Prágai Magyar Hirlap, 1937. április (16. évfolyam, 74-99 / 4220-4245. szám)
1937-04-24 / 94. (4240.) szám
Ma: Hagy rádió melléklet x « 18oídaI-AraKő 1-2° j^JHT ] XVI‘ évf’ 94‘ (424°) szám • S*©n»l9aí • 1937 április 24 Előfizetési árt évente 300, félévre 150, negyedévre 76, havonta 26 Ki., külföldre: évente 450, SzloVeUSzkÓÍ és VUSZÍnSzkÓi 771(1217(1^02 félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Ké. • . í5'7 ° fl képes melléklettel havonként 2.50 Ké-val több. politikai napilapja Egyes szám ára 1.20 KIf vasárnap 2.— KI. Szerkesztőség: Prága II., Panská u 1 i c e 12, II. emelet. 0 Kiadóhivatal: Prága II., Panská ulice 12, III. emelet. • • TELEFON: 303-11. © 0 SÜRGÖNYC1M: HIRLRP, PRflHfl. Apróhirdető gimnázium Végeiért Mussolini és Schu konSerencláia Teljes osztrák-olasz megegyezés Velencében A hivatalos kommüniké ■ Az osztrák kancellár magáévá tette az olasz álláspontot - A duce ünnepli a német-olasz barátságot Megmarad a ROma-BerSin tengely • za annak a közre működésnek a fontosságát, amellyel Olaszország az olasz-osztrák árucsere amegélénkitésével Ausztria gazdasági életének újjászervezését elősegíti. A két kormányfő elhatározta., hogy ezt az utat tovább követi. Mindketten meg vannak róla győződve, hogy a római jegyzőkönyvek, amelyek belépés céljából a többi dunai államok részére is nyitva állnak azzal a feltétellel, hogy a kínálkozó akalom szükségéhez és mértékéhez képest választják meg a csatlakozást, továbbá azok a szerződések, amelyeket a múlt évben Ausztria és Olaszország Németországgal kötött, végiül a legutóbbi olasz-jngoszláv szerződés alkalmasak arra, hogy biztosítsák a középeurópai helyzet Kedvező fejlődését mind a résztvevő államok, mind pedig az európai béke érdekében. Ausztria meg van elégedve Adam osztrák külügyi sajtófőnök a hivatalos kommüniké föloilvasása után az újságírók előtt kijelentette, hogy a tárgyalások menetével és eredményével, valamint a hivatalos kommüniké tartalmával az osztrák nép teljesen meg van elégedve. Beavatott olasz körökben kijelentették, hogy a Velencében lefolyt tárgyalás óikról részletesen tájékoztatni fogják a magyar kormányt, mint a római jegyzőkönyvek harmadik aláíróját. Kijelentették ezekben a körökben azt is, hogy remélik, hogy a hivatalos nyilatkozat megszünteti az olasz-osztrák viszonyról való legutóbbi suttogásokat. A tárgyalások olyan barátságos és baráti atmoszférában folytak le, hogy sajnálni kellett azt, hogy nem lehetett jelen a tárgyalásoknál az egész külföldi sajtó és a nemzetközi politikai élet számos tényezője, mert láthatták volna, mennyire bensőséges és őszinte a barátság az olasz és az osztrák államférfiak között. Semmi sem maradt megtárgyalatlanul és ennek következtében teljesen tisztult külpolitikai helyzettel áll szemben mind Olaszország, mind pedig Ausztria. A pénteki megbeszélések délelőtt féltizenegy órakor kezdődtek és másfél óra hosszat tartottak. Magyar kommentárok BUDAPEST. — (Budapesti szerkesztőségünk telefonjelentése.) Az Uj Nemzedék Velencébe kiküldött külön tudósítója az olasz—osztrák tanácskozásokkal kapcsolatban azt az értesülést szerezte, hogy a tanácskozások legérdekesebb része a Csehszlovákiára vonatkozó megbeszélés volt, Mussolini a lap szerint ugyanis nem föltételmentesen kínálta föl Olaszország még bensőségesebb barátságát és támogatását Ausztriának. A föltétel az volt, hogy Ausztria ne kössön szerződést Csehszlovákiával, mert Mussolini kijelentése szerint a Csehszlovákiához való közeledés ellentétben áll úgy a berlin—római tengellyel, mint pedig a római paktum szellemével, Schuschnigg a lap értesülése szerint elfogadta Mussolini érvelését. Ez az információ — írja a lap — szenzációt jelent küíönösképen Magyarország szempontjából, mert Magyarországra nézve nem egészen közönyös, hogy milyen viszony van Ausztria és Csehszlovákia között. Ezen a réven ugyanis könnyen előállhatott volna az a helyzet, hogy Magyarország teljesen elszigetelődik* A lap munkatársa csütörtökön a késő éjszakai órákban beszélgetést folytatott az osztrák delegáció egyik vezető tagjával, aki hangsúlyozta, hogy a római jegyzőkönyv ugyan nem, tiltja meg azt, hogy az aláírók kétoldali szerződést kössenek más államokkal, mégis Ausztria teljesen indokoltnak látja, hogy Csehszlovákiával való viszonyát újra átvizsgálja és revízió alá vegye, A duce a „Milwaukee" fedélzetén VELENCE. — Mussolini miniszterelnök a külügyminiszterrel és a külügyi hivatalno(s. i.) KASSA. — A kassai magyarnyelvű napilapban az elmúlt héten több napon keresztül különös apróhirdetés jelent meg, ami csodálkozást és nagyon vegyes érzelmeket keltett a magyar olvasóban. A hirdetés szóról-szóra igy hangzik: „Premontrei rendi csehszlovák reálgimnázium Kosicén, Az egyedüli katolikus fiugimnázium Keletszlovenszkón megnyitja a következő 1937/38. iskolaévre a Ill-ik osztályt és fölvesz diákokat az I., II. és III. osztályba. Az intézetnek volt a helybeli középiskolák közül félév után a legtöbb jeles tanulója. — Információt nyújt: a Premontrei reálgimnázium igazgatósága, Kosice, Stefánikova u. 71." A szabályos hirdetési jellel ellátott közlemény, amely bőrgyógyászok és bútorkereskedők hirdetései között foglal helyet, kicsit szokatlan jelenség a tanintézetek propagálásának történetében. A merész lépés, amely egész újszerű keltetéssel hívja föl a figyelmet Keletszlovenszkó egyetlen katolikus főgimnáziumára, a magyar közvéleményben kinos hatást ért el. Ismételni kell: a hirdetés, amely szlováknyel vii fhnlntézetet ajánl, magyarnyelvű napilapban jelent meg, tehát célja kétségtelenül az, hogy magyar szülők gyermekeit csábítsa á szlováknyelvü iskolába. Hivatalos helyeken ismételten hallatszottak olyan, nyilatkozatok, hogy semmiféle lélekhalászás nem történik magyar anyanyelvű gyermekek szlovák iskolába való csalogatására és kényszerítésére, — Kassán mégis mi történik? A legtriviálisabb módon, bőrbetegségek, bútorok, kozmetikai szerek, osztálysorsjáték stb. hirdetései között találjuk meg a fuvolahangu fölhívást, amely szlovák iskolába invitálja a magyar olvasó gyermekét. Tessék besétálni, ifjú nép, egy kis szerencsével, egy kis igyekezettel nálunk mindenkiből jeles tanuló lehet, nálunk húzták ki a legtöbb nyereményt, akarom mondani, nálunk volt a legtöbb jeles tanuló a félév végén. Hallottunk már tanintézetekről, amelyek szintén eldicsekedhettek a jeles növendékek nagy számával, — bizonyos magánintézetek voltak ezek, melyek későbben dicstelenül fejezték be működésüket, mert minduntalan kiderült, hogy a tanulókat nem a jó előmenetel segítette a jeles bizonyítványhoz, hanem bizonyos mellékkörülmények, amelyek között nagy szerepet játszott a papa tömött pénztárcája és a hiányos tanári képesítés is. Az apróhirdető tanintézet, amely komoly pénzt áldoz a propagandára, bizonyára nem a legszegényebb társadalmi osztályokból toborozza növendékeit. A tanintézet vezetősége el is dicsekszik azzal, hogy tehetős, jó családok gyermekei járnak az intézetbe. Ami pedig a hiányos tanári képesítést illeti,' arról is vannak némi információink. A hét tanár közül, akik a gimnázium 205 növendékét oktatják, csak annak a két-három tanerőnek van itt érvényes szabályos képesítése, akiket polgári kisegítő tanárokként alkalmazott a premontrei rend. A paptanárok között csak egy-kettő akad, akinek magyar tanári képesítése van, az egyik ez év elején érkezett csak Kassára — Gödöllőről. Van olyan „tanár" is, akinek csak két szemesztere van a filozófiai fakultáson, ez nem akadályozza meg abban, hogy természetrajzot adjon elő az iskolában. Ilyen körülmények között elég furcsán hat a jeles tanulók nagy száma, különösen, ha tudjuk, hogy a növendékeknek mintegy fele bevallottan magyar anyanyelvű, akiknek kétségtelenül nagy nehézséget okoz a szlovák nyelven való tanulás. Tudjuk azt is, hogy ez év elején sok tanuló ment át a premontrei gimnázium második osztályába a polgári iskolából és az állami gimnáziumból. Olyan növendékek voltak ezek, akik a régi tanintézetet azért hagyták el, mert ott gyöngén boldogultak és ime, most jelenlétükkel bizonyára előmozdítják az első helyen vezető jeles tanítási eredményt. Tudjuk azt is, hogy a délelőtti törvényes oktatási idő kevés a növendékek számára és gyakran megesik, hogy a gyönge növendékeket délutáni külön oktatásra rendelik be, hogy a jeles tanítási eredményt a VELENCE. — A velencei tanácskozások befejeztével a következő hivatalos közleményt adták ki: A velencei tanácskozások során az oIa$z és az osztrák miniszterelnök többizben megbeszélést folytatott egymással. Ezeket a megbeszéléseket az Olaszországot Ausztriához fűző szívélyes barátság szelleme hatotta át. A tanácskozások folyamán meg- vizsgá&ák részben Olaszországinak és Ausztriának más államokhoz való viszonyát, részben pedig a két országot közvetlenül érintő kérdéseket. A Duce és az osztrák kancellár megelégedéssel állapították meg, hogy a két kormány felfogása teljesen azonos. Ebből az alkalomból újból megerősítették azokat az alapelveket, amelyeken a két ország barátságos kapcsolata nyugszik. Ismét kiemelték azt, hogy milyen kedvező eredményekkel járt a római jegyzőkönyvek végrehajtása, amely Magyarországgal teljes egyetértésben folyik. A két államférfi annak a bizalomteljes reményének adott kifejezést, hogy a két ország együttműködése megszilárdítja Olaszország és Ausztria barátságos kötelékeit, másfelől előmozdítja annak a közös célnak az elérését, hogy megteremtsék a föltételeket a Dunamedence viszonyainak általános rendezése számára. A két államférfi egyetértett abban a meggyőződésben, hogy ezt a megoldást csupán Németország tényleges közreműködésével lehet hasznosan elgondolni és végrehajtani. Az osztrák szövetségi kancellár megragadta ezt az alkalmat arra is, hogy a Dueeval együtt tüzetesen megvizsgálja az olasz-osztrák gazdasági kapcsolatok kérdését és hangsulyozfejükbe verjék. Hasonlóképen külön pótórákat tartanak a konferenciák előtt, mert a diákokat sürgősen le kell feleltetni. A különórákért a tanároknak nem szabad külön díjazást elfogadniok —• ez súlyos fegyelmi vétség volna, ugyebár —, de a túlórákon való erőszakos oktatás oly megerőltetést jelent tanároknak és növendékeknek egyaránt, ami éles ellentétben áll a hatósági tantervvel. A csehszlovák körök szemmellátható elnézéssel viseltetnek a különös tanerőkkel rendelkező és növendékeket különös módon halászó tanintézet iránt. Ennek természetesen megvannak a maga okai. Nem beszélünk itt bizonyos politikai érdemekről, amelyeket a tanintézet vezetője a csehszlovák agrárpártban szerzett, de arról igenis beszélni kell, miért engedik meg a felekezeti iskolának a lélekhalászást, amit az állami iskola nem engedhet meg magának. Tudvalévő, hogy a szlovák állami gimnázium mai épületében, amelyet annakidején 400 növendék számára építettek a premontreiek, ma 1100 növendék tanul. Szükség volt tehát a tehermentesítésre és ez a tehermentesítés éppen arról az oldalról kínálkozott, amely a növendékek legnagyobb százalékát öleli föl. Az állami szlovák gimnázium növendékeinek több, mint a fele katolikus, igy tehát nem véletlen találkozás, hogy szinte majdnem egy időben három szlovák katolikus gimnázium nyílhatott meg Kassán: a premontreieké a fiuk számára, az Orsolya-rendé és a Domonkos-rendé pedig a leányok számára. A katolikus magyar diákokat, akiket az állami szlovák gimnáziumban a túlzsúfoltság miatt már nem helyezhettek el, igy tessékelik be a felekezeti szlovák gimnáziumokba. Ennek következménye azután az, hogy- a tiszta magyar és erős katolikus többségű vidékekről oly hirtelen megapadt a növendékek özönlése a magyar tannyelvű gimnáziumba. Érthető ez, ha tudjuk, hogy három katolikus szlovák gimnázium létesült Kassán két év alatt, magyar katolikus gimnázium azonban egyetlen egy sincs Keletszlovenszkón! Pedig egyedül Kassán 44 ezer katolikus hivő van és ezeknek kétharmada magyar! Nem csodálható ilyen körülmények között, hogy a katolikus gyermek, akinek szüleit opportunus nyelvi jó- tanácsokkal is széditik, bekerül a szlovák katolikus gimnáziumba, még akkor is, ha az említett, ízlésesnek egyáltalán nem nevezhető módon hirdetik a szlovák fiúiskolát. A premontrei rend, amely ezt teszi, valóban nagy érdemeket szerzett az oktatás terén az elmúlt időkben, az oktatás mai módszere és a propagálás visszatetszést keltő módja azonban csak arra jó, hogy a régi presztízst, mely ma még talán elkápráztat egy-két szülőt, lejárassa. Az iskolaügyi kormányzat, számára tehermentesítést; jelent az uj felekezeti szlovák gimnázium. A premontreiek visszakapják a régi iskolaépületet az államtól és az uj szlovák gimnáziumot, amelyet most fognak építeni, igy nem kell fölöslegesen túlméretezni. Emellett a magyar gyermek elhalászására pályázik a felekezeti iskola, amelynek éppen magyar körökben volt meg a tekintélye és amely most éppen magyar napilapban hirdeti „oktatási" előnyeit. A katolikus magyar gyermek igy kényszerül válaszúira, igy nyílnak meg előtte az „érvényesülés" csábos kapui, de biztosra vehető, hogy a nagy kelletés végeredményben az ellenállást növeli meg. Az anyanyelven való oktatásnak olyan természetes és hatalmas előnyei vannak, amelyeket nem homályosithat el semmiféle olcsó lehetőség és megalkuvás. Az anyanyelvén tanuló gyermek szerzi meg a legbiztosabb alapot az életben való boldogulásra, mert jellembeli fejlődésének egyenes vonalán haladhat. Az anyanyelvén tanuló gyermek nem kényszerül tanterv- ellenes túlórára, hogy a kétes -értékű jeles statisztikát kiizzadja a tanintézet számára, az anya- nyelvén tanuló magyar gyermek nem az iskola számára, hanem a maga boldogulására tanul. Lelki biztonságát csak a magyarnyelvű iskolában szerezheti meg, csak ott épülhet ki jellemének öntudatos, töretlen alapja, amely megállhatja helyét az életben.
