Prágai Magyar Hirlap, 1937. március (16. évfolyam, 50-73 / 4196-4219. szám)

1937-03-06 / 54. (4200.) szám

Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyed­évre 76, havonta 26 Ké., külföldre: évente 450, félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Kt. • R képes melléklettel havonként 2.50 Ké-val több. Egyes szám ára 1.20 KI, vasárnap 2.— Ki. A szlovenszkói és ruszinszkói magyarság politikai napilapja Szerkesztőség: Prága II., Panská ulice 12, II. emelet. • Kiadóhivatal: Prága II., Panská ulice 12, III. emelet. • • TELEFON: 303-11. O • SÜRGÖNYCIM: HIRLRP, PRflHfl. A népfront jobbszárnyqnak győzelme a batszárny fölött Franciaország megváltoztatja radikális pénzügyi politikáját A pénteki minisztertanács ■ ■ ■ Visszavonják a tőkeellenes intézkedéseket A frank egyensúlyának helyreállítása Újra szabad az aranyíorgalom Franciaországban Apró realitások (f. i.) Szlovenszkó* Nemrégiben olyan kijelentést hallottunk, hogy a kisebbségi magyarság annyira hoz­zászokott már a jogai követeléséhez, any- nyira hozzászokott kitartóan várni az őt kétségtelenül megillető felső segítség telje­sítésére, hogy közben kezd már megfeled­kezni egy emberien és magyarosan nemes vonásáról: lassan odáig jut, hogy adni nem tud. Hányszor látjuk leírva a szót, hogy mennyivel boldogabb az, aki adhat, mint az, aki más adományára szorul. Ezért olyan nagyszerű a kereszténység, mert minden­kit arra nevel, hogy adjon, ha a Gondvi­selés megadta rá neki a módot. Nekünk kisebbségi magyaroknak ugyan lassacskán nem marad más adnivalónk, mint a puszta szivünk, sokhelyütt már azt a közömbösség rétege kezdi bevonni s nem engedi, hogy a szivek jobban dobogjanak egymásért, de ha valaki felelős posztjáról fölhívja figyelmün­ket az adakozás, az áldozat, a nemzeti ön­segély szükségességére, akkor néhol-néhol mégis megmozdulnak a szivek és a magyar képes a közért Áldozatra. Itt egy kte példa rá. A hont! Gyürki köz­ségnek hosszú éveken át csak szlovák is­kolája volt. Az egykori nemes magyar falu vagy á szomszédos Kőkeszibe, vagy — a szegényebb és talán egykedvübb —■ a hely­beli szlovák iskolába küldte gyermekeit. Egyszerre csak megmozdult a régi falu szi­ve s tavaly önszántukból, tehervállalással megteremtették magyar községi iskoláju­kat. A Gömöíy bácsik, Gyürkyek, meg a többiek összefogtak, ez azt ajánlott, amaz ezt ajánlott s ma Györkiben megint magya­rul tanulnak a hétszilvafás ősök kicsi utó­dai. A gyürki magyar közösség megunta a sok kunyorálást, követelést s amikor lát­ta, hogy minden marad a régiben, a leg­egyszerűbb módon maga fogott hozzá éle­tének irányításához. Gyürki mellett kissé elszomorítja az em­bert a nógrádi Ipolykér község példája. Eb­ben a másik hétszilvafás faluban két éve nincsen tanítás, az állami tanfelügyelő nem engedte meg, hogy a gyermekeket a szom­szédos Ipolyvarbó katolikus iskolájába be­fogadják s ma a kéri gyermekek a betű­vetés mestersége helyett játékon törhetik a fejüket. Mi lehet az oka, pontosan senki sem tudja. A hivatalok ezt mondják, a falu mást mond, egy kicsit mind a kettőnek iga­za lenne, ha az ember csupán hivatalnok módján egyszerű aktának nézné az ilyen ügyeket. Egy azonban bizonyos, hogy Ipolykér községből messze hiányzik az az áldozatkészség, ami megvolt Györkiben. Erdélyi példákat kellene nekik mutatni, ahol az évszázados református iskolákat egyre-másra záratták be, megvonták tőlük Az államsegélyt, s mire akár a kormány, akár a közvélemény magára eszmélt volna, A régi prédikátorok szívósságával ezeket az iskolákat már újjá is teremtették. Ha igy nem megy, majd megy másképp — mon­dották az erdélyiek. Mi szlövenszkóiak azonban sok esetben csak tespedt várako­zással gondolunk sorsunkon könnyíteni. Természetesen túlzás lenne itt általánosí- iani. Hiba lenne azt ajánlani, hogy minde­nütt, ahol valamire jogigényünk van az ál­lamtól, de a jogigényünk teljesítése késik, hát akkor nyomban mondjunk le a jogunk­ról és az állam köteles terhét mi vállaljuk magunkra. Az ilyesmi Önérzetlen, ge­rinctelen- beletörődés volna, minden smH­PARIS. — A kamara péntek délelőtti ülésén megkezdődött a francia agrárpoli­tika vitája, délután pedig a drágaság ellen foganatosítandó rendszabályok megbeszé­lésére került sor. A közvélemény figyelme azonban nem annyira a kamara tanácsko­zásaira irányult, mint inkább kíváncsian várta annak a nagy minisztertanácsnak eredményét, amely pénteken ülésezett a köztársasági elnök vezetése mellett az el- nöki irodában. A kabinért döntő jelentő­ségű határozatokat hozott a , szabad tőke- forgalom megkönnyítésére s ezzel eleget tett á radikális szocialista párt kívánságai­nak. A népfront, jobb szárnya ugyanis a szocialistákkal és a kommunistákkal ellen­tétben az eddiginél sokkal liberálisabb pénzügyi gazdálkodást követelt, mert a szo­cialista és a kommunista intézkedések nagy reakciót váltottak ki az országban. A nép­front baloldala kezdetben hallani sem akart a radikális szocialisták kívánságának telje­sítéséről, de most a kedvezőtlenné vált pénzügyi helyzet következtében mégis a ra­dikális szocialisták győztek és elfogadtatták álláspontjukat a többi párttal. Ezzel a nép­front a jobbszárny győzelméves ismét egy" ségessé vált. Az uj megtakarítások A kormány mindenekelőtt vissza fogja vonni azokat a szigorú intézkedéseket, amelyeket a hamis adóbevallások és a tőke külföldre való szöktetése ellen hozott. A devalváció alkalmával elhatározott rend­szabályok ugyanis még inkább előmozdí­tották a tőke kivándorlását és a kapitalista elemek visszahuzódzkodását az üzleti élet­től. A kormány reméli, hogy a tulszigoru rendszabályok hatálytalanításával ismét visszajön az országba az a sok milliárdos aranykövetelés, amely jelenleg a külföldön van. A frank aranyértékét egyébként arra a legalacsonyabb fokra szállítják le, amelyet a devalvációs törvény megenged s ezáltal az államkincstár újabb négymilliárd fran­kot nyer. Ugyanezzel! a rendszabállyal az úgynevezett stabilizációs alapból felszaba­dult 10 milliárd frank, amely összeg szin­tén a kormány rendelkezésére fog állni. A rendszabályt a kormány szerint nem sza­lőzésbe. De vannak apró esetek, ami­kor a felső segítségre való várakozás — bármennyire jogos és indokolt is —1 súlyos veszteségekkel jár s ilyenkor cselekedni kell. Kulturamentés és nemzetmentés önfel­áldozó cselekedeteire van szükség. Kis cse­lekedetek indítják meg a nagyokat is s ha ,a zegzugos etnográfiai vonalunk- egy-egy bad újabb devalvációnak tekinteni annak ellenére, hogy alkalmazásával a frank ér­téke ismét 3 százalékkal csökken. Wa­shington és London egyelőre még nem adta hozzájárulását e háromszázalékos csökken­téshez, de valószínű, hogy a fontot és a dollárt is hozzáidomitják a francia frank értékéhez. PARIS. — A péntek délelőtt tartott nagyjelentőségű francia minisztertanácsról a következő hivatalos jelentést adták ki, amelyet a minisztertanács után León Blum miniszterelnök olvasott föl az újságíróknak: „A minisztertanács foglalkozott az álta­lános pénzügyi helyzettel, annak minden részével, a valuta és a költségvetés kérdé­seivel, valamint az állam vagyonának hely­zetével, Vincent Auriol pénzügyminiszter javaslatára a minisztertanács egyhangúan a következő határozatokat hozta: A valutapolitika kérdésében a szeptem­ber 25-i háromhatalmi pénzügyi szerződés, amely az amerikai, az angol és a francia valutapolitika együttműködését határozza el, továbbra is érvényben marad. Ez azt je­lenti, hogy a devizaellenőrzés bevezetésé­ről nem lehet szó. A francia kormány felszólítja a Francia Bankot, hogy adja meg beleegyezését a szabad aranybehozatal és a franciaországi szabad aranykereskedelem ujramegkezdéséhez. Március 8-tól kezdve a Francia Bank a napi árfolyam­mal szabadon vásárolhat aranyat anélkül, hogy bizonylatot kéme az arany eredetére vonatko­zóan. A Francia Bank főKormányzójából, tisz­teletbeli kormányzójából, az indokínai jegyinté­zet vezérigazgatójából és a pénzügyminisztérium egyik magasrangu hivatalnokából álló bizottság az 1936 október elseji valutatörvénynek meg­A szabad aranyíorgaíom bejelentésének hí­re mindenfelé szenzációt keltett. A Francia Bánik szabadon vársárolíhat és eladhat ara­nyat s ettől a rendszabálytól a kormány azt várja, hogy a francia arany külföldre való vándorlása megszűnik. A francia tőkéseket fölszólítják, hogy pénzüket bocsássák a kor­mány rendelkezésere a további szociális mun­A kormány nem tervez nagyobbarányu személyi változtatásókat a pénzügyi köz- igazgatásban és a Francia Bank vezetésé­ben. Ebben a tekintetben is megváltozott a kormány eddigi politikája. A tőzsdén op­timizmus uralkodik, mert a minisztertanács uj intézkedéseitől a francia közgazdasági élet fölélénkülését várják. felelően Intézkedéseket fog hozni a frank elér­téktelenedésének meggátlására és az árak stabi­lizálásának biztosítására. A minisztertanács az állam költségvetésével kapcsolatban megállapí­totta, hogy a januári adójövedelem emelkedé­séből a gazdasági helyzet meg javulására lehet következtetni és a költségvetés hiánya ebben az évben nem lesz nagyobb, mint rendesen len­ni szokott. A kormány elhatározta, hogy a par­lamentben semmiféle uj kiadásokhoz nem adje hozzájárulását/* Jólértesült körök szerint a kormány a jövő hétfőn uj nagy belső nem'zetvédelmi kölcsönt ir ki. A köztársasági elnök vasárnap este a rádió­ban fölhívást intéz a lakosság minden rétegéhez, hogy jegyezze ezt a kölcsönt. León Blum minisz­terelnök ugyancsak fölhívással fordul a lakos­sághoz és szintén az együttműködésre szólítja föl Franciaország népét. Franciaország érdeklődésének középpontjában péntektől kezdve az ország pénzügyi helyzete áll. A közönség feszülten figyeli azokat a rend­szabályokat, amelyeket a kormány a frank sta­bilizálására foganatosít; Pénteken délben külön­böző szenzációs hirek keringtek Párisban, igy többek között az, hogy a kormány lemond, vagy legalább kormányrekonstrukcióra kerül a sor, amennyiben pénzügyi szakértőket vonnak be a kormányba és a parlamenti többséget jobb­felé kiegészítik, A Francia Bank elnökének le­mondásáról is szó volt, továbbá az aranyzárlat bevezetéséről és uj pénzügyi törvényekről. A minisztertanács után nyilvánvaló lett, hogy a hirek túlzottak és León Blum hü marad népfront­politikájához. kálitok biztosítására. A fegyverkezési köl­csön kiírása ugyancsak szenzáció-ként hatott, ámbár a hasonló angol rendszabály után min­denki sejtette, hogy Franciaország is csatla­kozik a londoni példához. Pénteken este León Blum rádióbeszédet mondott az uj pénz­ügyi rendszabályokról. pontján megtaláljuk az önsegély utján a realitásokat, könnyebben átvihetjük őket más vidékekre is. Talán furcsa, hogy az önsegély-realitá­sok példájára éppen apró falusi iskolákat hozunk föl. De vájjon nem az iskolából ke­rül ki a jövendő magyarság, nem a betű­vetés és a számolás tudományán át érik nemzetközösségünk egyenlő jogú és egyen­lő kötelességü tagjává? Ha iskoláink ki­csúsznak a kezünkből, kicsúszik velük egész jövendőnk. A kisebbség reálisabb, jövőépitőbb mun­káját csak jó társadalompolitikával tudjuk megteremteni. Korunkba a társadalompol*- kának elsőrendű szerepet kell juttatunk. Ánt Hivatalos jelentés a szabad aranyforgaloneról A fegyverkezési kölcsön Ma: Nagy rádió melléklet

Next

/
Thumbnails
Contents