Prágai Magyar Hirlap, 1937. április (16. évfolyam, 74-99 / 4220-4245. szám)

1937-04-13 / 84. (4230.) szám

2 T>l«<^tMAOtoR-HTRLSR 1937 április 13, kedd. Érelmeszesedés, neurasthénia, golyva, mirigy-, csont-, izületi- és bőrbajok, hüdések, köszvényes-csuzos loboknál CSÍZ iód-brőm gyógyfürdő Olcsó pausál árak az összköltségekkel: az elő- és utóidényben 14 napra Kfi 7 60’— 21 napra K6 1100*— Otthon tartandó ivókúrákhoz CSIZI JÓD.BRÓMOS QYÓQYVIZ Ismertetőt, használati utasítást küld a FUrdöigasgatósög ilZ-KÚPELE, Slov. Mii imák a topok? STftIBRNY A KISANTANTRÓL A Poledoj Üstben Stíibmy György volt (kép­viselő (hosszabb cikiklben foglalkozik a kis antant 'helyzetével. — Különbséget kell tenni — irja — a csehszlo­vák köztársaság elnökének a testvérnemzet fő­városában való látogatása és a kinsamtat konfe­renciája közt. Az első fényesen sikerült. Azért viszont a (kisantant tanácskozásainak eredménye erősen a várakozáson alul maradt. A kisantan- tot eredetileg a délkeletemrépai béke biztosításá­ra alapították meg. A szövetségesek kölcsönös segítségére kötelezték magukat arra az esetre, ha valamelyiküket Magyarország megtámadja. Magyarország jelentősége attól az időtől jelenté­kenyen hanyatlott. A hadseregek fegyverkezésé­nek" versenyében Magyarország hátramaradt. Az európai béke veszélyeztetőjének szerepét Német­ország vette át és arról volt szó, hogy vájjon a kisantant ebben az esetben ugyanolyan szilárd­ságot fog-e majd tanúsítaná. Végzetes hibát kö­vettünk el a Pozsonyban tartott utolsó kimsantant- konferencián, amikor a Moszkvával kötött paktum következményeképpen azért az elvért harcoltunk, hogy a kisantant tagjainak meg kell hagyni azt a szabadságot, hogy önállóan tárgyalhassanak más országokkal. Ezt teljesen fölhasználta a jugo­szláv kormány és Sztojadinovics oly hirtelen ál­lapodott meg Olaszországgal, hogy annyi ideje sem volt, hogy részletesen tájékoztassa szövetsé­geseit. Most nem maradt más hátra, mint a be- végzett tényt egyszerűen tudomásul venni. A belgrádi tanácskozások egyetlen nyereségét a hi­vatalos jelentésben kell látni, amely a múltak tapasztalatai alapján a jövőre nézve kiköti, hogy a kisantant tagjai a hasonló esetekben kötelesek biztosítani a másik két tagállam előzetes teljes .beleegyezését. A francia külpolitika, amelyet a dolog kellemetlenül érintett, jóvá akarta tenni a dolgot és azt kívánta, hogy a kisantant a Ma­gyarország támadása esetére kikötött kölcsönös megsegitési kötelmét- tegye általánossá. Vagyis a kisantant tagjai köteleznék magukat a kölcsö­nös megsegítésre, ha bármelyik államot támad­nák is meg Középeurópában, szóval nemcsak Ma­gyarország támadása esetén. Az egyszerű polgár számára, aki nem szereti a nehezen érthető hi­vatalos nyelvet, az volt a kérdés, hogy kisantant szövetségeseinket a szerződés köti-e arra, hogy segítségünkre siessenek, ha Németország megtá­madna bennünket, igen vagy nem? Nincsenek erre kötelezve 6 arról volt szó, hogy ezt a köte­lezettséget vállalják. A magyarok támadása ese­tén elég erővel rendelkeznénk magunk. Ezt a ránk nézve legfontosabb tervet nem fogadták el és ha a külföldi sajtó jelentéseiből Ítélünk, úgy Jugoszlávia, mint Románia elutasította. Éppen azért nem csoda, ha a franciaellenes sajtó ujjong. A NEMZETKÖZI HELYZET A Xárodní Politika vezércikkében Bonsk^ a kö­vetkezőket irja: — Amikor a nagyhatalmak csoportosulása odáig érett, hogy két blokk jött létre, a békés és hódító blokk, 6or került a többi közép és apró állam meg­nyerésére és az egyik blokkból a másikba való át­csábítására is, vagy ha ez nem megy, legalább a semlegességre való megnyerésükre. A nemzet­közi politika ezt az időszakaszt éli most s mindaz a sok újdonság, amit minden hónap, sőt a hetek hoznak most, mind ebből a nézőszögből bírálandó el. — Mivel az hóditó szándékú államok blokkja gyengébb, ezért serényebb az átcsalogatásban. Európában Németország és Olaszország a tagjai s ezek dolgoznak a legkitartóbban a békeblokk gyen­gítésén, a maguk blokkjának az erősítésén. Ezt az akciót Németország kezdte meg, amikor szomszé­dait azziai csalogatta, hogy megnemtámadási pak­tumokat ajánlott nekik akár 25 évre is, csakhogy kicsalogassa Őket a békés blokkból, Illetve, hogy semlegeseikké tegye őket, amennyiben nem hajlan­dók átmenni Németország, Olaszország és társaik táborába. Csalogatásában ez a front csalétekül a kommunizmus elleni előítéletüket, a kommunista mumustól való félelmüket használta. — Ezt Lengyelországgal kezdték, folytatták Bel­giummal és Jugoszláviával, most Romániát ostro­molják és hir szerint Csehszlovákiát is. Varsóval és Belgráddal ez már sikerült nekik, most Belgium­ért úgy látszik szintén sikerrel folyik a harc s aztán sorra jönnek a többiek is, elsősorban Ro­mánia. — De e sikerek tózieleíblbá raegvizögáiliásámtál láltijulk, hogy ezek -nem tójee sikereik. A íköz-éip- és kiísá.l'la.mdk nagy örömim©! fogadták azokat az ©1őnyőket, mnid yiekieit, ia csábító Némeitoinszáig és Olaszország ajámlioht nekik, — iM»d Lengyel)- orazág és Ju'gofizíEvia. De netm ejtiet/ték el régi kötelmeiket (Letnigyieliorsraáig Franciaorszáigot ée Jugoszlávia a ikisanítiamitiot), hiameim mindkét irányiban biztosították magukat, úgyhogy vég- Jie.gcH döntősük ifimét ósaik nem liiamereteis, ha­nem megint csak a Ikiomlflílkituis kitörésié előtti utolsó pillanatra tartogatják, vagy még később­re. laimiikor valamelyik Mii! már (fölénybe került. — Ugyanakkor a bé'kebl'okknak bUkierült ált­Továbbtart a feszültség a kormánytöbbség pártjai között Miért nem hossiabbitiék meg a régi terjedelmében a meghatalmazási törvényt? ■ ■ Az iparospárt és a nemzeti szocialisták harca ■ • Súlyos kudarc érte a szocialistákat a lakásvédelem kfirűl • ■ ■ A cseh iparospárt szakadást akar előidézni a légionárius szövetségben PRÁGA. — Husvét óta két hét telt el, de a belpolitikai munka csak nem tud ren­des kerékvágásba terelődni. A képviselőiház ugyan kétszer is ülésezett, elfogadta a leg­felső közigazgatási bíróságról szóló tör­vény reformját, e héten általánosságban foglalkozni fog a polgári törvénykönyv és a perrendtartás reformjával, de ezenkívül semmi munkaanyaga nincs. A közigazgatási bíróság novelláját a sze­nátus hir szerint élesebb bírálatban fogja részesíteni, mint a képviselőház s valószí­nűnek tartják, hogy különösen a bírák kö- veteléseinék igyekszik majd eleget tenni és módosítást fog eszközölni a képviselő- házi határozaton, úgy hogy a növelik még egyszer foglalkoztatni fogja a kép­viselőházat. Megsziikitik a meghatal­mazási törvényt? A kormány munkájáról szóló hírek közül a legnagyobb jelentőségűnek látszik az a jelentés, hogy a meghatalknazási törvény meghosszabbítását célzó tárgyalásokon sem a miniszterelnök, sem egyes kormányté­nyezők nem kívánják, hogy a régi megha­talmazásokat az eddigi terjedelemben tart­sák meg, hanem a kormány kész a megha­talmazások terjedelmét szűkíteni. E meg­szorítással a parlamentet kívánják az ed­diginél erősebb mértékben foglalkoztatni. A meghatalmazási törvény terjedelmé­nek korlátozását illető koalíciós híradást egyes politikai körökben azzal magyaráz­zák, hogy az a közeledő községi választá­sokra készült agitáció. Nevezetesen arra mutatnak rá, hogy az államvédelmi tör­vény életbelépte óta egyszerűen fölösleges, sőt törvényhozási pleonazmus lenne ismé­telni azokat a széleskörű meghatalmazáso­kat, amelyeket a kormánynak az államvé­delmi törvény nyújt Ezért egész természe­tes, hogy a kormány meghatalmazásait tar­talmazó ideiglenes törvényből a meghosz- szabbitáskor ki fogják hagyni aiokat a pontokat, amelyek az államvédelmi tör­vény békeintézkedései révén fölöslegesekké váltak. Újdonságok a polgári törvénykönyv körül A polgári törvénykönyvnek a benyújtása és munkába vétele uj formák közit fog tör­ténni. Ez alkalommal történik ugyanis meg elő­ször, hogy a javaslatot a bizottságok elé való utalás előtt „első olvasásra" tűzik a Ház napirendjére s az igazságügyminiszter expozéjának meg­hallgatása után az általános vitában min­den parlamenti klub egy-egy szónok utján fejti ki elvi álláspontját a javaslattal szem­ben. A másik újdonság az lesz, hogy vonni a bailibi áiLlaimoikajt, Fiinnioireziágat ée mioisit folyik a imudka a skandináv államokban, per­sze osalk laimugy félig, aimernnyiire a hódi tó bliolklk- nak ailkenüilt, — Miost tovább folyik a bonyolult, djplcxmá- <»r játék, nem siilkeinülime-e megszerezni a (kiélt tábor valiamieilyiike ,résziére a kiöiziéfpeiuróipai áilila- molkat, amiellyeik (köziül1 Magyainoirszág ée Auszt­ria (má<T a trónra—berlini blokkihoz tantioizitialk, a Ikiisantamt, pedig a pánié—,Londoni blokkhoz, anmelymelk főibaintaléka M'Oezkva. Moet fiiisédet törtiénilk ©Hőbb ©gyeeíitemi a középeurópad álla­mokat s azután vagy átvezetni, vagy e©mliegie- eéteni őkiet. Ugyanakkor bizonyos diplomácia inkább arat itáimogabja, hogy Rómához, a gyen­gébb iféühieiz csaitilafco'zzanalk, miimit Némeitország- :hoiz. — A küzdiciiiern télijéé gőzzieil folyik, a (közép­éé kieálilamoik Liiciltátoalk élppoi'gy malmit a nagy- hiaitailmalk, úgyhogy a Ihieilyzielt folyton változik, fis a Ikü'zidiellem ©ídiöntieitlen miairad ©gém addig a pillanatig, amikor máir neim iliehiet kiiténnd, ami- ikmr nem ileeiz Ichoteégoe a. eieimilicgesfiég, amiody nigyan ©somtényie volt mindicgyik közép- ée kis- áiÜ'iumnak, am©ly azonban eliéirhetetlllen ideák a javaslatot elsőizben veszik együttes tár­gyalás alá a két Ház közös bizottságai. A koalíciós pártok harca egymás ellen A kormánytöbbség pártjai közötti viták egyre élesebbek és olyan méreteket öltöt­tek, hogy egyes afférek a bíróság elé ke­rülnek. így például egy ohnützi lap azt irta a szociáldemokrata sajtóról, hogy a szesz­ipari nyereségből pénzelik, ezt a szociál­demokrata lapok becsületsértő kijelentés, nek minősítették s pör lesz belőle. Ugyancsak éles harc folyik a cseh nem­zeti szocialista sajtó és a cseh iparospárt (között. A nemzeti szocialista lapok élesen támadják Najman miniszter kereskedelem­politikai intézkedéseit, Bene§ iparospárti képviselőt pedig vesztegetési gyanúval il­lették. A házelnökség, mint ismeretes, arra utasította Benest, hogy bíróságnál keres­sen magának elégtételt. A két párt közti viszálykodás már a le* gionárius szervezetre is átcsapott. A légionáriusok óriási többsége eddig egy szocialista fölfogásu szervezethez tartozott. Most a cseh iparospárt a szocialista oldal­ról jövő támadások miatt arra hívja föl a légionáriusokat, akik a kisiparhoz és a kereskedelmi szakmához tartoznak, hogy a légionista szövetségből kilépjenek és önálló iparospárti légionista szervezetet alkossanak. A különszervezkedést kezdeményező föl­hívás arra hivatkozik, hogy az eddigi lé­gionista szervezetek hol a fogyasztók, hol pedig a nagykereskedők érdekeit szolgál­ták. . Zűrzavar a kétszobás lakások védelme körül A kormánytöbbségben uralkodó bizony­talanságnak egyik legbeszédesebb példája a kétszobás lakások védelmének kérdése. A szocialista pártok sajtója —* azóta, hogy a legfelső bíróság egyik Ítéletében úgy ér­telmezte a lakásvédelmi törvény legutolsó novelláját, hogy a kétszobás lakások vé­delme már julius elsejével megszűnik — erősen verte a nagydobot, hogy a törvényt novelláltatni fogják. Kimutatták, hogy egyedül Prágában 15 ezer lakáa bérlőit sújtja a legfelső bíróság törvénymagya­rázata. Nagy garral ígérték, hogy a szocialista pártok semmiesetre nem engedik ezt a nagy sérelmet és a lakbérnovellák módosítását ki fogják harcolni. Most a szociáldemokrata Právo Lidu nagy meglepetésre azt jelenti, hogy „a lakóvédelmet illetően, ugylátszik, nem lesznek változások". Elmondja benne, hogy a kormány arra számított, hogy júniusban kiad egy rende­letet, amelyben olyan helyeken, ahol még lakásínség van, meghagyja a lakóvédelem érvényét, de ezt a tervet megzavarta a legfelső bíróság Ítélete. Erre vonatkozóan két álláspont ütközött össze. A cseh nemzeti szocialisták azt kívánták, hogy mindenekelőtt Prágában kell meg­hagyni tovább a lakásvédelmet, ezzel szem­ben az agrárpárt a leghatározottabban ki­jelentette, hogy éppen Prágában nem en­gedi meg a meghosszabbítást. „És így úgy látszik, — mondja szósze- rint a Právo Lidu, — hogy a kölcsönös hajthatatíanság azt fogja eredményezni, hogy a törvény a legfelső bíróság judikátuma szerinti értelmezés­ben fog megmaradni. De kedden még tárgyalni fognak erről1'a gazdasági miniszterek." Ezzel a kijelentéssel a szocialisták meg- fujták a takaródét a lakáskérdésben. De a szocialista kampánynak kellemetlen vissza­hatása van Prágában. A szocialista lapok biztatására a tizenötezer prágai lakó jóré­sze abban bizakodva, hogy a legfelső bí­róság döntvénye nem lesz érvényben, a bí­róság előtt indított keresetet a kapott föl- mondás ellen. Mi lesz, ha ezeket a poro­két tömegesen elvesztik? A beruházási tanács szomorú mérlege A német aktivista pártok egyik első har­cosa, Jaksch képviselő lesújtó véleményt mond az úgynevezett beruházási tanács működéséről. Emlékezetes, hogy a beruhá­zási tanács életrehivását a kormánysajtó úgy jellemezte, hogy ennek hivatása lesz a regionális érdekeket összhangzásba hozni és egyben tekintettel lesz a nemzetiségi szempontokra. Nos, Jaksch képviselő va­sárnap Egerben 'kijelentette, hogy a nemzetiségi nyilatkozat végrehajtását illetően nem’ kételkedik a kormány jó­akaratában, de tisztában van azokkal a nehézségekkel, amelyek a nemzetiségi nyilatkozat gyakorlati megvalósítása kö­rül lesznek. Azoknak a tapasztalatok­nak, amelyeket a beruházási tanáccsal kapcsolatban szereztünk — mondotta —, nem szabad megismétlődniük. Ezért azt indítványozza, hogy egy olyan ellenőrző bizottság létesüljön, amely na­ponta működő szerv legyen. Az 1938-as költségvetés lesz a nemzetiségi nyilatkozat végrehajtásának próbaköve. Bonyodalmak az ungvári Leányklub tüzrevetett könyvei miatt UNGVÁR, — Néhány évvel ezelőtt alakult meg Uingvárott a Katolikus Leányklub. Első elniöknőj© könyvtárt rendezett be a klub ré­széire. A könyveket a Bibliotheka cégnél ren­delte. Később más vezetőség vette át az egye­sületi ügyek intézését s ezek úgy találták, hogy sok könyv nem való fiatal leányok ke­zébe. Ezért elrendelték ezeknek a könyvek­nek az elégetését. A könyvek elégetése után derült ki, hegy azokat még nem fizették ki és a cég tulajdJoinjog fenntartásával szálMtoitta azokat. A cég most pert indított a Leányklub ellen. Az érdekes ügy fejleményeit nagy kí­váncsisággal várják Ungváron. „Koncentrálnunk kell Izloventzkó aulonómitta erőit" PRÁGA. — A Slovák vasárnapi számát Kó- cis A. „Uj harci módszerekkel a harcb?!" cimii vezércikkének egy része miatt elkobozták. A cikk el nem kobzott részében azt irja Kozis, hogy az úgynevezett autonómista mozgalom az államfordulat óta nem tesz egyebet, mint minden lehető argumentummal igyekszik meggyőzni az illetékes tényezőket arról, hogy az autonómia nemcsak Szlovenszkó, de az egész állam számá­ra jó és hasznos dolog. Ebben rejlik a szlovák néppárt összesüritett programja. A néppárt el­lenfelei Masaryk realizmusára hivatkoznak. De ha rájuk nem hatnak a legreálisabb statisztikai számok, még van egy nyelv, amelyet a prágai centralisták is megértenek. Ez a nyelv — irja a cikkíró — a politikai erő szava, a választók és parlamenti képviselők számának szava. Henlein. esetében láttuk — úgymond —, hogy Prága hogy rezonált a szudétanémet párt választóinak milliós számára. A német problémát, bár tagad­ták, a föld alól is elő kellett kaparni és „meg­oldani". Ha Prága nem hallotta meg tudományos indokainkat, meg kell szólalnunk azon a nyel­ven, amelyet megért. Koncentrálnunk kell Szlovenszkó autonómista erőit. De nemcsak ezt kell tennünk. Az autonómista választó polgárság számát úgy meg kell növel­nünk, -hogy az általa megválasztott parlamenti képViselet Szlovenszkó kétségtelen többségét kell, hogy alkossa. Amit Henlein megmutatott, ne tudnánk megmutatni mi, akiknek még az az előnyünk is megvan Henleinnel szemben, hogy mi homogén egészet képezünk, mig a szudétané­met vidék szét van szórva a cseh határvidéken? A kormánykoalíció totalitása — ahogyan ezt Hodza foromlázta meg egyik legutóbbi megnyi­latkozásában, azt állitván, hogy a kormánytöbb­ségben elhalványulnak a párthatárok és az egész koalíció egységesen lép föl —, ez a totalitás a legfőbb fékezője az autonómista törekvéseknek, A kormánykoalidó totalitásával szemben a szlo­vák autonómlzmus totalitását kell szembeállíta­nunk, — irja a Slfcvák cikkírója.

Next

/
Thumbnails
Contents