Prágai Magyar Hirlap, 1937. április (16. évfolyam, 74-99 / 4220-4245. szám)

1937-04-21 / 91. (4237.) szám

1937 április 21, szerda. Amerika nagy szenzációja A Wagner-Bill győzelme halálos csapást mért a fordizmusra NEWYORK. — (MTP) A nagy küzdelem Ford és a szakszervezetek között Ford kapitu­lációjával véget ért. Ez azonban még nem jelen­ti azt, hogy az amerikai iparmágnások végleg beadták derekukat és Roosevelt úgynevezett „mérsékelt forradalma" zavartalanul meg tudja valósítani mindazokat a szociális problémákat, amelyekért évtizedek óta küzd az amerikai munkásság. Tagadhatatlan, hogy a Ford és Lewis-párbaj ennek a forradalmi mozgalomnak legizgalma­sabb és legnagyobb jelentőségű epizódja volt, de azért a 73 esztendős autókirály még mindig nem adta fel végleg a harcot. április 12-én a legfelső bíróság több óra hosszat tartó heves vita után 5 szavazattal 4 ellenében elfogadta a Wagner-torvényt. A legfelső bíróságnak erre a döntésére célzott Ford akkor, amikor a szakszervezeti törvény elismerésekor kijelentette, hogy ebben a küz­delemben nem Lewis győzött, hanem azok, akik őt hátbatámadták. Tudniillik a felsőbíróság döntésével nemcsak, hogy megkapták a törvényesség jellegét a szakszervezetek, hanem azokat a munkaadó­kat, akik vonakodnak elismerni a kollektív A rablóit pénzen Amerikába szöktek a tó év előtt elkövetett gyilkosság tettesei? Napirendre kerül az 1921-ben elkövetett nagylévárti gyilkosság Miért harcolt a 73 éves Ford az autószakszervezetek ellen? ■■ A PMH newyorki munkatársától Tiszta arcbőr 14 nap alatt a valódi COEALL CFJÉMTÖL (szárai vagy zsíros). Már harmadik nap után javul aa arcbőr észrevét­lenül és az összes hiba, u. m. szeplő, pattanás, mitesszer, májfolt, nagy pórus, ráncos bőr, öreges kinézés teljesen megszű­nik. Biztos eredmény. Ara Kő 11.— VÖRÖSRAK GYÓGYSZERTAR Ford győzelmi esélyei Igaz, hogy nemrégiben még az volt a helyzet, hogy Ford győzelmét jósolták a beavatottak. Fordnák az volt a számítása, hogy Roosevelt és a felsőbíróság közötti affér megállítja az egész amerikai reform-mozgalmat. Számításon kívül hagyta azonban az ameri­kai szervezetek gyors fejlődését, ami párhu­zamosan haladt 1933 óta Roosevelt gazdasági és szociális politikájával. Néhány évvel ezelőtt Lewis még ismeretlen nagyság volt Amerikában, az utóbbi években azonban komoly hatalommá fejlődött és jelentő­sen támogatta Rooseveltet a „kilenc öregember" elleni harcban. A kilenc öregember alkotja — mint ismeretes — az Egyesült Államok legfelső bíróságát, amely Rosevelt első hivatali ideje alatt a legfontosabb NIRA-törvényeket hatá­lyon kívül helyezte. Ford azonban számításon kivid hagyta azt is, hogy Roosevelt második hivatali ideje alatt majdnem diktátor! hatalommal láthat hozzá gazdasági promgramjának megvalósítá­sához. És valóban, Roosevelt, mihelyt újból hivatalba lépett, első dolga volt leszámolni a felsőbíróság­gal, amely szociális és gazdasági programjának kerékkötője volt, A felsőbíróság néhány öreg tagját azonnal nyugalomba küldte és helyükre bizalmasait nevezte ki. A Wagner-Bill sorsa Milyen befolyással volt azonban a felsőbíró­ság és az elnök konfliktusa Lewis és Ford pár­bajára? Ford — mint ismeretes — még legutóbb is kategórikusan kijelentette, hogy semmi szín alatt sem tűri, hogy az üzemeiben alkalmazott munkások belépjenek a szakszervezetbe, vagyis hogy a szákszervezetek képviselőit jogos tár­gyaló-félnek ismerje el minden üzemi és bér­kérdésben. Ford álláspontját mindeddig ugyanis törvényes alapra helyezhette. Az Egyesült Államokban nincs olyan tör­vény, amely a szakszervezetek működéséről szólna. 1934, tehát az első NIRA-korszak óta elfogadott ugyan a kongresszus egy tör­vényt, az úgynevezett Wagner-Billt (Wag­ner National Labor ReJations Ackt), csak­hogy ezt a törvényt éppen a legfelső bíróság nem hagyta jóvá még, tehát nem emelkedett még törvényerőre. A törvényjavaslat kötelezi azokat az amerikai Vállalkozókat, akiknek az Egyesült Államok több államában van vállalatuk, hogy ismerjék el a szakszervezeti határozatokat és a szakszer­vezetek megbcLzottaival tárgyaljanak kollektív szerződések tárgyában. Éveken keresztül vona­kodott a legfelső bíróság ennek a forradalmi je­lentőségű törvénynek elismeréséhez beleegyezé­sét adni. Az utóbbi időben már egyszerűen a tanácskozásokat napolták el, csak hogy meg­akadályozzák a szakszervezeti törvény megva­lósítását. És nemcsak Ford, hanem számos más nagy­ipari vállalkozó, akik ellenségesen állottak szemben a szakszervezeti mozgalommal, jog­gal remélhették, hogy a gyűlölt Wagner-Bill megmarad üres papirosnak. De éppen ez a Wagner-Bill körüli harc adta Roosevelt kezébe a győzelem leghatásosabb eszközét, amennyiben Roosevelt az elnökválasz­tási küzdelemben nyíltan harcot hirdetett a Wagner-Bill érdekében. Ford: Hátbatámadtak! Ford volt az utolsó, aki élesen harcolt a szakszervezeti törvény ellen és vállalkozott ar­ra, hogy — ha kell — forradalmi útra tereli a kérdés eldöntését. Ekkor azonban váratlan do- l&if történt, amennyiben POZSONY. — A ipozisotnyi áililaimiiigyészséget ér­dekes bünpe.r ifioglalfcoztatja. Még 1021 ja­nuár 30-án törtéint Malacka és Nagyié várt kö­zött, hogy bekormoizott arcai banditák megtá­madták Rijacsek József nagylévárti szénégetö- itulajdonost. Az egyik bandita revolverrel fej­belőtte a szerencsétlen embert, majd elrabol­ták pénzét és ékszerét. Rijacsek a pozsonyi kórházban pár nap múlva belehalt sérülései­be. A gyilkosság annakidején az egész kör­nyéken óriási föltünésit keltett. Gyanúba fogták Dolánszky János szolozsni- cei ismert banditát, de miután alibit iga­zolt, a pozsonyi esküdtbiróság fölmentette Rijacsek meggyilkolásának vádja alól. Do­lánszky egy másik gyilkosságot beismert s ezért életfogytiglani fegyházra Ítélték. A csendőr ség állandóan nyomozott a tizenhat év előtt elkövetett gyilkosság ügyében. Most PRÁGA. — Szovjetoroszország és Olaszor­szág után most Németország készül államosítani egész filmiparát. A Newyork Times jelentése szerint ez a hatalmas méretű államosítás néhány nappal ezelőtt már meg is történt és jelenleg az összes nagy német filmgyár dr. Göbbels propa- gandaminiszter legfelsőbb vezetése alatt áll.. Göbbels hatalmas méretű tervet dolgozott ki, hogy az eddig történt súlyos hibákat, amelyek a német filmiparban óriási veszteségekhez ve­zettek, kiküszöbölje. A Newyork Times berlini tudósítója szen­zációs számadatokat kábelezett lapjának, ame­lyek a német film monopolizálását megvilágítják. Többek között a következőket tartalmazza ez a cikk: A Német Bank 29 millió márkáért vásárolta meg az Ufát. A gyár igazi értéke 45 millió már­kát tesz ki a részvényenkinti 73-as árfolyam mellett. A tranzakciót ugyanaz a csoport vitte keresztül Göbbels miniszter vezetése alatt, amely röviddel karácsony előtt a Tobis-gyárat vásá­rolta meg. Ugyanennek az érdekeltségnek a ke­zébe került a Bavária is. Göbbels kijelentette, hogy az eddigi termelési rendszer tarthatatlan és ezért úgy rendelke­zett, hogy a fölügyelőbizottság tagjai közé színészeket és rendezőket kell beválasztani, nem csupán üzletembereket Május 4-én évi közgyűlésre ül össze az Ufa vezetősége és ezen a birodalmi sajtókamara el­nökét, Amannt a német filmügyek állami képvi­selőjévé fogják kinevezni. Az ő vezetése alatt működik majd egy színészekből és rendezőkből álló konzorcium, amelynek az lesz a föladata, hogy a német filmgyártás művészi nívóját emelje. A kisebb filmtársaságokat az állami „Film­bank" fölügyelete alá helyezték. Ez azt jelenti, hogy a német filmgyártás a maga teljességében ma állami fölügyelet alatt áll. Az Ufa máig har­cot folytatott a propagandaminiszter kívánságai­val szemben. Száztíz mozi fölött rendelkezett és a legnagyobb magánfilmvállalkozás volt. Ezzel szemben a Tobis-gyár az államosítás óta nagy előnyökben részesült és minden befolyását latba vetette" Göbbels miniszternél, ami végre is azt eredményezte, hogy Göbbels az Ufát fölvásá­rolta. Ludwig Klitzsch, az Ufa vezérigazgatója kije­azután váratlan fordulat következett be. A csendőrség névtelen levelet kapott, amelyben két embert neveznek meg, akik a gyilkosság után nemsokára Amerikába vándoroltak. A névtelen levélíró szerint ezek követték el a rablógyilkosságot és a Rijacsektöl rablóit pénzen mentek ki Amerikába. A pozsonyi államügyészség imost diplomáciai utón kereste meg az amerikai hatóságokat, hogy a két gyanúsítottat kihallgassák. Nevü­ket addig nem hozizák nyilvánosságra, amig nem érkezik meg az amerikai hatóságok vá­lasza. Kiadatásuk óriási költségbe kerülne s igy ninics kizárva, hogyha rájuk bizonyul a gyil­kosság, Amerikában fogják őket felelősségre vonni a Szlovenszkón elkövetett rab légy il kór­ságért. len tette, hogy 1936-ban a német film veszte­sége 12—15 millió márkát tett ki. A filmterme­lés összes kiadásai 55 millióra rúgtak. 1933 óta a produkció kiadásai megháromszorozód­tak. Egy német film előadásának átlagköltsé­gei ma negyedmillió márkát tesznek ki. A leg­nagyobb katasztrófa a külföldi üzlet volt. Az 1932—33. évi gazdasági válság alatt a külföldi jövedelem még 12,560.000 márkára rúgott, 1936-ban azonban már csak 5 millió márkát tett ki. Az egyetlen német film, amely világsikert ara­tott, egy Tobis-film volt: „A boomi asszonyok", de ez a film a Tobis vezetése mellett francia stú­dióban készült, francia színészekkel. Tény az, hogy a német film a külföldön erő­sen visszaesett. Ez főként arra vezethető vissza, hogy például Csehszlovákiában a filmkölcsönzők német birodalmi filmeknél igen sóikat veszítet­tek. Csehszlovákiában a filmszakma kezdi magát koncentrálni a belföldi gyártásra, ugyanez törté­nik Magyarországon. Mindkét országban az idén a belföldi produkció meg fog kétszereződni. Emellett a csehszlovák—német filmszerződés csak papiros, mert Csehszlovákia Németország­tól 75 filmet vett át egy évben, ezzel szemben Németország csak két csehszlovák filmet muta­tott be. Amerikába viszont 1936-ban 14 filmet exportált Csehszlovákia és filmenkint 2500 dol­lárt kapott, mig Berlin devizák hiányában nem fizetett, csak kompenzációs filmeket szállított. (*) Az UJ földesur másodszor Pozsonyban. A Pozsonyi ToLdy Kör (kitűnő sziitngárdhja áp­rilis 25-én, vasárnap délelőtt fél 10 óraikor .meg­ismétli az Uj földeisuir nagysikerű előadását az Y'MCÁ-ban (Sánc-ut). Jegyek rendkívül mér­sékelt áron 2-től 12 koronáig kaphatók a Sei- fert-c>ég.möl (Goethe-uoca 5). Tanulóknak 20 szá­zalék kedvezmény. (*) A somorjai járás magyar könyvtárai. Somorjáról jelentik: Parais Árpád reformá­tus lelkész, a járási könyvtánbizottiság elő­adója most tette közzé jelentését a somor­jai járás magyar könyvtárairól. Eszerint a járás negyven magyar községe közül 'har­minchatnak van könyvtára. Legrégibb a jókai könyvtár, amely 1901-ben alakult. A legnagyobb könyvtár Soimorján van, .1300 szerződéseket, vagy munkásaikat megakadá­lyozzák a szakszervezetekben való tömörülés­ben, kettőtől három évig terjedő fogházbün­tetésre lehet ítélni. Ilyen körülmények között Ford természetesen nem folytathatta tovább a harcot és csatlako­zott azokhoz a -nagyvállalkozókhoz, akik épp olyan kedvetlenül, mint ő, de mégis csak alá­írták a kollektív szerződéseket. Ez mindeneset­re nemcsak annyit jelent, hogy Ford munkásai is beléphetnek az autóipari szakszervezetbe, ha­nem jelenti egyben az egész Ford-rendszer fel­számolását. Mint ismeretes, Ford egyéni termelő-rendsze­rének köszönhette nagy sikereit és 73 éves korában kénytelen ettől a termelő-rendszertől eltérni. Annyi bizonyos, hogy a Wagner-Bill elisme­résével a felsőbíróság számos sztrájkot, sőt esetleg súlyos, forradalmi természetű konfliktus kirobbanását akadályozta meg, de azért még távolról sem lehet végleg megoldottnak tekinte­ni ezt a kérdést. Annál is inkább, mert a Wag- ner-törvény elismerése alapjaiban támadja meg az amerikai kapitalista szellemet. Az amerikai nagyvállalkozó ugyanis minden körülmények kö­zött ur akar lenni a saját portáján és nem fog­nak egykönnyen beletörődni abba, hogy Lewis emberei beleszóljanak egyik-másik nagyvállal­kozó üzletvezetésébe. kötettel. Legnagyobb olvasóközönsége szin­tén a somorjai közkönyvtárnak van. A já­rási könyvtárak könyvállománya 6017 kö­tetet tesz ki. Az olvasók száma 2689, akik 8461 kötet könyvet kölcsönöztek ki' az el­múlt év folyamán. (* *) Az Édes Aima külföldi bemutatója. Buda­pestről jelentik: Amint ismeretes, Kosztolányi Dezső regényéből Lakatos László darabot irt. A darab dme is „Édes Anna" és ezt a darabot, amelynek Budapesten is szép sikere volt, legkö­zelebb Amszterdamban és Varsóban mutatják be. (*) Német Faust-rendezés a budapesti Nem­zeti Színházban. Budapestről jelentik: A ham­burgi állami színház intendánsa Budapesten tar­tózkodik, ahol a Nemzeti Színház számára Goethe Faustját rendezi. Elmondotta, hogy ez a rendezése évekig tartó elméleti és gyakorlati munka eredménye és Goethe mestermüvében a „nagy" és a „kis" világnak ábrázolására törek­szik. A szó-, hang-, tér- és fényhatások egysége a drámai forma legnagyobb fokozását segíti elő. A német intendáns elmondotta továbbá azt, hogy a magyar Nemzeti Színház gárdája csupa nagyszerű művészből áll és eddigi munkájával rerdkiviil meg van elégedve. A főszerepeket* Le- hotay Árpád, Tőkés Anna, Góth Sándor és Vizváry Mariska játszák. (*) Shirley Temple-statisztikát adott ki a Fox- gyár propagandaosztálya. Eddig tiz filmjének leforgatásakor negyedmillió méter filmet használ­tak föl és 12.5 millió különböző képfölvétel ké­szült. Minden filmből ezer másolatot készítettek a világ 80.000 mozija részére. 5000 fényképföl­vétel készült a kis sztárról, amelyet 60 millió példányban sokszorosítottak. (*) Film készült egy újsághírből. Néhány hónap előtt a világlapokat bejárta egy távirat, amely sze­rint egy teherhajó kapitányát a tengerészeti bíró­ság megfosztotta rangjától, mert engedély nélkül elhagyta a kikötőt, ahol vesztegzár alatt volt a ha­jó. A hajó egyik mérnökén megállapították, hogy kolerája van, bár a kapitány vakhélgyulladásnak nézte a betegséget. A kapitány a mérnök iránti ba­rátságból áttörte a vesztegzárt, hogy bajtársát ki- gyógyittassa. A mérnök útközben meghalt, de ki­tudódott, hogy valóban vakbél gyűl la cl ás a volt. Eb­ből az újsághírből építette ki az Ufa-gyár egyik filmírója „A rémület hajója111 cimü uj filmet, amely­ben Hans Albers, Turay Ida és Lőtte Láng játszák a főszerepeket. (*) Magyar vígjáték bemutatója Stockholm­ban. Stockholmban még tavasszal kerül bemuta­tóra egy vígjáték, amelynek szerzője magyar. Ez lesz a darab ősbemutatója. A szerző Faragó Sándor, a darab cime „A király szerelmes".. (*) Kathe Dorsch visszavonul a színpadtól. A leghíresebb német színésznők egyike, Kathe Dorsch a filmhez szerződött. Első filmje Wilde Oszkár „A jelentéktelen asszony" cimü színda­rabjának filmváltozata. A nagy német szülésznő elhatározta, hogy visszavonul a színpadtól és csak filmezni fog. Kathe Dorsch még operett- szubrett korában feleségül ment Harry Liedtké- hez. Később több Hauptmann-drámában játszott női főszerepet és ő volt, áld Molnár Liliomában a Juiikát alakította nagy sikerrel. SzmHlzKörM?Kni5TmA Az Összes német filmgyár állami felügyelet alá kerül és Göbbels lesz a német film diktátora Az Ufát, a Tobist és a Bavariát államosítják

Next

/
Thumbnails
Contents