Prágai Magyar Hirlap, 1937. április (16. évfolyam, 74-99 / 4220-4245. szám)

1937-04-01 / 74. (4220.) szám

S&L , mkmm 1 I xvi.évf-74- (422°)szám • csatarttk • 1937 április 1 Előfizetési ár* évente 300, félévre 150, negyed­évre 76, havonta 26 Kt„ külföldre: évente 450, SzlöVeUSzkÓi €?S rUSZÍnSzkÖÍ 1710.21] arság félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Ké. • . OJ fl képes melléklettel havonként 2.50 Ké-val több. poiltlKCli TlCipltCLpiQ Egyes szám ára 1.20 Ki, vasárnap 2.— Ki. Szerkesztőség: Prága 11., Panská u 1 i c e 12, II. emelet • Kiadóhivatal: Prága II., Panská ulice 12, III. emelet • • TELEFON: 30311. & *i SÜRGÖNYCIM HÍRLAP, PRAHA. Wlassics Gyula (d) A milleniumi mámorban úszó Ma­gyarország kultuszminisztere volt, a forra­dalomba sodort háborús Magyarország fő­rendiházának utolsó elnöke s a trianon- utáni Magyarország felsőházának első el­nöke. Három történelmi korszakban állt az élen és egyénisége hidat jelentett a korsza­kok közti szakadékok fölött. A személyisé­gében rejlő történeti folytonosságot külö­nösen az a tény szimbolizálta, hogy ez a legkiválóbb magyar jogász, Szilágyi Dezső ■egyetemi tanszékének és szellemiségének zseniális örököse mindhárom korszakban, 1906-tól 1932-ig vezetője volt a magyar al­kotmányosság egyik legfőbb garanciáját je­lentő állami főszervnek: a közigazgatási bíróságnak. Wlassics a századvégi magyar szabad­elvű kor egyik vezérlő szellemi óriása volt, a századforduló egyik legnagyobb ép ütő- szelleme. A magyar kulturafejlesztés szá­mos értékes reformja, a magyar liberaliz­mus törvénykezésének sok ragyogó alkotá­sa fűződik az ő nevéhez. Hogy egyebet ne említsünk: a negyven-ötven évesek élénken emlékeznek arra, hogy Wlassics kultusz­minisztersége alatt tanulták meg az uj, az úgynevezett iskolai helyesírást, a hatvan­évesek emlékeznek a polgári és egyházi há­zasság elvének wlassicsi összeegyeztetésé­re, a zsidó felekezet egyenjogúsítására és sok más jogi alkotásra. Sikereit annak kö­szönhette, hogy ez a konzervatív lelkű, de ugyanakkor meggyőződésesen haladó szel­lemű jogászprofesszor a maga kiegyensú­lyozottságával és szónoki képességeivel irányitó hatást tudott gyakorolni korára. Saját magában harmóniába tudta összekap­csolni a konzervativizmust és a haladást s Így a tulmaradi konzervativeket is meg tudta nyerni a reformoknak, mert a kon­zervatív társat látták benne, de a mérsé­kelt haladás számára meg tudta szerezni a türelmetlen haladókat is, mert a haladást és szabadelvüséget nem üres politikai jelszó­nak tekintette, hanem benső hitvallásnak, életelvnek, élete programjának. S most, amikor ez a nagy élet befejeződött, még politikai ellenfelei is elismeréssel állapítják meg, hogy Wlassics élete az elvhüség leg­ragyogóbb példaképe volt és marad. Szá- badelvü programmal indult neki fél évszá­zaddal ezelőtt politikai pályafutásának, a programból rengeteget megvalósított és régi eszméihez hű maradt halála napjáig. A politikában is szakmunkás volt, a nemzet­nevelő jogászprofesszor, az igazságosság, a jog, az alkotmányosság szenvedélyes har­cosa és őre. A magyarság jogásznemzet s Wlassics a magyar jogászzseni egyik leg­tökéletesebb alakja. Ezért bízták rá a leg­magasabb közjogi méltóságokat. Nemcsak a mai Magyarország, hanem a kisebbségi sorsban élő magyarság is kegye­lettel és hálával adózik a nagy magyar jo­gászzseni emlékének. Kisebbségi életünk első éveiben egyike volt azoknak, akik jogi tudásukkal a kisebbségek szent ügyének se­gítségére siettek. Emlékezünk hírlapi cik­keire, amelyekben a közigazgatási bírósági elnök egész erkölcsi tekintélyével szállt síkra az illetőségi és állampolgársági kér­désben a hontalanokért. Kegyelettel kell megemlékeznünk arról is, hogy számos íz­ben tisztelte meg lapunkat kisebbségjogi cikkeivel, amelyek a kisebbségjogi iroda­lom első dokumentumai közé fognak tar­tozni. Wlassics a századforduló nagy nemze­dékének óriásai közé, a liberális kor vezé­Ápritis 1-én nyílik meg a kisantant tanácsának értekezlete ííroítö Kamii clinMf Ddgrátta Előbb BeneSsel tanácskozott — A külügyminiszter a jugoszláv fővárosban megvárja az április 7-én odaérkező Benes e nőkőt ■ Antonescu is e! ndult Előkészületek Ben es elnök iog adta fására PRAGA. — Krofta Kamii külügyminisz­ter szerdán délután a Balkán-vonattal Buda­pesten át Bel'grádba utazott, ahol elnökölni fog a kisantant állandó tanácsának április 1-én és 2-án lefolyó értekezletén. A minisz­tert kabinettfőnöke, dr. Jan Jina és szemé­lyi titkára, dr. Emler kisérik. Ugyanakkor a kisantant állandó tanácsa titkárságának tagjai is Belgrádba utaztak, továbbá dr. Kopecky, a külügyminisztérium sajtóosztá­lyának egyik vezetője. Krofta külügymi­niszter és Jina kabinetfőnök BeneS köz- társasági elnök belgrádi utazásáig Jugo­szláviában marad és csatlakozik az elnök kíséretéhez. BeneS köztársasági elnök szerdán ^dél­előtt hosszantartóan tárgyalt Krofta kül­ügyminiszterrel, majd a francia követet és Amery volt angol minisztert fogadta. Antonescu útja BUKAREST. — Viktor Antonescu ro­mán külügyminiszter szerdán délután Bu­karestből Belgrádba utazott, ahol résztvesz a kisantant állandó tanácskozásának érte­kezletén. Az értekezlet első napjának programja BELGRÁD. — A kisantant állandó tanácsá­nak értekezletére már nagyban folynak az elő­készületek. Krofta csehszlovák és Antonescu ro­mán külügyminiszter április 1-én reggel 9 óra 22 perckor érkezik meg Belgrádba. A két kül­ügyminiszter Vinkovcetől Belgrádig együtt uta­zik. A belgrádi pályaudvaron ünnepélyesen fog­ják fogadni a két külügyminisztert. Csütörtökön délben Pál kormányzóherceg látja villásreggelin vendégül a külügyminisztereket, este a belgrádi csehszlovák követségen estebéd, majd fogadás lesz. Pénteken délben viszont a román követ­ség ad villásreggelit és este a gárdapalotáiban a jugoszláv kormány rendez fogadással egybe­kötött ünnepélyes dinét Ez alkalommal fognak elhangzani a szokásos pohárköszöntők is. An­tonescu román külügyminiszter szombat estig marad a jugoszláv fővárosban, Krofta cseh­szlovák külügyminiszter azonban még a jövő hét elején is Belgrádban lesz. A vasárnapot Krofta Újvidéken és környékén fogja tölteni, az ottani szlovákok között. Krofta megvárja Belgrádban dr. Benes köztársasági elnök megérkezését. A köztársasági elnök hétfőn reggel jön meg kísé­rel közé tartozott. Ez a kor korán elvénük, elhalt és anakronizmussá vált, de Wlassics három évtizeddel később sem lett anakro­nisztikus jelenség: túlélte korát. Átmentette azt, ami korának szellemi tartalmából ma­radandó és érték volt: a jogi igazságossá­got, az alkotmányos szellemet. Fiatal ma­radt, mert hu maradt örökké fiatal eszméi­hez. rétével a jugoszláv fővárosba és április 7-ig ma-] rád Belgrádban. Ott-tartózkodási programjának részleteit még nem tették közzé. Már épitik Belgrádban a tribünöket a parlamenttel szem­ben a hatalmas katonai díszszemle számára. Dr. Benes köztársasági elnök belgrádi tartózkodása idején a régi királyi palotában száll meg. Az uj segélynyújtási szerződés terve Beavatott körök értesülése szerint a csütör­tökön kezdődő ki san tantko ni erencián az olasz-jugoszláv barátsági szerződés kihatásai­nak megvitatásán kívül szóba kerül egy uj kölcsönös segélynyújtási kisantantszerzödés tervezete is, amelyet főleg a prágai kormány szorgalmaz a francia kormány kezdeménye­zésére. Ez a szerződés abbéi állna, hogy a három kisantant-állam közösen garantálná egymás határait és e határokra nézve kölcsö­nös segélynyújtást biztosítana egymásnak. Belgrádi politikai körökben valószínűnek tartják, hogy Jugoszlávia ezt a szerződés-ter­vezetet nem teszi magáévá, különösen most, hogy közeledést keres a római csoporthoz. Hir szerint ezt a közeledési készséget Szto- jadinovics jugoszláv miniszterelnök és kül­ügyminiszter a konferencia alkalmával nyo­matékosan ki fogja hangsúlyozni, sőt ponto­san körvonalazott javaslatokat tesz a kisan­tant másik két tagállamának a római csoport­tal való gazdasági együttműködésre vonat­kozólag. A Pravda cimü belgrádi lap azt írja, hogy a konferenciának egyik legfőbb pontja az a kérdés lesz, hogy hogyan lehetne meg­szervezni a lehető legszélesebb alapokon a Dunamedence államainak szoros együttmű­ködését. A kisantant a lap szerint hajlandó a legmesszebbmenő gazdasági együttműkö­désre ég ezt az együttműködést Magyaror­szágra is ki akarja terjeszteni. A Politika úgy tudja, hogy a kisantant állandó tanácsának mostani belgrádi tárgyalása során elsősor­ban a kisantantnak Magyarországhoz és Ausztriához való viszonyát fogják részletesen megvitatni. A román király részvétele? PRÁGA. -— Amint a prágai lapok Írják, bukaresti jelentések szerint Károly ro­mán király kihallgatáson fogadta Tatarescu miniszterelnököt és Antonescu külügymi­nisztert. A romániai közvélemény a két ál­lamférfi együttes kihallgatásának nagyobb jelentőséget tulajdonit, mert úgy magyaráz­zák, hogy ez alkalommal beszélték meg a belgrádi kisantantkonferencia anyagát. Ügy hiresztelték, hogy a belgrádi államfő-találkozásra Károly király is elmegy, de egy másik terv sze­rint a három államfő csak a turnszeverini dunai hid alapkőletételi ünnepségén fog találkozni. Valószínűtlen a francia terv elfogadása A francia terv szerint a kisantantállamok bármely harmadik állam részéről jövő ki nem provokált támadás esetén automatiku­san egymás segítségére sietnének. Franciaország már hónapokkal ezelőtt; megtette ilyértelmü ajánlatát a három kisanfcant-állam kormányánál, de eddig csak Csehszlovákia válaszolt a francia indítványra, Románia és Jugoszlávia vá­lasza késik. Belgrádban Krofta külügyminiszter veti íöl a tervet, de a kormányhoz közelálló prá­gai sajtó Is annak a nézetének ad kifeje­zést, hogy a tervet aligha fogadja el a belgrádi kon­ferencia, mert Jugoszlávia, amely újab­ban erősen hangsúlyozza neutrális politi­káját, nem igen megy bele. Jugoszlávia a köDcsönös megsegítés kötelmével megne­hezítené Németországhoz való viszo­nyát és azonkívül bizonyos mértékben ellentétbe jutna az éppen megkötött olasz-jugoszláv semlegességi paktummal. A kisantant és az abessziniai kérdés PRÁGA. — A kisantantkonferenciát foglal­koztató nemzetközi kérdések közt szerepel az abessziniai olasz uralom elismerése is. Jugoszlá­via ebben a tekintetben máris tett kezdeményező lépést, amikor az olasz király címezésében az „Abesszínia császára" címet is használta. Külö­nös föltünést keltett, hogy ezt Jugoszlávia a népszövetség mellőzésével tette. Ezzel kapcso­latban a kérdés az, hogyan lehetne Olaszország­nak lehetővé termi a genfi intézmény tárgyalá­saiban való részvételt. Olaszország ugyanis mindaddig, amig Genfben Hailé Szelasazié ex- császár megbízottá is ott szerepel, nem hajlandó résztvenni a genfi üléseken. Ez úgy válna lehe­tővé, ha Genf elismeri Rómának Abesszínia fö­lötti uralmát és Abesszíniát törli a népszövetség tagjainak sorából. Ez csakis valamelyik tagál­lam indítványára történhetik. Mussolini nagy örömmel látná, ha ezt a kezdeményező szerepet a kisantant vállalná. Gróf Ciano állítólag tár­gyalt ebben az irányban Sztojadinovics minisz­terelnökkel. Jugoszlávia ezek szerint valószínűleg előterjesztést tesz erről a kisantant állandó ta­nácsának belgrádi értekezletén. Milyen külpolitikai következményekkel jár a iugoszláv-olasz bar’ság PRÁGA. — A Národní Politikában Borsky volt csehszlovák követ vezércikk­ben foglalkozik az olasz-jugoszláv meg­egyezés külpolitikai jelentőségével. Megál­lapítja, hogy az olasz lapok husvétkor hangsúlyozták, hogy Olaszország Spanyol- országban nem akar sem területet nyerni, sem olyan politikai befolyást, mint ami­lyenre a komintern törekszik, hanem

Next

/
Thumbnails
Contents