Prágai Magyar Hirlap, 1937. április (16. évfolyam, 74-99 / 4220-4245. szám)
1937-04-02 / 75. (4221.) szám
JHT I XVI. évf. 75. (4221) szám * Péntek ■ 1937 április 2 c7iu<warhirmi> Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyed* évre 76, havonta 26 K£., külföldre: évente 450, félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Kt. • fl képes melléklettel havonként 2.50 Ké-val több. Egyes ssám Ara 1.20 KI, vasárnap 2.— KI. A szlovenszkói és ruszinszkói magyarság politikai napilapja Szerkesztőség: Prága 11., Panská u 1 i c e 12, II. emelet. • Kiadóhivatal: Prága II., Panská ulice 12, III. emelet. • • TELEFON: 303-11. « » SŰRGÖNYCIM HÍRLAP, PRflHfl. A belgrádi konferencia (sp) A jelen pillanatban kétségtelenül Belgrád a középeurópai politika legfontosabb helye. Nemcsak azért, mert a kisan- tant állandó tanácsa ülésezik ott, hanem általában, a világbéke szempontjából is. Mintha a jugoszláv főváros lenne az a pont, ahonnét az érdekeltek megkísérlik, hogy uj fordulatot adjanak az európai fejlődésnek és véget vessenek a Hitler hatalomrakerü- lése óta dühöngő európai ideológiai harcnak. Ha sikerül a római blokk államait közelebb hozni a kisantanthoz, — mondják az optimisták — s a békés fejlődésbe Németország is bekapcsolódik, akkor az elszigetelt spanyol polgárháború ellenére biztosítva van az európai egyensúly és a kontinens fellélegezhet. Különösen azért, mert nemcsak az 1933-ban kezdődött ideológiai harc csitulna el, hanem az 1930-ban kezdődött gazdasági krízis is elmúlna, sőt már elmu- lóban van és nem zavarná többé a kibontakozást, így beszélnek az optimisták. Ezzel szemben a közvélemény más csoportja más jelentőséget tulajdonit a belgrádi eseményeknek. Jugoszlávia Jelenleg Európa leg- kőrül'hizelgettebb országa, mondja ez a közvélemény s mindenki meg akarja nyerni érdekeinek. Az ország szabad és független, kényszerűségből egyetlen európai külpolitikához sem kell csatlakoznia, épp úgy barátja lehet Franciaországnak, mint Németországnak, épp úgy érdekek fűzhetik az egyikhez, mint a másikhoz, Németországhoz és Olaszországhoz inkább gazdaságiak, Franciaországhoz főleg politikaiak, egyetlen ellensége sincs, csak Oroszországtól idegenkedik, *— egyszóval irigylésre- méltó helyzetben van, amelyben saját elhatározásából választhatja meg barátjait és ellenségeit. Mindenki barátja kíván lenni. Versengnek kegyeiért. Belgrád elkényeztetett gyermekként válogat közöttük, ma Cianoval tárgyal, holnap Kroftát hallgatja meg, holnapután Schachttal köt előnyös megegyezést, csak a szovjetről nem akar hallani. Bizonyára gyakran felmerül a belgrádiakban a híres Pókainé-kérdés: melyiket szeretem, hová csatlakozzak? —- Sztoja- dinovics politikája azt szeretné, ha mindkét féllel, a régi és az uj barátokkal egyaránt tökéletes összhangban tudna élni, de lehetséges ez? Belgrád egyelőre azt állítja, hogy igen s szoros szerződés fűzheti ahhoz az Itáliához, amely szoros szövetségben él olyan államokkal, amelyek nem a legjobb viszonyban élnek a kisantanttal. Párisban és Londonban ez a helyzet némi meggondolásra ad okot, mert nem tartják hosz- szabb időre lehetségesnek, hogy Sztojadinovics ejgyszerre két lovon üljön és ezt nevezze „a magas lóra való ülésnek”. Delbos francia külügyminiszter a francia kormány szerdai ülésén állítólag ki is fejezte aggályait a jugoszláv-olasz szerződéssel kapcsolatban s a párisi lapok, igy elsősorban az Echo de Paris, nyíltan bizalmatlanok a helyzettel szemben. Adódhatnak olyan helyzetek, amelyben Belgrádnak nyiltan szint kell vallania és csatlakoznia az egyik vagy a másik középeurópai irányzathoz. Vagy-vagy. Az ügyes és mindenfelé kacsintgató lavirozás csak addig lehetséges, amig nem merülnek fel lényeges kérdések, de mi történik azután? Kihez fog csatlakozni Jugoszlávia, régi vagy uj barátaihoz? Az uj barátok, igy elsősorban Németország, amely úgy érzi, hogy Olaszország közvetítésével önmaga is szövetséget kötött Jugoszláviával, biztosra veszik, hogy A kisantantkonterenáa első napja Megkezdődtek a belgrádi tárgyalások Krofta: „Ne várjanak szenzációkat" - A megérkezés - Diszebéd - A budapesti álutazás BUDAPEST. — (Szerkesztőségünk tele- fonjelentése.) Szerdán éjszaka átutazott Budapesten dr. Krofta Kamii csehszlovák külügyminiszter. Vonata éjjel féltizenkettő előtt néhány perccel érkezett meg és éjfél után félegy előtt tiz perccel indult tovább. A hálókocsi közelében, ahol a csehszlovák külügyminiszter tartózkodott, állandó mozgalom volt, mert olyan hírek terjedtek el a magyar fővárosban, hogy dr. Beneá Eduárd csehszlovák köztársasági elnök is azzal a vonatta! utazik. A pályaudvar perronját nagy kiváncsi tömeg lepte el, de kénytelenek voltak csalódva elhagyni a pályaudvart, mert egyrészt a hir nem bizonyult valónak, másrészt a hálókocsiból budapesti időzése alatt senki sem szállott ki. Krofta nem sokkal a határ átlépése után lefeküdt és többet nem mutatkozott a hálókocsi ablakában, Ezért nem is fogadták őt a budapesti állomáson. A fogadtatás BELGRÁD. — Csütörtökön reggel nyolc órakor a prágai gyorsvonattal a zimonyi pályaudvarra érkezett Krofta csehszlovák külügyminiszter szalonkocsija. Vele csaknem egyidőben futott be a pályaudvarra a bukaresti gyorsvonat is, amelyen Antonescu román külügyminiszter érkezett meg. Zimony- ban beszállt a vonatba Girsa belgrádi csehszlovák követ és Cadere belgrádi román követ. A három szalonkocsiból álló szerelvényt délelőtt féltiz órakor vontatták be a belgrádi főpályaudvarra. Itt folyt le a két külügyminiszter hivatalos fogadtatása. A pályaudvaron Sztojadinovics jugoszláv miniszterelnök és külügyminiszter, valamint Marics hadügyminiszter, a kisantant követBelgrád semmi olyat nem tesz, ami ellentétben áll az olasz és a német érdekekkel, különösen, ha Oroszországról van szó és Jugoszláviát be kívánnák vonni abba a keleti paktumba, amely véd- és dacszövetséget jelent a szovjettel. Ez ellen Belgrád kézzel-lábbal tiltakozna, már pedig Franciaország ma szövetségeseitől elsősorban, azt várja, hogy kiegyezzenek Moszkvával. Az olasz-német pozíció talán még nem annyira erős Belgrádban, mint Berlinben gondolják, de bizonyos, hogy Jugoszláviából második Lengyelország lett. Lengyelország régi szövetségeinek tiszteletbentar- tása mellett uj szövetséget kötött régi sz°~ veségesei ellenlábasával. Csaknem ugyanezt tette Jugoszlávia: tiszteletben tartotta régi szövetségeit, de olyan újat kötött, amely például nem lehet ínyére az Olaszországgal egyre élesebb ellentétben élő francia népfrontnak. Az oJasz-jugoszláv szövetség máris azt eredményezte, hogy Páris a spanyol kérdésben nem mutathatott annyi erélyt Rómával szemben, mint szerette volna s kénytelen volt az ügyet likvidálni, mint Delbos bejelentette. Más tekintetben is kellemetlen Jugoszlávia különvéleménye. ségeinek tisztviselői, a balkánszövetség tagállamainak követei, a francia ügyvivő és számos közéleti előkelőség várta a csehszlovák és a román külügyminisztert. Az Állomás perronján felsorakozott katonai dísz- század a csehszlbvák himnusz hangjaival fogadta a külügyminisztereket. Elsőnek a rangidősebb Krofta Kamii csehszlovák külügyminiszter szállott ki a szalonkocsiból, nyomban utána Antonescu román külügyminiszter alakja jelent meg a termeskocsi ajtajában. Sztojadinovics melegen üdvözölte vendégelt, majd bemutatta nekik a küldöttségeket. A csehszlovák himnusz hangjainak elhangzása után a katonai zenekar a román himnuszt Játszotta eh A külügyminiszterek ezután ellépték a katonai diszszázad előtt, majd fogadták a belgrádi csehszlövák és román kolónia küldöttségeinek üdvözlését. Azután az udvari váróterembe vonultak, ahol Tunics tábornok, Belgrád helyőrségi parancsnoka üdvözölte a két külügyminisztert. Itt várakoztak a sajtó képviselői is. A csehszlovák külügyminiszter első nyilatkozata Krofta az újságírók előtt a következő nyilatkozatot tette szerb nyelven: — Rendkívül örülök annak, hogy ismét Belgrádba jöhettem. Egy éve múlt annak, hogy innen eltávoztam s akkor reám a jugoszláv közvélemény velem szemben való ro- konszenvének megnyilvánulása mély benyomást tett. Amikor most Belgrádban újból összeülünk konferenciára, le fogjuk tárgyalni mindazokat a nemzetközi eseményeket, ametyek Jugoszlávia diplomáciai tevékenysége folytán bekövetkeztek, s amelyekről előzetesen már informálva voltunk, miA kisantantról eddig ország-világ úgy tudta, hogy egységesen az úgynevezett „kollektív európai biztonság” hive s a béke biztosítását egynek és oszthatatlannak tartja, azaz nem hajlandó egyéni szerződéseket kötni, úgynevezett „kétoldali megállapodásokat”, mint a másik tábor, az olasz és a német kívánta, nem hajlandó a nép- szövetség kikapcsolásával közvetlen és az általános európai helyzettel nem törődő tárgyalásokat folytatni szomszédaival. Jugoszlávia mégis megtette. Többre becsülte a bilaterális közvetlen megállapodást legnagyobb szomszédjával, mint a nagy francia elvet, amely nem engedélyez külön tárgyalást és az európai helyzet közös, átfogó, genfi szellemben történő rendezését kívánja. Jugoszlávia külön útja legalább is szépséghiba a francia szövetségi rendszeren, mint szépséghiba volt Lengyelország ex- traturája. így vélekedik a német-olasz csoport. Mások biztosra veszik, hogy Jugoszlávia föltétlenül régi barátai és szövetségesei mellett tart ki, ha egyszer választania kell s az olasz-jugoszláv megállapodás sokkal lazább jellegű, semhogy uj politikai orientációnak vei az érintkezést állandóan fenntartottuk Belgrád, Bukarest és Prága között. Egészen természetes, hogy a kisantant állandó tanácsának ez a konferenciája, amelyre én most mint annak ezidei elnöke idejöttem, mint eddig, most is részletesen fog foglalkozni ezekkel az eseményekkeL A mi mostani konferenciánktól azonban ne várjon senki semmiféle szenzációs határozatot, mert nem ez a célunk, hanem hogy a meglevő barátságot kiszélesítsük és kimélyitsük. Ismerem tes, hogy hétfőn Benes csehszlovák köztársasági elnök érkezik meg Belgrádba. Én itt maradok, hogy alkalmam legyen az önök viszonyait még jobban megismerni. Különben holnap este befejezzük tanácskozásainkat és remélem, hogy akkor újból alkalmam lesz a sajtó képvisdőivel beszélhetni. A délelőtti értekezlet A pályaudvari fogadtatás után a két külügyminiszter szállására hajtatott, majd pedig megjelent az udvarnál. Itt beiratkoztak kihallgatásra, majd 11 óra tájban a kisantant három külügyminisztere a belgrádi külügyminisztériumban megkezdte a tanácskozásokat. Ebéd a román követségen BELGRÁD. — A kisantant külügyminiszterei tanácskozásukat déli egy órakor megszakították. A miniszterek a külügyminisztériumi palotából a román követségre mentek, ahol Cadere román követ és felesége ebédet adott tiszteletükre. Az ebédre a három külügyminiszteren kívül hivatalos volt még Marics tábornok, hadügyiminiszter, Andrics, a jugoszláv külügyminisztérium külpolitikai osztályának főnöke, továbbá Girsa belgrádi csehszlovák követ, a ven- dégmíniszterek kísérete és számos előkelőség. kellene nevezni. Egyszerűen a hatá.rü.gyek rendezése, amennyiben Belgrád elfogadta a kedvezményeket, amiket Itália felkínált és konciliánsan kibékült azzal, aki a kibékülést felajánlotta. Természetesen elvei fenntartásával és Belgrád politikai alapbeállitottsága nem változhatott meg a kis részletelhajlás miatt. A kisantant' valamennyi tagjának egyébként is joga van külön szerződéseket kötni: Csehszlovákia szövetséget kötött az orosz szovjettel, anélkül, hogy ezt Belgrád ellenezte volna, holott nem rokonszenvezik Moszkvával. A kisantant a szerződés után ép maradt s ugyanúgy egységes marad most is, amikor Jugoszlávia kötött külön megállapodást Olaszországgal. A most folyó kisantantkonferenciánök és Benes elnök belgrádi látogatásának főcélja pedig az, hogy bebizonyítsa és kihangsúlyozza ezt az egységet. ,.Szenzációkat senki ne várjon tőle”, mondotta Krofta külügyminiszter, de Prágának elég, ha semmi más nem történik, csak az évenként kétszer obiigát megállapítás. hogy a kisantant egységes és minden egyes tagja kitart az eddigi közös poli ika mellett. S ez a megállapítás feltétlenül el fog hangzani.
