Prágai Magyar Hirlap, 1937. április (16. évfolyam, 74-99 / 4220-4245. szám)
1937-04-11 / 83. (4229.) szám
1937 április 11, vasárnap. 'PRXGAlMAG^ARHníLM? 5 Felrobbant a Pardubitz melletti lőporgyár egyik épülete Négy hatottja van a katasztrófának — köztük egy pozsonyi munkás PARDUBITZ. — A Csehszlovák Sajtóiroda jelenti: A Pardubitz melletti Semtinben szombaton délelőtt 10 órakor fölrobbant az „Explo- s£a“ nevű lőporgyár egyik épülete, A robbanás oka ismeretlen. Abban az épületben, ahol a katasztrófa történt, nitroglicerint gyártanak. A robbanás aránylag rövid ideig tartó volt és a gyár modern, tűzálló szerkezete következtében egyetlen egy épületre lokalizálódon. Ezt az épületet magas földtöltés védte, A gyár többi épülete sértetlen maradt, A fölrobbant épületben négy munkás dolgozott, akik minden valószínűség szerint meghaltak, A négy munkás közül három csehországi, egyr pedig — Bobko Ferenc nevezetű — pozsonyi származású munkás volt. Nyolc más munkás, akik a közelben dolgoztak, könnyebben megsebesültek. Ezeket beszállították a pardubitzi kórházba. Egy magas betonfalnak köszönhetik szerencsés menekülésüket. A biztonsági szolgálat hibátlanul működött. A gyárban teljes a nyugalom. A szerencsétlenség színhelyére kiszállt a bírósági vizsgálóbizottság és a pardubitzi csendőrség. A semtini lőporgyárban legutóbb nyolc évvel ezelőtt történt nagyarányú robbanás, amikor is hét ember vesztette életét. lljabb jelentés szerint a pozsonyi származású Bobko Ferenc 37 éves volt, özvegyet és egy árvát hagyott hátra. Elsimult a német-osztrák sajtókonfliktus Megszüntették az Esterházy János elleni rendtörvényes eljárást POZSONY. *— Mint ismeretes, Esterházy János ellen az 1934. évben a köztársaság védelméről szóló törvénybe ütköző üzelmek előkészítése bűntettének gyanúja miatt bűnvádi eljárás indult. Az 1935, óv folyamán a, váditanács Esterházy Jánost jogerősen vád alá helyezte, de az eljárást fel kellett függeszteni, mert 1935. májusában Esterházy Jánost nemzetgyűlési képviselővé választották. A választás után az ügyészség Esterházy János kiadatását kérte a parlamenttől, mely megkeresésnek a képviselőház helyt adott és igv a hatóságok az eljárást folytathatták volna. Mivel a bíróság azonban a főtárgyalást nem tűzte ki és a köztársasági elnök 1937. március 6-án kiadott amnesztiarendelete Esterházy Jánosra nem vonatkozott — Esterházy János dr. Szilárd Marcell, a pozsonyi magyar Jogvédő Iroda vezetője Htján kérvénnyel fordult az ügyészséghez, amelyben kérte, hogy vagy tűzzenek ki ügyében főtárgyalást vagy pedig szüntessék meg ellene az eljárást, mert ártatlannak tudja magát és a büntető eljárás elhúzásával csak kára van, A beadvány folytán a# államügyészség bejelentette a kerületi bíróságnak, hogy a vádat elejti és ennek következtében a kerületi bíróság most kézbesített végzésével a büntető eljárást Esterházy János ellen megszüntette és ezzel ez az áldatlan ügy véget ért, BECS. — Az osztrák-német sajtóháborut rövid idő alatt sikerült békésen elintézni. A hivatalos német sajtókommüniké osztrák politikai körökben nagy megnyugvást keltett. Megállapítják, hogy a németek a főbb dolgokban elfogadták az osztrák álláspontot. Külföldi diplomáciai körökben az a vélemény, hogy az incidens teljesen le van zárva és semmiféle folytatása, nem lesz már. Németország is teljesen el- intézettnek tekinti a kínos ügyet a hivatalos kommünikével. Délben az osztrák kormány is hivatalos kommünikét adott ki, amely hivatkozik a tegnap kiadott német jelentésre, valamint a birodalmi kormány közvetlenül azelőtt leadott diplomáciai nyilatkozatára. Az osztrák kormány is ezzel az ügyet teljesen elintézett- nek tekinti. ze! Ez a fióka beteg volt. Kimarjulí a szárnya talán még a tojásban. Lássa, a töWbi tmár idestova repülős. Ea az egy nyeszliett, a tollát se tudta kihunyni. Tudják az öregek, hogy nem életre való, hát kivetik a fészekből. Így gondoskodik az Isten még' a verélbnép egészséges nemzedékéről is! Na, Isten áldja — mondta kenetesen s elkezdtünk. Szöget ütött a dolog a ifejeimlbee. Rosszaibb-é az ember, mint eiz a lelketlen állat? Nem engedelmeskedik az Ur parancsának, hogy a betegtől meg kell szabadítani az emberiséget, az egészséges nemzedékért? — Isten ments! Nem gondoltam imég rosszat, csak magamban bé- kétleinikedtem. Odamentem a tehetetlenül gubbasztó Marishoz s szelíden kértem, induljunk már haza, ránk szakad az este. Meg sem mozdult. Hóna alá nyúltam, föltámogattam, megvetette a két lábát. Húztam. Nem engedett. Mondtam, otthagyom. Mondta, hagyjam, de ő nem megy az Istennek sem. Erőszakoltam, ahogy bírtam. Elkezdett sivalkodni, szememnek esett. Megvertem megint. Nem használt. Valahogy eljutottunk a hid közepére. Ott kézzel, lábbal íbeleakaszkodotl a korlátba. Fahíd volt még, nem vasbeton.-— Beleugrom! Beleugrom, ha nem hagysz! — ordította. — Elöntötte fejemet a vér. Nem tudtam mit teszek . . . Segitettem neki . . . Sebes, dagadt volt a folyó a tavaszi olvadástól, elragadta. Batyuját is utánaddbtam, vigye magával. A tokaji hídnál vetette partra a víz, — ahogy sokára megtudtam, — senki nem kereste. Eddig van. * Szegény Rezes István csak úgy Járt, mint mindég. Nem hitték, amit igazán megmondott, abból ítélték meg, amit „lélektani alapon44 a szavaiból kihámoztak. A szándékos test,vér- gyilkosságot. A megbánás hiányát, a vallomásából. kiütköző cinizmust, évekig tarló hallgatását még súlyosbító körülménynek tudták be. Tizenkét évi fegyházra ítélték . . . Darányi két óra hosszat tárgyalt Eckhardttal az alkotmányjogi reformokról BUDAPEST. — (Szerkesztőségünk telefonjelentése.) Darányi Kálmán miniszterelnök pénteken este másodízben folytatott hosszabb megbeszélést Eckhardt Tiborral, a független kisgazdapárt vezérével. Kiszivárgott hírek szerint e tanácskozások folyamán Eckhardt rámutatott arra, hogy milyen biztosítékot kíván a független kisgazdapárt a demokratikus népi ég szociális program végrehajtása terén, Eckhardt hangsúlyozta, hogy a választójogi reformnak még a nyári szünet előtt való beterjesztését kívánja és erélyes intézkedéseiket követel a szélsőségek ellen, A független kisgazdapárt nem hajlandó a választójog reformjának további elodázásához hozzájárulni. Közel két óra hosszat tartott Darányi és Eckhardt tanácskozása. Amikor Eckhardt a miniszterelnök dolgozószobájából eltávozott, az újságíróknak csak annyit mondott, hogy pártjának a kormányhoz való viszonyáról és további magatartásáról vasárnap fog részletesen nyilatkozni a kisgazdapárt Pápán tartandó nagygyűlésén. Néhány budapesti lap azt írja, hogy ha a kisgazdapárt nem kapja meg a kormánytól a kívánt biztosítékokat, akkor felhagy várakozó magatartásával és a politikai harcot ismét megkezdi, köat, a Maris ki tudja, hol. Még (meg is tet- vesedtem. Szerencse, hogy velem volt a ka- toínakönyvein, Maris keresztlevele is, a kapitány ur elengedett, mert elhitte, hogy szolgálatot jöttünk keresni. Pedig ea ivóit életemben aiz egyetlen hazugság talán. De hát már olyan a világ manapság, hogy igazat hiába mond az ember, nem hiszik, hazugságra kell vetemedni. Azt könnyebben hiszik, mert mindenki aszerint ítél, hogy tesznek százan. Kinek van gondja a százegyedik különös bajával? Másnap reggel megyek a bolondkó rhá-zba. Szerencsére a Maris ott is megjáratta velem azt g cirkuszt a kapunál, beengedtek. Látták, hogy bolond. Délig vártunk. Én ültem, ő mellettem. Végre jött az igazgató ur. Kérdezett valamit. Nem értettem, Mondom: — Nyerozumi. f— Vi sztye magyár? Kérdezte. Jo, mondom, ahogy katonasorban megtanultam. Tolmácsot hívott, úgy kérdezeti. Elmondtam szomorú, sorsunkat. Hogy tönkremegyünk, ha meg nem szabadítanák tőle. Hat apró gyerek, hat hold föld, A betegségre, temetésre ráment minden készpénz, az adó fizetetten. — Hallgatta, bólogatott. Már azt hittem, rendbejövünk. Papirost vett elő, félig már nyomtatott papirost s ahol üres volt, oda irta, amit a kérdéseire felelteim. A végire értünk már. Egy kérdése volt még, hogy ön- és közveszélyes-e? Nem értettem, a tolmács magyarázta: — No, hogy tesz-e kárt másban. Emel-e kést valakire, gyujtogat-e? Nem akar-e kútba ugrani? Ha arckor megint hazudok, nincs semmi baj, de nem vitt rá a lélek. Mondtam, azt nem. Erre rámripakodik, hogy mit akarok hát. Azt hiszem, hogy az államnak nincs másra gondlja, mint holtig ellátni azt, akit otthon nem szeretnek — Hogy mink nem szeretjük a Marist? — mondom. — Hát nem tartottuk eddig is búival, keservvel, de szeretettel? Kínoztuk, vertük? Nem minden rigolyáját eltűrtük békén? Csak nem bírjuk, mert kettővel kevesebb lett a dolgozó kéz s több az adósság. Évek alatt, ha ki tudunk festeni belőle. Élni akarunk, ahogy •apáink éltek, dolgosán, tisztességben, nemi koldusbotra jutni. Mindegy. A tolmács le sem fordította, amit elősoroltam. Keze mbenyomták az írást, a tolmács magyarázta el, miikor kívül Jutottunk az ajtón, hogy Maris beszámíthatatlan ugyan, de mivel nem ön- és közveszélyes, házi ápolásban meghagyatik. így indultunk vissza. Maris vidáman, én szomorúan, Gyalog, Alig álltam már a lábamon, őt meg megszállta az ördög, táncolva, dalolva haladt hol előre, hol vissza, mint a kutya, ha ve lemegy a gazdájával. A népek megint röhögtek, ujjal mutogattak ránk, hogy részegek vagyunk, mert igaz, én is tántorogtam, de nem az ittál lói, hanem a fáradtságtól. A Latorca partjáig jutottunk el, Megfordult a sor. Az én lábam már újra beolajozódott, minit katonáéknál a hosszú marsokon, Maris lekóikkadt. Leült a hid padlójára, le a sárba s kijelentette, hogy egy tapodtat-se megy tovább. Gondolom, majd elunja. Magam is lepihentem. Hát, ahogy ott ülünk, jön a tiszteletes ur a szomszéd falu felől. Nem a mienk, sohase is láttam eddig. Odaér, náköszönök becsülettel. Gondolom, elmondom neki a bajom, talán segítségemre lehet. De időm se volt hozzá, mert nagy zenebona támadt. Előbb az ut- széiii eperfán. Nagy verébcsipogás. A többi fáról is csak jön a sok veréb. Megugira-hugról- nak, veszekszenek, de úgy, hogy nagy szomorúságomban is nevetnem kellett. Néztük kettőn, mi lehet az. Hát egyszerre valami tehuppan a fáról a sárba. Az egész sereg veréb utána és vágja, ahol éli. Odamentünk a tisztelet essel, néztük, hát egy árva, alig tollas ve- rébfióka. Felnézünk a fészekre, a többi testvére lesi onnan, mit tesz az öregje a kitaszította 1. A tiszteletes ur felemii a dögöt s nézi. Megszólal: — Lássa, ez a természet isteni csodája, Nézföeszélő tények Pozsony városában a magyarság még a legutolsó népszámlálás adatai szerint is a lakosság 16.16 százalékát alkotja. Az utolsó időben tett különböző hivatalos nyilatkozat szerint a magyaiságnak mindenütt joga van ahhoz, hogy az állami hivatalokban és vállalatoknál számarányának megfelelően nyerjen elhelyezést. Ennek dacára Pozsonyban a különböző postahivatalokban a nemzetiségi arányszámot nem tartják be. Pozsony városában a postánál ösz- szesen 896 hivatalnok van alkalmazva, a 896 hivatalnok közül hivatalos adatok szerint csk 15 volt magyar nemzetiségű, tehát a hivatalnokok 1.67 százaléka, vagyis körülbelül a tizede annak, amennyi a magyarságot; számaránya szerint megilletné. Kérjük a felelős kormány- tényezőket, hogy Ígéretüknek megfelelően mielőbb annyi magyart alkalmazzanak a pozsonyi postahivataloknál, hogy a magyarságot illető arányszám meglegyen, Szene község n gaíántai járásban léte ezik és 5609 lakosból a legutolsó népszámlálás adatai szerint 57,6 százalék magyar nemzetisé gü, Ennek dacára a községben csak csehszlovák tannyelvű állami polgári iskola működik, míg a 3165 magyarnak polgári iskola nem jutott Minthogy a község lakosságából csak 1934 a csehszlovák nemzetiségű, jogosult a kivárná- gunk, hogy a községben minél előbb állam! magyar polgári iskolát állítsanak fel és pedig m állam költségén, mert a magyarságot ez az iskola számarányánál fogva feltétlenül megilleti, A királyheímeci járásbíróság területén a magyarság a lakosság 78.9 százalékát alkotja a legutolsó népszámlálás adatai szerint. Ennek dacára a járásbíróság minden kiadványát csak az államnyelven adja ki, még akkor is, ha tudja, hogy magyar felekről van szó vagy pedig a fél magyar beadvánnyal fordult a bírósághoz. Felhívjuk erre a körülményre az igazságügyminiszter ur figyelmét és haladéktalan orvoslást kérünk az állampolgárok érdekében. Cakó község a feledi járásban fekszik. A legutolsó népszámlálás adatai szerint lakosságának 85.28 százaléka vallotta magát magyarnak. Ennek dacára a legutolsó hivatalos lapban bérleti hirdetményt tettek közzé, de csak az államnyelven. Felhívjuk erre az országos elnök figyelmét s fölkérjük, hogy utasítsa az alárendelt hivatalokat, hogy a jövőben hirdetményeiket a hivatalos lapban magyarul is tegyék közzé, Az egyesült párt vasárnapi gyűlései Az Egyesült Párt vasárnap, április 11-én délután 3 órakor járási egységesítő pártgyiilést tart Galántán. A gyűlésen Jaross Andor, dr. Porub- szky Géza, Kontsek György, Galambos Béla, Biskoroványi Ernő és Varecha József fog szónokolni. Az Egyesült Párt vasárnap, április 11-én, dél- előtt negyed 11 órakor Érsekujvárott járási párt- gyülést tart, amelyen Esterházy János, dr. Tur- chányi Imre és dr. Holota János fog beszédet mondani. Aki a magyar kultúra barátja, lépjen be a Szlovenszkói Magyar kultur Egyesület, vagy a Podkarpatszká Puszi Magyar kultur Egyesület tagjai közé. A SzMKE központja: Komárom, Kultúrpalota. A PrMKE központja: Ungvár. Dombalja ut. Minden felvilágosítással készséggel szolgálnak. Évi tagdíj: 12 korona
