Prágai Magyar Hirlap, 1937. április (16. évfolyam, 74-99 / 4220-4245. szám)

1937-04-17 / 88. (4234.) szám

nm <pmgm-7V\ag%arht *H?*K ESS 1937 április 17, szombat* A dunai tér problémái Hogyan Iái ja a uj magyar szellemiség a középeurópaí kíkoniakozási 9 Illyés Gyula nyilatkozata az „Uj Szellemiben ■ Esterházy Lujza a szlovenszkói főiskolások és a magyar társadalom viszonyáról ■ Szvatkó Pál a csehek és a magyarok lelki különbségeiről ■ Ignotus Pál ismerteti a magyar kulturbaloldal programját Rövid pályafutása aüiartJt az Uj Száltem sóik ihivoft és barátot szerzett; S&loveoszikiáru Meg­állapíthatjuk, hogy a lap minden egyee száma eseményt jefliemltett kiuMaimáilis tótótetünikibeai b minit a lap ír ja, eddig hetvenhárom cikk foglalkozott az Uj Szellemmel, itetót többet irháik móla, mint amennyi anyag egyáltalán az Uj Szellem első négy számaiba bedietférlt. Természetes, hogy a folyóirat problie- maitHaáija és merész áililásfogiailása nagy viták­ra adott okot mindenfelé és azok, akik igye­keznek elgáncsolni minden pozitív knlttinrAnidu- Mst vagy köreikre nézve veszélyesnek látták az Uj Szellemet, igyekeztek mindent elikövetni, ihogy akadéko'skodjanak és támadjanak. A itá- madó cikkek özöne toválbb hnlilámzik, de a [hang, ameillyel az ellenfelek most az Uj Szelle­meit 'kezelik, egészen más, mint kezdetiben volt. Az első számok pozitív munkáját senki sem vonhatja kétségbe és azt sem, kogy a lap be­csületes középirányt hirdet, amelynek főcélja szerény erőivell legalább a kultúra terén élesíti tani azt a ve­szedelmes harcot, amely a jobboldal és a bal­oldal „két halálos fallangsz“-a között dúl és idegen célok, idegen ideológiák szuggesz- tiója lallaltit letetiettemmié teszi az egységes mun­kát a kisebbségért. E célíki tűzést az Uj Szellem eddig is a leg­nemesebb eszközökkel követte. Első célja az volt, [hogy bemutassa a magyarországi fiatal litemaitunát, azt a szellemi életet, amely a régi Nyugat kíöregedése után jelentkezett. Mára! Sándort, a nagy magyar Írót a lap meg­nyerte rendes munkatársának, mig az Uj Jellem budapesti szerkesztője Gál István, az Apollo kiadója és az uj humanisztikus ma­gyar kulturirány vezetője lett. Már eddig is cikket közölt az Uj (Szellem Cs. SzaJbó Lászlótól, Pamutih Lászlótól, Szalbó Zol­tántól, Babits Mibálytól, Sárkány Oszkártól, Komis Gyulától, Illyés Gyuülátiéd, Sárközi Györgyitől, Ignotus P-ád'ból és a jövőben foly­tatni fogja az együttműködést a legnevesebb magyar Írókkal. Sztovenszkó felvonul Ugyanakkor azonban egyre inkább ki­bontakozik a lap szlovenszkói programja is. Egyre több szlovenszkói név és szloven­szkói vonatkozású tanulmány szerepel hasábjain. Az Uj Szellem volt az első, amely pozitív irányban megkezdte a szlovenszkói ma­gyar falvak szociológiai ismertetéseit. Azokkal a levelekkel, amelyeket rendsze­resen közöl s amelyek Szlovemszkó minden részéről érkeznek, rávilágít egy-egy aktuá­lis szlovenszkói magyar problémára, főleg az ifjúság gondjaira és igyekszik a kérdés fölvetésével tisztázni a helyzeteket. Szvat­kó Pálon, a szerkesztőn kivül eddig Neu- bauer Pál, Paál Ferenc, Sándor Imre, E. B. Lukáó, Borsody István, Hantos László, Darvas János, Kovács Endre, Berecz Kál­mán, Esterházy Lujza, Duka Zólyomi Norbert és sok más szólt hozzá az aktuá­lis szlovenszkói kérdésekhez. E szloven­szkói cikkekből lassan kibontakozik az egész szlovenszkói élet helyzetképe. Illyés Gyula nyilatkozata A folyóirat 5. száma április 15-én jelent meg. Mint ahogy eddig is számról-számra bizonyos erősödés és haladás látszott az Uj szellem pá­lyáján, úgy ez a legújabb szám is Igyekszik fe­lülmúlni a többit és egyre erőteljesebben nyúl a szlovenszkói problematikába. Az általános magyar szellemi eéget ez alkalom­mal az a pompás beszélgetés képviseli, ame­lyet Gál István, az llj Szellem budapesti szer­kesztője folytatott Illyés Gyulával, azzal a magyar Íróval, akinek a neve talán a legtöb­bet szerepelt az elmúlt év kulturkrónfkájában. Illyés Gyula fontos és érdekes nyilatkozatokat tesz a magyarságról, az európai kérdésekről s arról a „tragikus spanyol futballjátékTÓl", amely szerinte szomorúan jellemző a kontinens álla­potaira. A magyar fiatalok Ignotus Pál elmondja folyóiratának, a Szép Szónak programját, kifejezi a köréje csoporto­sult. gárda céljait ég cikke Ismét kitűnő bepillan­tást nyújt a fiatal magyar szellemiség útjaira és törekvéseire. Márai Sándor Petőfi alakjának ujramegjele- néaével foglalkozik és megállapítja, hogy egészen más az a politi­kus, élő és szilaj Petőifi, aki ma vezérünk, mint az a heinés Petőfi, akiről még az iskolában ta­nultunk. Csehek és magyarok A &nlovieinisizíkiól v-omatikoiziáisfu anyagban iSzvaitlkó Pál a ceclh és a magyar lélek kiülönb- togieiiirőtli éiritefceizáik. Az olvasóközönséget bizonyára rendkívül le­kötik és érdeklik azok a megállapítások, amelyekéit a két nép struktúraellentéteiről tesz s ahogy kibontakozik a képiből az indi­vidualista magyar és a kollektivista cseh alakja, az egyik oldalon az illúziók lendülete, a másik oldalon a szolid, de sokszor kicsi­nyes realizmus.. Szvatkó Páll azt a kérdésit is elemzi, hogy a két néipá irány közüli melyik az, amely inkább múltát a jövő felié e melyiknek vannak nagyobb lehetőségei. — Rendkívül érdekes problémával foglalkozik Esterházy Lujza, aki a szlovenszkói magyar főiskolások és a társadalom viszonyáról ir és pozitív okos javaslatot tesz arra vonatko­zóan, hogy miként kellene a két társadalmi ré­teg egymáshoz való viszonyát rendezni. Duka Zólyomi Norbert a Szlovenszkón hatni kezdő harmadik nemzedék lélektanával fog­lalkozik s vázolja a pozitív aprómunka eddi­Hatalmas Rákóczi-emlékmüvet emelnek Páris közelében PAJRIS. — A francia főváros közelében lévő Gross Boisban hatalmas emlékművet állítanak föl II. Rákóczi Ferencnek, a nagy magyar sza­badsághősnek. Tiszta terméskőből készült s már közel van a befejezéshez. Csáky József szob­rászművész készíti. Az emlékmű fölállítását a Mégi angol királyok és koronázások A legfiatalabb angol király, akit megkoronáztak, VI. Henrik volt. Édesapja^ V. Henrik, akiit Sha­kespeare mint Fa-Ista® barátját halhatatlanná tett, egyszer behívatta a dajkát a windsori kastélyban a titkos tanács ülésére, hogy Anglia jövendő ura mái csecsemőkorában jelen legyen a titkos tanács ülésén. V. Henrik odaadta a nagy állampecsétet a gyereknek játszani, azonban a trónörökös olyan kicsi volt, hogy még ebben a szép játékban sem telt öröme. VI. Henriket kétszer is megkoronázták, de még ez sem tudta szilárddá tenni uralmát. Először a párisi Notre Dame székesegyházban koronázták meg és páratlan pompával ünnepelték ezt az al­kalmat. A második koronázás a tradicióknak meg­felelően a Westminster-székesegyházban ment végibe. VI. Henrik ekkor még kilencéves sem volt. Mint a krónikák feljegyezték: „A kis király ott gubbasztott szomorúan a trónon, koravén szemmel szemlélve a ceremóniát, mintha csak előre meg­érezte volna, milyen sors vár rá.“ VI. Henrik koronázását úgy rendezték, hogy a hatos szám minél nagyobb szerepet játsszon. No­vember 6-át választották a koronázás napjául, mert ez volt a gyerekkiTály születésnapja és kü­lönben is Henrik néven hatodik volt az angol ki­rályok sorában. Ez sem segíthetett azonban a szerencsétlen uralkodón, mert a parlament 1461. március 4-án megfosztotta trónjától. VI. Henrik­nek ugyan sikerült mégegyszer visszaszereznie a trónt, azonban 1474-ben másodszor is letaszították a trónról és a londoni Towerben fejezte be a® éle­tét. A mondják, nem természetes halállal halt meg. A púpos III. Richárd gangsztereket hozatott testőr­ségnek a koronázására A szerencsétlen kis V. Edvárd'ot sohasem koro­názták meg. Shakespeare III. Ridhardjából is tud­juk, hogy a 15 éves kis királyt öccsével, a yorki herceggel együtt, gonosz nagybátyjuk, a későbbi III. Richard parancsára — aki akkor még csak gloucesteri herceg volt — megfojtották a Towerben. III. Richard, a púpos király koronázása komor külsőségek közepette folyt le a Westminster- ezékesegyháziban. A szerzetesek szivükben gyász- szál léleknélkül énekelték ugyanazt a Te Deumot, amelyet most május lE-ón ugyancsak a West minster-ezékesegyházban ugyanúgy elénekelnek majd VI. György koronázásán ds. Különös gyülekezet előtt folyt le a koronázás. III. Richard, aki félt az arisztokrácia haragjától, annyi embert ütött lovaggá a legszemélyesebb hí­vei közül, amire nem volt odáig példa Anglia tör­ténetében. Még ezzel sem elégedett meg azonban a púpos király, aki rettegett életéért. Koronázási kiáltványában a legsúlyosabb büntetés terhe alatt megtiltotta, hogy Londonban a koronázás idején az udvartartás engedélye nélkül bárki is megszáll­hasson. Abban az időben neon voltak még bombák ós revolverek, de III. Richard mégis merénylettől tartott. A krónikák feljegyzése szerint a merény­iéteket azzal akarta megakadályozni, hogy Lon­donba hozatott többezer ,Remény legényt11. Ma­napság ezeket röviden „gengsztereknek*1 neveznék, hiszen a nagy amerikai banditavezérek is ilyen gengsztereket szerződtetnek testőrségül. A király­nak hízelgő krónikások a Londonba hozott geng­szterekről finoman csak az mondták, hogy: „Négy­ezer gentleman érkezett északról.** A későbbi krónikások hatezerre teszik a ..ke­mény legények** számát és elmondják, hogy ilyen toprongyos, Aliig felfegyverkezett csőcselék még soha koronázáson nem vett részt. Mint tudjuk, III. Richard a bosworthi csata síkon vesztette életét. A királyi koronát, amelyért olyan kétségbeesett harcot folytatott, a veszett csata után egy tüskebozótban találták meg. 16. századbeli koktél a koronázási banketten VIII. Henriknek nem volt annyi koronázási szer­tartásiban része, mint amennyi diszes mennyegző- ben. Első feleségével, Aragóniái Katalinnal, a leg­nagyobb pompa közepette kötött házasságot és második felesége, Boleyn Anna is élvezhetett ilyen gyönyörű processziót. Harmadik feleségétől, Jane Seymourtól sem sajnálta volna ezt az örömöt VIII. Henrik, azonban éppen akkor a Westminster- székesegyház közelében pestis dühöngött ée ettől még VIII. Henrik is rettegett, pedig királyi palo­táját, a híres St. James Palacet, bélpokloeok kór­házából alakíttatta át fejedelmi székhelyévé. VIII. Henrik és Aragóniái Katalin megkoroná­zása világraszóló pompa közepette ment végbe. A régi greenwichi királyi palotából aranyozott gályákon tették meg az utat. Úgy a király, mint a királyné koronázási díszruhája ragyogott a gyé­mánttól, rubinitól és egyéb drágakövektől. VIII. Henrik még a koronázásán te hlü maradt elveihez, mert az erőszakos1, önfejű király kivette az egyház kéziéiből az évszázados ceremóniák veze­tését és ő maga irányította a szertartás legapróbb részleteit le. Minden koronázáson nagy szerepet Játszott a múltban és játszik még ma is a koronázási disz- ebód. VIII. Henrik, aki szeretett jól enni és inni, természetesen nem feledkezett meg erről a fontos programszámról. A krónikások feljegyzései szerint különösen a sültek voltak pompásak. Külön meg­említik, milyen szépen voltak felszeletelve a hú­sok és milyen nagyszerűen tálalták a dfezebédet. Torkiig jóllakott mindenki ezen a fejedelmi bőke­zűségről tanúskodó dtszebéden. VIII. Henrik koronázásán még cooktaüt Is szer­víroztak. A 16. században temószeteeen még nem ez volt a neve, mert az alkalmasint francia ere­detit tüzes italt „Tpogras“-nak nevezték. A közép­kori cocktailt Hippokrnteeről, az orvostudomány és a gyógyszertan atyjáról keresztelték el. Már a franciák is „Hippokras“-ra torzították a nevet, az angolok pedig elhagyták a H-t) b$ éa Így lőtt ebből JC\ H nagyvilág borotvapengéje úwfc Á „ECL1PS E“ vl b gm /$% dE : 1 e ® w a nagy borotvapengék világából! /m gi eredményeit. Boreody István egy más pro­blémáira világit rá. Leírja a szlovenszkói vi­déket s megállapít ja, hogy mig hajdan erre a vidékre csak egy nagyváros, Budapest gya­korolt befolyást, most két város mentalitása az, amely hatni tud s amelynek hatni kell: Budapesté és Prágáé. Kovács Endre a leg­újabb európai szellemi irányzatokról számol he g ismerteti azokat a mozgalmakat, ame­lyeket néhány kulturszemélyiség kezdemé­nyezett s amelyek tulajdonképpen a szemé­lyiség lázadását jelentik a tömeg ellen. 'Számos kitűnő glossza egészíti ki az Uj Szeltem legutóbbi számúnak rendkívül gazdag tartal­mát. A lap ezeirkesztősége és kiadóhivatala: Prága II.,, Paneká u. 12/11. — Előfizetési ár egész évre 48, félévre 24, negyedévre 12 Ke. a különböző fűszerekkel, mézzel és jöszagu növé­nyekkel kotyvasztott italból Iipograe. VIII. Henrik mint marcipán Szent György Boleyn Annát is megkoronáztatta VIII. Henrik éis ennek a koronázásnak természetesen felül kel­lett múlnia fényben és külsőségekben az előző koronázást. Az „Ipcgras** megint nagy szerepet játszott, de a lő. századbeli cocktai'l mellett az édességek is szóhoz jutottak, hiszen királynét koronáztak. A nyalánkságokat szobrokká formázták és külö­nösen szép volt az, amely Szent Györgyöt és a sár­kányt ábrázolta. Szent György szerepét a marci­pán szoborcsoportban VIII. Henrik játszotta. Bár­milyen fényes volt is a koronázási bankett: az elő­kelőségek bizony a kezűikkel ettek, mert Vili. Henrik idejében a villa még ismeretlen fogalom volt. A koronázási menetek mindig rengeteg pénzbe kerültek, úgyhogy II. Jakab király például le is mondott a precesszióról, mert 100.000 font ster­lingjébe került volna. VIII. Henriket nem bántot­ták ilyen takarékossági gondok, igy azután Boleyn Anna koronázási menete a londoni Toweriől —» ahol később lefejezték — a Westmins+er-székes- egyházig nem ábrándította ki az ország minden részéből érkezett óriási tömeget. VIII. Henrik volt egyébként az első angol ki­rály, akit alattvalói „őfelségének1* neveztek. Odáig a „Mis Grace“ megszólítás dukált az angol kirá­lyoknak: ugyanaz, amit ma a hercegekkel szem­ben használnak. VIII. Henrik egyébként büszke lehet koronázá­sának krónikására, mert nem kisebb ember örökí­tette meg lefolyását, mint Shakespeare. WILLIAM C. McCLOY. Súlyos válság a Phönix-ügy miatt PRÁGA. — A Phönix-ügy végleges likvidá­lása nagyon aktuálissá vált, mert a kormány által engedélyezett moratórium hatálya a kö­zeli napokban lejár. Az ügy meglehetős nehéz­ségeket okoz a kormánynak s könnyen vál­sághoz is vezethet. Különösen a német minisz­terek sürgetik az ügy mielőbbi rendezését, mert első*sorhan a német vidékek lakossága károsult a Phönix bukásával. A cseh kormánypártok viszont olyan megoldási tervvel álltak elő, amely a németeket nem elégíti ki. Ma délután a miniszterek gazdasági, majd politikai bizottsága foglalkozott a kérdéssel, de nem sikerült a megegyezés, úgyhogy olyan hírek te elterjedtek, hogy a német miniszterek levonják a konzekvenciákat. Az ügyet azzal sikerült el­odázni, hogy a végleges döntést a miniszterta­nácsra bízták. A minisztertanács az esti órákban összeült s lapzártakor még tanácskozik. Tizenkét éra alatt Rómából Addis-Abebába RÓMA. — A turini Fiat-müvekben megkezdték annak az uj óriásrepülőgép­nek építését, amely rendes szolgálatot fog teljesíteni Olaszország és Addis Abeba kö­zött A repülőgép 50 utast és 35 tonna ter­het szállíthat s a Rómától Addis Abebáig vezető 4500 kilométeres utat tizenkét óra alatt teszi meg. Az óriási távolságon csak egyszer száll le Északafrikában. A gép hat motorja egyenként 1000 lóerős lesz, Argentínában meggyilkoltak egy német nemzeti szocia­lista vezért BUENOS AIRES. — Rleriel József német IffK Uimpolgárt, az argentínai nemzeti szocialista pári egyik vezető tagját Ismeretlen tettesek Buenos Aires egyik uccáján megtámadták és leszúrtál! Riedel 1899-ben született és lakatos volt, A tett® seknek nyoma "veszett, de a rendőrség biztosra veszi, hogy a nemzeti szocialisták nőmet pűdltjfcM ellenfelei tették él láb att*. 4 __ Franciaorsz ágban élő magyarok áldozatkészsége tette lehetővé. A franciaországi magyarok miZt eddig 13.000 frankot gyűjtöttek össze a nagy­szerű emlékmű céljaira, amelynek összköltségei 16.000 frankot tesznek ki. Az emlékművet májul második felében francia—magyar ünnepség ke­retében leplezik le.

Next

/
Thumbnails
Contents