Prágai Magyar Hirlap, 1937. április (16. évfolyam, 74-99 / 4220-4245. szám)
1937-04-11 / 83. (4229.) szám
1937 április H» vasárnap. ^I^<^MA&^AkHlRLaR 7 övökéWU'IMI ■WWMBWWBMWPMBWWHBMMBM——B Gutenberg neve és a. nyomtatott betű fogalma nem választhatók el egymástól. Egymással járnak, mint Diana neve a vadászattal vagy Aescu- lap a gyógyítás művészetével... Szimbólum Gutenberg neve: a nyomtatott betű szimbóluma. Azért jut ez most eszünkbe, mert a mainzi Gutenberg-muzeum e napokban hívta föl a világ figyelmét arra, hogy 1940-ben lesz ötszáz éve, hogy Gutenberg feltalálta a betü- öníést. 1940-ben világszerte óriási ünnepségeket rendeznek a nyomtatott betű feltalálója tiszteletére. Reméljük, tényleg megrendezik ezeket az ünnepségeket és az emberiséget nem foglalják el egyéb gondok, amelyek megakadályoznák, hogy mindenki egyöntetűen hódoljon olyan vívmány feltalálója emlékének, melyről Victor Rugó azt mondta: „A könyvnyomtatás feltalálása a világtörténelem legnagyobb eseményei közé tartozik.“ Gutenberg szülővárosában, Maimban már is ■megkezdődött a félévezredes jubileum előkészítése. Korai lenne már most ünnepelni Ga- tenberget. Bár feltehető az a kérdés is, hogy nem ünnepeljük-e a könyvnyomtatás feltold,- lóját? Hiszen valószínű, hogy egyetlen pillanata sincs a föld életének, melyben szünetelne Gutenberg találmányának működése, nincs pillanat-, mikor ne állna száz és száz ember, ezer és ezer gép fölött, amelyek Gutenberg véréhez fűzik eredetüket... És a követés: a legnagyobb hódolat és ünneplés az alkotó mámára... Gutenberg nem a légből kapta- a betű-nyomtatás eszméjét. Voltak elődjei, sőt évezredes elődjei: mert már Babyloniában és Asszíriában használtait- pecsétnyomókat, a görögök és rómaiak vas formákban öntötték a pénzt, az ókorban divat volt, hogy a még forrón formált korsóba a művész egy famo- dellel beégette monogramját, sőt a római iskolákban úgy tanultak olvasni, hogy az egyes kifaragott betűket sorokba illesztették ... Mindez a könyvnyomtatásé előzményeinek számit, csak éppen nem volt az... Zseninek kellett jönni, aki egyszerű fogással megmutassa, hogy miképpen kell csinálni azt, amit eddig nem tudtak megcsinálni: hiszen ebből áll minden feltalálás. A feltalált dolog •egyszerű, mint Kolumbusz tojása — csak éppen fel kell találni. Gutenberg találmánya meg különösen egyszerű: abból áll, hogy forró ólmot öntenek egy kis körülhatárolt térbe, amelyből egyes betűk készen kerülnek ki. A megszilárdult ólombetű kihull a formából'. Sok betűből sok szó lesz, egész sorok ... Ezeket egymás alá, illesztik és kész az újság, vagy a könyv... Számtalanszor mutattak rá, hogy ez mm nagy találmány, de ugyanakkor voltaik szellemesek is, akik azt mondták: éppen azért a legnagyobb találmány, mert a legegyszerűbb, amire valaha rájöttek. Gutenbergnek kicsit tragédiája is volt, hogy olyan egyszerű és nagyszerű dolgot fedezett föl. Ahogy az egykorú jegyzetek elmesélik, Gutenberg féltette találmányát, mert tudta, hogy amint elárulja- a titkot, őrá már nem lesz szükség, hiszen akárkinek az esze elég ahhoz, hogy könyv- nyomtató szerkezetet készítsen — Gutenberg találmánya nyomán... Gutenberg már 1436- ban szerződést kötött, melyben kötelezte magát, hogy szerződő társait megtanítja „összes titkos és csodálatos művészetére'1, ha... Úgy látszik a „ha" körül bajok keletkeztek, mert a szerződésből nem lett semmi. De pár évre rá sikerült egy Füst nevű embernek becsapni a feltalálót: Füst adta a tőkét, Gutenberg az eszmét és a világ gazdagabb lett egy válóban „korszakalkotó" találmánnyal. — Gutenberg viszont hamar kiábrándult tőkés társából... Nem ismeretesek a részletek, hogy miképpen vesztek össze a „társak", — de minden történelmi adat nélkül elképzelhető, mi történt a feltaláló és a tőkepénzes között... A vége pör lelt, amelyet természetesen Gutenberg veszített el, és annyira, hogy egyszerűen kitették a szűrét a világ első nyomdájából... A végtelenül egyszerű találmány titkát a feltaláló elárulta, — ő maga pedig fillér nélkül állt Mai-nz város piacán. Igazán még szerencsének nevezhető, h-ogy ma Mainzban Gutenberg-múzeum áll és nem Fust-muzeum, mert ez is könnyen megtörténhetett volna. — De idővel Gutenberg is hozzájutott a könyvnyomtatáshoz, mert Hum- mer Konrád mainzi tanácsos segítségével fölállított egy nyomdát, ahol már ő maga volt az ur. Talán Rummer tanácsos urnák köszönhetjük, hogy Gutenberg zsenije mégis elismerésben részesült — és pénzt kereshetett. Mert érdekes, hogy már a középkorban is milyen sok baj volt a tehetséges emberrel, milyen nehezen juttatták szóhoz és főleg milyen nehezen adtak pénzt a kezébe... De ha négy év múlva Gutenberget ünnepelni fogják, aligha emelik majd, ki kellőképpen a zseni viszontagságos életét. A zseni szenvedéseit a világ természetes gesztussal szokta tudomásul venni. Az ünneplés tárgya inkább a nyomtatott betű jelentőségének fog szólni. Nem mondom, ez is jelent valamit... A könyvnyom- ■dús művészete nélkül az emberi szettem so- hasem fejlődhetett — és komplikálódhatott rolna a mai fokig és magasságokig. De kérdés, hogy millióköictes könyvtáraink kellős ■■ -izepén hűek m ír adtunk-e Gutcnberghez, aki. elsőnek a Bibliát, a szent könyvet nyom- : ’lta ki?! Megőriztük-e a nyomtatott betű ‘zaüriiSM RORSODY, ISTVÁN, A londoni cukorkonferencia szenzációja A cukoripari is csak a fegyverkezés fűd ja megmenteni a válságtól A cukorrépa és a cukornád párviadala » Míg a cukor drága csemegéből napi szükségleti cikk lett A PMH londoni munkatársától LONDON. — (MTP). Huszonhárom nemzet képviselője MacDonald elnöklete alatt összeült, hogy a világ „legédesebb* problémáit megvitassa. Most ülésezik ugyanis Londonban a világcukorkonferen- cia és a lapok napról-napra közlik méltóhajdan drága csemegéből most olyan óriási készletek vannak, hogy szinte leküzdhetet- lennek látszó .krízis pusztít a cukoriparban. Súlyos milliárdokat veszítettek és veszíteni fognak még a cukortermelők, az egyes államok viaskodnak egymással ságteljes urak arcképét Kubából, Jávából, Indiából s a képek aláírásaiból megtudjuk, hogy óriás-ültetvények tulajdonosairól van szó, akik ennyi és ennyi millió tonna cukrot helyeznek el évente a világ különböző részein, de akik főleg ennyi és ennyi millió tonna cukrot szeretnének elhelyezni. Éveken keresztül olvastunk a kávékrizisről, aminek következtében kávéültetvényesek millió tonna kávét süllyesztettek a tengerbe és használtak vonatfütésre. Hasonlóan katasztrofális a cukor helyzete is, ami tekintettel a cukor jelentőségére, sokkal nagyobb fontossággal bír. Ötvenéves eukorhábora Amikor egy szem cukrot beleteszünk a kávénkba, a legkevésbbé sem gondoljuk, hogy fontos tápláló-anyaghoz jutottunk, amit valamikor a világ .minden táján rendkívül drága csemegeként kezeltek. Ebből a és egy világkonferenciára volt szükség, hog}?- a világ cukorelláíását egészségesebb módon szabályozzák és megállapítsák a cukorárak magasságát, A cukorkrizist egy rendkívül érdekes fölfedezés okozta. Nagyon valószínű, hogy sohasem lett volna a cukornak olyan szerepe az emberi táplálkozásban, mint most, hogyha fel nem fedezik a cukorrépát. Évszázadokon keresztül csak cukornádból állították elő a cukrot és ezekben az időkben valóban nem is volt egyéb, különösen Európa számára, mint drága és ritka csemege. A cukorrépa „felfedezése" avatta tulajdonképpen a cukrot mindennapi táplálékká és ötven év óta tombol a harc, hogy a cukornád-ültetvényesek vagy pedig a cu- korrép abirtokosok ragadják magukhoz a világtermelés irányítását. Egy korszakalkotó felfedezés A cukor története valóban olyan, mint egy izgalmas regény. A cukornád első fel- használása Nagy Sándor .korára esik, aki kadseregével Indiáig nyomult előre. Abban az időben csak a hinduk ismerték a cukornádat és -a cukornád felhasználásának is rendkívül kezdetleges formáit kultiválták. Évszázadokig tartott, míg végre a középkorban Déleurópába is átplántálták a . cukornádat. Először Ciprusz szigetén voltak oukor- nádültetvények. A cukor ipari földolgozása, megtisztítása és élvezhetővé tét ele tulajdonképpen csak a tizenhatodik században következik be és ebben az időben válik tulajdonképpen tápláló anyaggá, de niég ekkor is csak rendkívül kis mennyiségben, fordult elő és főleg csemegének használták italba keverve. A tizennyolcadik században a cukrot már jól ismerték, mert Amerika fölfedezése után az uj földrészen óriási cukornád-ültetvényeket létesítettek a spanyolok. Ekkor tette Andreas Sigismund Mark- gráf nevű német gazda azt a szenzációs fölfedezést, hogy tiszta cukrot úgynevezett fehér céklából is ellő lehet állítani. Ez 1747-ben történt, de először csak 1801- ben sikerült Alsósziléziában répacukorgyárat létesíteni és az még további ötven évig Az ungvári adófizetők gondjai Szanálás nélkül elképzelhetetlen Kárpátalja fővárosának továbbfejlesztése Qttrenmilliós tervek • ■ Az erőszakolt fejlesztés következtében eladósodott a város UNGVÁR, ■— {Kárpátaljai szerkesztőségünktől.) Dr, Meznik országos alelnök nemrég bejelentette, hogy a kárpátaljai községek és járások tehermentesítése még ez évben megtörténik. Az országos alelnök kijelentése nagy érdeklődést váltott ki Ungvárott, mivel a város mintegy húszmillióval adósodott el és további fejlesztésének tervei szanálás nélkül elképzelhetetlenek. Ungvárt erőszakoltan fejlesztették, tekintet nélkül az adófizető polgárok teherbirólcépességére, Ennek természetes következménye lett a város teljes eladósodása, pedig a városfejlesztés szempontjából a legfontosabb tennivalókra még csak most kerülne sor. Gaár István magyar polgármesterhelyettes kimutatást készített a várost érintő, tervbevett reformokról és hozzávetőleges számítás szerint kimutatta, hogy Ungvárnak legkevesebb 51—52 milÜó koronára lenne szüksége, ha a város fejlesztését húsz éven belül be akarják fqezni, Az uccák rendezése, a csatornázás befejezése, valamint égj? uj köztemető létesítése mintegy I tizennyolcmilliót emésztene föl, a kis Ung-csa- torna befedése egymaga másfélmilliót igényelne. I De egész sor építkezés megkezdése vagy befejezése vár még fedezetre- Például a ruszin—magyar polgári iskola építési költségeihez való hozzájárulás egymilliót kivan, a munkásházak építése újabb milliót. A színházépület átalakításához még a nyár folyamán egynegyedmillióra van szükség. Mig a tüzérlaktanya fölépítésénél a város húsz éven át majdnem kétmillió koronával köteles hozzájárulni. További milliókat emésztene föl a főcsatorna, valamint a vízvezeték épit- kezése. Uj városháza építését tervezik 6 millió költséggel, de uj színházra is gondolnak, amely kerek ötmilliót emésztene föl. A tervezett légvédelmi fedezék 10 millió korona költséget jelentene. Ezek a befektetések csak úgy vihetők keresztül, hogy Ungvár városát mindenekelőtt tehermentesítik. Kárpátalja székvárosa jelenlegi pénzügyi viszonyai mellett önerejéből a fejlődésre képtelen, különösen olyan mértékben, amennyire tőle a főváros jellege megkívánná. tartott, míg a répacukor elterjedt a több! európai országokban, elsősorban Francia- országban és Oroszországban. A cukorrépa-termesztés Európában (ea a hatvanas évek óta az Egyesült Államokban is) különösen a világháború előtti időkben hallatlanul felfokozta a cukorprodukciót és hogyha az árak némileg estek is, minthogy most már csemegéből közön* séges szükségleti cikk lett a cukor, akárcsak a só vagy a kenyér, az állandóan fokozódó szükséglet a világ cukoriparát még mindig szép jövedelemhez juttatta. Már a világháború előtti időben is ta- pasztaiható volt a küzdelem a cukorrépa- és a cukornád-termelők között. A világháború rövid időre eldöntötte ezt 3 küzdelmet, még pedig a cukornád-ültetvényesek javára. Tudniillik Európa több részén, különösen Francia- országban, Belgiumban és Oroszországban hatalmas cukorrépámé zokon folyt a világháború pusztítása. Ezek a földek évekig hasznavehetetlenek voltak. A világháború után is igyekeztek természetesen a cukornád-ültetvényesek megtartani a vezető szerepet s hogy a versenyt tartsák, a hatalmas kubai, javai, angol-indiai és hawai cukornádfinomifcógyá* rakat teljesen modernizálták és milliárdos költségekkel újjáépítették. A répacukoripar azonban hihetetlenül gyorsan talpraállott és tekintettel arra, hogy jóval olcsóbb termelési körülmények között tudott dolgozni, csakhamar fölvehette a versenyt a cukornádterme- lőkkeL Az árak katasztrofálisan süllyedni kezdtek és a különösen nagy beruházásokkal dolgozó cukornádipar csakhamar súlyos válságba jutott. A krízis és a kiút A cukorrépaipar helyzete valamivel jobb, de nem sokkal. A világpiaci árak fokozatosan csökkentek, viszont a beviteli vámok magasabbak lettek, annyira, hogy rövidesen már a fuvarköltségeket sem lehetett megkeresni a cukron. Ennek következtében a cukorvilágipar helyzete olyan, mint a gyapot- vagy a 'kávéiparé. Ugy- ahogy a cukortermelők is eljutottak ahhoz a kétségbeejtőn primitív megoldáshoz, amit évek óta gyakorolnak már a kávéiil- tetvényesek, hogy egyrészt megsemmisitik a kész cukor- készleteket, másrészt mesterségesen visz- szaszoritják a cukorrépatermelést, A jelenleg Londonban folyó cukor világkonferenciának az a feladata, hogy lehetőleg minden államban megállapítsák a cukortermelés mértékét és a fogyasztópiacokat a cukortermelő országok szétosszák egymás között. Ennek a feladatnak a megoldása elé nagy, főrészt áthidalhatatlan nehézségek tornyosulnak. Hogy csak egy példát említsünk: Hollandia cukorszükségletét rendkívül olcsón tudja Németországon vagy Franciaországon keresztül beszerezni. Mind a két európai ország ugyanis cukorrépatermelő. Igen ám. csakhogy ha ezt tenné Hollandia, akkor tönkretenné saját jávai ültetvényeseit. Anglia hasonló probléma előtt áll, nem is beszélve az Egyesült Államokról, ahol egyformán van cukorrépaipar és cukornád- ipar. Egyetlen reális kivezető ut van: a német kémikusok ugyanis feltaláltak egy eljárást, amelynek a segítségével cukorból tiszta szeszt lehet előállítani. Az alkohol manapság rendkívül fontos anyag, még pedig katonai szempontból, amennyiben a kémiai háború egyik elengedhetetlenül szükséges kelléke. Amennyiben bebizonyosodik, hogy a németek által feltalált eljárás eredményes és oksó, akkor akármilyen groteszkül is hangzik, meg van mentve a világ cukoripara. A mentő pedig senki más ebben az esetben is. mint a — fegyverkezés.
