Prágai Magyar Hirlap, 1937. április (16. évfolyam, 74-99 / 4220-4245. szám)

1937-04-29 / 98. (4244.) szám

2 1937 április 29, csütörtök. (2tcé^SiajmbC ■ Bclavcrbc menekültek, amelynek lakói azonban gyilkos tűzzel fogadták őket. Antonio Martin elesett, mig a többi anarchistát elfogták. Kétnpszihózis Madridban MADRID. — A madridi rendőrség újabb kémszervezetet leplezett le. A kémszervezet élén nő állott, akit nemzetközi körökben jól ismer- nek. összesen tizenkilenc személyt tartóztattak le, közöttük több papot. Ciano Tiranában TIRANA. — Ciano gróf olasz külügyminisz­ter szerdán délelőtt 10 óra 45 perckor hatalmas négymotoros repülőgépen Tiranába érkezett. Kotta albán miniszterelnök és Libochova kül­ügyminiszter fogadta, valamint a magasabb- rangu polgári és katonai hatóságok képviselői. A város lakossága lelkes fogadtatásban részesí­tette Ciano grófot, belelt egyelőre rádiiissadát kap Kárpátalja UNGVÁR. — (Kárpátaljai szerkesztőségünk­től.) A köztársasági elnöknek pozsonyi aiszdok- tori avatásán Hrabár Konstantin, Kárpátalja kor­mányzója is résztvett, aki hosszasabban elbeszél­getett az elnökkel. E beszélgetés tartalmából csu­pán az került a sajtóban nyilvánosságra, hogy ami a kárpátaljai rádióleadóállomás felállítására vonatkozik. — Hrabár kormányzó ugyanis már előzőleg kérte az elnök támogatását arra vonat­kozólag, hogy a rádióleadó állomás Kárpátalján állittassék fel. Az elnök e támogatásának köszön­hető, hogy a rádióleadóállomást rövidesen fel­állítják. Ezért az elnöknek a pozsonyi ebéden Hrabár kormányzó hálás köszönetét mondott. A beszélgetés során az elnök kilátásba helyez­te, hogy október folyamán Kárpátalját is meg­látogatja. Kárpátaljai autonmista körökben nagy Iehan- goltságot keltett, hogy a kormányzó az autonó­mia helvett egyelőre csak egy rádióleadóállo­mást tudott kieszközölni, pedig az előbbire sok­kal nagyobb szüksége van Kárpátalja népeinek, mint a rádióleadóra, amelyet még pár évig eset­leg el tudtak volna nélkülözni. Belpolitikai megnyugvás Franciaországban? PARIS. — Az elmúlt hetekben nagy har­ci kedv uralkodott a politikai életben, de az izgalom időközben lecsillapodott és a ka­mara mai ujramegnyitása békés légkörben bonyolódott le. Az ellenzék nem támadta meg a kormányt, mert arra a meggyőző­désre jutott, hogy a népfront egységes. Campinski képviselő, a radikális párt elnö­ke határozottan állást foglalt a népfront megmaradása mellett és biztosította a kor­mányt a radikálisok hűségéről. Mély be­nyomást keltett a settei választás eredmé­nye is. Jules Moch szocialista főtitkár győ­zelme biztos annak ellenére, hogy a jobb­oldal nagy reményeket tűzött a pótválasz­táshoz. Földrengés Kecskeméten KECSKEMÉT. — Szerdán reggel fél­nyolc óra tájban rövid ideig tartó földren­gést észleltek a városban. A földrengést földalatti moraj előzte meg, majd megingott a föld. A lakásokban az ajtók kivágódtak, a falra akasztott tárgyak, képek, ingaórák leestek, a bútorok elmozdultak a helyükről s több kémény bedőlt. A város közelében több régi, rozoga állapotban lévő tanyai ház összedőlt. A lakók riadtan szaladtak ki a házakból, szerencsére azonban a földren­gés nagyobb kárt nem okozott. Szakértők véleménye szerint a földrengés tektonikus jellegű volt, alulról fölfelé hatott. Ennek oka az, hogy Kecskeméten es környékén a föld mélyén óriási üregek vannak s ezek idfínkint beomlanak. Ez okozza a földren­gést. Az utóbbi húsz esztendő alatt Kecske­méten tiz esetben volt földrengés. A mos­tani földrengés helyi jellegű volt, a környe­ző városiokban és falvakban nem érezték* Alkotmányt kapnak a szlovenszkói német és magyar evangélikusok Külfin német és magyar püspöki vikárius intéli maid a két kisebb­ség ügyeit Varga Imre lesz a német evangélikusok vikáriusa KÉSMÁRK. — (Saját tudósítónktól.) A szlovenszkói német evangélikusok egyházi meg­szervezésének kérdése Ígéretesen halad előre. Mint ismeretes, februárban Zsolnán összeült a konvent úgynevezett paritásos bizottsága, amelyben az evangélikus egyház csehszlovák vezetői a német és a magyar evangélikusok megbizottaival megtárgyalták a két nemzeti ki­sebbség követeléseit. Az ott hozott megállapo­dás értelmében a három német esperessé# szervezetileg to­vábbra is a két szlovák jellegű egyházkerület kötelékében marad, de ugyanakkor ügyeiket püspöki hatáskörrel egy német püspöki viká­rius fogja intézni. A német vikariátus hatás­köre nemcsak a két szepesi és a pozsonyi egyházmegyére fog kiterjedni, hanem azokra a különálló német egyházközségekre is, ame­lyek a vikariátushoz való csatlakozásukat el­határozták* így például Kassa, Bártfa, Kör­möcbánya evangélikus egyházközségei is be­jelentették csatlakozásukat, A megegyezés külön intézkedik az olyan egy­házközségek vagyonáról, amely egyházközsé­gekben az államifordulat óta a szlovák elemek beszivárgása által lényegesebb nemzetiségi elto­lódás jött létre. A magyar egyházközségek részére kidolgo­zott szervezeti szabályzathoz hasonlóan, ha az ilyen egyházközségek nemzetiségileg külön egy­házközségekbe tagozódnak, a régi vagyon a ré­gi német vagy magyar egyház tulajdonában ma­rad. Ha továbbra is együtt maradnak, akkor az uj vagyontárgyakat külön alapként kezelik, hogy a későbbi szétválás esetén ezeket az adó­kulcs arányában igazságosan szétoszthassák. A jövőben a német egyházközségek a címükben hivatalosan is használhatják a „német" elneve­zést, ami eddig tilos volt. A német vikárius gondja lesz a missziós lelkészek irányítása. Ez különösen a németprónai és a handlovai német evangélikus szigetek szempontjából bir majd je­lentőséggel, mert ezek lelki gondozása eddig elhanyagolt volt. A magyar evangélikusok egyházi megszerve­zése ennél valamivel szükebb lesz, ami abban leli magyarázatát, hogy a magyar egyházközsé­gek nincsenek összefüggő területen, mint a né­metek, nincsen egyetlenegy egyházmegyéjük sem, hanem egyházközségeik különféle szlovák többségű esperességekben vannak széttagolva. Ezért a szlovák többség mindezideig a legheve­sebben ellenezte a magyarok ama törekvését, hogy egy egységes egyházmegyébe tömörülhes­senek. A zsolnai megállapodás szerint a magyarok is püspöki vikáriust kapnak, csakhogy nem lesz olyan széles hatásköre, mint a német vikáriusnak, A magyar vikárius mind a két püspökkel egyetértésben végzi majd funkcióját. A vikárius gondja lesz az is, hogy a vegyes szlovák-magyar egyházakban a magyar egyházi kisebbség nyelvjogai ér­vényre jussanak. Amennyiben a német vagy a magyar vikárius a püspökök valamilyen rendeletével nem ért egyet, az ügyet a kon­vent paritásos bizottsága elé viszi s az dönt aztán végső fokon, A német evangélikusok három egyházmegyé­jének vezérkara április 22-én foglalkozott a pa­ritásos bizottság zsolnai megállapodásainak vég­legesen megszövegezett pontjaival. A német evangélikusok megállapították, hogy a zsolnai ülés jegyzőkönyvének egyes pontjai nem adják vissza egész híven a zsolnai meg­állapodásokat, ezért elhatározták, hogy a zsolnai megbeszélésen előadott német kíván­ságokat még egyszer írásba foglalják és újból a paritásos bizottság elé terjesztik, hogy a konvent ebben a formában szentesítse azo­kat, A paritásos bizottság ezért még egyszer össze fog ülni az álláspontok pontos össze­egyeztetése céljából. A német evangélikusok egyébként még most is az eredeti elgondolást tartanák a legcélsze­rűbb megoldásnak, nevezetesen, hogy a ma­gyarokkal együtt közös német-magyar egy­házkerület alakuljon külön püspökkel az élén. Ennek a német-magyar egyházkerületnek a püspöke felváltva német és magyar lenne, a püspök mellett a másik nemzetiség mindig sa­ját vikáriussal rendelkezne. Ez a gondolat azonban a szlovák többség oldalán elutasítás­ban részesült. De az elfogadott terv szerényebb megvaló­sulása is nagy esemény lesz a szlovenszkói né­met és magyar evangélikusok egyházi életében. A németek már ki is szemelték a leendő püspö­ki vikáriust: ez Varga Imre poprádi lelkész, volt szenátor lesz. Szlovenszkó és Kárpátalja hátrányára egyesit! a perrendet a kormány uj Javaslata Pajor szenátor éles jogi bírálatban részesítette a polgári per- rendtartás reformját - A szenátus befejezte az előzetes vitát PRÁGA. — A szenátusban, trdnt jelentettük, a polgári perrendtartás előzetes vitájában fölszó­lalt dr. Pajor Miklós, az egyesült párt szenáto­ra. A szenátor beszédében kifejtette, hogy jogi szempontból kívánatos az országban érvényben levő különféle jogrendszereknek egyesítése, de az egyesítésben az uj törvénybe föl kell venni azokat a jogszabályokat, amelyek a jobbak és amelyek a jog szellemének és a köztársaság demokratikus berendezésének jobban megfe­lelnek. A benyújtott javaslatban nem látja ennek az ér­vényesülését, mert a javaslat kevés kivétellel a régi autokratikus osztrák rendszernek a köz­társaság egész területére való átültetését cé­lozza. Az ósdi osztrák perrend — A javaslat idokolásában azt olvassuk, — mondja a szónok — hogy az osztrák rendszer a történelmi országrészeken bevált s ezért jó, — ezzel szemben azt állítom, hogy a Szlovenszkón és Kárpátalján érvényes perrend sok tekintet­ben liberálisabb, igazságosabb, tehát — jobb. Az igazság keresése, vagyis az igazságszolgálta­tás a perrendben szabályozott alakiságok kere­ében történik, de fontosabb kell, hogy legyen az igazság, mint a forma, ezért az alakiságoknak olyan megkö­tése, amely az igazságot kereső polgár jogait szűk keretek közé szorítja, nem igazságos, nem liberális 8 nem szociális intézkedés. Alakiságok miatt pervesztés — Anélkül, hogy a beterjesztett kormányja­vaslat részleteivel foglalkoznék, rá kell mutatnom főleg arra, hogy a javaslatnak a keresetre adan­dó választ szabályozó 243. és következő § § -ai- nak pontos be nem tartása a 403. § szerint pervesztést eredményezett, továbbá, hogy a 439. § uj ténykörülményeknek és bizonyítékoknak a fellebbezési eljárásban való előterjesztését általában meg nem engedi s csu­pán abban az esetben engedi meg, ha a perfél igazolja, hogy e ténykörülményekről és bizonyí­tékokról előbb tudomása nem volt s hogy azokat saját hibáján kiviil be nem szerezhette. Ezek olyan megkötöttségek, amelyek az igazságszol­gáltatásba vetett hitet és bizalmat csökkentik. Az egyesült párt munkája — A nóvumok érvényesítésének említett meg­kötése praktikus szempontokból sem helyes, mert a perfél mindenkor igyekezni fog igazolni, hogy az uj bizonyítékokról nem volt előbb tudo­mása s ennek igazolása legalább annyi időt és munkát fog igénybe venni, amely idő alatt és munkával a felajánlandó uj bizonyítékok letár­gyalhatok. Remélem, hogy a törvényhozás kö­zös bizottsága az igazságszolgáltatás rovására szolgáló szigorú alakiságokat mellőzni fogja s a javaslatot úgy fogja átdolgozni, hogy az a modern és liberális igazságszolgáltatásnak és a jogkereső közönség érdekeinek legjobban meg­felel s ezért pártunk a javaslat bizottsági tárgyalásán részt fog venni s minden szaktudásával az igazság­szolgáltatás és jogrend megszilárdítása érde­kében működni fog. A miniszterek felelőssége —• A kormány a polgári törvénykönyv és a perrendi javaslat benyújtásával a polgárok jog­viszonyait kivánja szolgálni, — önként felvető­dik annak a szüksége, hogy a kormány felelős­sége és a minisztériumok hatásköre is végre 18 év után törvénnyel szabályoztassék, amint azt az alkotmánylevél 85. §-a kötelezően előírja. Ezek a törvények a kormánnyal szemben való bizalmatlanságot csökkentenék s elkerülhetők Ha betegség környékezi, FTTTJH310-VÍZ megelőzi Kapható mindenütt, az olcsóbb kisüvegekben Is. I volnának a cseh újságokban olvasható külön­böző olyan gyanusitgatások, hogy az egyes mi­niszterek saját pártjuknak olyan kedvezménye­iket nyújtanak, amelyek az összpolgárság érde­keit sértik. A szlovenszkói furcsaság — A beterjesztett javaslatok azt igazolják, hogy a kormány a különböző jogrendszereket komolyan unifikálni kivánja. Ez alkalommal le­gyen szabad Szlovenszkó néhány speciális bajá­ra rámutatnom, amelyek sürgős orvoslása a jog­rend szempontjából fölötte szükséges. Az 1936. évi 161. sz. törvény VL fejezetének 17. §-a a Pp. 589. §-át olyképpen változtatta meg, hogy fizetési meghagyás kibocsátható olyan adós el­len is, aki a bíróság területén kívül lakik, ha egyébként adva vannak a bíróság illetékességé­nek feltételei. Ez a novella azonban megfeledke­zett a Pp. 594. §-áról, amely a kézbesítést csak akkor ismeri el joghatályosnak, ha a fizetési meghagyás az adósnak a bíróság területén kézbe- sittetett. A helyzet tehát az, hogy a bíróság ál­tal kibocsátott fizetési meghagyás nem hajtható végre, vagyis Szlovenszkó és Kárpátalja területén létezik olyan bírósági intézkedés, amelynek érvényt szerezni nem lehet. — Ezt a speciális helyzetet meg nem szüntette igazságügvminisztérium 62.214/36. sz. rendeletc, amely indokolásában kimnodotta, hogy a tör­vény nem az, amit a törvényhozó gondolt, ha­nem, amit szavakkal kifejezett. Rá kell mutat­nom arra, hogy az egész világon elfogadott jogeJv az, hogy a törvények magyarázatánál nem a törvény esetleg homályos szövege, hanem a törvény­hozó akarata az irányadó. Miután a most tárgyalás alatt levő perrendi ja­vaslatból sokára lesz törvény, szükséges volna e nyilván törvényszerkesztési hibát korrigálni. A jegyzők fizetését javítsák meg — Ilyen szlovenszkói és kárpátaljai specialitás még a községi és körjegyzők privát jogi mun­kájának a tüpése is. A községi és körjegyzőkről szóló 1920. évi 211. sz. törvény kimondja, hogy

Next

/
Thumbnails
Contents