Prágai Magyar Hirlap, 1937. április (16. évfolyam, 74-99 / 4220-4245. szám)
1937-04-16 / 87. (4233.) szám
5flfa«fau»inW» Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyed* évre 76, havonta 26 Ki., külföldre: évente 450, félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Ki. • fl képes melléklettel havonként 2.50 Ki-val több. Egyes sxám ára 1.20 Ki, vasárnap 2.- Ki. A szlovenszkói és ruszinszkói magyarság politikai napilapja Szerkesztőség: Prága 11., Panská u 1 i c e 12, II. emelet • Kiadóhivatal: Prága II., Panská ulice 12, III. emelet. • • TELEFON: 303*11. ©• SÜRGÖNYCIM HIRLHP, P R fl H fl. Az uj magyar gimnázium építésének megszavazása előtt föloszlatták Kassa képviselőtestületét ■ » Május 23-án választ Kassa - Az egyesült párt kétségtelen győzelmét eőzte meg a váratlan döntés Cseh könyv a magyarokról (sp) Régebben átolvastuk már Josef Teichman könyvét a magyarokról („Ma- dari ve válee a po válce“, Prága, 1937, Melantrich kiadása), de nem tartottuk volna szükségesnek, hogy írjunk róla, ha a mai Lidové Noviny, ez az egyébként komoly cseh lap, nem ünnepli a könyvet úgy, mint az objektivitás remekművét s nem büszkélkedik vele, mint a prágai pártatlan történelemszemlélet dokumentumával. Ezt a beállítást mégsem hagyhatjuk megjegyzés nélkül. Amilyen komoly tudományos fel- készültséggel irt mü Macourek könyve a magyar történelemről, (ámbár ennek tendenciája sem mentes az egyoldalúságtól), annyira komolytalan, felelőtlen pamflet az, amelyben Teichman egyszerűen kivégzi a magyarság háborús és háboruutáni történelmét s úgy állítja be, mint egy rablóhistóriát, ahol a bandita szerepét a „magyar feudalizmus", a becsületes pandúr szerepét pedig Európa játsza. A négyszázötven oldalas kötet beletartozik azoknak az áltudományos müveknek sorozatába, melyek legújabban egy-egy politikai párt vagy világnézet megbízásából különiféle politikai vagy történelmi kérdésekről készülnek. Az újabb magyar történelem több-kevesebb rutinnal megírt kompendiuma, amelyet a magyar- ellenesség és a megnemértés szelleme hat át. Ha összehasonlítjuk ezt a lenézésektől és tévedésektől csöpögő fércmüvet például azzal az elismerő és megértő kis könyvvel, amit néhány év előtt finom szellemtörté- nelmi módszerekkel Gogolák Lajos irt Csehszlovákiáról s amely csaknem hiyata- los magyar kiadóvállalatnál, a Magyar Szemle Társaságnál jelent meg Budapesten, akkor elénk tárul Teichman módszeréinek teljes sajnálatossága. A könyv írója bizonyára nem tud magyarul. Legalább erre következtethetünk a műhöz csatolt bibliográfiából, amely hiányos és tökéletlen forrásfelsorolásában egyetlen magyarnyelvű müvet sem említ meg, de idézi mindazt, ami rosszat, haragosat, gyülölködőt a külföldön a magyarokról írtak. A régi magyar emigráció 1920 'körül készült propagandairatai játszók a főszerepet a forrásmunkák között, tehát olyan müvek, melyek nagy részét ma Íróik is megtagadnának, mert nem tárgyilagos beállítások voltak, hanem egy szerencsétlen kor feszültségéből született propagandairatok. Az iró felkészültségének jellemzésére egyetlen adatot idézünk. Egy helyen a következőképpen kezdi a mondatot: „Széchenyi István már ötven évvel ezelőtt kijelentette ..." —- Aki a legnagyobb magyarról azt hiszi, hogy 1887 körül még élt és kijelentéseket tett, nem lehet hivatott arra, hogy ítéletet mondjon a magyar élet, történelem és kultúra fölött. A könyv elejétől végig riportstilusban van Írva: anekdotákat fogad el valónak, újságcikkekből meríti tudományát, önhatalmúlag csoportosít, elmondja, ami. alátámasztani látszik véleményét, elhagyja, ami nem egyezik vele. A magyar lélek tragikus formájának elemzését meg sem kísérli. Jellemző, hogy legfőbb dokumentumforrása, amire állandóan hivatkozik, Szabó Dezsőnek véletlenül (vagy szántszándékkal) csehre is lefordított „Segítség" cimü kulcsregénye, ami lehet szép irodalmi alkotás, de semmiesetre kielégítő történelmi dokumentáció. . FOLYTATÁS A 2. OLD. I. HASÁBJÁN KASSA. — (Szerkesztőségünk telefonjelentése.) A kassai városházi válság döntő fordulathoz érkezett. Ma reggel dr. Bada főjegyzőnek kikéz- besitették az országos' hivatal 121.328—5—37. számú végzését, amely elrendeli a képviselőtestület, a városi tanács és valamennyi bizottság föloszlatását. A város ügyeinek vezetésére kormánybiztost jelölt ki: Mitske Mariont, a kassai kirendeltséghez beosztott közigazgatási biztost, PRÁGA. — Az Egyesült Országos K©reszté nyszociaiista és Magyar Nemzeti Párt, rala- minit a Szepesi Német Párt törvényhozóinak parlamenti klubja csütörtökön Prágában dr. SzíüHő Gáza elnökletével ülést tartott. Az ülést dr. Sziüllő Géza a következő beszéddel nyitotta meg: Az eddigi munka — Az uj parlamenti ülésszak első klubülésén — kezdte megnyitó beszédét a klubelnök — röviden vissza akarok pillantani az elmúlt időszak alatti működésünkre. Konstatálom azt, hogy parlamenti klubunk tagjai minden lényeges törvényjavaslat tárgyalásában résztvettek s megfeleltek annak a kötelességnek, amire vállalkoztunk, hogy mindig és mindenben meg nem félem- litve kitartunk azon az útvonalon, amelyet magunk elé tűztünk. Ez pedig az, hogy a Szlovenszkón és Kárpátalján inkorporált különböző fajoknak az államalkotó fajokkal való egyenlősége, egyenlő elbánása, egyenlő jogi megítélése és prosperitása érdekében síkra szálljunk. Az ellenzékiség nem államellenesség — Nekünk nagyon nehéz a helyzetünk ebben az államban, ahol a mi ellenzéki szerepünket a mi ellenfeleink nem oppozi- ciónak, de államellenes cselekedetnek szeretnék minősíteni és minden olyan törekvésünket, amely politikai rezonból fakad és nem a mindennapos szükséglet praktikumából vizsgálja a helyzetet, meddő irrealiz- musnak akarnak feltüntetni. Kisebbségi és állampolgári feladatok — Nekünk egyrészt kisebbségi feladataink vannak, de másrészt állampolgári feladataink is vannak. Állampolgári feladatainkat megszabja a közjog, kisebbségi jogainkat megszabják a nemzetközi szerződések. Ezek azonban csak keretek s ezeknek volt nagymihályi járási főnököt, Mitske Marion egy időben Poprádon, majd Varaimon működött mint közigazgatási tisztviselő. Az uj kormánybiztos ma már át is vette hivatalát Janoud helyettes polgármestertől. Az uj képviselőtestület megválasztását május 23-ára tűzte ki a belügyminisztérium. A váratlan rendelet óriási izgalmat keltett Kassán. A városházi válságot szándékosan idéztartalommal való megtöltése képezi a feladatunkat. — Közjogi pozíciónk attól függ, hogy milyen erős az állam. De kisebbségi politikai erőnk is attól függ, hogy milyen erős az állam. Egy állam ereje két tényezőtől függ. A belső konszolidációtól és a nemzetközi helyzettől. Mi az öncél: az állam vagy a kisantan:? —- A mai kaotikus világban a nemzetközi helyzet a fontosabb. Most elsősorban azt kell néznünk, hogy ez a respublika milyen állam: öncélú állam-e, amelynek minden — Mi itt a Duna völgyének a problémájával bíbelődünk. Ezt a problémát most másodízben tárja elénk Hodza miniszterelnök ur, aki a múlt év őszén a dunai szövetséget már mint létezőt taglalta Londonban és Párisban s noha a terv akkor zátonyra jutott, most újból ennek a tervnek a sikere érdekében dolgozik. S dolgozik néha úgy, ami ellentétes azzal a felfogással, amely szerint a csehszlovák köztársaság tagállama a kisantantnak. Ezeknek a kérdéseknek a megoldásánál kiütközik a kisantantnak egy konstruktív hibája: hogy a kisantant csak abban egységes, hogy mit nem akar, de nem egységes abban, hogy mit akar. A pozitívum hiányára, a negatívumra azonban építeni nem lehet. Akár a kisantant államszövetség szemszögéből, akár a csehszlovák állam öncéluságának szemszögéből nézzük a kérdést, egy bizonyos: hogy a dunai kérdés megoldásánál nem szabad csak a praktikumot nézni. A politikában és az élet minden megnyilvánulásában van praktikum, van lehetőség és van cél. A politikában éppen úgy megvan a tisztesség, az erkölcs, mint az éltben. Ezek a princípiumok is számba veendők. ték elő Kassán, mert hisz a város gazdasági egyensúlya biztosítva van. Politikai vélemények szerint az autonómia felfüggesztése azért történt meg, mert a városi tanács keddi ülésén a többség úgy döntött, hogy ragaszkodnak a régi határozathoz és a miniszterelnök ígéretéhez, s a magyar gimnáziumot a szlovák gimnáziummal egyidejűleg építik föl. Ezt a döntést valószínűleg a közgyűlés is elfogadta volna. célja a csehszlovák köztársaságban merül ki, vagy pedig tagállama-e a kisantantnak, amelynek öncélüsága egy nagyhatalmi alakulat a már létező nagyhatalmak közepette. — Ha a koalícióban megnyilvánuló egyik irányzatnak a szemszögéből nézem a respublikát, akkor ez tagállama a kisantantnak, ha azonban a másik iránynak a szemszögéből nézem a helyzetet, akkor látom, hogy a kisantant csak szövetséget jelentő meghatározás s a csehszlovák köztársaság öncélú állam. — Akár igy, akár úgy van azonban a dolog, minden államnak a célja a konszolidáció megteremtése és fenntartása. Ha valaki becsület nélkül a jólétet választja, az lehet praktikus, de csak időlegesen, de semmi esetre sem lehet a közéletben hivatást betöltő, mert a közszereplésnél, a politikában az erkölcsi alap számbavétele nélkül állandót alkotni nem lehet. „Első a becsület!“ — Nekünk magyaroknak azt nem szabad elfelejtenünk, hogy bennünket tőlünk független körülmények csatoltak egy uj állam- alakulathoz s e helyzetünkben vigyáznunk kell, nehogy nemzeti öntudatunk meggyengüljön. Éppen úgy nem szabad ar*51 sem elfelejtkeznünk, hogy fajunknak van egy állami életet élő része is, amelynek erőviszonyától függ a mi erőviszonyunk is. Nem közömbös tehát az, hogy Magyarországnak gazdasági és közjogi helyzete milyen. Ezért törődünk a dunai kérdés megoldásánál azzal is, nehogy Magyarország lemondjon az egyenrangúságról és lemondjon az igazi szuverénitásról. Vagyis magyarán: a dunai szövetség gondolatát mi támogatjuk, mert respiró szükséges a kimerült világban FOLYTATÁS A 2. OLDAL KÖZEPÉN A dunai kérdés megoldásáról beszélt Szüllő az egyesült párt parlamenti klubjának ülésén A magyar kisebbség hidfőladata ■ „Tiltakozunk minden oly fogás ellen, amely anyagi kérdések megoldásával akarja a nemzeti becsületet másodlagossá tenni" * ■ ■ A klub azonosítja magát R. Vozáry Aladár nyeivjogi álláspontjával * ■ ■ A dunai kérdés megoldása
