Prágai Magyar Hirlap, 1937. április (16. évfolyam, 74-99 / 4220-4245. szám)
1937-04-22 / 92. (4238.) szám
JQ7 MT 1 XVI. évf. 92. (4238) szám > Csütörtök ■ 1937 április 22 Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyedévre 76, havonta 26 Ké., külföldre: évente 450, félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Ké. • fl képes melléklettel havonként 2.50 Kc-val több. Egyes szám ára 1.20 Ki, vasárnap 2.— KI. A szlovenszkói és ruszinszkói magyarság politikai napilapja Szerkesztőség: Prága II., Panská u 1 i c e 12, II. emelet. • Kiadóhivatal: Prága II., Panská ulice 12, III. emelet. • • TELEFON: 303-11. • • SÜRGÖNYÖM: HÍRLAP, PRAHfl. Békeláz a tözsdén (*) A „békepánik**, ami néhány nap óta a nemzetközi nyersanyagbörzéken nyeste a túl magasba szökött árakat, a prágai tőzsdére is berontott és vasmarok- 'kal lódította ki bessz-biztos fedezékeiből a spekulációit. Aki figyelemmel kisérte a nyersanyagpiac eseményeit, tudhatta, hogy az úgynevezett tőzsdekrach kikerülhetetlen. Az összes hadiipari nyersanyagok katasztrofálisan visszazuhantak, — katasztrofálisan: vagyis reálértéküknek megfelelően. A fegyverkezési versenyről keringő számok természetesen nagyrészt irreálisak voltak, a spekuláció úgy forgatta őket, ahogyan akarta s igazán csak a nagyközönség hiszékenységén múlott, hogy a vakmerő magasságokba tornászott számok közül melyiket fogadja el hihetőnek. Ez a pszihózis sokáig uralkodott a lelkeken, sőt a zsebeken is. Hosszú ideig tartott, mig az emberiség végre ocsúdni kezdett abból á hideglelős borzongásból, amivel a háborúra gondolt. Nem valószínű, hogy Lansbury fordította meg a világhangulatot, sőt talán Sc-hacht sem, bár tagadhatatlan, hogy ezek a békenyilatkozatok és békeutazások hozzájárultak a háboirus pszihózis feloldásához, az igazság mégis az, hogy ezek az államférfim nyilatkozatok is inkább következményei, mint elindítói voltak az úgynevezett békekonjunkturának. Kiderült ugyanis, hogy a fegyverkező államok nyersanyagszükségletei a valóságban nem felelnek meg a csillagászati számoknak, amiket például az angol fegyverkezési programmal kapcsolatban kolportált a világsajtó. Például a rézárakat olyan magasba hajtották föl, hogy a hosszú ideig stagnáló réztermelés hatalmas erővel megindult, viszont a fegyverkező államok ezt, a hadiipar szempontjából elsőrangúan fontos nyersanyagot távolról sem keresték olyan nagy mértékben, mint ahogy a fegyverkezési programokról nyilvánosságra hozott adatok után várható lett volna. Egészen természetes, hogy erre a rézárak zuhanni kezdtek. Ugyanez történt más hadiipari nyersanyagokkal is. De megtörtént sajátságos módon a búzával is. Itt tehát, sajnos, még nincs szó arról, hogy valóban megérkeztünk a világbéke álomországába, hanem egyszerűen csak arról, hogy a nyersanyag- és élelmicikkspekuláció nagyrészt a spanyol események és a fegyverkezési verseny hatása alatt elszámitotta magát s most kénytelen leszáüni a korlátlan lehetőségiek sztratoszférájából a ceruza-papiros realitásokig. Elérkeztünk oda, hogy a börzén ismét átveszi a vezényszót a fantázia helyett az egyszeregy. Ez is valami s ha nem is ajánlatos most az ellenkező végletbe esni s azt képzelni, hogy most már a béke ügye biztos alapokra van helyezve, hiszen a tőzsde csak tudja, hogy merre hajlik, annyi bizonyos, hogy az „irányzat bizakodó**, Legalábbis bizakodóbb, mint volt ezelőtt még egy-két hónappal, amikor az úgynevezett háborus- pszihózist még aggasztó világpolitikai eseményeik is támogatták. A háboru-pszilhózis ebben a pillanatban, ugylátszik, felengedett. Lehet, hogy csak egy-két percre s aztán az első felhőnél, amit a szél valahonnan a világgazdasági konferenci délibábos terve elé hajt, ismét teljes erővel fog tombolni a lelkeken. Az is lehet, hogy a biztató jelek hatása alatt átlendül a másik végletbe s béke-pszihózis lesz belőle, de az bizonyos, hogy a vad és garázda spekuláció számításai halomradőltek, S ezt minA pozsonyi egyetemen diszdoktorrá avatták Benes köztársasági elnököt ünnepi beszédében az államfő kijelentette, hegy csak egy ui humanizmus vezetheti ki Európát a mai eszmei és erkölcsi válságból POZSONY. —■ (Pozsonyi szerkesztőségünk telefonjelentése.) A pozsonyi egye- temen szerdán avatták föl dr. Benes Eduárd köztársasági elnököt a jogtudományok diszdoktorává. A doktori avatás fényes külsőségek mellett ment végbe. Az avatóünnep végén a köztársasági elnök hosszabb értekezést olvasott föl, amelyben a háboruutáni kor bölcsészeti, szociológiai és politikai fejlődését jellemezte. A megérkezés Dr, BeneS Eduárd köztársasági elnök ma délelőtt 9 óra 50 perckor különvonaton felesége társaságában érkezett meg Pozsonyba. A pályaudvaron Országh József országos elnök, Kmo Vladimír polgármester és Stefánik rendőrigazgató fogadta az államfőt. Az elnök elvonult a diszszázad előtt, majd Országh József a pályaudvar disz- szalon jába vezette s ott Krno Vladimír polgármester üdvözölte az elnököt. Benes röviden válaszolt az üdvözlő szavakra. Ezután autón a Carlton-szállóba hajtott az elnök és felesége. Az útvonalon, ahol az autó elhaladt, iskolásgyermekek álltak sorfalat és a nézőközönséggel együtt éljenezték az államfőt. Az elnökkel együtt érkezett Pozsonyba Dérer Iván és Franké miniszter, dr. Riha denképpen örömteljes eseménynek ikell el-1 könyvelni. Mert a spekulációnak elsőran-| gu része volt abban, hogy a 'tömegek hónapokon keresztül hideglelős bizonytalanságban éltek, hogy az egész európai légkör meg volt mérgezve hamis jelszavakkal és akárhonnan hangzott el emberséges, értelmes, elfogadható bőkenyilatkozat, dermesztő bizalmatlanság fogadta. Az államférfiak akárhogyan szorongatták egymás kezét, a világ bizalmatlan és gyanakvó •maradt, mintha a féktelen háborús rémhírterjesztés imunissá tette volna a valóság iránt, mintha nem volna képes már rögeszméin és rémképem kívül egyebet látni az életben. A tőzsdekrach megmutatja, hogy mire ment a játék, hogy nem volt üres fecsegés, amikor a háborús veszélyt szajkózó „pacifistákkal** szemben néhány józanabb koponya hangoztatta, hogy nincs 'konkrét háborús veszedelem s ha a tőzsde- spekulációt csak néhány hétre ki lehetne kapcsolni és befolyása alól fel lehetne szabadítani a sajtót, megváltozna a nagyközönség hangulata. „Nincs háborús veszély* —- ez természetesen még nem jelenti azt, hogy üdili béke van s mlég csak azt sem, hogy nem tarthatja indokoltnak egyik-másik állam a fegyverkezést, elvégre a béke egyensúlyi helyzet s fegyverese! csak hsaivérekkel tehe! egyensúlyban miniszteri tanácsos, Strimpl követ, Bláha tábornok, Belánsky titkár, Stránsky titkár, Eret József vezérkari ezredes, Smutny és Renza követségi tanácsosok. A Carlton- szállóban az elnököt és feleségét a szálló nevében üdvözölték és feleségének virágcsokrot nyújtottak át. Az avatási ünnep közönsége Tíz perc múlva az elnök a Hid-uccán és a Vajanszki-uccán keresztül az uj Komen- sky-egyetemre hajtatott. A palota körül a rendőrség vont kordont és csak meghívottak léphettek be az egyetem épületébe. Az egyetemen dr. Busek egyetemi rektor, dr. Peska, a jogi fakultás dékánja, valamint dr. Ráth, dr. Milota és dr. Horna egyetemi tanárok fogadták az elnököt. A hatalmas teremben több mint ezer személy részére van hely. A termet . előkelő közönség töltötte meg. A falon ott látható Benes mellszobra. A terem fehér virágokkal van feldíszítve. Az első sorban többek között helyet foglalt a köztársasági elnök felesége. A második sorban ott látjuk a betegségéből1 felépült Jantausch nagyszombati püspököt, Balogh Elemér református püspököt, Osu&ky evangélikus püspököt. Jelén vannak a katonai és polgári hatóságok képviselői is. Megkezdődnek a ceremóniák Negyed tizenegy óra tájban a terembe vonulnak az egyetemi tanárok, díszruhákban. Utánuk jönnek a főpedellusok, akik a tartani. Dehát amíg a fegyverkezési verseny tart s amíg a nagyhatalmak egymásra licitálnak, nincs 'konkrét veszély; konkrét veszély akkor lenne, hogyha egyik vagy a másik oldalra elbillenne a mérleg. Tömeghangulaton és politikai békenyilatkozatokon túl van azonban a békekonijumk- turának egy másik, valószínűleg mélyebb oka is. Még pedig a gazdasági fellendülés. A világ a nyugati hatalmak vezetése alatt lassan, fokozatosan átvonul a hét sovány esztendőből a hét bő esztendőbe s ha ez az átvonulás nem történik pontosan a biblia szellemében, mégis hatást gyakorol a lelkekre. A lelkekre és természetesen —- *a zsebeikre is. Németország valószínűleg nem azért készül szakítani eddigi merev autar- kiás rendszerével, mert belátta, hogy egyedül igaz ut a gazdasági liberalizmus útja, hanem azért, mert a viliág konjunktúráról' nem akar lemaradni. Autarkiának •csak akkor van értelme, hogy ha általános gazdasági depresszió van. Ajtókat, ablakokat csak akkor kell bereteszelni, hogyha baj, betegség, pusztulás vonul át a városon, amikor a szomszédokkal való barát- kozás, cserebere terjeszti a ragályt s egy bajból százat csinál. Ha azonban gazdasági fellendülés van, hogyha Németország azt látja, hogy a világ gazdasági nagyhatalmai kartellbe :t§j^rü|nek egy kopunk-! jelvényeket viszik. Itt vannak a prágai és brünni egyetemek rektorai is. Felhangzik a harsonák hangja és jobboldalon megjelenik Benes elnök Knotek, a jogi szemináriumi vezető egyetemi tanár kíséretében. Az államfőn zsakett van. Gomblyukában a francia becsületrend szalagja. Egyenesen az emelvényen levő piros bőrdiványhoz siet és helyet foglal. Az elnöktől jobbra dr. Milota, az ünnepség promotorja, balra pedig dr. Peska foglal helyet. Ebben a pillanatban egymásután kattognak a fényképezőgépek. Az avatási ünnepély Megkezdődött az ünnepélyes felavatás. Dr. Peska latinnyelvü üdvözlőbeszéde után dr. Ráth egyetemi tanár mondott államnyelven huszperces beszédet. Amikor azt mondotta, hogy Masaryk az ország felszabadító elnöke, Benes pedig az ország épitő elnöke, tapsvihar zúgott fel. Az elnök barátságosan kezet fogott & hónokkal. Felhangzanak a harsonák, majd Peska elmondja latin nyelven felavató beszédét és Milota promotor szintén. Utána Benes elnök mondja a doktori fogadalmat latinul: — Spondeo ac policeor. Ekkor Milota átadja az elnöknek a hatalmas, sárga bőrbe kötött, könyvalaku díszoklevelet. Az elnök a diszkolevelet átadja az egyik kabinetirodai tisztviselőnek. Peska dékán ezután államnyelven üdvözli1 túra fölének leszedésére, hogyha látja, hogyan szervezkedik széles alapon a jólét, hogy kapuk és sorompók nyílnak, hogy megkezdődik az anyagok és áruk szabad özönlése határokon át, öngyilkosságot követne el, ha megmaradna továbbra is a non possumus elve mellett. A nyersanyag- kérdést ugyanis nemcsak úgy lehet megoldani, hogy felosztják a nyersanyagforráso-, kát, hanem úgy is, hogy szabaddá teszik őket a világkereskedelem számára. A háború előtt nem a nyersanyagellátás állott a hatalmak gyarmatszerző politikájának középpontjában, hiszen Németország például1 afrikai gyarmataival alig félszázaié- 'kát bonyolította le külkereskedelmének, mert olcsóbban és jobb feltételek mellett tudta beszerezni szabad nyersanyagforrásokból szükségleteit s mert a német áru útját sem állta minduntalan deviza- és autiar- ‘kíás vámsoroimpó, tehát eszébe sem ötlött, hogy saját devizarendszeréihez tartozó piacokkal keressen csak gazdasági kapcsolatot. Mint ahogy ezt egészen a brüsszeli krédóig maga Schacht hirdette. Ha tehát az autarkiá'kkal síkerül felszámolni, önként megoldódnak a világgazdaságnak azok a problémái, amelyektől ma a világ fele szenved. S akkor kezdődik az igazi béke- korszák.
