Prágai Magyar Hirlap, 1937. április (16. évfolyam, 74-99 / 4220-4245. szám)
1937-04-15 / 86. (4232.) szám
(4232) szám • Csütörtök ■ 1937 április 15 Előfizetést ár: évente 300, félévre 150, negyedévre 76, havonta 26 Ki., külföldre: évente 450, félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Ké. • A képes melléklettel havonként 2.50 Ké-val több. Egyes szám ára 1.20 KI, vasárnap 2.— KI. A szlovenszkói és ruszinszkói magyarság politikai napilapja Szerkesztőség: Prága II., Panská ul i c e 12, 11. emelet • Kiadóhivatal: Prága II., Panská ulice 12, III. emelet. • • TELEFON: 303-11. •• SŰRGÖNYCIM: HÍRLAP, PRAHA. Faluzó magyar filmek A német-belga előkészítő tárgyalások Schacht május 12-én Parisba utazik A birodalom garantálja az európai határokat? - Az ellenszolgáltatás: német gyarmatok - A belgiumi puhatolódzás (sp) .— Eperjesen nem engedik meg a jnagyar filmek előadását, az élelmes vállalkozók a szomszéd városkába vagy faluba viszik a filmet s a hü közönség utána megy. Ha megérkezik ide is a betiltó parancs, a magyar film fogja vándoxbotját s közönségével együtt tovább indul a legközelebbi faluba, ahol még nincs tilalom. Groteszk esetnek látszik e mulatságos filmhistória, inkább mosolyogni kellene rajta, ha nem volna annyira megható a filmnek és hü közönségének szoros barátsága és bensődle- ges jó viszonya. Távol áll tőlünk, hogy politikát keverjünk az eperjesi filmtörténetbe, — ezt csak azok teszik, akik hadjáratot viselnek a film ellen, mert magyar. Mi jól tudjuk, hogy az eperjesi közönség nemcsak azért vándorol a filmmel faluról-falura, mert magyar, hanem elsősorban azért, mert a film jó. Szórakoztató, megnevettető, vagy komoly és épületes, de mindig olyan, hogy az eperjesieknek néhány kellemes órát szerez s ezért a városiak, szlovákok, magyarok, németek egyaránt szívesen végignézik, sőt kikocognak a közeli falvakba is, ha kell, hogy külön romantikával fűszerezetten végigélvezhessék kedvenc színészeik játékát, kedvenc Íróiknak szellemeskedéseit. A film nem Jöhet az eperjesiekhez, az eperjesiek mennek a filmhez, egyszerű eset és természetes. Miért kell Eperjesen hadjáratot viselni a magyar film ellen? Ki fél tőle? Lám, Prágában a magyarok százaléka sokkal kisebb, mint Eperjesen, az eperjesi „recept" szerint itt sem szabadna előadni, de a fővárosban senki sem háborodik föl, ha havonta néhány napon át magyar film fut most már rendszeresen az egyik nagy moziban s a telt házak közönsége együtt kacag vagy sir a vászon művészeivel. Nemcsak a prágai magyarok járnak az előadásra, hanem németek s egyre nagyobb számban csehek is, akik elragadtatással nyilatkoznak a magyar teljesítményekről. Említenünk sem kell, hogy a filmek távol állnak a politikától és az ismerős vagy tetszetős világon kívül semmi nincs bennük, ami „megütközést" kelthetne. Prágában sincs magyar „százalék", Eperjesen sincsen. Prágában mégis szabad magyar filmet játszani, Eperjesen nem szabad. De az eperjesi közönség szórakozni akar S inkább faluzni jár, semhogy unalmas filmek mellett üljön a városi mozikban. Ismételjük: a magyar filmeket elsősorban tökéletességük miatt nézi a közönség, nem másért. Aki most a városból a falura vitte őket, nem magyar fanatikus volt, hanem élelmes kereskedő, aki tudta, mi kell a népnek és min lehet keresni. Ma, amikor oly nehéz az elkényesztetett közönség ízlését filmmel vagy színházzal kiszolgálni s az üres mozik és színház direktorai kétségbeesetten törik a fejüket, hogy mivel csalogassák magukhoz a közönséget, mindenfelé csak örülni kellene a jó magyar árunak, amely némileg fölpezsditené a pangó üzletmenetet. Talán az a baj, hogy a közönség megérti a magyar szöveget s inkább angol, francia, orosz filmeket kell eléje tálalni, amit nem ért meg? Az a baj, hogy a magyar film ismerős világot tár fel, Ismerős szokásokat, a dunai füleknek ismerősen Csengő tréfákat mesél és nem borzongat Végig csikágói gangszterromantilkával, hollywoodi elvont sexepillel? Az a ,,baj“, hogy a film magyar. Ha igy megy tovább, eperjesieknek a Liga hamarosan meg-. PÁRIS. — Jelentettük, hogy dr. Schacht, a Német Birodalmi Bank elnöke Brüsszelben a Belga Bank kormányzójával tárgysil és kihallgatáson jelent meg Lipót királynál is. Május 12-én Schacht Párisba utazik, ahol aláírja a német-francia kereskedelmi szerződést. Erről a szerződésről hosszabb ideje tárgyalások folynak a francia és a német szakértők között. Schacht látogatásának hivatalos célja a világkiállítás német csarnokának fölállítása. Az Oeuvre szerint a német gazdasági szakember a kereskedelmi szerződés aláírásán kívül más politikai célokat is el akar érni a francia fővárosban. Az elmúlt három hét alatt Hitler és Schacht többször tárgyalt és a kancellár végül is felhatalmazta Schachtot, hogy ajánlja fel Párisban a jelenlegi európai határok garantálását, közöttük a csehszlovák PRÁGA. —• A kéipviseflőháiz al'kotimányijogii bizottsága Patejdl elnökletével ülést tartott és a tábori bíráskodásról szóló törvényjavaslatot tárgyalta. Ridrber előadó hangisiuilyoizita, hogy a javaslat a háború előtti állapothoz tér vissza, de a tábori bíráskodást decentralizálja azáltal, hogy a tábori bíróságoknál három instanciáit vezet be, miáltal lehetőséget nyiujt a tötllebbezés utján való jogorvoslatra. A javaslat a bírói függetlenség elvéből indul ki és a bíráskodást igyekszik elkülönite- ni a vádhatóságtól és a katonai parancsnokságoktól. A hadiban levő hadseregnek a rend és a fegyetiltja a magyar szalámi élvezetét is, tüntetni fog az ellen, aki paprikát tesz száraz kenyerére, mert a paprika is magyar. A magyar film tetszik a közönségnek. Jól van megcsinálva. Nem véletlen, hogy a világ tele van magyar filmszakemberekkel, filmművészekkel s Amerikától Bécsig jóformán alig van számottevő film, amelyben egy-két magyar ne szerepelne. Ha összehasonlítjuk a magyar szellem alkotásait a műsorokon szereplő filmszörnyetegekkel, nem csodáljuk, hogy az eperjesiek vándorbotot vesznek és elmennek a magyar film után a falura s pánikszerűen menekülnek az eléjük tálalt műalkotások elől. Az eperjesi ember Ízlése a körülmények folytán finomabb, mint a Liga urai szerethatár biztosítását is. Ellenszolgáltatás fejében a birodalom egy volt német gyarmat visszaadását kívánja, vagy uj gyarmati területek átadását, továbbá jelentős külföldi kölcsönt. Párisban nagy figyelemmel kisérik Schacht jelenlegi brüsszeli tárgyalásait. Az általános vélemény szerint az eszmecseréből nagyobbarányu gazdasági értekezlet keletkezhet, amely a nemzetközi kereskedelmi problémák megoldásához vezethet. Van Zeeland Anglia és Franciaország megbizáuából megkísérli, hogy Schachtnál tájékozódjék Németország magatartása iránt. A közvetlen német-belga tárgyalásoknak célja az, hogy a birodalom nagy obbmennyiségü kongói vörösrezet kapjon, ami eddig a fizetési nehézségek miatt nem történhetett meg. Az általános vélemény szerint a német birodalom most uj lem érdekéiben szüksége van bírósági szervekre, amelyek gyorsan, szigorúan és igazságosan Ítélkeznek. Ezért elvileg! nem lehet ki- fogásit emelni a tábori bíróságok bevezetése ellen. Ugyanakkor azonban a célszerűség szempontjából kifogások emelhetők a javaslat egyes rendelkezései ellen. Mindenekelőtt hiányzik a javaslatból annak meghatározása, hogy a bíróságot kikből állítják össze. Az összeállítást magát a parancsnokra bízza a javaslat. Ebben a pontban a parancsnoki hatalom és a bíráskodási tevékenység nincs kellőleg elkülönítve egymástól. Azonkívül nék s nem tudja élvezni azt az együgyü- séget, amit máshol esetlég élvezni tudnak, ó, magatartásában a politika még harmadrendű szerepet sem játszik, ezt higyje el a Liga, az eperjesi szórakozni akar a moziban, nem politizálni. S ezért választja a magyar filmet, amelynek színvonala messze felülmúlja a középeurópai termelés átlagát. Nálunk éppen az a baj, hogy gyakran félreértik a film rendeltetését és politikát dobnak beléje. A Szlovenszkóra érkezett magyar film sokkal fölényesebb műalkotás, semhogy ilyet tenne s például beleesne a híres Jano§ik-fiIm hibájába, amely erős politikai tendenciával, de annál gyöngébb művészi teljesítménnyel jelent meg a porondon. Az a kezdetleges önképzőköri szín-, devizatartalékokat akar fölhalmozni, hogy megkönnyítse a külfölddel való kereskedelmi tárgyalásokat. Gazdasági leszerelés? Az Oeuvrc-ön kívül a többi párisi lap Is behatóan foglalkozik Schacht belgiumi tér* veivel. Az Echo de Parisban Pert in ax azt állítja, hogy a Birodalmi Bank elnöke újból javaslatot tett a minőségi lefegyverzés meg* valósítására. Az Exeelsior szerint Németor* szag több megértésre találna Franciaoaw szágban, ha a birodalom szakítana katonai jellegű sutánk politikájával és hajlandó vol* na megegyezni a nyersanyagszállitásokról* A Journal szerint Van Zeeland és Schacht a gazdasági lefegyverzésről tárgyal a belga fővárosban. nincsenek körvonalazva azok az elvek, amelyek szerint a bíróságot össze kell állítani, hogv ez ne függjön a parancsnok kénye- kedvétől. Nincs kellően kidombo rítva a bár ósága hierarchia, nem világos, hogy bírák fölött ki gyakorolja a (fegyelmezés jogát. Nincs szó a bíráskodó stzieimtélyek eskütételéről. Ezeket a kérdéseket vizsgálat tárgyává kell tenni. Az előadó sajnálja, hogy a javaslattal kapcsolatban neim adlak az illetékes szervek fölvi'lágiosi- tás't, hogy a demokratikus államok, mint Franciaország, Anglia és az Egyesült Amerikai Államok, amelyek nagy hadi tapasztalatvonal, amit például sok barrandovi gyárts mányu vígjáték képvisel, az esetien humor, a primitív beállítás, a végletekig elnyújtott unalom nem elégítheti ki a jobbizlésü közönséget. Ezen igyekezzék változtatni a Liga, valahogy érje el, hogy Prágában jobb filmeket gyártsanak s ne úgy hadakozzék az eredményesebb konkurrencia ellen, hogy a szent politika nevében támadja. Amíg a belföldi filmek színvonala nem változik meg, senki se csodálkozzék, ha Eperjes ve- gyesajku közönsége a magyar filmet választja szórakozásául. Ha pedig a politika beavatkozik, az eperjesi ember kocsit béreid vagy jó cipőt húz és elmegy falura kedvenc filmjei után. Tábori bíráskodás békeidőben és polgári személyek fölött is A tábori bíróságok szervezéséről szélé javaslat vitája az alkotmányjogi bizottságban
