁRK. — (Saját tudósítónktól.) A szlovenszkói német evangélikusok egyházi megszervezésének kérdése Ígéretesen halad előre. Mint ismeretes, februárban Zsolnán összeült a konvent úgynevezett paritásos bizottsága, amelyben az evangélikus egyház csehszlovák vezetői a német és a magyar evangélikusok megbizottaival megtárgyalták a két nemzeti kisebbség követeléseit. Az ott hozott megállapodás értelmében a három német esperessé# szervezetileg továbbra is a két szlovák jellegű egyházkerület kötelékében marad, de ugyanakkor ügyeiket püspöki hatáskörrel egy német püspöki vikárius fogja intézni. A német vikariátus hatásköre nemcsak a két szepesi és a pozsonyi egyházmegyére fog kiterjedni, hanem azokra a különálló német egyházközségekre is, amelyek a vikariátushoz való csatlakozásukat elhatározták* így például Kassa, Bártfa, Körmöcbánya evangélikus egyházközségei is bejelentették csatlakozásukat, A megegyezés külön intézkedik az olyan egyházközségek vagyonáról, amely egyházközségekben az államifordulat óta a szlovák elemek beszivárgása által lényegesebb nemzetiségi eltolódás jött létre. A magyar egyházközségek részére kidolgozott szervezeti szabályzathoz hasonlóan, ha az ilyen egyházközségek nemzetiségileg külön egyházközségekbe tagozódnak, a régi vagyon a régi német vagy magyar egyház tulajdonában marad. Ha továbbra is együtt maradnak, akkor az uj vagyontárgyakat külön alapként kezelik, hogy a későbbi szétválás esetén ezeket az adókulcs arányában igazságosan szétoszthassák. A jövőben a német egyházközségek a címükben hivatalosan is használhatják a „német" elnevezést, ami eddig tilos volt. A német vikárius gondja lesz a missziós lelkészek irányítása. Ez különösen a németprónai és a handlovai német evangélikus szigetek szempontjából bir majd jelentőséggel, mert ezek lelki gondozása eddig elhanyagolt volt. A magyar evangélikusok egyházi megszervezése ennél valamivel szükebb lesz, ami abban leli magyarázatát, hogy a magyar egyházközségek nincsenek összefüggő területen, mint a németek, nincsen egyetlenegy egyházmegyéjük sem, hanem egyházközségeik különféle szlovák többségű esperességekben vannak széttagolva. Ezért a szlovák többség mindezideig a leghevesebben ellenezte a magyarok ama törekvését, hogy egy egységes egyházmegyébe tömörülhessenek. A zsolnai megállapodás szerint a magyarok is püspöki vikáriust kapnak, csakhogy nem lesz olyan széles hatásköre, mint a német vikáriusnak, A magyar vikárius mind a két püspökkel egyetértésben végzi majd funkcióját. A vikárius gondja lesz az is, hogy a vegyes szlovák-magyar egyházakban a magyar egyházi kisebbség nyelvjogai érvényre jussanak. Amennyiben a német vagy a magyar vikárius a püspökök valamilyen rendeletével nem ért egyet, az ügyet a konvent paritásos bizottsága elé viszi s az dönt aztán végső fokon, A német evangélikusok három egyházmegyéjének vezérkara április 22-én foglalkozott a paritásos bizottság zsolnai megállapodásainak véglegesen megszövegezett pontjaival. A német evangélikusok megállapították, hogy a zsolnai ülés jegyzőkönyvének egyes pontjai nem adják vissza egész híven a zsolnai megállapodásokat, ezért elhatározták, hogy a zsolnai megbeszélésen előadott német kívánságokat még egyszer írásba foglalják és újból a paritásos bizottság elé terjesztik, hogy a konvent ebben a formában szentesítse azokat, A paritásos bizottság ezért még egyszer össze fog ülni az álláspontok pontos összeegyeztetése céljából. A német evangélikusok egyébként még most is az eredeti elgondolást tartanák a legcélszerűbb megoldásnak, nevezetesen, hogy a magyarokkal együtt közös német-magyar egyházkerület alakuljon külön püspökkel az élén. Ennek a német-magyar egyházkerületnek a püspöke felváltva német és magyar lenne, a püspök mellett a másik nemzetiség mindig saját vikáriussal rendelkezne. Ez a gondolat azonban a szlovák többség oldalán elutasításban részesült. De az elfogadott terv szerényebb megvalósulása is nagy esemény lesz a szlovenszkói német és magyar evangélikusok egyházi életében. A németek már ki is szemelték a leendő püspöki vikáriust: ez Varga Imre poprádi lelkész, volt szenátor lesz. Szlovenszkó és Kárpátalja hátrányára egyesit! a perrendet a kormány uj Javaslata Pajor szenátor éles jogi bírálatban részesítette a polgári per- rendtartás reformját - A szenátus befejezte az előzetes vitát PRÁGA. — A szenátusban, trdnt jelentettük, a polgári perrendtartás előzetes vitájában fölszólalt dr. Pajor Miklós, az egyesült párt szenátora. A szenátor beszédében kifejtette, hogy jogi szempontból kívánatos az országban érvényben levő különféle jogrendszereknek egyesítése, de az egyesítésben az uj törvénybe föl kell venni azokat a jogszabályokat, amelyek a jobbak és amelyek a jog szellemének és a köztársaság demokratikus berendezésének jobban megfelelnek. A benyújtott javaslatban nem látja ennek az érvényesülését, mert a javaslat kevés kivétellel a régi autokratikus osztrák rendszernek a köztársaság egész területére való átültetését célozza. Az ósdi osztrák perrend — A javaslat idokolásában azt olvassuk, — mondja a szónok — hogy az osztrák rendszer a történelmi országrészeken bevált s ezért jó, — ezzel szemben azt állítom, hogy a Szlovenszkón és Kárpátalján érvényes perrend sok tekintetben liberálisabb, igazságosabb, tehát — jobb. Az igazság keresése, vagyis az igazságszolgáltatás a perrendben szabályozott alakiságok kereében történik, de fontosabb kell, hogy legyen az igazság, mint a forma, ezért az alakiságoknak olyan megkötése, amely az igazságot kereső polgár jogait szűk keretek közé szorítja, nem igazságos, nem liberális 8 nem szociális intézkedés. Alakiságok miatt pervesztés — Anélkül, hogy a beterjesztett kormányjavaslat részleteivel foglalkoznék, rá kell mutatnom főleg arra, hogy a javaslatnak a keresetre adandó választ szabályozó 243. és következő § § -ai- nak pontos be nem tartása a 403. § szerint pervesztést eredményezett, továbbá, hogy a 439. § uj ténykörülményeknek és bizonyítékoknak a fellebbezési eljárásban való előterjesztését általában meg nem engedi s csupán abban az esetben engedi meg, ha a perfél igazolja, hogy e ténykörülményekről és bizonyítékokról előbb tudomása nem volt s hogy azokat saját hibáján kiviil be nem szerezhette. Ezek olyan megkötöttségek, amelyek az igazságszolgáltatásba vetett hitet és bizalmat csökkentik. Az egyesült párt munkája — A nóvumok érvényesítésének említett megkötése praktikus szempontokból sem helyes, mert a perfél mindenkor igyekezni fog igazolni, hogy az uj bizonyítékokról nem volt előbb tudomása s ennek igazolása legalább annyi időt és munkát fog igénybe venni, amely idő alatt és munkával a felajánlandó uj bizonyítékok letárgyalhatok. Remélem, hogy a törvényhozás közös bizottsága az igazságszolgáltatás rovására szolgáló szigorú alakiságokat mellőzni fogja s a javaslatot úgy fogja átdolgozni, hogy az a modern és liberális igazságszolgáltatásnak és a jogkereső közönség érdekeinek legjobban megfelel s ezért pártunk a javaslat bizottsági tárgyalásán részt fog venni s minden szaktudásával az igazságszolgáltatás és jogrend megszilárdítása érdekében működni fog. A miniszterek felelőssége —• A kormány a polgári törvénykönyv és a perrendi javaslat benyújtásával a polgárok jogviszonyait kivánja szolgálni, — önként felvetődik annak a szüksége, hogy a kormány felelőssége és a minisztériumok hatásköre is végre 18 év után törvénnyel szabályoztassék, amint azt az alkotmánylevél 85. §-a kötelezően előírja. Ezek a törvények a kormánnyal szemben való bizalmatlanságot csökkentenék s elkerülhetők Ha betegség környékezi, FTTTJH310-VÍZ megelőzi Kapható mindenütt, az olcsóbb kisüvegekben Is. I volnának a cseh újságokban olvasható különböző olyan gyanusitgatások, hogy az egyes miniszterek saját pártjuknak olyan kedvezményeiket nyújtanak, amelyek az összpolgárság érdekeit sértik. A szlovenszkói furcsaság — A beterjesztett javaslatok azt igazolják, hogy a kormány a különböző jogrendszereket komolyan unifikálni kivánja. Ez alkalommal legyen szabad Szlovenszkó néhány speciális bajára rámutatnom, amelyek sürgős orvoslása a jogrend szempontjából fölötte szükséges. Az 1936. évi 161. sz. törvény VL fejezetének 17. §-a a Pp. 589. §-át olyképpen változtatta meg, hogy fizetési meghagyás kibocsátható olyan adós ellen is, aki a bíróság területén kívül lakik, ha egyébként adva vannak a bíróság illetékességének feltételei. Ez a novella azonban megfeledkezett a Pp. 594. §-áról, amely a kézbesítést csak akkor ismeri el joghatályosnak, ha a fizetési meghagyás az adósnak a bíróság területén kézbe- sittetett. A helyzet tehát az, hogy a bíróság által kibocsátott fizetési meghagyás nem hajtható végre, vagyis Szlovenszkó és Kárpátalja területén létezik olyan bírósági intézkedés, amelynek érvényt szerezni nem lehet. — Ezt a speciális helyzetet meg nem szüntette igazságügvminisztérium 62.214/36. sz. rendeletc, amely indokolásában kimnodotta, hogy a törvény nem az, amit a törvényhozó gondolt, hanem, amit szavakkal kifejezett. Rá kell mutatnom arra, hogy az egész világon elfogadott jogeJv az, hogy a törvények magyarázatánál nem a törvény esetleg homályos szövege, hanem a törvényhozó akarata az irányadó. Miután a most tárgyalás alatt levő perrendi javaslatból sokára lesz törvény, szükséges volna e nyilván törvényszerkesztési hibát korrigálni. A jegyzők fizetését javítsák meg — Ilyen szlovenszkói és kárpátaljai specialitás még a községi és körjegyzők privát jogi munkájának a tüpése is. A községi és körjegyzőkről szóló 1920. évi 211. sz. törvény kimondja, hogy