Prágai Magyar Hirlap, 1937. április (16. évfolyam, 74-99 / 4220-4245. szám)

1937-04-14 / 85. (4231.) szám

1 XVI. évf. 85. (4231) szám » Szerda ■ 1937 április 14 Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyed­évre 76, havonta 26 Kő., külföldre: évente 450, félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Kő. • fl képes melléklettel havonként 2.50 Kő-val több. Egyes szám ára 1.20 KI, vasárnap 2.— Kő. A szlovenszköi és ruszinszkói magyarság politikai napilapja Szerkesztőség: Prága II., Panská u 1 i c e 12, II. emelet. • Kiadóhivatal: Prága 11., Panská ulice 12, III. emelet. • • TELEFOW: 3 0 3 -1 1. © • SÜRGÖNYC1M: HÍRLAP, PRHHfl. Nyelvi harcok a régi Ausztriában Irta: Mészáros Gyula A nemzeti kérdésnek a mi korunkban — hogy egy hasonlattal éljünk — ugyanolyan jelentősé­ge van, mint a középkorban a vallásnak volt. A nemzeti gondolatnak ugyanolyan misztikus ereje van ma, mint annakidején, évszázadok előtt a hitnek. Ugyanazok a végnélküli viták és politikai harcok folynak a nacionalizmus kő­iül, mint a reformáció idején a vallási problé­mák fölött. A több nemzet által lakott országokban a legújabb időkben a nyelvkérdés okozza a leg­több összeütközést. Egy jelentéktelennek látszó uccafölirat vagy plakát széles néprétegekben az ellenkezés, fölháborodás viharát képes kivál­tani, A mai államférfiak okulhatnak a régi Ausztria példájából, hogy a nyelvkérdés helyes rendezé­sénél nem elég csupán a törvényekre való hi­vatkozás, a tárgyilagosság, sőt még a jóakarat sem, A nyelvi jogok alapja mélyen a népietek­ben gyökerezik és szoros összefüggésben van a nemzet történelmi fejlődésével. Hatalmi szóval, Vagy pláne bürokratikus intézkedésekkel a mai korban, a nemzeti öntudat mostani ereje mellett ezt a kérdést megoldani nem lehet Többnyelvű országban kettős a nyelvi problé- ttha. Az egyik, hogy milyen nyélven, érintkeznek a hatóságok a lakossággal, a másik, miképen beszélnek a tisztviselők egymás között a hiva­talban, Az egyik a hivatalos, a másik a szolgá­lati nyelv. A múlt század közepén a régi Ausztriában ez a kérdés úgy volt rendezve, hogy a tisztviselők •a néppel való érintkezésben ennek anyanyelvén, egymás között pedig németül beszéltek. Ez a helyzet egész a monarchia összeomlásáig fönn­maradt a közös hadseregben. A Schmerling-féle alkotmány azonban meg­nehezítette a helyzetet és kirobbantotta a nem­zetiségek közötti harcot. Az állami és önkor­mányzati élet kettéosztása zűrzavarokhoz veze­tett. A választott önkormányzati tisztviselők a nép nyelvén hivataloskodtak, mig az állami hi­vatalokban német volt a hivatalos nyelv. A kettő közötti érintkezés ezáltal meg volt nehe­zítve és állandó súrlódásokhoz vezetett. Az egyes nemzetiségek az általuk lakott területen ragaszkodtak nyelvük használatához s ennek ér­vényesülését a hivatalokban is követelték. A központi kormányzat a maga folytonos határo­zatlanságában elmulasztotta ezt a kérdést törvé­nyesen rendezni és ezáltal mintegy előkészítette a talajt az évtizedes politikai harcok számára. Egy bizonyos mértékig az egységes állam­nyelvre szükség van, azonban ennek a határait tfneg kell szabni. Ahol ez nem történik meg, ott nyugalom nem állhat be. Ezt mulasztotta el a múlt század hatvanas éveiben az osztrák kormány és ez volt egyik inditóoka a későbbi politikai harcoknak. * A nyelvi harcok Csehországban az 1843-as években vették kezdetüket. Ebben az évben két kormányleirat szabja meg, hogy „a. cseh nyelv az állami élet minden ágában a német nyelv mellett teljes egyenjogúságot nyer“ és „a cseh­országi hivatalokban csak oly egyének szolgál­hatnak, akik értik a cseh nyelvet". Továbbá ki­látásba helyezi a két leirat, hogy „a cseh nyel­vet figyelembe fogják venni az iskolákban, köz­hivatalokban és a bíróságoknál'\ A pillersdorfi alkotmány és a kremsi alapvető Jogok megszabják a nemzetiségek helyzetét az államban s kijelentik, hogy egyetlen nemzet sem élvezhet előjogokat a másik fölött. A meghatározás a márciusi alkotmányban igy Szól: „Az összes néptörzsek egyenjogúak és minden néptörzsnek elvitathatatlan joga van Nemzeti jellegének megőrzésére és nyelvének ápolására." A nyelvi kérdés végleges rendezése azonban jiein sikerül és kitör a nyelvi harc. 1861-ben a Csehországi tartománygyülésben cseh részről így hármas területi megosztást javasolnak éspe­dig: 1. ol^at, ahol a lakosság túlnyomó résziben Roosevelt nagy győzelme Az amerikai legfelső bíróság elismerte a szakszervezeteket A munkaadók veresége - Ford „érett a bebörtönzésre" WASHINGTON. — A legfelső szövetségi bíróság az alkotmánnyal megegyezőnek jelen­tette ki Roosevelt munkástörvényét, az úgyne­vezett Labour Relations Actot, amelyet Ameri­kában röviden Wagner Actnak neveznek. A legfelső bíróság határozata néhány hónappal ez­előtt meglepetést jelentett volna, mert ■— mint ismeretes — ez a bíróság Roosevelt elnök elnök­sége alatt a New deal-törvényeknek legna­gyobb részét alkotmányellenesnek jelentette ki. Azóta a helyzet megváltozott és Roosevelt min­denütt győzött felfogásával, A Wagner Actot általában az amerikai mun­káspárt aranybullájának nevezik, mert messze­menően biztosítja, a munkásság valamennyi jo­gát, Az Unióban jelenleg az ipari szakszerveze­tek John L. Lewis vezetése alatt nagy harcot folytatnak a munkaadók ellen és mindenekelőtt azt követelik, hogy szakszervezetekbe tömörül­hessenek és kollektív bértárgyalásokat folytat­hassanak, A munkaadók ellenzik a munkások­nak ezt a kívánságát és igy került sor nagyará­nyú sztrájkokra több gyárban, például a Ford- üzeniekben is, A legfelső bíróság ítélete a mun­kásság nagy győzelmét jelenti, mert a Wagner Act megadja neki azokat a jogokat, amelyeket a munkaadók nem akarnak megadni. A tör­vényt 1935-ben nyújtották be a kongresz- szusban, mint a NIRA törvényeinek hetedik szakaszát 9 a kongresszus akkor meg is sza­vazta* Lewis, az Ipari szervezetek bizottságának el­A török miniszterelnök belgrádi napjai BELGRÁD, — A jugoszláv fővárosban idő­ző Izmet Inönü török miniszterelnök tiszteletére a topcsdderi gárdapalotában Sztojadinovics ün­nepi fogadtatást rendezett, amelyen az állam­férfiak pohárköszöntőkben ünnepelték a két ál­lam barátságos viszonyát. Sztoj adinovics sze­rint a török látogatás a közös békepolitika ki- hangsulyozása, A balkán-antant a kisantanttal teljes egyetértésben működik. Pál régensherceg audiencián fogadta Izmet Irnönüt, aki délben az anyakirályné vendége volt, majd meglátogatta a szkupstinát. A török miniszterelnökkel egyidejű­leg Rusdi Arasz török külügyminiszter is Belgrádban tartózkodik és tárgyalásokat foly­tat Sztojadinoviccsal, cseh, 2. ahol a lakosság vegyes, 3. ahol a lakos­ság túlnyomó részben német. Az elsőben a hivatalos nyelv a cseh, mig a német kerületekben német. A vegyesnyelvü vá­rosokban és járásokban a hivataloskodás két nyelven — csehül és németül — történjék. A nyelvterület megosztása ezen javaslat szerint az egyházi életben használt nyelv alapján történ­jék. Az 1871-i alapvető cikkelyek egy nemzetiségi passzust is tartalmaznak, amely igy szól: „Á járásokat közigazgatási, bírósági és választási szempontból úgy kell beosztani, hogy azokba a lehetőség szerint csak az egy nemzethez tar­tozó polgárok tartozzanak." Ugyancsak ott találjuk meg az államfordulat után nálunk átvett pontot, hogy „a község hi­vatalos nyelvét a képviselőtestület határozza meg". Á kisebbségi nyelvhasználatot a választásra Jogosultak számának egyötödétől teszi függővé (20%). A tartományi hivatalokban a cseh és német nyelv egyenjogúságát javasolja. Az Auersperg-kormány elveti ezeket a javas­latokat és a csehek nyolc évig távoltartják ma­gukat a Reichsrat-tól. 1879-ben a csehek egy memorandummal térnek vissza a parlamentbe, amely körülbelül a fönti követeléseket tartal­mazza. A németek 1880-ban egy ellenmemoran­dummal felelnek, amelyben az államegység meg­óvása érdekében szolgálati nyelvként csupán a német nyelvet kivánják fönntartani, s ennek szabályozását egy nyelvtőrvény kiadása által kérik. A kérdést az 1880 április 19-én kiadott nyelv- rendelet átmenetileg rendezi éspedig a követke­zőképem 1. A politikai hatóságok és bíróságok Cseh­országban kötelesek a szóbeli és írásbeli előter­jesztéseket azon a nyelven — németül vagy csehül — elintézni, amely nyelven az előterjesz­tés történt. 2. A hatóság a végzéseket a kérelmező anya- nyelvén szerkeszti és kézbesíti ki. 3. A hirdetmények német járásokban németül, cseh járásokban csehül, vegyes járásokban pe­dig két nyelven tétetnek közzé. 1890-ben kísérlet történik egy békés kiegye­zésre, amelynek lényege a két nyelv egyenjogú­sága a hivatalokban Csehország területén. A Taaffe-kormány azonban ezt a csehek részéről előterjesztett javaslatot nem fogadja el. 1897-ben kiadja a Badeni-kormány híres nyelvrendeletét, amely körül óriási harcok ke­letkeznek s német részről hevesen támadják. Ez a rendelet megadja a cseh nyelvnek a német nyelvvel való egyenjogúságot a hivatalos hasz­nálatban. Ezt a nyelvrendeletet azután a német pártok nyomására 1899-ben az uj kormány visszavonja. ■ A nyelvkérdés megoldása a következő kor­mányoknak is sok fejtörést okozott Ausztriában. Éveken keresztül mérlegelték, hogy a nyelvi jo­got személyi vagy területi alapon oldják-e meg. Többféle kísérlet történt, igy például a Koerber- kormány is kidolgozott egy nyelvrendeletet, amely ■ azonban nem lépett életbe és a nemzeti­ségek közötti harcok egyre élesebb formát öl­töttek, A nemzetiségi és nyelvi kérdés megoldására a háboruelőtti évtizedekben különböző javasla­tok, tervek merülnek föl részben az osztrák kor­mány, részben a cseh pártok részéről. Az egyik a közigazgatási és bírósági kerületeknek nemze-J nöke teljes erővel sikraszállt a Wagner Act el­fogadása mellett. Most már sikerült intézménye­sen biztosítani a munkások védelmét és kény­szeríteni lehet a munkaadókat, hogy a szakszer­vezeteket elismerjék* j Ford a törvény ellen WASHINGTON. — Szakkörök felfogásai szerint a Wagner-törvény elfogadása után Hen­ry Fordot a hatóságok letartóztathatják, mert ellenzi a törvény érvényesítését. Mint ismere­tes, az amerikai autókirály hónapok Óta hada­kozik a szakszervezetek létesítése elleö és azt sem bánta, amikor gyárában a munkások sztrájkba léptek, A Wagner-törvény fegyház­büntetéssel bünteti mindazokat a munkaadókat* akik nem hajlandók a munkásság felelős kép­viselőivel a kollektív szerződésről tárgyalni. Schacht Brüsszelben BRÜSSZEL, *— Sdhacht, a Birodalmi Bank elnöke kedden reggel kilenc órakor repülőgépen a belga fővárosba érkezett, A repülőtéren a német követ fogadta. Franck, a Belga Nemzeti Bank kormányzója Schacht tiszteletére ebédet adott. Schacht kijelentette, hogy azért jött Brüsszelbe, hogy visszaadja a Belga Nemzeti Bank kormányzójának berlini látogatását. tiségek szerinti elhatárolása. A másik a hivata­loknak nemzeti kúriákra és szekciókra való föl­osztása. így például a tartományi közigazgatás­nak, gazdasági, kulturális ügyeknek stb. A valóságban a 90-es években ez a kettéosz­tás a mezőgazdasági és iskolatanácsban meg is történt, s a két nép — a cseh és a német — ezen a két területen önkormányzathoz jutott. Ennek további fejlődése a választási és köz- igazgatási megoszlás, amely az 1905-i morva tartománygyülés négy törvényében jut kifeje­zésre, amelyek a megválasztandó képviselők számát nemzetiségi alapon osztják föl. Hasonló­képen a választópolgárokat is és fölállítják a nemzeti katasztert. A tartományi hivatalok be­töltésénél egy nemzeti kulcsot állapítanak meg. Ez a rendszer Morvaországban — dacára szá­mos hibáinak — kielégítette úgy a német, mint a cseh lakosságot és a nemzetiségi harcok ott el is csöndesedtek. 4c A békeszerződések nem szüntették meg a nemzetiségi államok rendszerét. A monarchia helyén uj államok keletkeztek, amelyek terüle­tein különféle nemzetek és kisebbségek laknak. Ezek a nemzeti kisebbségek szintén meg akar­ják őrizni nemzeti jellegüket, mindenekfölött pe­dig nyelvüket. Erre vonatkozó jogaikat nemzet­közi szerződések és alaptörvények biztosítják. E jogokhoz, amelyek a nemzeti fönnmaradás alapját képezik, a nemzeti kisebbségek szívósan ragaszkodnak. Küzdelmeikben a cseh nemzet év­tizedes kisebbségi harcaiból megtanulhatják, hogy önfeláldozó munkával sokat lehet elérni, viszont a történelemből tudjuk, hogy a jogföl­adás kihalás előtt álló nemzetek, jellemvonása.

Next

/
Thumbnails
Contents