Prágai Magyar Hirlap, 1937. április (16. évfolyam, 74-99 / 4220-4245. szám)

1937-04-28 / 97. (4243.) szám

1 Wkmk J XVI. évf. 97. (4243) szám . Szerda ■ 1937 április 28 Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyed­évre 76, havonta 26 Ke., külföldre: évente 450, félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Kö. • H képes melléklettel havonként 2.50 Ké-val több. Egyes szám ára 1.20 Ki, vasárnap 2.- Ki. A szlovenszkói és ruszinszkói magyarság politikai napilapja Szerkesztőség: Prága II., Panská u 1 i c e 12, 11. emelet • Kiadóhivatal: Prága II., Panská ulice 12, III. emelet. • • TELEFON: 303-11. •• SÜRGÖNYCIM HÍRLAP, PRflHfl. A velencei rejtély (sp) — Velence rejtélyes politikai foga­lommá vált Európáiban. A párisi és a lon­doni lapok nem tudják, mihez kezdjenek Schuschnigg és Mussolini találkozásának eredményével: annyira másként történt min­den, mint gondolták! Pedig a csalódást és a zavart 'kizárólag az európai lapok előze­tes magatartása okozta, amely biztosra be­jósolta a kisantant és a római blokk forró ölelkezését, vagy, ha ez nem történhet meg, azt várta, hogy Ausztria kiszabadul Olasz­ország és Németország ,,karmaiból" s más barátot és gyámolitót keresve csatlakozik a 'kisantanthoz, elsősorban Csehszlovákiához. A várt fejlődés nem következett be, sőt, a félreértésre okot adó Gayda-cikk, amely az osztrák nemzeti szocialisták elhatározott ikörmánybalépéséről szólt, az ellentétes han„ gulatba taszította a megriadt nyugati újsá­gokat. Tíz nappal előbb arról beszéltek, hogy Ausztria, a jó fiú, szakit eddigi po­litikájával és a kisantanthoz csatlakozik. Most azt Írták, Ausztria, a gonosz, hozzá­járult a német-olasz blokk megalakításához és Középeurópában „veszélyes és agresszív fasjsztaegység" keletkezett. Mondanunk sem kell, mind a két beállítás eltúlzott. A legnagyobb 'bonyodalmat Gayda cikke ókozta. A kitűnő olasz ujságiró szerint Schuschnigg és Mussolini Velencében meg­egyezett abban, hogy Ausztriában a nem­zeti szocialistákat bevonják a kormányzás­ba. Ha az állítás igaz, azt jelenti, hogy Ausztria fokozatosan átalakul nemzeti szo­cialista állammá, amely megtartja ugyan függetlenségét, de belsőleg ugyanúgy függő viszonyba kerül Németországhoz, mint Danzig, amely szabad állam, de Hitler nemzeti szocialistái uralkodnak benne. Nem valószínű, hogy Mussolini ilyet ‘kívánt Schuschniggtól, hiszen ez a Dollfuss— Schuschniigg-rendszer végét s a mai bécsi uralkodóosztály elsodrását jelentené. Máig kitűnt, hogy Gayda túlzott vagy tévedett, mert Velencében szó volt ugyan Ausztria belső paciifizálásáról, de nem oly formában, mint Gayda irta. Ellenkezőleg, az osztrák kancellár olasz tanácsra kísérletet akart tenni az úgynevezett „hangsúlyozottan ha­zafias" osztrák körök megnyerésére és a Hazafias Frontba való bevonására. A nem­zeti szocialisták nem mint nemzeti szocia­listák léptek volna a kormányba,, hanem beolvadtak volna a Hazafias Frontba, mi­után feladták önállóságukat és ellenzékisé­güket és a német-olaisz-osztrák megegyezés jegyében Schuschnigg támogatóivá válnak. Ezt határozták el Velencében: az osztrák nemzeti szocialisták bevonását, de nem ön­álló alakulatként, hanem beolvadás által. Nem csoda, ha Gayda félreértése bizonyos idegességet keltett Bécsiben, de arról persze szó sem volt, hogy Ausztria kényelmetlenül érzi magát az olasz-német „rabigában" és szabadulni szeretne belőle. Nincs az a kormány, amely Ausztriában vállalni tudná az olasz- és a németellenes szerepet. Az osztrák nép túlnyomó több­sége Németországhoz húz s ami megma­rad, a Heimwehrek maradványa, Mussoli- nivel rokonszenvezik. Csehszlovákiához korrekt, csaknem baráti viszony fűzi Ausz­triát, de e csehszlovák-barátságot úgy ki­építeni, hogy Németország és Olaszország ellen forduljon, több mint lehetetlen és az Osztrák nép egyszerűen nem viselné el. Schuschnigg önmaga alatt fűrészelné a deszkát, ha ilyenekre gondolna. Kezdemé­nyezése nemcsak hangulatilag volna nép­szerűtlen, hanem gazdaságilag is taríhatat-1 Eibar és Durango elesíe Gyors előnyomulás a baszk fronton — Ma átfSife a kormáüstcsapafok arcvona'ét — A baszkok vad futása « 50 kilométerre Bilbao.dl HENDAYE. — A nemzetiek offenzivája a baszkok ellen eredményesen folytatódik, Mola tábornok csapatai hétfőn este elfog­lalták Eibar és Durango városokat s elő­nyomultak Bilbao felé, amely 50 kilomé­terre van a harctértől1. A Havas-ügynök­ség Vittoriából azt jelenti, hogy a biscayai fronton a Franco-csapatok kezébe rengeteg fogoly esett és számlik még egyre nő, Ellő - rio és Bergara városokat a kormánycsapa­tok kiürítették, de e városok vidékén a nemzetiek az egész helyőrséget elfogták. A francia ujságiró meglátogatta a foglyokat és megállapította, hogy hangulatuk rendkí­vül nyomott. A milicia visszavonulása köz­ben rengeteg hadianyagot és lőszert ha­gyott a harctéren, A rabati rádió kiemeli Eibar bevételének nagy jelentőségét, meri a városban nagy fegyvergyárak vannak. Franco hadserege a front teljes szélességé­ben előnyomul és hétfőn este megszállotta az Eibar mögött levő magaslatokat is. A nemzetiek előőrsei behatoltak Verrize vá­rosba. A legújabb jelentések szerint a baszkok visszavonulása vad futássá változott, Mola tábornok azon a véleményen van, hogy át­törte a biscayai frontot és az egész tarto­mány sorsa megpecséitetett. Egy város végntisztulása BILBAO. —* Guernica városát a nemze­tielv repülőgépei füstölgő romhalmazzá vál­toztatták. Hétfőn és kedden több repülőgép- támadást hajtottak végre a város ellen. Ezek voltak talán a legnagyobb légi táma­dások a polgárháború kitörése óta. A bom­bázás folyamán többszáz polgári személy meghalt. Negyven bombavető repülőgép három és félóra hosszat szakadatlanul bom­bázta a védtelen várost, amelynek lakói a környékre menekültek. A csodával határos módon a volt baszk parlament épülete és a híres százéves tölgy nem pusztult el. Egyéb­ként a város egyetlen romhalmaz és nem maradt ucca, amely járható vc»lna. Madrid bombázása tovább ffolsrik csapatai hétfőn Alcala de Henarest is bőm-' bázták és több embert megöltek a város­ban. A kormány ütegei teljes erőből válaszol­tak a nemzetiek tüzelésére. Hétfőn éjjel a nemzeti osztagok a Francia-hid közelében újból megtámadták a kormónycsapatokat s az Andalúzia és az El Párdö uccá körül is elkeseredett harcra került a sor. Miaja tá­bornok különösen a carabanchéli ellenséges állásokat lövette. A kormány tüzérsége To-> ledónál is aktív volt és hétfőn több mint kétezer gránátot lőtt a nemzetiek állásaira. MADRID. — A hétfőről keddre virradó éjjel a mdaridi front sok helyén fölélénkült a hadi tevékenység. Éjfél után a nemzeti ütegek újra bombázni kezdték a fővárost, huszonnégy óra alatt harmadszor. Több gránát az úgynevezett semleges zónába csa­pott be az angol és az amerikai követség közelében. Más épületeket a gyujtóbombák felgyújtottak. A tüzoltókocsik vad sipolás­sál száguldoztak az uccákon és a hajnali órákig munkában voltak. A mentőknek is rengeteg dolga akadt. A lakosság egy ré­szénél pánik tört ki és az emberek hiányos öltözetben kirohantak az uccákra. A hétfői bombázásnak 23 halottja és több mint száz sebesültje van. Az elmúlt két hét alatt a nacionalisták 260 embert megöltek és 420-at megsebesítettek Madridban. Franco felszakadtak a [e.igyelc,ehs:!o*ák légügyi tégyaiások PRÁGA. — A közm unkaügyi miniszté­riumban néhány nap óta tárgyalások folytak csehszlovák-lengyel légügyi egyezményre vonatkozólag. A lengj él kormány többtagú küldöttséget küldött Prágáivá. A tárgyalások folyamán azonban a csehszlovák repülőgé­peknek lengj él területen és a lengyel repü­lőgépeknek csehszlovák területen való ke- resztülrepiilése kérdésében olyan ellentétek merültek föl, amelyeket nem sikerült áthidal­ni. Ennek következtében a tárgyalásokat fél- heszakitották és a lengyel delegáció eredmény nélkül utazott vissza Varsóba. lan lenne, mert ha Németország, Olaszor­szág, Magyarország és esetleg Jugoszlávia is elzárkózik a kis köztársaság elől, nincs az a hatalom, még Anglia és Franciaor­szág, vagy a windsori herceg sem, amely hosszabb időre biztosítani tudja Ausztria prosperitását. Olaszország és Németország nélkül Páris és London még akkor sem he­lyezheti egészséges alapokra Ausztria köz­gazdaságát, ha nagyobb kölcsönt folyósít és más kiváltságokkal halmozza el Schusch- niggot. Arról tehát szó sem lehet, hogy Schuschnigg hátat fordít az immár Német­országgal is megerősödött római blokknak. A fejébe kerülne, ha ilyet tervez. Miért nem következett be a várt fordulat s Ausztria miért nem sietett szövetséget kötni Csehszlovákiával? Főleg azért, mert e szövetségre sem politikailag, sem gazda­ságilag nincs szüksége. Ausztria mai hely­zete gazdaságilag kielégítő s a Rómában kötött gazdasági megállapodások jól mű­ködnek. A szövetség kívánása elsősorban Berlin és Róma ellenfeleinek vágyálma,- mert úgy vélik, hogy Bécs és Prága össze­hozásával rést ütnek Olaszország és Né­metország egyre egyöntetűbb középeurópai politikáján s Ausztria kiemelésével meg­bontják a római1 blokk egységét. A jámbor óhaj nem vált valóra. A velencei értekez­letről kiadott kommünikéből kitűnik, hogy a római blokk sziklaszilárd és közös politi­kája van, érdekeit nem választja szét s a három római hatalom, az olasz, az osztrák és a magyar, csak akkor hajlandó a közele­dés útjára lépni, ha mindegyikük alapvető politikai követelései teljesednek Közép­európában. Hiába fújja fel a Gayda-inci- denst a mindenáron olyan talpalatnyi he­lyet kereső német- és olaszellenes sajtó, ahonnét kivethetné helyéről a Róma-Bcrlin tengelyt, az egység tökéletes maradt. Ép­pen Velence bizonyította be. Az értekezlet legfontosabb tanúsága azonban kétségtelenül az a tény, hogy rá­világított a Németország és Olaszország között uralkodó teljes összhangra a közép­európai politikában. Róma és Berlin együtt­működését eddig a dunai 'kérdésben elfog­lalt álláspontok kétfélesége zavarta, most csendes és észrevétlen diplomáciai előkészí­tés után a két középeurópai nagyhatalom ezen a téren is egységessé forrt. Érthető, hogy az összhang első határozott megnyil­vánulása, a velencei eredmény, idegessé és dühössé teszi azokat, akik még mindig bíz­tak abban, hogy a dunai probléma elvá­lasztja Németországot Olaszországtól. Mosf az utolsó reménysugár is szertefoszlott. A két nagyhatalom politikai egysége teljessé vált, Róma és Berlin minden tekintetben egyesült erővel dolgozik. Mussolini vissza­vonta a brenneri őröket, sőt Ausztriában a német érdekeket támogatja. Ki hitte volrta ezt két és fél évvel ezelőtt? Csehszlovákia, Románia és Jugoszlávia viszonylatában is egységes a vélemény, közösek a tervek és a teendők —- s ha igy van, akkor bizonyos, hogy Középeurópa nem követhet olyan po­litikát, amely ellentétben áll leghatalmasabb szomszédainak, a száztizmilliós német-olasz blokknak politikájával, különösen, ha ezt a hatvanmillió osztrák-magyar-lengyel és kö­zépeurópai német is támogatja. A jelek sze­rint Jugoszlávia és részben Románia le is vonta már a megfelelő következtetéseket az uj helyzetből s a többi hatalom kénytelen lesz ugyanezt tenni.

Next

/
Thumbnails
Contents