Prágai Magyar Hirlap, 1937. március (16. évfolyam, 50-73 / 4196-4219. szám)

1937-03-11 / 58. (4204.) szám

JB JH 1 I XVI. évf. 58. (4204) szám > Csütörtök • 1937 március 11 Előfizetési írt évente 300, félévre 150, negyed* évre 76, havonta 26 K£., külföldre: évente 450, félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 KC. • R képes melléklettel havonként 2.50 Ké-val több. Egyes ssám ára 1.20 KI, vasárnap 2.— Ki. A szlovenszkói és ruszinszkói magyarság politikai napilapja Szerkesztőség: Prága II., Panská ulice 12, II. emelet. • Kiadóhivatal: Prága II., Panská ulice 12, HÍ. emelet • • TELEFON: 3 0 3 -1 1. 0 • SŰRGÖNYCIM: HIRLRP, PRflHfi. Cseh és szlovák kisebbségek (d) Masaryk elnök születésnapjának ün­nepét négy év óta azzal szokták megtisz­telni, hogy ezen a napon összegyűlnek Prágában a világban szétszórt cseh és szlo­vák kisebbségek képviselői. A csehszlovák kisebbségek világkongresszusa ilyenkor megújítja a kapcsolatokat az anyanemzettel és demonstrálja a csehszlovák nemzeti kul­túra természetes és magától értetődő egy­ségét. Megbeszélik, milyen szervezői mun­kával lehet az elsorvadás és fölszivódás veszedelmének kitett távoli apró csehszlo­vák szigetkéket a nemzeti öntudatnak meg­tartani. Ebben a kapcsolatépítő munkában főleg az iskolakérdések, a könyv és a saj­tó játszanak szerepet és még a kívülálló ember számára is megható az a gondosko­dás, amelyet ilyenkor láthatunk. Például ímily nemes gesztus, hogy Hodza miniszter- elnök kerek százezer dinárt ajándékozott a jugoszláviai szlovák kisebbség mátkájának! Vagy milyen elismerésre méltó összetartás­ról tesz tanúságot az az adat, hogy a múlt esztendőben a külföldi csehszlovák kisebb­ségeik kulturális megsegítésére filléres ado­mányokból két és félmillió korona gyűlt össze! Vagy milyen csodálattal1 kell olvas­nunk azt a statisztikát, amely a legművel­tebb csehszlovák szórványnak, az osztrák állampolgárokból álló bécsi csehszlovák Szigetnek az iskoláiról szól. A mintegy 80 ezer főre rugó bécsi cseheknek és szlová­koknak 17 gyermekóvodájuk, 6 népiskolá­juk, 6 polgári iskolájuk, 2 szakiskolájuk, 1 reáliskolájuk és 1 reálgimnáziumuk van! A külföldi csehek és szlovákok világkon­gresszusának mérlegjelentéséből más egyéb érdekességeket is megtudunk. Megtudjuk, hogy a jelenben mintegy két és egynegyed­millió cseh és szlovák él szétszórtan a vi­lágban. E szám kétharmadát, másfélmilliót, amerikai kivándorlók teszik ki, mig a har­madik harmad, 750 ezer -lélek — tehát kö­rülbelül ugyanannyi, mint a csehszlovákiai magyar kisebbség — a többi európai ál­lamban él. Természetesen ez az európai há­romnegyedmillió is kivándorolt kisebbsé­gekből tevődik össze. A külföldön élő cseh­szlovák kisebbségek népi életének ez a kö­rülmény adja meg az alapvonását. Az, hogy önkéntes elvándorlással szakadtak el egykor az anyanemzettől. Ez a körülmény szabja meg e kisebbségeknek az uj orszá­gukhoz és az illető többségi nemzethez való viszonyát is. Ez a viszony mindenütt á teljes lojalitás jellegét viseli magán, sehol pincsenek csehszlovák kisebbségek, ame­lyek élesebb harcban állanának az uralko­dó nemzettel, vagy békédének lennének az állammal. Áll ez a kivándorlás utján létre­jött csehszlovák kisebbségekre, amelyek például Amerikában vannak és ugyanúgy áll az elvándorlás utján elszakadt csehszlo-J vak szigetekre, amelyek az egykori osz­trák-magyar monarchia területén történt települések révén lettek különálló népies­ekké és a békeszerződés révén estek más államokba, mint az ausztriai bécsi csehek, vagy a magyarországi békési, a romániai nagylaki és a jugoszláviai petrováci szlo­vákok, avagy a lengyelországi volhinial csehek. Azt lehetne mondani, hogy a cseh­szlovák kisebbségek nemzetiségi kérdései általában nem politikai, hanem kulturális kérdések. Nem politikaiak, mert sehol nem álkotnak zárt területen élő kompakt néptes­tei* amely politikai tényezővé vájhatna. ,jEl6jvyonuilás mint fele A spanyol nemzetiek eredményesen folytatják a guadalaiarai offenzívat Olasz képesített osztagok a harcisán? - Madrid elismeri a vereséget - Miaja mozgósítja utolsó tartalékjait » MADRID. —' A Guadalajara frontról eiőnyomuló nemzetiekre való tekintettel Madrid védelmi tanácsa szerdán mozgósí­totta az 1932—36-os évfolyamokat. Az újoncoknak huszonnégy óra alatt jelentkez- niök kell!. Miaja tábornok igy újabb 10—15 ezer katonát akar szerezni, akiket néhány órai kiképzés után azonnal a frontra kül­det. A valenciai kormány fennhatósága alá eső területeken ezeknek az évfolyamoknak mozgósítása körülbelül újabb százezer ka­tona beállítását jelenti* A guadalajara! áttörés utam a nacionalis­ták az első három nap alatt körülbelül húsz kilométer mélységben nyomultak előre és számos városkát és falvai megszállottak. Az offenziva a spanyol polgárháborúban eddig nem tapasztalt erővel indult meg. Francoék számos tankot, ágyút és repülőgépet moz­gósítottak s a kormánycsapatok ezen a vi­déken nem vártak ily erős előretörést annál inkább, mert a guadalajarai fronton kezdett offenziva előtti napon a nemzetiek a jara- mai fronton is támadni kezdtek. Kedden éj­félkor a Madridba érkezett jelentések sze­Gazdasági kérdéseik sem váltak séhol nem­zetiségi kérdésekké, mert azonosak a kör­nyező többségi nemzet hasonló érdekeivel. És igy gazdasági téren sem jelentkezik az a tényező, amely a csehszlovák nemzeti­ségi kérdést politikai kérdéssé élezné iki. E szempontokat összegezve azt mondhatjuk, hogy a csehszlovák kisebbségek nem poli­tikai, hanem kulturális kisebbségek. Mindezeket azért kell megemlítenünk, mert e kongresszusok után törvényszerűen jelentkezik a csehszlovák sajtóban az a kö­vetelés, hogy a külföldi csehszlovák kisebb­ségek ügyét kölcsönösségi viszonyba kell állítani a csehszlovákiai nemzeti kisdbbsé- gekével. Azaz más szóval, hogy a csehszlo­vákiai nemzeti kisebbségekkel szemben ugyanazt a mércét kell alkalmazni, mint amellyel más államok a csehszlovák kisebb­ségüknek mérnek. Elsősorban pedig velünk, magyarokkal szemben kivannak ezt a re­ciprocitást alkalmaztatni. Sajnos, ez alka­lommal is megjelentek ezek az obiigát kö­vetelések, ezért néhány szóval rá kell mu­tatnunk a szembeállitani kívánt csehszlová­kiai magyar és a magyarországi szlovák ki­sebbség közt levő földrajzi, népiségtani, jo­gi, politikai, egyszóval kisebbségtani kü­lönbözőségre, amely miatt ilyen reciproci- tási elvet nemcsak hogy a gyakorlatban nem lehet érvényesíteni, de még elméletben sem lehet fölállítani. Mindenekelőtt statisztikai tény, hogy a csehszlovákiai magyarság közel hétszázezer lelket számlál, ezzé! szemben a magyaror­szági szlovákság százezernél1 alig valamivel többet. Tehát a számtani reciprocitás na­rint a nemzetiek folytatták előnyomulásu­kat Guadalajara felé. A nemzetiek előcsapata kis tankokból áll, amelyek óránként 50 kilométer sebességgel tudnak közlekedni. Ezenikivül gépesített gépfegyverosztagok nyomulnak elő. Ez a fegyvernem egészen uj s eddig csak Olasz­ország használta Abesszíniában. A gép­fegyvereket védőpajzzsal ellátott oldalko­csis és oldalkocsi nélküli motorkerékpárok­ra szerelik s a páncélsisakos katonák igy nyomulnak előre. A nacionalista repülőgé­pek a legnagyobb tökéletességgel dolgoz­tak és jóformán percek alatt kikutatták a kormánycsapatok gyülekezőhelyeit és bom­bákkal szétugrasztották a milíciát. Egy eset­ben egyszerre negyven repülőgép támadta meg a guadalajarai dombok mögött gyüle­kező kormánycsapatokat. A madridi légel- háritó ütegek jóformán szüntelenül műkőd­nek, mig éjszaka a teherautókra szerelt fényszórók kutatják az eget. Badoglio módszere Miaja tábornok hétfőn délután kijelentette, hogy kihallgatta a guadalajarai fronton elfogott gyón sánta. Etnográfiai tény, hogy a cseh­szlovákiai magyarság túlnyomó nagy része azon a területen, ahol él, nem kisebbség, hanem többség, csupán az egész Szloven- szkóhoz és egész Kárpátaljához viszonyítva válik kisebbséggé, ezzel szemben a magyar- országi szlovákság már magában Békés­csaba városában is kisebbség. Közigazga­tási tény, hogy a csehszlovákiai magyar­ság 15 járásban van többségben, a magyar- országi szlovákság tudomásunk szerint csak egyben. Jaross Andor legutóbbi képviselő- házi beszédében meggyőzően mutatta ki, hogy a magyarországi szlovákság az itteni magyarságnak csak ama részével hozható párhuzamba, amely elszórtan él s ezért nincs meg a legalább 20 százaléknyi ki­sebbségek számára biztosított nyelvjogok birtokában. Ezeknek a magyaroknak a szá­ma is hasonló a magyarországi szlovákoké­hoz, mert 124 ezerre rúg. E magyarok nyelvjogi és kulturális helyzete valóban összehasonlítható a szlovák kisebbségével, de semmiesetre nem lehet az utóbbival egy kalap alá venni a hatszázezer lelket szám­láló nyelvjogokra följogosított magyar töm­böt. Itt a reciprocitás jogi és erkölcsi Igaz­ságtalanság volna. Politikai tény végül az, hogy a két kisebbség keletkezésének más és más oka van. A magyarországi szlovák telepek önkéntes odavándorlással keletkez­tek, amikor a kuruckorban a Harruckern- család telepítette oda őket. A kisebbségi sorsot tehát gazdasági okokból önként vál­lalták és kétszáz éven át élik. a nyelvi ki­sebbség életét. Ezzel szemben történeti tény, hogy a csehszlovákiai magyarság aJ három olasz katonát, akik azt vallották, hogy a nacionalisták ezen a frontszakaszon a rendes olasz hadsereg második és harmadik hadosztá­lyát vetették a harcba, Pozzi tábornok parancs- noksága alatt körülbelül 16.000 válogatott olasz katona küzd e frontszakaszon. A nacionalisták itt ugyanolyan módszerrel törnek elő, mint Ba- doglid annakidején Addis Abeba gyors elfogla­lásánál. Madrid pesszimista marad MADRID, — A városvédelmi tanács kedden este a rádión a következőket jelentette: A gua­dalajarai szakaszon az ellenség olasz segélycsa­patok támogatásával erős nyomást gyakorol hadseregünkre. A gépesített osztagok folytatják az előnyomulást, de a milícia mindenütt szívó­san ellen táll* Guadalajara sorsa SALAMANCA, — Az újságok jelentése sze­rint a nemzetiek eddig három kilométer széles­ségben és 16 kilométer mélységben vertek éket a kormánycsapatok állásaiba, Guadalajara eles­világháborut követő békeszerződés rendel­kezése alapján, vagyis lényegében katonai és politikai okok következtében történelmi erők rendelkezésére kapta a nemzeti ki­sebbség sorsát és rangját. E tény politikai jellegét kihangsúlyozza az is, hogy éppen az osztrák-magyar monarchia területének szétosztása szolgált indítékul az elcsatolt kisebbségek védelméül kisebbségvédelníi szerződés megalkotására is. Szóval az it­teni magyar kisebbség már kisebbséggé nyilvánításának pillanatában politikai jogok birtokosa lett, olyan kisebbségi jogállomány igénylője, amilyet a kétszáz éves kisebb­ségi múltra tekintő magyarországi szlovák kisebbség soha nem igényelt és ami min­dennél döntőbb és fontosabb: még ma sem igényel. Nem igényli ezt, mert nincsenek meg hozzá a számbeli, a földrajzi föltételei, mert ez nem gazdasági szükséglete és mert e föltételek hiányában természetszerűleg nincs a politikai szerveződés ama fokán, amely a nyelvi és kulturális kisebbséget po­litikai kisebbséggé, nemzetiséggé avatná. Ők csak a nyelvi és kulturális kisebbség fokáig jutottak, mi a politikai kisebbség, a szervezett nemzetiség öntudatával és igé­nyeivel rendelkezünk. Más szavakkal úgy is mondhatnék, hogy ők nemzeti kisebbség, mi pedig kisebbségi nemzet vagyunk. Ezért a két kisebbség között reciproeitá-st hirdetni nem volna más, mint a fogalmak összezavarása és az egyenlőség jelszavával a fejlettebb nemzetiségnek az alacsonyabb fejlődési fokon álló nemzetiség színvonalá­ra való deklasszálása.

Next

/
Thumbnails
Contents