Prágai Magyar Hirlap, 1937. március (16. évfolyam, 50-73 / 4196-4219. szám)

1937-03-10 / 57. (4203.) szám

T>RA:<M-MAG^Ak-mRIiSP tikailag egyszer egy közös konferencián tárgyaljanak, de ezt a politikai konferen- ciát a győzőknek kellene elkezdeniük. A bolsevizmus elleni óvszer — A másik tétel, hogy a bolsevizmus el" len a leghatásosabb óvszer a tökéletes de­mokrácia. Ennek első kelléke azonban, hogy ne szavakban, de tettekben nyilvá­nuljon meg. Egy ország azonban, mint ez a respublika, ahol a kormány behozta a tervgazdálkodást, —* amivel meg semmisí­tette a szabad kereskedelmet, — behozta az ujoncmegajánlási jognak az eltörlését, —■ amivel a parlamentnek a szuverénitását aláásta, — ez nem demokrácia. Ez ugyan­az a totalitás, az a rendszer, amelyet Né­1937 március 10, szerda* 1 metország követ és nem demokrácia. A külügyi kormányzattól kívánnám azt, hogy a reszortminisztereknek a demokráciával össze nem egyeztethető törekvéseit fékezze meg. A francia politika — A köztársaság idáig mindenben a francia politikának volt az uszályhordozó­ja. A francia politika pedig kimondottan imperialista politika. így akarva, vagy nem akarva — a francia politika szelleme él minálunk. Ez teremtette meg azt a rossz hangulatot, amely Németország és a res­publika között áll fenn, amelyet én nem tu­dok olyan meg barátságnak látni, mint azt a külügyminiszter ur látja. Az angol orientáció — Hogy a respublika most Anglia felé orientálódik, az jó is és rossz is, mert az, hogy Anglia felé orientálódik, igazolja, hogy az angol meg a francia politika még­sem ugyanaz. Az angol orientáció azonban nem azt követeli, hogy a propagandának olyan esz­közeit vegyék igénybe, mint azt a kormány most teszi. A világháború alatt lehetett a most alkalmazott eszközöknek sikere. Ma a Moming Postoknak cikkei s egy pár új­ságírónak a lehozatala nem egyenértékű azzal, ami a háború előtt és a háború alatt volt. Azok a sértő szavak, amelyeket a lon­doni követünk, Jan Masaryk, jónak látott világgá kürtölni és amelyben lekicsinyelte Rothermere lordot, azok a cikkek, melyek­kel a hivatalos orgánumok nekimentek Garwinnak, a legnagyobb angol publicisták egyikének, azok az interjúk, amiket itt ad­tak 'ki, mindezek Angliában éppen az ellen­kező célt érték el. Az angolok egymásról igen erős kritikát mondanak, de nem tűrik azt, hogy ide­gen kritizálja őket. — Ezek a nyilatkozatok nem vették számba azt, hogy a Rothermere-sajtó és a Beaverbrook-sajtó üzleti relációban állnak egymással, nem vették számba azt, hogy a Rothermere sajtója, a Daily Mail volt a háború alatt és a háború után az a világ­lap, amelyben Masaryk Tamás és Benes Eduárd cikkei jelentek meg és a politika vezetői elfeledkeztek arról, hogy a hálát­lanság sok veszedelmet rejt magában. Csak felhozom Ausztria magatartását a krimi hadjáraí idején, Prága és a Vatikán A Vatikánhoz való kapcsolatok kér­désére akarok röviden rátérni, amely kér­désnél a miniszter ur csaknem lírai hangot ütött meg. — A Vatikán politikájában azonban a líra nem játszik szerepet. — A gregoriánus ének csak kiséri az is-1 tentiszteletet. — Nem azért nincs itt a bulla, mert a Pápa Őszentsége beteg, de mindaddig, amig a Szentszék teljes garanciát nem sze­rez arra, hogy nem födi a mai kor­mányzatnak álláspontját az az álláspont, amelyet egyizben itt a külügyi bizottságban mondott nekem az akkori külügyminiszter ur, hogy a kormány felfogása az, „hogy az egyházi vagyon átlagának tulajdonosa az állam és csak az usus fructus, a haszonél­vezet illeti meg az egyházat." Az egyház álláspontja az, ■—• igy szól a kódex is —■, hogy az egyház vagyona az egyházé és nem az államé. — Mindaddig, amig a székveszter alatt állott egyházi vagyonokról az elszámolás meg nem történt és mindaddig, amig az a helyes álláspont, amelyet az egyházvagyo- nok tekintetében olyan szépen és világo­san fejtett ki Sidor képviselőtársam, el nem rendeztetik, addig a kormány ne remény­kedjék a lírai hangokban, mert a Vatikánnal való megegyezésnek egy tételle van: dignum ac justum! Méltó és igazságos kell, hogy legyen. A dunavölgyi híd — Nekünk', ittlevő magyaroknak azt a szerepet kívánnák megadni, hogy mi hid legyünk a magyar állam és a bi­zonyos szempontból utódállammá lett Csehszlovákia között. — Ennek egyik tényezője az kellene le­gyen, hogy mi informálva lehessünk arról, hogy mi történik Magyarországon. Ámde a demokrácia nagyobb diadalára rámutatok arra, hogy a magyar sajtó nagyrésze be sem engedtetik a határion s minden politikai mű­től meg vagyunk fosztva, sőt még az ismer­tetést is elkobozzák. Hogy szerezzünk tehát akkor információt és hogy tudjunk akkor közremunkálni abban,, hogy a megértés at­moszférája megteremjen? Pedig szükség volna erre, mert akárhogyan torzsalkodnak is a dunavöl­gyi államok, sem külön-külön, sem együttvéve valódi nagyhatalmat nem kép­viselnek azokkal a nagyhatalmakkal szem­ben, amelyek az uj államokat környezik. — Ezeknek a nagyhatalmaknak a tenzió- jától függ a dunai államoknak a helyzete. Hasonlít ez ahhoz a nagy rádióleadóhoz, amely Prága előtt áll. Egy porcellán tá­nyérban van a hatalmas antenna, négy sod­rony tartja egyensúlyban és kitünően mű­ködik, de ha az egyik sodrony elszakad, összedül az egész. Ügy gondolom, ne ennek az egymással való konkuráló erőknek az egyensulyhelyzetét, de a belső konszolidá­ciónak az erejét keressék meg, ne Űzzünk mi nagyhatalmi politikát, de a belső konszolidációt teremtsük meg, ez pedig abban áll, hogy ne egy nemzeti ál­lamot teremtsünk, hanem olyan államot, amelyben minden inkorporált nemzet meg tudja találni a maga nemzeti egyéniségé­nek a kiélési lehetőségét. —■ Mivel a külügyi vonalvezetésben e te­kintetben garanciákat nem látok, az expozét nem fogadjuk él. Svétlik kanonok beszéde Szüllő Géza után Svétlik kanonok, cseh nép­párti képviselő rámutatott arra, hogy a béke szempontjából Spanyolország mellett Csehszlo­vákia a másik kritikus pontja Európának. Kü­lönösen az angol parlamentben folyik sok szó Csehszlovákiáról. Az a meggyőződése, hogy a köztársaságnak csak haszna lehetne abból a nagy figyelemből, amely az utóbbi időben rá­irányul. Németország szerinte ürügyet keres ar­ra, hogy beavatkozhasson Csehszlovákia bel- ügyeibe, vagy esetleg fel is léphessen Csehszlo­vákia ellen. Nem hiszi azonban, hogy Németország kato­nai intervencióra gondolna, mert a mai nem­zetközi helyzetben felfogása szerint a demo­kratikus államok arcvonala oly erős, hogy Németország minden bizonnyal alulmaradna. Ezt jól tudja a német vezérkar is. Beszéde to­vábbi folyamán védelmébe veszi a csehszlovák­orosz szövetséget s kijelenti, hogy azok a vádak tarthatatlanok, mintha Csehszlovákia a bolseviz­mus melegágya volna. A csehszlovákiai kommu­nista párt a szovjettel való szövetség révén csak veszített erejéből. Vallásfelekezeti téren szerinte az utóbbi időben mind jobban csökken az atheista és a fekkezetnélküli mozgalom. A német kérdésről szólva, pártja nevében hangsúlyozza, hogy helyesli a kormánynak feb­ruár húszadikán tett nyilatkozatát, amelyben be­jelentette a németekkel való megegyezést. Nem szabad azonban elfelejtem — úgymond ■—, hogy a cseh—német viszony már Ausztriában megle­hetősen feszült volt, a háborúban még jobban elmérgesedett, a háború után pedig a csehszlo­vák nemzeti állam megalakulásakor a csehek nem gondoltak bosszúra, jóllehet a szudétané- metség nyíltan is az uj állam ellen fordult. A szu- détanémet párt taktikája teljesen a harmadik bi­rodalom kíÍL- és belpolitikai viszonyaihoz alkal­mazkodik. Ezáltal még nehezebb a megegyezés Csehszlovákia és Németország között. A német nép szerinte szellemileg és politikailag is teljesen elszigetelődött. Ez rendkívül megnehezíti a né­met kisebbségek viszonyát az európai orientá­ciójú többi nemzethez. Szerinte a harmadik bi­rodalom mai anachronisztikus ógermán érája még nem érte el csúcspontját, de reméli, hogy ez a német nemzeti forradalom is éppen úgy ki­éli magát, mint az orosz szociális forradalommal történt és az is ehez hasonlóan hozzáidomul majd a nemzetközi élet realitásaihoz. A továb­biakban hangoztatja a kisantant erősségét, erő­sen kikel a Habsburgok restaurációja ellen. Érdekes, hogy Svétlik kanonoknak, a cseh néppárt ezen egyik vezető férfiénak egy szava sem volt a köztársaság vatikáni politikájára vonatkozó­lag, hanem állandóan csak a csehszlovák— orosz szövetség szükségességét és kiválóságát hangoztatja* Zilka cseh agrárpárt képviselő újból han­goztatja, hogy pártjának önálló álláspontja van a külpolitikát illetően. Ez az álláspontja megfelel annak a meggyőződé­sének, hogy a külpolitikát tisztán az állam érde­kei szempontjából kell vezetni s nem szabad sen­kinek egy irányban sem ezt a politikát úgy be­folyásolnia, hogy azzal az állam érdekeit ne szolgálná, hanem ellenkezőleg ártana neki. A szenátusba behívták tfr. Szilassy lélát, az egyesült párt uj szenátorát PRÁGA. —■ A hivatalos lap március 10-1 száma közli, hogy a belügyminiszter a dr. Törköly József szenátor lemondása folytán megüresedett helyre dr. Szilassy Béla lo­sonci földbirtokost hívta be a szenátusba. A hirdetménnyel egyidejűleg a megbízólevelet is kiadták dr. Szilassy Bélának. — Szilassy most másodízben kerül be a szenátusba* Mint ismeretes, az 1929-es nemzetgyűlési választás alkalmával mint a magyar nem­zeti párt jeliöltje a haradik skrutinium so­rán jutott mandátumhoz és a ciklus végéig, az 1935-ös választásokig az országos ke­resztényszocialista párt és a magyar nem­zeti párt közös szenátusi klubjának elnöke volt. Hrabár kevesli a ruszin tárgyalások eredményét ■ Tiltakozása jeléül lemond a kormányzói méltóságról? • A ruszin nemzeti tanács javaslatát átnyújtották Hódiénak UNGVÁR. — A miniszterelnök tovább j folytatja tárgyalásait a ruszinszkói autonó­mia tárgyában Kárpátalja kormánypárti törvényhozóival. A legközelebbi konferen­cia csütörtökön lesz Prágában a miniszter­elnökségi palotában. Ez alkalommal állító­lag véglegesen meg akarják szövegezni a kárpátaljai autonómia első etapjára vonat­kozó kormányjavaslatot. A tárgyalásokkal kapcsolatban ma Ungvárott olyan hírek terjedtek el, hogy Hrabár Konstantin, Kárpátalja kormányzója nincsen teljes mér­tékben megelégedve a tárgyalások meneté­vel és a készülő kormányjavaslat intézke­déseivel. Hir szerint a kormányzó az eset­ben, ha kívánságait a javaslbt tervezetében nem veszik figyelembe, el van szánva arra, hogy lemond kormányzói állásáról. PRÁGA. — A központi orosz nemzeti ta­nács elnöksége kedden délelőtt megjelent Prá­gában Hodza miniszterelnöknél. A küldöttség­ben dr. Kaminszky József, dr, Brascsajko Mi­hály és Bródy Endre vett részt. A küldöttség a miniszterelnöknek átnyújtotta az orosz nem­zeti tanács által elkészített autonómia-törvény­javaslatot, amelyhez memorandumot csatoltak, A memorandumban kérik, hogy a kömény Kár­pátalja autonómiáját e javaslat alapján valósítsa meg. A kihallgatás majdnem egy teljes órát vett igénybe. A küldöttség ezenkívül felkereste a parlament valamennyi klubját s azoknak is át­nyújtották a javaslatot. A francia kamara elfogadja a fegyverkezési kölcsön törvényjavaslatát PARIS. — A kamara keddi ülésén a fonttal és dollárral biztosított francia nem­zetvédelmi kölcsönről tárgyalt. Biztosra ve­hető, hogy a kamara nagy többsége elfo­gadja a kormány javaslatát, de a vita ma annyira elhúzódott, hogy a szenátus valószí­nűleg csak holnap foglalkozik a kérdéssel. A pénzügyi bizottság délelőtt ülést tartott és helyeselte León Blum és Auriol pénz­ügyminiszter fejtegetéseit. A pénzügymi­niszter a kamara délelőtti ülésén beterjesz­tette az uj pénzügyi törvényt, amely há­rom cikkelyből áll. Az első a kölcsönről, a második az aranyforgalom szabaddátételé- ről, a harmadik az aranybevallásnál adott kedvezményekről szól, A vita folyamán Paul Reynaud, a középpártok vezére azt kérdezte a miniszterelnöktől, vájjon a kor­mány liberális pénzügyi határozatai a kor­mány pénzügyi politikájának megváltozta­tását jelenti-e, León Blum azt válaszolta, hogy az uj pénzügyi intézkedések tisztára technikai jellegűek és nem jelentik a kor­mány politikájának megváltoztatását, Török államférfiak látogatása Jupsilíviiöm BELGRÁD. — Izmát pasa török miniszter­elnök és Rüzsdi Arrasz török külügyminiszter március 18-án Belgrádba érkezik. A török ál­lamférfiak belgrádi útját a török sajtó rendkívül nagy jelentőségűnek tartja. Cáfolják Habsburg Félix főherceg budapesti látogatásának hirét BUDAPEST. — Hétfőm este ismeretiem for­rásból az a hir iteinjedt el a magyar fővámosbam, hogy a múlt bét végén Budapestre érkezett Habsburg Félix főherceg, Ottó főherceg testvér- öccse. Félix főherceg állítólag az egyik Ester­házy gróf vendégeként érkezett Budapestre. Olyan hírek is voltaik, hogy a fiatal főherceg ikét ur társaságában hétfő éjszaka az egyik du­maparti .mulatóiban megjelent. Budapesti legiti­mista (körökben a leghatározottabban megcáfol­ták ezeket a híreket, és kijelentették, hogy tu­domásaik szerint a főherceg nem tartózkodik és a közel múltban sem tartózkodott Magyarország terülietén. A szomszédokkal való kereskedelmi kapcsolatok kibő­vítését sürgették a szenátusban PRÁGA. — A szenátus kedden délután szürke, alig egy óra hosszat tartó ülést tartott. Az ülés megnyitása után dr. Donát alelnök elparen tálba a keddre virradó hajnalban elhunyt. Spatny cseh nemzeti szocialista szenátort. Ezaitán ismertette a belügyminisztérium átiratát, amely közli, hogy a lemondott dr. Törköly József szenátor helyé­be dr. Szilassy Bélát hívták be. A napirenden a külkereskedelmi állami hitel­garancia eddigi összegének másfél milliárddal va­ló fölemelésére vonatkozó javaslat szerepelt. A bizottsági előadó szavai után Pechman cseh ipa­rospárti szenátor szólalt fel s beszédében a szom­szédokkal való kereskedelmi szerződések kiépíté­sét sürgette. Elsősorban a Magyarországgal megkötött keres­kedelmi szerződés kiszélesítésének sürgősségét hangoztatta/ de követelte egyben a Franciaor­szággal és Jugoszláviával fennálló szerződések kibővítését is. A szenátus ezután első olvasásban megszavazta a javaslatot. A szenátus legközelebbi ülése csütörtökön dél­előtt 10 órakor lesz. Napirendjén a ma elfogadott javaslat második olvasása és az aprópénzre vo­natkozó kormányjavaslat tárgyalása szerepel. Szerdán délelőtt 9 órakor a szenátus szociál­politikai bizottsága tart ülést. A vasúti törvény- javaslatot fogja tárgyalni. Uj olasz választások RÓMA. — A fasiszta nagytanács elhatá­rozta, hogy a közeljövőben feloszlatja a je­lenlegi olasz parlamentet és uj parlamentet választ. A párt ugyanakkor alkotmányrefor­mot dolgozott ki, amely a rendi alapon való képviseltetést határozza el. Két hónap f \a/ va elkészül az uj olász alkotmányter/6*^ A jelenlegi p-rhmentet 1934-ben váls""1 "" ták qí évre. 2

Next

/
Thumbnails
Contents