Prágai Magyar Hirlap, 1937. április (16. évfolyam, 74-99 / 4220-4245. szám)

1937-04-17 / 88. (4234.) szám

^BSmaBSBSSBBBSiaaaam 1937 április 17, szombat* „Magyar református egyházunknak hitben erős, megalkuvást nem ismerő, gerinces magyar papokra van szüksége" Szilassy Béla konventi beszéde a református egyház nemzeti vonatkozásairól s az azokból folyó kötelezettségekről ■ ■ Az állam­fői kihallgatás eredménye: elismerték a református tanitóképzőt KOMÁROM. — (Salját tudós itóiiiktól.) A szlovenszkói és kárpátaljai egyetennes refor­mátus egyház konventje — amiint már azst a PMH jelentette — április 13-án, 14-én és 15-én tartotta rendes évi ülését Koimároanr ban a református egyház kollégiumának ta­nácstermiéiben. A református egyetemes egy­ház e 'legfelsőbb köz igaza tási szerve kedden bizottsági üléseit tartotta meg, szerdán volt a plenáris ülés, csütörtökön bírósági ügyekkel foglalkozott Az ülés Balogh Elemér református püspök és dT. Szilassy Béla egyházkerületi főgondnok, szenátor kettős elnöklete mellett folyt le. Megjelentek az ülésen: Berták Béla kárpát­aljai és dr. Magda Sándor tiszáninneni refor­mátus püspökök, Komjáthy Gábor ungvári, Soós Károly komáromi, Czeglédy Pál hars! es­peresek, Patay Károly tb. esperes, tanítókép­ző igazgatósági elnök, Bary Gyula esperes, dr. Polohy István, Tomalilyay Zoltán kerületi fő- gondnokok, Nagy Nándor, Nagy-Iday Ferenc, dr. Nagy Béla egyházmegyei gondnokok, Sö- röss Béla teológiai igazgató, dr. Siménfalivy Árpád, dr. Mertens Alfréd, Kamii vess Sán­dor, Lengyel József, dr. Király Kálmán és Kövér Árpád konventi tagok, Nagy Sándor ta­nitóképizőintézeti igazgató, Végh Kálmán kon­venti előadók és mások, A teljes ülés megnyitása A kon vént ülését Balogh Elemér dunánin- neni református püspök, konveniti lelkész-el­nök • magasszámyalásu imája vezette be, amelyben a Mindenható kegyelmét kérte a kon vént munkájára és a református egyház­ra. Ima után a komáromi református egy­ház nevében Fiilöp Zsigimond főgondnok üd­vözölte a konveníet és mélységes tiszteleté­nek kifejezése mellett hálával emlékezett meg a konvemtnek ama kitüntető megtisztel­tetésért, hölgy ezidei rendes ülését a 400 év óta fennálló komáromi gyülekezet színhelyén tartja meg. Balogh püspök megható beszéd­ben mondott köszönetét az elnökség és a kon- vent nevében az üdvözlésért s meleg elisme­rő szavakkal emlékezett meg a nagy történeil- ni múlttal rendelkező, sok szenvedésen át­ment komáromi gyülekezetről s annak veze­tőiről, akiknek munkájára az' Isten áldását kérte. Szilassy: Kétségtelen a református egyház magyar jellege A lelkes éljenzéssel kísérti beszéd után dr. Szilassy Béla szenátor, a konvent világi elnöke mondotta el megnyitóbeszédét, amely­ben a református egyháznak nemzeti vonat­kozásaival, az azokból folyó kötelezettségei­vel foglalkozott. Hivatkozott dr. Makkay Sán­dor debreceni egyetemi tanárnak, volt er­délyi püspöknek nemrégiben az egyház szo­ciális programijáról tartott előadására, ame­lyet a szociális kérdések megoldásánál elvi alapnak mindenki elfogadhat. De a református egyházaknak, *— melyek ki­sebbségi sorsban élő nemzetteatekbe n vég. zik Istentől nyert megbízatásukat, — még különb problémájuk a nemzeti kérdésihez való viszonyuk, amely elől kitérni nem lehet, s amely probléma megoldása nélMül az egy­házban szükséges harmónia el nem éirfhető. Nálunk, a kisebbségi sorsban élő magyarság mellett még egy bizonyos számú, a nemzeti többséghez sorolt szlovák kálvinista is tagja az egyháznak. A kérdés kényes volta talán szükségess>ó teszi a vele való foglalkozást, hogy mindenki előtt világos legyen a refor­mátus egyház álláspontja. Az 1930. évi nép- számlálás adataiból megállapítja, hogy Szlovenszkón és Kárpátalján 219.108 refor­mátust mutattak ki. Ebiből 197.484 magyar, 18.944 szlovák. Tehát százalékban kifejez­ve a református magyarok 90.13 százalékot, a szlovák reformátusok 8.74 százalékot tesz­nek ki. Kétségtelen tehát az egyház magyar jellege. Magyar református egyházunk közel 200.000 lelket számlál, imig a római 'katolikus magya­rok száma 455.000, a görögkatollikus magya­roké 27.000, az evangélikus magyaroké 21.000. A 719.569 lelket számláló magyarságnak csak­nem egylh armada református. Amidőn a refor­mátus egyháznak a nemzetiségihez való viszo­nyáról szól, a magyarságra gondol, mert ez adja az egyháznak legnagyobb léOe/kszámát, — mondotta Szilassy Béla. — Ezérlt ez a prob­léma érdekli az egyházat leginkább. A magyarság szolgálata — Kálvinista keneszityénségünk fundamen­tális ellve — folytatta Szilassy főgondnok — a felelősség és a kötelesség ismerése. Felelős­séggel tartozunk Isteninek arról, hogy ezen a földön kötelességünket miiképpen teljesítet­tük Vele s az ö rendelkezéseivel szemben. Az ö rendelkezése alapján kell majd egyházunk­nak számot adni a kisebbségi sorsban élő magyarságunk egyharmadának életéiről és életviszonyainak alakulásáról. Úgy gondo­lom, hogy tulajdonképpen egyházunk, mint koHektivmm, nem más, mint a közel kétszáz­ezer magyar s tizen nyolcezer szlovák létek­nek, a mi hiitünk szerint — Isten rendelé­se alapján a földön működő megszervozett- sége. S rá kell mutatnom arra, hogyha Isten a mi egyházunkat a Csehszlovákiában élő ma­gyar.-/-gba állította munkába, akkor annak íd/b*le ••••.W’-vé tette a magyarság szolgálatát, mii h u konzekvenciájával együtt. Ez azt je­lenti, hogy az egy háznak s leülő nősen az egy házi admi­nisztrációnak mindent abból a szempont­ból kell vizsgálnia, hogy az a magyarság előnyére vagy hátrányára van-e s ezen szempont mérlegelésé vei kell elhatározá­sait meghozni. S itt legyen saabad — sine Ira et sítudlo —- m egiridönböztetiést tenni az egyház és annak adminisztrációja között, mert sok esetben az is gátolja a tisztánlátást, hogy az adminisz­tráció előnyeit az egyház előnyei gyanánt lát­juk. Kálvinista felfogás szerint a kereszityén- ség szolgálat és az egyház nem lehet öncél, hanem csak az itteni magyarság körében Is­ten akarata szerint megszervezett krisztusa szolgálat. Ennek legfőbb törvénye a szeretet, mely nem ismer gyűlölködést, hanem' szere­tettel viseltetik úgy egymás iránt, mint más felekezetüek vagy más nemzetiségű eklkel szemben. Ez a szolgálat arra kötelez, hogy saját nem­sósborszesz felhígítva — borogatásokhoz zetünket a maga egészében, úgy, mint an­nak minden egyes tagját megsegítsük min­den jo^os igényének kielégítésére való tö­rekvéseiben. És vaijjon mondhatja-e válaki magyar létére, — bármilyen politikai párthoz tartozzék is — ■hogy az álbteni magyarságnak imár nincsenek kielégítetlen jogos igényei? És ment vannak ilyen igények, egyházunknak kötelessége ezek kiküzdése érdekéiben a maiga erejét a nemzet szolgálatába állítaná. A lelkészképzés fő szempontjai — Ti vagytok a (Pöldmek savai": nekünk szó­ló parancs. A nemzeti életben a só szerepét a nemzeti öntudat játssza s ezért kell lelikész- kéozósünkkel kapcsolatban is mindent elkö­vetnünk arra, hogy a jöivő lelkészniemzedék- nél a só el izeítiíemedés© he ne következhessék. A leiikésraképzésnél azonban a fő és mérték­adó szempont mindig a lilétek szolgálatára való komoly és elszánt felkészülés kell, hogy ma­radjon. Egyházunknak nemzeti szellemet hordozó lelki munkásokat akarunk nevelni g nem nemzeti agitátorokat, — de másrészt nem fellelhet meg egyházi szolgálatunknak az olyan lelkész sem, aki nemzeti értékeinket lebecsüli vagy megbecsülni nem tudja azért, mert idegen szellemiségben neveltetett hi­vatására. — Magyar egyházunknak hitben erős, ge­rinces magyar papokra van szüksége, akik az egyházi szolgálatot hivatás érzés bői vall­ják s nem megélhetést biztosító hivatalt keresnek benne. Akik — ha a szükség úgy hozza magával — a gályarabságra ment elő­dök méltó utódai tudnak lenni, mert önfel­áldozásra készek s nemzeti öntudatuk meg­alkuvást nem ismer. Mostani leikésizikiépzésünk ilyen lelkésztipus nevelésére törekedett és ha ennek elérésére szelekcióit végzett a jelentkezők között, ezt csak az egyház igaz szolgálata érdekében tet­te. Felnövő ifjúságunk a imái világnézeti zűr­zavarok között vergődő nevelési rendszer mellett neon tanulja meg a fegyelmet s kétsze­resen nehéz a keresztyén önfegyelimezésre va­ló rá ne velős, ami nélkül aiz egiyházi szolgálat nem lehet eredményes egyházé,piM lelki mun­ka. A történeti fejlődés a háború utáni Eu­rópában a keresztyén hit és a hitetlenség szer­vezkedése imellett mint tekintélyes erkölcsi tényező a nemzeti gondolatot is sorompóba állította. Ma már mindén egyház számol vele s nézeteim szerint itt az ideje annak, hogy a mi egyházunk is precizirozza álláspontját arranézve, milyen viszonyban áll egyházunk a magyarsággal, mert et tők függhet az, hogy a magyarság mi­lyen viszonyban érzi magát egyházunkkal szemben. Végül az elnök üdvözölte a konvent tagjait és az ülést megnyitotta. A konvent uj tagjai Az elnök megnyitóját a konvent tagjai nagy lelkesedéssel és tetszéssel fogad­ták s azt egész terjedelmében a konvenit jegyzőkönyvéibe iktatták. Rátérve az ülés tárgysorozatára Soós Ká­roly esperes jelenést tett az egy házkénül© lek­ben megtörtént konvemti tagválasztásokról, melyek szerint uj konventi képviselők 1937—1940-ig terjedő imogbizással: A dunán- inneni egyházkerületből Soós Károly és Czeg­lédy Pál esperesek lelkészi, Nagy Nándor és dr. Nagy Béla világi képviselők, póttagok Be- ke Kálimén és Söröss Béla lelkészek, Fülöp Zsigmorud és dr. K enessey Kálmán Világiak. A tisizáinimneni egyházkerületből Szőke István és Simon József lelkészi, dr. Mertens Alfréd és dr. Király Kálmán világi részőL, póttagok Kőimivess Sándor és Lengyel József lelké­szek, dr. Zehery István és dr. Balta Pál vilá­giak. Kárpátaljai kerületből rendes képvise­lőik Komjáthy Gábor és Bary Gyula espere­sek, Nagy-Iday Ferenc és dr Siménfalvy Ár­pád világiak, póttagok Szutor Jenő és Isaák Imre lelkészek, Lator István és R. Vozáry Aladár világiak. A tiszániinneni egyházkerü­letben megürült zsinati képviselői helyekre megválasztották rendes képviselőnek dr. Bat­ta Pált és Fekete Miklóst (világiak), lelkész­póttagul Böszörményi Sándort és világi he­lyettesül dr. Dapsy Bélát. A választásokat a konvent egyhangúan tudomásul vette. Az esedékes konventi tisztviselői választá­sokat a következőképpen ejtette meg a kon­vent: konventi pénztárossá és ügyvivő előadóvá Végh Kálmán lelkészt, ügyésszé dr. Simén­falvy Árpád ügyvédet, jegyzőkké Czeglédy Pál esperest és dr. Nagy Béla egyházme­gyéi gondnokot, nyugdijintézeti előadóvá Kövér Árpádot, tanügyi bizottsági előadó­vá Nagy Sándor igazgató-tanárt s a hivata­los lap felelős szerkesztőjévé Zsemlye La*- jós lelkészt választottak meg. Balogh püspök évi jelentése Ezután Balogh Elemér püspök, a konvent lel­készelnöke tartotta meg jelentését. Kegyeletes szavakkal emlékezett meg Szőke István rozsnyói lelkésznek, konventi tagnak múlt évben történt elhunytéról. Méltatta az elhunytnak az egyház érdekében kifejtett odaadó munkásságát ,s kérte emlékének jegyzőkönyvben való megörökítését. Igaz részvéttel emlékezett meg Smidt Imre bank­igazgató haláláról is, aki az egyháznak hűséges és pénzügyi kérdésekben mindenkor készséges segítője volt A konvent mindkettő emlékét jegy­zőkönyvben örökítette meg. Az elmúlt év folyamán a konvent elnöksége kihallgatáson jelent meg dr. Benes Eduárd köztársasági elnöknél, aki előtt az egyház panaszait és sérelmeit ismer­tetve, fölkérték az államfőt, hogy az egyház tör­vényei mielőbbi jóváhagyásának érdekében nyújtson támogatást Az elnök szivesen fogadta úgy a püspököt, mint a konvent világi elnökét és a legjobb indulatáról biztosította az egyházat. Ennek a látogatásnak megvolt az az eredménye, hogy a kormány azt az álláspontot, amelyet addig a komáromi tanítóképzővel szemben elfoglalt, elejtette s a szakminisztériumból a helyszínén vizsgálatot tartott küldöttség jelentése alapján a tanitóképzőintézetet elismerte* A konvent örömmel vette tudomásul ezt a jelentést s a konvent elnökségének hálás köszö­netét szavazott. A pozsonyi református egyház nevében is el­járt a köztársaság elnökénél a konvent s ez az eljárás is eredményes volt. Jelentette továbbá a püspök, hogy részt vett az evangélikusoknak Liptószentmiídóson rendezett Tranoscius-ünne- pélyén is, ahol üdvözölte az evangélikus egy­házat. őszinte örömmel emlékezett meg a püspök Sörös Bélának, a losonci teológia igazgatójának születése 60-ik évfordulójáról és őt a konvent nevében melegen üdvözölte. Éhez a konvent tagjai egy szívvel hozzájárultak. Majd megemlékezett arról, hogy a keresztyén- ség és a kommunizmus, illetőleg az Ateizmus között mind erősebben éleződik ki a helyzet. Ezekben a nehéz időkben a keresztyén egy­házra az a kötelesség hárul, hogy rendületlen kitartással küzdjenek ama szent javakért, me­lyeket a múltban megszereztek és megtartot­tak s amelyek a jövőben biztosítják az egy­ház fennállását. Az egyetemes egyházi névtár szerkesztésére nézve tett jelentést még a püspök, végül bejelen­tette, hogy a Műemlékvédő Bizottság konkrét esetekben a saját rendelkezéseinek végrehajtásá­ra kényszeríti az egyházakat, műemléknek je­lentvén ki egyes templomokat s egyházi épüle­teket és mikor azoknak renoválásáról az adott utasítások szerint az egyházak gondoskodnak, az ezzel felmerült költségekre megígért anyagi segélyt egyszerűen megtagadja. Az ilyen eljárás ellen kénytelen a konvent tiltakozni A konvent a püspök jelentését dr. Magda Sándor püspök felszólalása után egyhangúlag tudomásulvette s jegyzőkönyvbe foglalta. Ezután a konvent rátért a 89 pontból álló tárgysorozatra, amelyet a késő esti órákban fe­jezett be. A tanítóképzőben Az ülésen résztvevő konventi tagok délután 3 órakor meglátogatták a református tanitó­képzőintézetet, ahol Nagy Sándor intézeti igaz­gató üdvözölte meleg szavakkal a konvent tag­jait s kérte azoknak jóindulatú támogatását az intézet részére. A növendékek részéről Persely István másodéves növendék köszöntötte a ven­dégeket, a tanitóképzőintézet vegyeskara pedig Teléky Miklós karnagy vezetésével több sike­rült énekszámot adott elő. Az ifjúsághoz Balogh Elemér konventi lelkészelnök intézett közvetlen- hangú, szeretetteljes beszédet, amelyben a tani-- tói hivatás nagy fontosságára mutatott rá s kö­telességtudásra, tanáraik tiszteletére buzdította a növendékeket. Templomi kulturest Este 6 órakor a Jókai-uccai református temp­lomban nagy vallásos ünnepélyt rendeztek, ame­lyen a konventi tagok testületileg megjelentek. A református egyház tagjaival és az érdeklődő, közönséggel megtelt templomban Balogh Elemér püspök mondott imát s magasszámyalásu be­széddel nyitotta meg az ünnepélyt. Bertók Béla kárpátaljai püspök emelkedett szellemű beszédé­ben a békességről szólt a gyülekezetnek, dr. Magda Sándor ti&zamelléki püspök a „Család és az iskola" címen tartott magvas és fordulatos, szép előadást. Patay Károly fcb. esperes, a re­formátus tanítóképző igazgatótanácsának elnöke zárta be az ünnepélyt, aki ielkeshangu beszéd­ben a tanitóképzőintézet támogatására hívta föl az egyetemes egyház figyelmét. Majd lélekemelő fohásszal zárta be az ünne­pélyt, amelyen a tanitóképzőintézet vegyeskara, a Református Első Énekkar Teleky Miklós kar­nagy vezetésével több karéneket adott elő, köz­reműködött még a Református Gazdaénekkar és Simon István II. éves tanítóképzős növendék* aki Arany „Fiamnak" dmü költeményét sza­valta <1. A kálvinista himnusznak, a kilencvenedik zsoltár első versének eléneklésével ért véget a lélekemelő ünnepély. Csütörtökön bírósági ülés volt, amellyel a konventi ülést befejezték. A konvent tagjainak egy része csütörtökön dél­után utazott el, másik része a várost, annak ne­vezetességeit, a j£kad Egyesület múzeumát s 4 Dunapairtot tekintette me^

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents